[BIZTPOL] Fehérorosz helyzet
- Téma indítója grigorij3
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
- Status
Oké, viszont akkor ezen a videón azt kéne látnunk amit Líbiában láthattunk Kadhafi elfogásakor, nem?Gyáva módon átálltak!!!
Nem én írom a forgatókönyvet, hanem az ottaniak.
Csak kívülről szemlélem az eseményeket.
Adminisztratívan régen az oroszok birodalom elott létezet és eppenségel német segítségel valt elsoként szuverén allámá a breszt-litovski béke után: (címer 1581-bol)
Én nem látom az ukrán és a szíriai beavatkozást kudarcnak,mivel Ukrajnában a minimális célkitűzéseit elérte a Krimet elfoglalta és az oroszokkal sűrűn lakott K-i részeket is az ellenörzése alatt tartja.
De itt egy cikk amely az ukrán és szíriai orosz beavatkozást jól összefoglalja.
1. rész
Oroszország 2015-ben a síita tengely oldalán kapcsolódott be a szíriai polgárháborúba. Ha az Egyesült Államok valóban kivonul a harcok sújtotta országból, Moszkva tovább erősítheti pozícióit a Közel-Keleten, és az nem sok jót jelent Izraelnek.
Oroszország sokáig szabad kezet adott a Nyugatnak a 2011-től kibontakozó „arab tavasz” kezeléséhez. Főleg Líbia kapcsán volt feltűnő, hogy az akkor éppen elnökként regnáló Dmitrij Medvegyev mennyire a lovak közé vetette a gyeplőt, már ami a nyugati országok Kadhafi rezsimje elleni légi csapásait és a diktátor látványos megbuktatását illeti.
Az arab tavasz azonban elérte Szíriát is. A közel-keleti országgal még a Szovjetunió épített ki rendkívül jó viszonyt, amelynek része volt a szoros katonai együttműködés is (mint ismert, akkoriban az Egyesült Államok és a nyugati országok Izraelt támogatták az izraeli-arab konfliktusban, míg a szocialista tábor az arab országok oldalán állt).
Az orosz-szíriai kapcsolatok a Szovjetunió felbomlása után sem romlottak meg. Ez főleg annak köszönhető, hogy Moszkva két bázist is fenntart Szíriában (egy haditengerészeti létesítményt Tartuszban, Hmeimimben pedig egy légi bázist). Az orosz vezetés a szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása után Basár el-Aszad szír elnök hatalmon tartásában volt érdekelt, ezért őt támogatta hadi felszerelésekkel, míg az Egyesült Államok a mérsékeltnek tartott szíriai fegyveres ellenzéki erőket.
A nyugati országok a hatalmát brutális eszközökkel fenntartani igyekvő Aszad eltávolítását szorgalmazták. Amikor már tarthatatlannak tűnt a szíriai elnök helyzete, Moszkva elszánta magát a katonai beavatkozásra.
Nem akarta ugyanis elveszíteni azt az egyedüli helyet a Közel-Keleten, ahol még jelentős (politikai és katonai) befolyással bírt.
Orosz katonák valahol Szíriában: kiket és mit védenek?
2015 őszén indult meg az orosz bombázás a szíriai ellenzék, illetve az iszlamista erők, elsősorban az Iszlám Állam hírhedten kegyetlen terrorcsoport ellen – hivatalosan Aszad felkérésére. Az orosz állami (propaganda)médiában szajkózott, hivatalos magyarázat az volt, hogy meg kell védeni a közel-keleti keresztényeket, illetve keresztény helyeket.
Ehhez jó alap volt az orosz politikai vezetés és az orosz pravoszláv klérus között egyre mélyülő együttműködés. Feléledni látszott a XIX. század hivatalos orosz politikai irányvonala, legalábbis a nyugati forradalmi eszmékkel szemben megfogalmazott, egyeduralom – pravoszlávia – népiség hármas jelszavából az első kettő.
Az oroszokat sokan óva intették a szíriai beavatkozástól mondván, hogy újabb Afganisztán, illetve Csecsenföld várhat rájuk (mint ismert, mindkét, többségében muszlimok lakta földön korábban óriási veszteségek árán vívott kétes kimenetelű háborúkat az orosz/szovjet katonaság).
Az orosz hadsereg azonban meglepően hatékonynak bizonyult Aszad rendszerének a védelmében, és kevés idő elteltével megfordította a harcok menetét. Viszonylag korlátozott erőket bevetve is sikerült egyre több helyről kifüstölnie a nem ritkán a CIA által támogatott ellenzéki erőket, és sikereket könyvelhetett el az Iszlám Állam ellen is.
Igaz, az oroszok nem csináltak gondot abból, hogy nagy számban voltak „járulékos veszteségeik”, vagyis civil áldozatok (emberjogi szerveztek becslései szerint az oroszok több ezer civilt bombáztak le, minden negyedik közülük gyerek).
Török fenyegetés: Európa kiakadt, a kurdok hátba szúrásról beszélnek
Az Egyesült Államok már ki is vonta katonáit két megfigyelőállomásról, és közölte: nem védik meg a szíriai kurdokat.
Neokohn
Sokan vitatják, hogy Putyin akkora stratéga-e, mint amilyennek mutatni szeretné magát, vagyis előre megírt forgatókönyv alapján indította-e az utóbbi évek háborúit külföldön. Az viszont tény, hogy 2014 elején minden korábbinál alacsonyabban állt a népszerűsége otthon, elsősorban amiatt, hogy Medvegyevvel cserélgették egymás között az elnöki és kormányfői posztot, így tolva ki Putyin mandátumát.
Az oroszoknak pedig kezdett elegük lenni abból, hogy megint akadt egy élethosszig uralkodó vezetőjük, akárcsak a kommunizmus idején. Az ellenzéki megmozdulásokat azonban keményen felszámolta a hatalom.
Jelen sorok írójának szemtanúk mesélték el, hogy a 2013-14-es kijevi felkelés idején láttak orosz biztonságiakat az Euromajdanon (a részletek a hamarosan megjelenő Sorskönyv a frontról című könyvben), vagyis az ukrán fővárosban az orosz szolgálatok benne lehettek az események alakításában.
Mindez arra utal, hogy a Kremlben előre megtervezték a Krím elcsatolását és a kelet-ukrajnai katonai beavatkozást, amelyeket arra hivatkozva indítottak el, nehogy a „kijevi junta” átvegye a hatalmat ezeken a helyeken is, ahol egyébként jelentős számban élnek orosz ajkúak.
Honnét van ez az igen gyenge, hibákkal -fals infókkal tele lévő propaganda irás?
No azt azért látni kell, hogy egy amerikai bábtól egy Güllentől kb. 3 fényévvel jobb nekik Erdogan, aki közben azért szembe megy az EU-val, USA-val, mindenkivel is. Épp kúrogatja a szintén NATO tag görögöket, s bomlaszt erősen. Erdo nekik a jobbik megoldás, egyértelműen.
Álmodozhatnak az oroszok, csak minek. Most éppen Belorusziát vesztik el és akár még NATO tagállam is lehet a jövőben ellentétben a problémás Ukrajnával! Oroszország a Szovjetúnió idején lemondott ezekről a területekről, amikor egyenrangú tagköztársasággá szervezték őket, megindítva az addig az oroszoktól alig különböző népeiket a nemzetté válás útján. Ezt már nem lehet visszacsinálni, ezeknek a földeknek és népeknek ma már semmi közük az oroszokhoz!
W
Wilson
Guest
Honnét van ez az igen gyenge, hibákkal -fals infókkal tele lévő propaganda irás?
Ott van van cikkben Neokoh
természetesen a cikk nem egy nagyszám de az oroszok stratégiai céljait mind Szíriában mind Ukrajnában jól összefoglalja.
Már orosz tankok is megindultak Belarusz felé.
A kép Grúziába készült
Ukajnai balhén is megindultak az orosz tankok (még videok is jöttek) mégsem lett belőle semmi
Azért azt megjegyezném,hogy 2008ban a grúzok becsülték alá az oroszokat.Lassabb reakcióval számoltak.Megy az oszét miliciát is.Fel tudták tartani addig a grúzokat,mig az orosz erők beérkeznek.(mellesleg a háború döntő szakaszában se orosz erőfőlény,se minőségi főlény nem volt.Mire azt felépitették az oroszok,már a grúzok meg voltak verve)2. rész
A Krím annektálását – ahol ugyancsak megmaradtak az orosz katonai bázisok – elsősorban az orosz állami sajtóban megjelenő propagandának köszönhetően óriási fegyvertényként kezelték (azt harsogták például, hogy a Krím mindig is az oroszoké volt, illetve hogy a félsziget olyan jelentőséggel bír az oroszok számára, mint a jeruzsálemi Templom-hegy a zsidóknak).
A közvélemény hamarosan az orosz történelem második legfontosabb sikerének tekintette a Krím „visszavételét” a második világháborús győzelem után, még akkor is, ha a „Novorosszija” projekt, vagyis az a terv, hogy Oroszországot egy Ukrajnából kiszakított hatalmas földsávval kössék össze a félszigettel, kudarcot vallott, elsősorban az ukránok szívós ellenállása miatt.
Putyin népszerűsége mindenesetre otthon az eddigi legmagasabbra ugrott fel, az orosz társadalom hirtelen elfeledte a Szovjetunió felbomlása óta felhalmozódott minden baját. A nemzeti büszkeség dagadt, Oroszország ismét tényező lett a világpolitika színpadán. Úgy tűnt: a hadsereg biztosította, hogy a Krím-félszigeti támaszpontok orosz kézen maradnak még akkor is, ha Ukrajna valahogy beverekedné magát a NATO-ba.
Csakhogy az oroszok mindezért nagy árat fizettek. A Putyin-rezsim nemzetközileg elszigetelődött, az ukrajnai ámokfutás miatt bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések súlyos károkat okoztak a gazdaságnak.
Az orosz elnök arra számított, hogy előbb-utóbb elül a harag. Az agilis ukrán diplomácia azonban mostanáig ébren tudta tartani a nyugati országok lelkiismeretét, bár az első puhulás már megvolt azzal, hogy Moszkvát nemrég visszahívták az Európa Tanácsba.
Putyin „zöld emberkéi” komoly háborús tapasztalatokra tettek szert Szíriában (is)
Ilyen körülmények között indította tehát Putyin a szíriai beavatkozást. Egyértelmű célja az volt, hogy Szíriában maradjon meg az oroszbarát vezetés ezzel garantálva, hogy ott is továbbra is fenn lehessen tartani az orosz bázisokat, illetve a titkosszolgálati befolyást.
Moszkva így nemcsak a Fekete-, hanem a Földközi-tenger keleti medencéjének uraként is megerősíthette pozícióit. Putyin ilyen módon valamelyest kitört a nemzetközi elszigeteltségből, legalábbis a közel-keleti térség egyik legfontosabb katonai és politikai erőjévé lépett elő.
Ráadásul Oroszország ismét nemzetközi (katonai) szuperhatalomként pozicionálhatta magát, amely méltán várhatja el, hogy Washington egyenrangú partnerként kezelje.
Nem elhanyagolható, hogy az orosz hadsereg (és persze a több ezer zsoldosa, vagyis a Krím elfoglalásakor már bevált „zöld emberkéi”) komoly háborús tapasztalatokra tettek szert Szíriában (is). Meglehetősen jól feltalálták magukat és alkalmazkodtak a számukra új harci helyzethez, körülményekhez.
Közben az oroszoknak volt alkalmuk felvonultatni új fejlesztésű fegyvereiket a leendő vásárlóknak, ilyen módon „étvágyat” csinálva hozzájuk, főleg a precíziós irányítású rakétákhoz, amelyeket most először vetettek be élesben. Szíria emellett az orosz elektronikai hadviselési képességek próbaterepe is lett.
Fontos megjegyezni, hogy Oroszország abba a hatalmi-katonai vákuumba nyomult be a Közel-Keleten, amely azzal keletkezett, hogy az Egyesült Államok előbb 2003-ban bevonult Irakba, majd az Obama-éra alatt szinte teljesen kivonult. Az előző amerikai elnök deklarált célja volt a különböző külföldi konfliktusokból történő kihátrálás, és ezt a vonalat Trump is igyekszik úgy-ahogy követni.
Moszkva emellett a szíriai beavatkozással elvonta a figyelmet a kelet-ukrajnai konfliktusról. A világsajtó már nem a Donyec-medencében folyó öldökléssel, hanem a közel-keleti eseményekkel foglalkozott. Putyinnak a külföldi katonai fellépéssel a belpolitikai problémákról is sikerült elterelnie a figyelmet. Kapóra jön, hogy vannak külső ellenségek, akikre mutogatni lehet, ha gondok merülnek fel.
Erdogan: az amerikai csapatok elkezdtek kivonulni Északkelet-Szíriából a török hadművelet előtt
Washington előzőleg közölte, hogy az Egyesült Államok nem bonyolódik bele szíriai szövetségese, a helyi kurd fegyveres koalíció ellen indítandó török hadműveletbe.
0hozzászólás
Az egyik legnagyobb „vívmánya” azonban az volt Putyinnak a szíriai beavatkozással, hogy megállította az autoriter vezetők megbuktatásnak sorozatát. A rendszerváltások különösen akkor bőszítették fel az orosz vezetőt, amikor a „közel-külföldön”, az egykori Szovjetunió tagállamaiban, vagyis Oroszországhoz veszélyes közelségben törtek ki forradalmak, amelyeket Moszkva értelmezésében egytől egyig a CIA szított.
A Kreml számára a vörös vonal átlépését jelentette, amikor a két egykori szovjet tagköztársaság, Ukrajna és Grúzia az EU, illetve a NATO felé kezdett tájékozódni. Ezért indított háborút Moszkva 2008-ban a kaukázusi ország ellen, és ezért ragaszkodott az utolsó pillanatig az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics hatalmon tartásához. A Kreml nyilvánvalóan a jaltai világrend fogságában vergődve igyekezett megakadályozni, hogy két szomszédja saját aspirációit megvalósítva átnyergeljen a Nyugathoz.
Az orosz vezetés felfogásában egyébként is az Egyesült Államok a 2003-as iraki beavatkozással destabilizálta a Közel-Keletet, és éppen ideje volt véget vetni az amerikai ámokfutásnak.
A szíriai polgárháborúba Oroszország a síita tengely, vagyis Aszad, Irán és a Hezbollah oldalán kapcsolódott be. Mint ismert, Szíriában ott vannak a befolyásos iráni Forradalmi Gárda tagjai is, akik részt vesznek a harcokban ugyancsak a kormányerők oldalán. Putyinnak az utóbbi időben sikerült magához édesgetnie a törököket is, akik egyébként a szíriai ellenzékiek oldalán vesznek részt a konfliktusban.
A zsidó állam értelemszerűen nagy figyelmet szentel a szomszédos országban zajló konfliktusnak. Jelen sorok írójának egy magas rangú izraeli diplomata úgy jellemezte a helyzetet, hogy „a pestis és a kolera” között lehet választani Szíriában. Izraelben vörös vonal, hogy Irán nem közelíthet az izraeli határhoz, vagyis nem tarthat fenn támaszpontokat, létesítményeket a határ közelében, és nem szállíthat fegyvereket a libanoni síita terrorszervezetnek, a Hezbollahnak.
Izrael évek óta intenzíven bombázza az iráni érdekeltségeket Szíriában, amit Putyin jóváhagy, bár vannak időszakok, amikor az oroszok türelmetlenebbek (a napokban éppen beszóltak Jeruzsálemnek).
Izraelben mindenesetre a konszenzus az, hogy a zsidók nem engedhetik meg maguknak, hogy az oroszok az ellenségeikké váljanak. Ahhoz az új felálláshoz azonban mindenképp alkalmazkodnia kell Jeruzsálemnek, hogy Moszkva megerősítette a befolyását és katonai szerepét a Közel-Keleten, és nyilvánvalóan nem szándékozik belátható időn belül kivonulni Szíriából.
Az a tény, hogy az izraeli kormány hosszú évek óta kifejezetten jó viszonyt ápol a Kreml urával, sokakkal nem feledteti, hogy az orosz kormányzat utóbbi időben folytatott külpolitikája (a grúziai és ukrajnai háború, a nyugati választásokba történő beavatkozási kísérletek, a propagandaháború, a tömegpusztító fegyverrel elkövetett támadások brit területen), represszív belpolitikája és az orosz hadsereg rendkívüli fejlesztése meglehetősen vészjósló.
Főleg, ha az Egyesült Államok valóban kivonul Szíriából, mint ahogyan azt Trump elnök bejelentette.
Max Seddon, a Financial Times oroszországi tudósítója tett ki egy rövid klipet a Twitterére a fehérorosz köztévé mai adásából.
Lényegében leállt a fehérorosz köztévé adása
Szvjatlana Tihanovszkaja egy új, tiszta elnökválasztásig kész lenne magára venni az ország vezetésének felelősségét: jelentette be hétfői videoüzenetében.
ÁTMENETI VEZETŐNEK JELENTKEZETT BE A BELARUSZ ELLENZÉKI JELÖLT
Lényegében leállt a fehérorosz köztévé adása
Szvjatlana Tihanovszkaja egy új, tiszta elnökválasztásig kész lenne magára venni az ország vezetésének felelősségét: jelentette be hétfői videoüzenetében.
ÁTMENETI VEZETŐNEK JELENTKEZETT BE A BELARUSZ ELLENZÉKI JELÖLT
A Kreml Rosgvardia csapatokat vezényel a fehérorosz határra – média (Fotó, videó)
https://www.unian.info/world/russia...roops-toward-border-photo-video-11114516.html
https://www.unian.info/world/russia...roops-toward-border-photo-video-11114516.html
Ez pont olyan, mint ami Ceausescuval történt annó.
Nem Oroszország mondott le róluk, hanem a bolsevikok szakították el és csináltak új etnikumokat és indították be a nacionalista folyamatokat. Ugye Sztálin az grúz volt és Leninnel meg Trockijjal(amíg éltek) a legnagyobb szenvedést és legtöbb kárt az oroszoknak okozták.
Sztálin egyébként 1924 és 1926-ban csatolta azOrosz SZSZK-ból Gomel régiót és Vityebsz régiót a Belarusz SZSZK-hoz. A Mai Belarusz területének 1/3. Akkoriban a Belarusz SZSZK a Rigai béke értelmében csak Minszk körül létezett.(lásd a térképen)
Majd 1939-ben Sztálin nyugaton a lengyel területeket(20 év ) csatolta a Belarusz SZSZK-hoz. Így jött létre a mai Belarusz állam.
Ez nem Venezuela. Itt olyan emberek szállnak szembe Lukasenkoval akiknek amúgy lenne vesztenivalójuk. Egész iparágak sztrájkolnak, meg az állami kézen levő köztévé. Karhatalmi erők állnak a tüntetők oldalára. Ez még magyar szemmel is sci-fi ilyen méretű szembeköpése a hatalomnak. Te el tudnád képzelni hogy a hazai köztévé egyként szembeforduljon a regnáló kormánnyal?
- Status