@Monte
idezek fip7-tol:
<i>"Az elit is olyan figurákból áll, mint te meg én. A csúcson akarnak maradni és az átlag polgár ott is tartja őket."</i>
Pontosan.
<i>"Nem lehetséges lezavarni egy új világégést úgy, hogy meg is érje? Ez csak alku kérdése a nagyok között, semmi több. "</i>
Nincs szukseg vilagegesre (amin ok is szinte kizarolag veszthetnek), ha egyebkent is megeri nekik.
Nem allnak neki lottozni, ha amugyis ovek a szerencsejatekos ceg es ok hatarozzak meg a nyeremeny osszeget.
@fip7
<i>"Pedig a számok pont arra tendálnak!
Érdemes végig gondolni, hogy mi volt itt Európában egy 50 éve környezetvédelem címén. Milyen volt akkor az újrahasznosítás? Volt-e akkor szelektív hulladék gyűjtés? Volt-e akkor önlebomló műanyag zacskó? Volt-e akkor káros anyag kibocsátási norma?
Volt-e akkor szennyvíz tisztítás?
És ezek mind milyen mértékben voltak jelen akkor, és milyen szinten ma?
Az eredményeken lehet vitatkozni, de a tendencia jól látszik. "</i>
A tendencia latszik, viszont a regi fekete-feher 55 centis teve helyett ma 120 centis tevere vagynak a nepek. Regen volt egy kocsija a szerencsesnek, ma nem ritka a ket kocsi sem + motor egy csaladban (es mindent motorizalunk a botmixertol, turmixgeptol a futopadig). Regen nem volt szamitogep otthon, ma fejenkent van egy + tablet, okostelefon, stb.
Az ujrahasznositas helyenkent tobbe kerul mint az uj legyartasa; itthon vannak helyek, ahol hiaba pakolod szelektive a dolgokat, ugyanoda hordjak.
Abban, hogy a nyugati tarsadalomban vannak hasznos kezdemenyek, egyetertunk. Viszont a jelenlegi rendszer (tervezett avulas, stb.) irgalmatlan mennyisegu hulladekot termel, tokeletesen feleslegesen. Amig ennek megvaltoztatasara nem lesznek a cegek es fogyasztok rakenyszeritve, marad a nyugati civilizacio brutalis okologiai labnyoma.
<i>"A betegség/éhínség/háborúk szabályozó ereje igazából iszonyatos nyomort jelentene. És még így is ki tudnák meríteni a természeti erőforrásainkat.
Ezek az emberek nem fognak földgázért lefúrni, nem fognak atom vagy vízerőművet építeni. Ezek a népek kivágják az összes fát az utolsó szálig, megeszik az összes állatott ami él és mozog, mind ezt 0 újrahasznosítás vagy beruházás mellet. Közben persze ugyan úgy szemetelnek, mint eddig.
Szó szerint lakhatatlanná tennék a bolygót."</i>
Nem. Azt ertsd meg, hogy akkor, ha kiveszed a nyugati civilizacio technologiajat az egyenletbol, ezek ismet termeszeti nepnek szamitanak annak minden elonyevel es hatranyaval.
Inenntol biologiai kontextusban tudod oket vizsgalni; a biologia meg kezeli a tulszaporodast anelkul, hogy a bolygo karosodna.
Persze ennek nyomor es fajdalom az ara, de a bolygora nem lesznek hatassal.
Specialis esetek persze vannak, de errol kesobb.
<i>"Tudom te nem írtál ilyet, de ezt megemlítem mert ettől mindig kinyílik a zsebemben a bicska:
" A természeti népek akik összhangban éltek a természettel"</i>
)))) Pedig tenyleg, abban az ertelemben, ahogy le is irtad. Tulajdonkeppen az ipari forradalom volt az elso pofon, a masodik/harmadik meg a vedooltasok/antibiotikumok megjelenese, ami kivette/vetette az embert a termeszeti nepek kozul.
<i>"Sosem éltek összhangban, csak korlátozottabb eszközökkel pusztították a saját élővilágukat amíg az bosszút nem állt rajtuk!"</i>
Igy van. A bicskanyitogatos irasod kapcsan itt erzem jogosnak a dolgot, mert a sotetzoldek ezt ugy adjak elo, mintha lett volna a termeszeti nepeknek valasztasuk es ez valami tudatos dontes lett volna a reszukrol.
A helyzet az, hogy a biologiai "onszabalyozas" (betegsegek, vadallatok, korai halal) elegge alacsonyan tartotta a populaciot ahhoz, ahogy meg a "szabadrablast" is kiheverje. Ez resze ugyanis az okoszisztemanak; jonehanyszor elofordul, hogy kulonfele fajok tulszaporodnak (ehhalal, stb.), de a termeszet helyreall (kivetel az ember). "Az ellen nem ved")))
Specialis pelda a Husvet szigetek feltetelezett tortenelme, ahol nem volt ideje rendbejonnie a termeszetnek es ahol kvazi termeszeti nep is elpusztitotta "onmagat", azonban ez a terulet jellege miatt specialis.
<i>
"Én bízom benne, hogy a mai nyugati ember ennél sokkal nívósabb teremtmény."</i>
Sajnalatos modon en nem bizom ebben; abban viszont igen, hogy amennyire raveheto a hulyesegre, annyira raveheto az ertelmes dolgokra is kelli vezetessel.
<i>"A nemzetközi IQ tesztek alapján van, az IQ meg alapvetően nem tanulható dolog. A történelem során többnyire ott jöttek létre komoly civilizációk ahol ma is magas az IQ. Magas IQ=Civilizáció."</i>
Az IQ/G-faktor erdekes tema.
Par dolgot figyelembe venni:
1. A kulturafuggetlen IQ teszt mitosz, mert olyan tenyezok is vannak, amiket nem lehet kizarni azzal, hogy abrak vannak kvizkerdesek helyett.
Ezzel egyutt van relevanciaja a dolognak, csak nem kizarolagos es kevesbe jelentos.
2. Az IQ felbonthato/vizsgalhato egyeb kepessegeken, immerziv kornyezetben is. Mondok ra peldat: emlekeim szerint IQ szempontjabol Kozep-Afrika a vilag legalja, viszont egy busman eletben marad ott, ahol te meghalsz. Az IQ alapvetoen mintafelismeresen alapszik; attol fuggoen, hogy milyen mintak felismeresere vagy kondicionalva szuletesedtol, maskepp leszel "behuzalozva".
Mondok erre egy peldat, ami az IQ osszetettseget es "huzalozhatosagat" mutatja:
Van egy epulet, mondjuk egy bar, amibe be kell menned valamiert:
1. Rendorkent/katonakent/barmilyen kuzdosportos multtal:
Felmered a lehetseges ellenfeleket, fegyverkent felhasznalhato eszkozoket/menekulesi utvonalakat, hova tudsz ugy ulni, hogy szemmel tarthasd a kornyezetet, vedve legyen a hatad, stb.
2. Koztisztasagi ellenorkent se perc alatt leveszed a "tisztasagi faktort", kiszurod, ha a pultos turja az orrat, nem mossa el a poharat, stb.
3. Muszaki emberkent kiszurod a Mekk Mester munkakat, a rossz mernoki megoldasokat, stb.
4. Beb@szva kiszurod, hogy mely csajok tunnek eleg csinosnak es hozzaferhetonek; annal is jobban beb@szva me'g kepes vagy felismerni a csajokat)))
Ezekkel csak azt akartam mutatni, hogy meg ugyanabban a populacioban is mast mesel nekunk ugyanaz a kornyezet.
<i>"Azt, hogy az egyenlítő környékén élő népek miért butábbak szinte mindenhol, mint a tőlük északabbra élők azt nem tudom.
Egyszer egy nálam okosabb emberrel beszélgettem erről és ő azt mondta feltehetően az ottani betegségeknek is köze van ehhez."</i>
Ennek a jelenleg legertelmesebb magyarazata a kornyezethez valo alkalmazkodas hatasa. A mersekelt egov alatt nagyobb szukseg volt "technikai" jellegu intelligenciara az eletben maradashoz, mint a tropusi eghajlaton (relative allando korulmenyek), de nem emesztette fel annyira az egyenek eletet a termeszettel folytatott harc (mint pl. az inuitoknal) ahhoz, hogy fejlesszenek/fejlodjenek.
Vannak azonban mas faktorok is.
Az egyik erdekesseg az, hogy egy civilizacio mennyire tamogatja az individualizmust. Tortenetileg pl. az afrikai nepek nagyon nem (legjobb tudomasom szerint).
Ez ugy kapcsolodik ide, hogy igazabol nincsenek "okos civilizaciok/nepcsoportok"; okos egyenek vannak, akik kitalalnak dolgokat, amibol aztan a csoport profitalhat, ha akar. Persze ilyen ertelemben lehet okosnak nevezni azt a nepcsoportot, amely kitalalni nem, de alkalmazni kepes a masok altal kitalalt dolgokat.
Itt jon sokszor kepbe tehat a konformizmus/hagyomanyorzes erossege; a tropusi nepeknel ez valahogy jellemzobb, sokkal lassabban adaptalodnak uj dolgokhoz.
idezek fip7-tol:
<i>"Az elit is olyan figurákból áll, mint te meg én. A csúcson akarnak maradni és az átlag polgár ott is tartja őket."</i>
Pontosan.
<i>"Nem lehetséges lezavarni egy új világégést úgy, hogy meg is érje? Ez csak alku kérdése a nagyok között, semmi több. "</i>
Nincs szukseg vilagegesre (amin ok is szinte kizarolag veszthetnek), ha egyebkent is megeri nekik.
Nem allnak neki lottozni, ha amugyis ovek a szerencsejatekos ceg es ok hatarozzak meg a nyeremeny osszeget.
@fip7
<i>"Pedig a számok pont arra tendálnak!
Érdemes végig gondolni, hogy mi volt itt Európában egy 50 éve környezetvédelem címén. Milyen volt akkor az újrahasznosítás? Volt-e akkor szelektív hulladék gyűjtés? Volt-e akkor önlebomló műanyag zacskó? Volt-e akkor káros anyag kibocsátási norma?
Volt-e akkor szennyvíz tisztítás?
És ezek mind milyen mértékben voltak jelen akkor, és milyen szinten ma?
Az eredményeken lehet vitatkozni, de a tendencia jól látszik. "</i>
A tendencia latszik, viszont a regi fekete-feher 55 centis teve helyett ma 120 centis tevere vagynak a nepek. Regen volt egy kocsija a szerencsesnek, ma nem ritka a ket kocsi sem + motor egy csaladban (es mindent motorizalunk a botmixertol, turmixgeptol a futopadig). Regen nem volt szamitogep otthon, ma fejenkent van egy + tablet, okostelefon, stb.
Az ujrahasznositas helyenkent tobbe kerul mint az uj legyartasa; itthon vannak helyek, ahol hiaba pakolod szelektive a dolgokat, ugyanoda hordjak.
Abban, hogy a nyugati tarsadalomban vannak hasznos kezdemenyek, egyetertunk. Viszont a jelenlegi rendszer (tervezett avulas, stb.) irgalmatlan mennyisegu hulladekot termel, tokeletesen feleslegesen. Amig ennek megvaltoztatasara nem lesznek a cegek es fogyasztok rakenyszeritve, marad a nyugati civilizacio brutalis okologiai labnyoma.
<i>"A betegség/éhínség/háborúk szabályozó ereje igazából iszonyatos nyomort jelentene. És még így is ki tudnák meríteni a természeti erőforrásainkat.
Ezek az emberek nem fognak földgázért lefúrni, nem fognak atom vagy vízerőművet építeni. Ezek a népek kivágják az összes fát az utolsó szálig, megeszik az összes állatott ami él és mozog, mind ezt 0 újrahasznosítás vagy beruházás mellet. Közben persze ugyan úgy szemetelnek, mint eddig.
Szó szerint lakhatatlanná tennék a bolygót."</i>
Nem. Azt ertsd meg, hogy akkor, ha kiveszed a nyugati civilizacio technologiajat az egyenletbol, ezek ismet termeszeti nepnek szamitanak annak minden elonyevel es hatranyaval.
Inenntol biologiai kontextusban tudod oket vizsgalni; a biologia meg kezeli a tulszaporodast anelkul, hogy a bolygo karosodna.
Persze ennek nyomor es fajdalom az ara, de a bolygora nem lesznek hatassal.
Specialis esetek persze vannak, de errol kesobb.
<i>"Tudom te nem írtál ilyet, de ezt megemlítem mert ettől mindig kinyílik a zsebemben a bicska:
" A természeti népek akik összhangban éltek a természettel"</i>
)))) Pedig tenyleg, abban az ertelemben, ahogy le is irtad. Tulajdonkeppen az ipari forradalom volt az elso pofon, a masodik/harmadik meg a vedooltasok/antibiotikumok megjelenese, ami kivette/vetette az embert a termeszeti nepek kozul.
<i>"Sosem éltek összhangban, csak korlátozottabb eszközökkel pusztították a saját élővilágukat amíg az bosszút nem állt rajtuk!"</i>
Igy van. A bicskanyitogatos irasod kapcsan itt erzem jogosnak a dolgot, mert a sotetzoldek ezt ugy adjak elo, mintha lett volna a termeszeti nepeknek valasztasuk es ez valami tudatos dontes lett volna a reszukrol.
A helyzet az, hogy a biologiai "onszabalyozas" (betegsegek, vadallatok, korai halal) elegge alacsonyan tartotta a populaciot ahhoz, ahogy meg a "szabadrablast" is kiheverje. Ez resze ugyanis az okoszisztemanak; jonehanyszor elofordul, hogy kulonfele fajok tulszaporodnak (ehhalal, stb.), de a termeszet helyreall (kivetel az ember). "Az ellen nem ved")))
Specialis pelda a Husvet szigetek feltetelezett tortenelme, ahol nem volt ideje rendbejonnie a termeszetnek es ahol kvazi termeszeti nep is elpusztitotta "onmagat", azonban ez a terulet jellege miatt specialis.
<i>
"Én bízom benne, hogy a mai nyugati ember ennél sokkal nívósabb teremtmény."</i>
Sajnalatos modon en nem bizom ebben; abban viszont igen, hogy amennyire raveheto a hulyesegre, annyira raveheto az ertelmes dolgokra is kelli vezetessel.
<i>"A nemzetközi IQ tesztek alapján van, az IQ meg alapvetően nem tanulható dolog. A történelem során többnyire ott jöttek létre komoly civilizációk ahol ma is magas az IQ. Magas IQ=Civilizáció."</i>
Az IQ/G-faktor erdekes tema.
Par dolgot figyelembe venni:
1. A kulturafuggetlen IQ teszt mitosz, mert olyan tenyezok is vannak, amiket nem lehet kizarni azzal, hogy abrak vannak kvizkerdesek helyett.
Ezzel egyutt van relevanciaja a dolognak, csak nem kizarolagos es kevesbe jelentos.
2. Az IQ felbonthato/vizsgalhato egyeb kepessegeken, immerziv kornyezetben is. Mondok ra peldat: emlekeim szerint IQ szempontjabol Kozep-Afrika a vilag legalja, viszont egy busman eletben marad ott, ahol te meghalsz. Az IQ alapvetoen mintafelismeresen alapszik; attol fuggoen, hogy milyen mintak felismeresere vagy kondicionalva szuletesedtol, maskepp leszel "behuzalozva".
Mondok erre egy peldat, ami az IQ osszetettseget es "huzalozhatosagat" mutatja:
Van egy epulet, mondjuk egy bar, amibe be kell menned valamiert:
1. Rendorkent/katonakent/barmilyen kuzdosportos multtal:
Felmered a lehetseges ellenfeleket, fegyverkent felhasznalhato eszkozoket/menekulesi utvonalakat, hova tudsz ugy ulni, hogy szemmel tarthasd a kornyezetet, vedve legyen a hatad, stb.
2. Koztisztasagi ellenorkent se perc alatt leveszed a "tisztasagi faktort", kiszurod, ha a pultos turja az orrat, nem mossa el a poharat, stb.
3. Muszaki emberkent kiszurod a Mekk Mester munkakat, a rossz mernoki megoldasokat, stb.
4. Beb@szva kiszurod, hogy mely csajok tunnek eleg csinosnak es hozzaferhetonek; annal is jobban beb@szva me'g kepes vagy felismerni a csajokat)))
Ezekkel csak azt akartam mutatni, hogy meg ugyanabban a populacioban is mast mesel nekunk ugyanaz a kornyezet.
<i>"Azt, hogy az egyenlítő környékén élő népek miért butábbak szinte mindenhol, mint a tőlük északabbra élők azt nem tudom.
Egyszer egy nálam okosabb emberrel beszélgettem erről és ő azt mondta feltehetően az ottani betegségeknek is köze van ehhez."</i>
Ennek a jelenleg legertelmesebb magyarazata a kornyezethez valo alkalmazkodas hatasa. A mersekelt egov alatt nagyobb szukseg volt "technikai" jellegu intelligenciara az eletben maradashoz, mint a tropusi eghajlaton (relative allando korulmenyek), de nem emesztette fel annyira az egyenek eletet a termeszettel folytatott harc (mint pl. az inuitoknal) ahhoz, hogy fejlesszenek/fejlodjenek.
Vannak azonban mas faktorok is.
Az egyik erdekesseg az, hogy egy civilizacio mennyire tamogatja az individualizmust. Tortenetileg pl. az afrikai nepek nagyon nem (legjobb tudomasom szerint).
Ez ugy kapcsolodik ide, hogy igazabol nincsenek "okos civilizaciok/nepcsoportok"; okos egyenek vannak, akik kitalalnak dolgokat, amibol aztan a csoport profitalhat, ha akar. Persze ilyen ertelemben lehet okosnak nevezni azt a nepcsoportot, amely kitalalni nem, de alkalmazni kepes a masok altal kitalalt dolgokat.
Itt jon sokszor kepbe tehat a konformizmus/hagyomanyorzes erossege; a tropusi nepeknel ez valahogy jellemzobb, sokkal lassabban adaptalodnak uj dolgokhoz.