Öngyilkos iráni cirkáló drón. Holland hajtómű.
The surface-to-air missiles (SAMs) found by the US Navy on two dhows smuggling weapons to Yemen are powered by small gas turbine engines made by the company AMT...
www.janes.com
Gondolom ez legfeljebb annyiban légvédelmi eszköz, hogy helikoptereket, vagy közepes magasságig, középkategóriás drónokat el tud kapni. A sebessége, manőverezőképessége, emelkedőképessége, csúcsmagassága egy utasszállító eléréséhez már nagyon kevés és a sugárhajtású katonai gépek eléréséhez is.
Az AMT Titán hajtómű 147 mm átmérőjéből és 385 mm hosszából becsülve, ez a robotrepülő kb. 2,7 - 3,0 méter hosszú, 180-200 mm átmérőjű, 70-100 kg induló tömegű lehet. Szűk 40 kg tolóerő mellett ekkora méretek és tömeg max 120 - 150 m/s utazósebességet tesznek lehetővé.
Az AMT Titan percenként 1 kg üzemanyagot eszik és ebben a robotrepülőben kb 10-20 percre elegendő üzemanyag lehet. Elméletileg 70-180 km-re is eljuthat, de valószínűbb, hogy legfeljebb néhány 10 km távolságba küldik cirkálni, ha tudják hogy ott van a légi cél. Vagy még inkább eleve megfigyelt légi cél után indítják. A gyorsító hatómű elműködhet a domborzat takarásában. A 850 fokos gázhőmérsékletű, aprócska sugárhajtóműre pedig nem jeleznek be az UV tartományban működő rakéta közeledés jelzők. De még az infra tartományúak is valószínűleg csak nagyon közelről. Hajtómű világítás és füstölés hiányában szabad szemmel csak nagy szerencsével és nagyon közelről lehet észrevenni az érkezését. Lassú, de a hatótávolsága miatt fokozatosan utolér egy helikoptert, még komolyabb indítási távolság esetén is. A kérdés csak az, hogy be tudják e fogni a célt robotrepülő kamerájával még azelőtt, hogy a földről elvesztenék a megfigyelők a cél helyzetét és nem tudnák, hogy a robottal hol kell keresni.
Az orránál a lézeres közelségi gyújtókból azért kell ilyen sok, mert nem forog.
Kicsi a valószínűsége, hogy iráni legyen. Iránnak elég combos légvédelme van. Nincs szükségük ilyen barkács megoldásokra.
Inkább helyi, jemeni gyártmány lehet. Legfeljebb iráni technikai segítséggel, esetleg iráni drónokban már kipróbált megoldások felhasználásával összerakva.
Elég kézenfekvő dolog kereskedelmi forgalomban kapható, viszonylag olcsó, repülőmodell sugárhatómű felhasználásával, kereskedelmi forgalomban kapható inerciális és műholdas navigációs eszközök (itt épp egy holland kompakt rendszer) felhasználásával, vagy egy kereskedelmi forgalomban kapható drón komplett vezérlésének, inerciális és műholdas navigációjának, rádiókapcsolatának, akár kamerájának felhasználásával ilyet összerakni. Vagy a vezérléshez felhasználhattak volna akár egy mobilt is, aminek a processzora röhögve lekezel egy navigációs és egy képfeldolgozó programot (a képernyő vezérlés helyett). GPS, Glonass, Galileo, Baidu helymeghatározás pedig eleve van a mobilban. Frankó kamerák is. Némi aerodinamikai tudással, egyszerű számítógépes modellezéssel és némi kísérletezéssel összeáll a sárkányszerkezet, aminek az alapjait eleve lehet hasonló eszközökről koppintani. A kereskedelemben kapható főbb részegységek használatának köszönhetően az ára alulról közelítheti a kézi légvédelmi rakétákét.
