[BIZTPOL] Irán

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

W

Wilson

Guest
Kàr, hogy már ezek is ezt a vacak svájcisapkát viselik. :(
Akkor mit szólsz ehhez a méretes baseball sapkához baloldalt:)

5718454-1000.jpg
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 721
85 720
113
Egyre több megerősítést kapnak az információk arról, hogy Teherán készen áll a háborúra a Kaukázusban.

Tegnap az iráni nagykövet személyesen találkozott Jerevánban Örményország védelmi és külügyminisztereivel. Kijelentette, hogy ha az örmény fegyveres erők kénytelenek elhagyni az Iránnal határos, Törökországot és Nakhichevanot Azerbajdzsántól határoló Syunik régiót, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői megkezdik a katonai műveleteket Baku ellen.

Teherán már alapvető politikai döntést hozott, és terveket dolgoz ki egy esetleges katonai műveletre.
 
W

Wilson

Guest
Engem nagyon felcsigáztak a képek!
Milyen jó kis konfliktus lehetne ez!:D
Chieftain, T-72, BMP-1, BMP-2, BM-21 Grad, Cobra, Zsu-23-4, Tor, S-300, F-4, F-5, F-14, MIG-29 az egyik oldalon.
A másikon T-72, Leopárd 2A4, M60, M113, Patriot, F-16, F-4, Cobra
Közben a gyalogságoknál: Igla, Stinger, Milan, Fagot, Konkurs, TOW, RPG-7, RPG-26, AKM-47, M16, G3, SVD, PKM, M60 (gpu)

Igazi 80's évek végi HH-s pornó lenne egy-két oda nem illő cukisággal (Bayraktar, Kornet, Spike...) :cool:
@boki már írt róla feljebb, és olvasgatva az orosz oldalakat én is látok arra csekély esélyt, hogy összecsapnak az általad felsorolt harceszközök,persze csak abban az esetben, ha a Törökök megtámadják Iránt egy esetleges Azerbajdzsán elleni iráni támadás esetén..
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7

merleg

Well-Known Member
2021. március 12.
1 664
3 286
113
Egyre több megerősítést kapnak az információk arról, hogy Teherán készen áll a háborúra a Kaukázusban.

Tegnap az iráni nagykövet személyesen találkozott Jerevánban Örményország védelmi és külügyminisztereivel. Kijelentette, hogy ha az örmény fegyveres erők kénytelenek elhagyni az Iránnal határos, Törökországot és Nakhichevanot Azerbajdzsántól határoló Syunik régiót, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői megkezdik a katonai műveleteket Baku ellen.

Teherán már alapvető politikai döntést hozott, és terveket dolgoz ki egy esetleges katonai műveletre.

Ezt megint nem értem. Miért kellene elhagyniuk a Syunik régiót? Hiszen az Örményország része:
Visszatérve a Nahicseván korridor "földdarabhoz". Egyik oldalról, ha lenne közvetlen szárazföldi összeköttetés a törökök és a fő azeri területek között, akkor egyfelől az azeriek esetleg úgy hullhatnának a törökök (NATO) ölébe, mint egy érett gyümölcs. Ezzel gyakorlatilag teljesen elzárva a Kaukázusi térséget a Közel-Kelet -től. Az, hogy miért lenne gáz Irán szemszögéből, hogy lator államként teljesen bezáródna körülötte a tér vagy éppen az oroszoknak az, hogy ki lennének zárva a Közel-Keletről arról regényeket írtam korábban - most megkímélnék mindenkit.

Pont e miatt van egyfajta speciális viszony is az oroszok és az irániak között - gondoljunk pl. az orosz gépek reptérhasználati engedélyére Iránban vagy éppen amikor az oroszok iráni felségvizekről (és Irán felett) tolták a Kalibr -okat Szíriába ... Éppenséggel a CSTO tag Örményországba is ezen a korridoron keresztül szállította Oroszország az utánpótlást a karabahi háború folyamán. Ugye, ha az a picike földdarab nem lenne, akkor repülőn sem tudnának odamenni hiszen minden irányból be lenne zárva Örményország ellenséges entitásokkal ...

A másik ok. Ilyesmit írtam korábban. Legyen egy gondolatkísérlet. Abban az esetben, ha Azerbajdzsán területén TÖMEGESEN jelennének meg USA- és izraeli (esetleg egyéb NATO - pl. török) katonai bázisok meg rakéta támaszpontok valamint USA/NATO hadihajók a Kaszpi-Tenger -en, akkor milyen gyorsan és messzire gurulna el a gyógyszer pl. Irán és Oroszország (Ők ugye kvázi beltengerként is képzelik jelenleg a dolgot) esetében. Ugye mind a ketten "nagy barátai" ezen entitásoknak. A földgáz- és kőolaj lelőhelyeket említettem már itt? :)

Meg persze vannak olyan "bagatel" dolgok, hogy a Kaszpi-tengeren vannak területi viták (nyilván a gáznak is van köze hozzá). Meg persze meg lehetne fűszerezni a dolgot azzal is, hogy pl. a hagyományos ellentét a szunnita világ (aminek a törökök próbálnak "élharcosaivá" válni) és a siíta-félhold (aminek Irán és Azerbajdzsán a jelesebb képviselői) meg hasonlók. Ezekről talán majd máskor. Így is hosszabb lett az a "távirat", mint amire gondoltam eredetileg ...
Köszönöm szépen ezt a kis összefoglalót! Így valamivel jobban képben vagyok az ottani helyzetet illetően, azonban kifejteném néhány észrevételemet, ami talán az összes fórumozónak is a hasznára válhat.

"Visszatérve a Nahicseván korridor "földdarabhoz". Egyik oldalról, ha lenne közvetlen szárazföldi összeköttetés a törökök és a fő azeri területek között, akkor egyfelől az azeriek esetleg úgy hullhatnának a törökök (NATO) ölébe, mint egy érett gyümölcs."

Még ha lenne is közvetlen összeköttetés, Oroszország akkor sem hagyná, hogy NATO tag legyen Azerbajdzsán, én ezt kizártnak tartom.

"Ezzel gyakorlatilag teljesen elzárva a Kaukázusi térséget a Közel-Kelet -től. Az, hogy miért lenne gáz Irán szemszögéből, hogy lator államként teljesen bezáródna körülötte a tér vagy éppen az oroszoknak az, hogy ki lennének zárva a Közel-Keletről arról regényeket írtam korábban - most megkímélnék mindenkit."

Akkor megyek is vissza olvasgatni :)

Egyébként most esett le Boki hozzászólását olvasva, hogy ezt a Syunik régiót ezt Örményországtól vennék el, ha jól értem? Tulajdonképpen Azerbajdzsán/ Törökország ellenőrizné ezt a területet? Ami nekem egészen furcsa, Oroszország ezt miért engedte meg, ha ilyen érdekellentétek feszülnek emögött a kérdés körül? https://en.wikipedia.org/wiki/Syunik_Province

Meg amúgy is, ez nem Örményország része?
 
W

Wilson

Guest
A RAF hírszerzési bázisa kapcsolatban áll az iráni tábornok, Kaszem Szoleimáni elleni amerikai dróncsapással...

6720.jpg


A kutatás szerint "valószínűsíthető", hogy Menwith Hillt használták a vitatott merénylethez.

Felszólították a minisztereket, hogy adjanak magyarázatot arra, hogy a titkos yorkshire-i Menwith Hill hírszerző bázis részt vett-e a közelmúltbeli dróncsapásos merényletekben, miután nyilvánosságra hoztak egy jelentést, amely kérdéseket vet fel az Egyesült Királyság amerikai támadásokban való részvételével kapcsolatban.

A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy "valószínűsíthető", hogy tavaly januárban az iráni tábornokot, Kaszem Szulejmánit a brit telephelyről - lényegében az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik előőrséről - szerzett információk felhasználásával ölték meg.

Qassem Soleimani

Qassem Suleimani egy amerikai dróncsapás során halt meg. Fotó: AP

Az is kérdéseket vet fel, hogy a telephely brit személyzete részt vesz-e a halálos amerikai dróncsapások segítésében - különösen Jemenben, Pakisztánban és Szomáliában, amelyek mind olyan konfliktusövezetek, ahol az Egyesült Királyság hivatalosan nem áll háborúban.

Barnaby Pace oknyomozó újságíró a jelentésben arra panaszkodik, hogy a Menwith Hillben állomásozó amerikai és brit erők "a nyilvánosság ellenőrzése és elszámoltathatósága nélkül működnek" - és hogy ha nem történik változás, "az elmúlt években feltárt orwelli megfigyelési rendszerek és a bíróságon kívüli kivégzések valószínűleg folytatódnak".

A jelentés, amelyet a Menwith Hill Accountability Campaign (Menwith Hilli elszámoltathatósági kampány) rendkívüli ülésén mutattak be, azt követeli, hogy "minden Menwith Hillben végzett amerikai katonai tevékenységet vagy amerikai biztonsági ügynökségi tevékenységet úgy hajtsanak végre, hogy a felelősök teljes mértékben elszámoltathatók legyenek az Egyesült Királyság előtt".

Menwith Hill Harrogate-től nyolc mérföldre nyugatra, a Yorkshire Dales peremén található, és a radarberendezéseknek otthont adó nagy fehér golflabda kupoláiról ismert. Bár névlegesen a RAF bázisa, valójában ez az NSA legnagyobb ismert tengerentúli telephelye, ahol 600 amerikai alkalmazott és 500 brit civil tartózkodik.

A Snowden-aktákból kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy Menwith Hill egy lehallgató hálózat része, amely naponta több százmillió e-mail és telefonhívás adatait képes összegyűjteni, és a "földön" lévő telefonokat is képes bemérni.

A megszerzett információkat "elfogás-ölés" műveletekben lehet felhasználni, beleértve a tálib célpontok nyomon követését Afganisztánban 2011-ben - ami "körülbelül 30 ellenséges személy megöléséhez" vezetett - és 2012-ben is, a Snowden-akták korábban közzétett, a Pace által összefoglalt elemzése szerint.

Egy másik program, a Ghostwolf a jemeni terroristák azonosítására irányult. A megszerzett bizonyítékokat célpontok "elfogására vagy megsemmisítésére" használták fel - a Trump-kormányzat idején az USA dróncsapásai az országban legalább 86 civilt, köztük 28 gyermeket öltek meg.

"A Menwith Hillben működő hírszerzési programok a jelentések szerint kulcsszerepet játszottak a jemeni emberek "likvidálására" irányuló műveletekben, egy halálos drónbombázási kampány részeként, amely több tucat civil halálát okozta egy olyan országban, amelynek sem az Egyesült Királyság, sem az USA nem üzent hadat" - tette hozzá Pace.

Az USA szerint a jemeni dróncsapások jogszerűek, a 2001-ben, a 9/11-es támadások után elfogadott, a katonai erők engedélyezéséről szóló törvényre hivatkozva. Az Egyesült Királyságban azonban nincs hasonló törvény, és a képviselők csak az Iszlám Állam elleni katonai fellépést szavazták meg Szíriában és Irakban, ahol a RAF továbbra is bombázó hadjáratot folytat.

A kiszivárogtatások fényében Pace arra a következtetésre jutott, hogy valószínűsíthetően Menwith Hillnek szerepe volt Szuleimani 2020 januárjában történt megölésében, amely akció rövid időre azzal fenyegetett, hogy az USA-t szélesebb konfliktusba sodorja Iránnal.

A brit miniszterek nem voltak hajlandóak kommentálni, hogy a yorkshire-i bázisnak valóban szerepe volt-e a dróncsapásban, tekintettel arra a régóta fennálló politikára, hogy "nem kommentáljuk a RAF Menwith Hillben végrehajtott műveletek részleteit".

Pace azonban úgy érvelt, hogy ez a titkolózás komoly kérdéseket vet fel. "Az Egyesült Királyság és Menwith Hill részvétele egy olyan merényletben, amely háború kirobbanásával fenyegetett, komoly aggodalomra ad okot. Az, hogy az Egyesült Királyság kormánya nem biztosította a nyilvánosságot arról, hogy a bázis nem volt érintett, mély kérdéseket vet fel a bázison végrehajtott akciók elszámoltathatóságával kapcsolatban" - írta.

A védelmi minisztérium szóvivője azt mondta: "A RAF Menwith Hill része az USA világméretű védelmi kommunikációs hálózatának, a bázis számos kommunikációs tevékenységet támogat. Műveleti biztonsági okokból és a politika értelmében sem a Védelmi Minisztérium, sem az [amerikai] védelmi minisztérium nem tárgyal nyilvánosan a katonai műveletekkel vagy a titkos kommunikációval kapcsolatos konkrétumokat, függetlenül az egységtől, platformtól vagy eszköztől".


 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
Ezt megint nem értem. Miért kellene elhagyniuk a Syunik régiót? Hiszen az Örményország része:

Köszönöm szépen ezt a kis összefoglalót! Így valamivel jobban képben vagyok az ottani helyzetet illetően, azonban kifejteném néhány észrevételemet, ami talán az összes fórumozónak is a hasznára válhat.

"Visszatérve a Nahicseván korridor "földdarabhoz". Egyik oldalról, ha lenne közvetlen szárazföldi összeköttetés a törökök és a fő azeri területek között, akkor egyfelől az azeriek esetleg úgy hullhatnának a törökök (NATO) ölébe, mint egy érett gyümölcs."

Még ha lenne is közvetlen összeköttetés, Oroszország akkor sem hagyná, hogy NATO tag legyen Azerbajdzsán, én ezt kizártnak tartom.

"Ezzel gyakorlatilag teljesen elzárva a Kaukázusi térséget a Közel-Kelet -től. Az, hogy miért lenne gáz Irán szemszögéből, hogy lator államként teljesen bezáródna körülötte a tér vagy éppen az oroszoknak az, hogy ki lennének zárva a Közel-Keletről arról regényeket írtam korábban - most megkímélnék mindenkit."

Akkor megyek is vissza olvasgatni :)

Egyébként most esett le Boki hozzászólását olvasva, hogy ezt a Syunik régiót ezt Örményországtól vennék el, ha jól értem? Tulajdonképpen Azerbajdzsán/ Törökország ellenőrizné ezt a területet? Ami nekem egészen furcsa, Oroszország ezt miért engedte meg, ha ilyen érdekellentétek feszülnek emögött a kérdés körül? https://en.wikipedia.org/wiki/Syunik_Province

Meg amúgy is, ez nem Örményország része?

A végével kezdeném. Szjunik tartomány Örményország része. Hogy is lehetne elképzelni azt a teherautós balhét ott most az irániak és azeriek között amiről írtam korábban (illetve linkeken lehetett olvasni)? Ez valami olyasmi egy képzelt esetben mintha szerb rendőrök Röszkénél (magyar utakon) megsarcolnák a román kamionosokat. Aztán miután a románok "szóváteszik", akkor utána ugyanez csak le is tartóztatják a sofőröket ... Gyakorlatilag "útonállók" ...

Már sejtem a következő kérdésed. Hogyan történhet meg ilyesmi? Még egy "itteni" példát hoznék fel - ezúttal a valóságból. 2015 horvát egyenruhás rendőrök csapata fegyveresen betör Magyarország területére egy vonattal, amin "mellékesen" - ha jól emlékszem - 2000 fő illegált is behurcolnak. Természetesen bocsánatkérés nincs - még a szoci miniszterelnökük fröcsög, hogy megteszik, mert megtehetik és senki nem állítja meg Őket. Igazából az elnökasszonyuk azért bocsánatot kért személyesen amikor eljött utána Orbánhoz ... Mondjak ennél is abszurdabb dolgot? A horvátok egy igen vaskos összegről szóló számlát nyújtanak be nekünk a rendőri akció költségeiről, a vonat takarítási költségeivel kapcsolatban (azt kifogásolták, hogy úgy kapták vissza a vagonokat, hogy teljesen telibe voltak sz@rva) illetve plusszban még napi "bérleti díjat" is számoltak fel a vagonokra ... Ez 2015 -ben két EU tagország között, ahol a horvátok éppen a schengeni csatlakozásukkal kapcsolatban várták (még pontosabban elvárták) a támogatásunkat ... Akkor ez a része tiszta azt hiszem ...

A másik kérdéseddel kapcsolatban, hogy zavarna-e egy vagy több országot, ha egy másik ország területére ácsingózna? A rövid válasz, hogy amennyiben igen, akkor beköszöntene a "szépségkirálynők kora" (VILÁGBÉKE !! :) ).

A lényegre térve Szjunik tartománynak (pirossal jelölve alább) értelemszerűen nem kellene az egész része. Az alsó harmada nagyjából bőven elég lenne. Ott már vannak kelet-nyugat utak meg pár kisváros is. Vegyük észre:

1. Örményország (CSTO tag) szempontjából:

Körül lenne véve ellenséges országokkal. Grúzia és Azerbajdzsán a legnagyobb barátok a régióban. Az a NATO -ba gőzerővel igyekvő Grúzia, akivel az oroszok 2008 -ban háborúztak is. Egyébként utálják az örményeket, mint a sz@rt. A NATO tag Törökország és Azerbajdzsán (akire azt mondanánk ez esetben NATO tag lenne előbb-utóbb) se kifejezetten nagy barátja az örményeknek. Mind a kettőnek van háborús meg népirtós múltja az örményekkel ...

2. Oroszország (CSTO tag) szempontjából:

Ugye volt emlegetve, hogy a Karabahi háború folyamán Iránból a Szjunik tartományon keresztül szállították az utánpótlást az örményeknek. Na ez ebben az esetben sehogy nem menne ...

CSTO kötelezettség miatt lépnie is kellene + USA, NATO -t nem kifejezetten szeretnének Azerbajdzsánban és Kaszpi-tengeren látni. Igen, jelenlegi 5 országi (Kaszpi-tenger partiak) egyezmény alapján ez tenger, de egyéb országok haditengerészetét kizárják. Ugyanakkor, ha ilyesmit meglépnének, akkor ezt már semeddig nem tartana felrúgni ...

Ugye a Közel-kelet -ről is teljesen ki lennének zárva. Kaszpi-tenger meg a Boszporusz és Dardanellák "teli-NATO -zva", akkor a részükről nincs kijárás erre ...

3. Irán (a lator állam) szempontjából:

Be lennének zárva teljesen. Szerintem Őket sem kell túl sokáig magyarázni, hogy nem túl USA, Izrael meg NATO barátok ...


Viszont, ha a status quo ante marad, akkor az lenne továbbra is ami most van ...

1920px-Syunik_in_Armenia.svg.png


Apróság, az első Karabahi háború folyamán Nahicsevánból az örmények nagy része Örményországba menekült. Ugye a fentebbi térképen a mostani iráni hadgyakorlat a határon levő Arakszi gát -nál (ahol az a felduzzasztott víztömeg látszik - északról-délre folyik a folyó) van. Szemben Nahicseván tartományi főváros.

Vegyük észre. Elméletben, ha Irán bevonulna Nahicsevánba, akkor ez az egész "Szjunik korridor" -os kérdés meghaladottá válna és ezzel teljes lenne Törökország és Azerbajdzsán elszigeteltsége itt. Nem véletlenül volt ahogy korábban említettem amikor a Karabahi háborúban az azeri katonák errefelé kezdtek császkálni, akkor hamar megkapták Irántól, hogy a mellett, hogy "letörlünk a térképről meg az írmagotokat is kiirtjuk" kedveskedés mellett kihangsúlyozták, hogy Nahicsevánnal a továbbiakban nem kell foglalkozniuk. Ugye ezzel értelmét is vesztette volna a dolog ...

Elméletben és papíron nem is lenne bonyolult a dolog:

  • 1. lépés: Sadarak térségébe (észak) bevonulnak - ezzel Törökországot teljes mértékben kizárják (illetve azt, hogy az azeriek/törökök innen utánpótlást szállítsanak). E mellett mondjuk Sharur -t - csak mert közel van.
  • 2. lépés: a mostani hadgyakorlat helyén átkelnek a határfolyót és meg van a tartományi főváros.
  • 3. lépés: azt csinálnak amit akarnak. Azerbajdzsán keletről beavatkozna, akkor a meglevő konfliktus mellé egy orosz-örmény(-CSTO) hadüzenetet is hozna a posta Nekik.

Törökország meg a mellett, hogy szintén hasonlót kockáztatna, ha picit "túlszaladnának" - nem tudom kellene-e Nekik egy török-iráni "meccs" most. A 2021 -es diplomáciájuk során a létező mindenkibe belerúgtak a környéken - USA, Ciprus, Izrael (itt a "szokásosak" mellett Palesztina ügyének szószólóivá váltak), Görögország, örmények stb. Ugye most, hogy mérgesedett a helyzet pont tárgyaltak Putyinnal is. Az oroszoktól a szíriai kérdések mellett pl. további S-400 -at is várnának ... Nem hiszem, hogy nem került szóba, hogy "amennyiben nyugton maradtok, akkor mindenki nyugton marad". Akár Irán is némi kardcsörtetés után.

Persze történelmi hátteret is lehetne kapargatni egészen a karsi-békeszerződésig (avagy akár a pattintott kőkorszakig is akár). Atatürk -el, Szovjetunióval (II. VH -ig aztán 1953 -ig és az ezt követő időszak politikájával) Sztálin -ostúl (aki grúz volt ugye), USA/NATO -val, örményestül (diaszporásul meg szeparatista mozgalmastul), grúzokkal, az akkori iráni diplomáciai dolgokkal meg a későbbi terület csere-berékkel stb. stb. Itt ugye nagyon sok érdekes aspektus is felmerülhet számos nézőpontból - pl.:

Hogy érezhetett annak idején egy átlag örmény szeparatista az örmény SzSzK -ban amikor az egyébként grúz származású Sztálin a szuperhatalommá váló Szovjetúnió élén területi követelésekkel lép fel az időközben katonai szempontból igen "csehül álló" Törökországgal szemben a korábban (a karsi- illetve moszkvai békét megelőző) elcsatolt grúz és örmény területekkel szemben, aki egyébként a szovjetek ellen akár az életét is áldozta volna. A mellett, hogy önállóan kb. semeddig sem léteztek volna akkoriban ...

Avagy hogy került szembe az örmény USA-beli diaszpóra az USA külpolitikájával amikor erre reagálva elkezdte támogatni Törökországot és az előbbiekben említett folyamatok a törököket a NATO kötelékébe sodorták (1952 -ben csatlakoztak)?

Megannyi érdekes nüansz van még ezeken kívül is. Azaz nem olyan egyszerű a kérdés, hogy a "szunnita török utálja a siíta iránit" meg hasonló dolgok ...
 

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 109
2 949
113
Pont ez az eset amikor kutyát nem érdekel ki a keresztény,síta vagy szunnita.Senki sem akarja Törökország további keleti és észak keleti terjeszkedését.Van aki ez ellen a pénzét és van aki akár a katonai erejét is beáldozza.Az meg,hogy ma Azerbajdzsán mennyire szuverén állam,arról sokat elmondhatna a 44napos háború 5.napján a törökök által leváltott hadműveleteket irányító azeri vezérkari főnök...
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 721
85 720
113
Még nem ment ki a sabbat mikor a neokohn-t idézted! ejnye....
avatar128.jpg
Attól függetlenül, hogy ez egy zsidó oldal vannak benne információk amik segítenek megérteni az embereknek(vannak akik még nem értik) mi folyik az azeri-iráni határon, illetve mi baja Iránnak Azerbajdzsánnal.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

plushun

Well-Known Member
2014. augusztus 26.
6 881
20 146
113
Arra felé is túlnépesedés van. E mellet ha nem Európaiak a résztvevők akkor nem sajnálkozom. Ez van.
Senki halálát nem kívánom! Viszont azt tudomásul kell venni, hogy a háború az emberi történelem része. Ha pedig valaki katonának megy, azt annak tudatában teszi, hogy foglalkozás köri ártalom az elhalálozás!
Kivéve ha besoroznak.. Tudtommal Iránban a sereg nagy része nem hivatásos, plusz háború esetén ugyebár mozgósítás van, szóval az összecsapásban résztvevő katonák egy jelentős része nem önként és dalolva megy a harcba.
 

duckdodgers™

Well-Known Member
2012. március 5.
3 592
19 650
113
Attól függetlenül, hogy ez egy zsidó oldal vannak benne információk amik segítenek megérteni az embereknek(vannak akik még nem értik) mi folyik az azeri-iráni határon, illetve mi baja Iránnak Azerbajdzsánnal.
Semmi gondom sem a zsidókkal, sem a neokohnnal, sőt napi szinten olvasom az oldalt. :)