[BIZTPOL] Japán, Dél-Korea és Délkelet-Ázsia (Dél-kínai tenger)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
A hetvenes évek végétől feszült a helyzet. Volt ott szárazföldí háború, meg aztán tengeri ütközet is.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Katpolon van egy jó cikk a 79-es háborúról.
http://katpol.blog.hu/2010/06/05/vendegposzt_harom_tevhit_az_1979_es_kinai_vietnami_haborurol_1_resz
De a harcok nem értek véget a kínai kivonulással. Bő tíz évig még nyomás alatt tartották a vietnámi határt. Rendszeresek voltak a tüzérségi párbalyok, spec alakulatok behatolásai stb.
Tengeren 1988-ban egy kissebb ütközet is volt. Hajókkal lőtték egy mást, meg ilyenek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Johnson_South_Reef_Skirmish
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Én inkább azon a véleményen vagyok, hogy hosszú évek óta viszonylag nyugodt a két ország közti viszony. Egy közös bizottság meghatározta a két ország közti szárazföldi határt. Jelengeg csak a vitatott szigetek közt dodzsemeznek a partiörség hajói.
https://youtu.be/YM3Ya07LIEo
 

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
2 494
3 004
113
Katpolon van egy jó cikk a 79-es háborúról.
http://katpol.blog.hu/2010/06/05/vendegposzt_harom_tevhit_az_1979_es_kinai_vietnami_haborurol_1_resz
De a harcok nem értek véget a kínai kivonulással. Bő tíz évig még nyomás alatt tartották a vietnámi határt. Rendszeresek voltak a tüzérségi párbalyok, spec alakulatok behatolásai stb.
Tengeren 1988-ban egy kissebb ütközet is volt. Hajókkal lőtték egy mást, meg ilyenek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Johnson_South_Reef_Skirmish

Akkor ezt átnyálazom.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Ez a karikatúra minden pénzt megér belőle:D
file.php
 

meister

Active Member
2015. május 8.
798
31
28
Katpolon van egy jó cikk a 79-es háborúról.
http://katpol.blog.hu/2010/06/05/vendegposzt_harom_tevhit_az_1979_es_kinai_vietnami_haborurol_1_resz
De a harcok nem értek véget a kínai kivonulással. Bő tíz évig még nyomás alatt tartották a vietnámi határt. Rendszeresek voltak a tüzérségi párbalyok, spec alakulatok behatolásai stb.
Tengeren 1988-ban egy kissebb ütközet is volt. Hajókkal lőtték egy mást, meg ilyenek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Johnson_South_Reef_Skirmish
onreklam, hehe :)

Kieg: a mai napig kina a viet vedelmi doktrina fo csapasiranya, ezert is jok a viet-amerikai kapcsolatok...
 

hitetlen

Member
2015. december 9.
37
0
6
<blockquote rel="Mackensen">Katpolon van egy jó cikk a 79-es háborúról.
http://katpol.blog.hu/2010/06/05/vendegposzt_harom_tevhit_az_1979_es_kinai_vietnami_haborurol_1_resz
De a harcok nem értek véget a kínai kivonulással. Bő tíz évig még nyomás alatt tartották a vietnámi határt. Rendszeresek voltak a tüzérségi párbalyok, spec alakulatok behatolásai stb.
Tengeren 1988-ban egy kissebb ütközet is volt. Hajókkal lőtték egy mást, meg ilyenek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Johnson_South_Reef_Skirmish
onreklam, hehe :)

Kieg: a mai napig kina a viet vedelmi doktrina fo csapasiranya, ezert is jok a viet-amerikai kapcsolatok...</blockquote>

Már nem olyan jók.
2010 augusztusában az 5. flotta parancsnoka vietnámi látogatásán semmilyen választ nem adott a viet admirálisok rinyálására a kínai flottamozgások miatt.
Aztán szeptemberben hivatalosan is megismerhette a világ a Dong-feng 21-d rakétát és érthető lett a dolog.
Így vietnám is módosított és lavíroz az USA és az oroszok közt, mert az oroszoknak nagyobb befolyásuk van a kínai politikára, mint szövetséges, mint az USA-nak, mint ellenség.
Erre jó példa, hogy pár hónapja az USA tiltakozására a vietnámban lévő orosz haditengerészeti bázis bővítésére azt válaszolták; " Vietnam szuverén állam és ennek megfelelően ő dönti el külpolitikáját, ezen belül azt is, kik a szövetségesei és kiknek ad támaszpontot.
Az USA-nak nem ad manapság.
Van valakinek valami más híre? :)
 

hitetlen

Member
2015. december 9.
37
0
6
<blockquote rel="omae">Jószerivel aki csak teheti akar, ezért is vitáznak. A különbség az hogy a dél-kelet ázsiai országok nem pályáznak szuperhatalmi címre mert nincs meg rá a keret. Kínának nem csak hogy van de fel is használja, szépen teli pöttyözve a tengert mesterséges szigeteken álló katonai létesítményekkel. De ezt itt nyilván tudja mindenki ezért sem értettem hogy miért ez a nagy kérdőjel hogy kit tarthatnak veszélyesnek. Persze hogy Kína nemzetbiztonsági tényező náluk, több mint egymilliárd lakos, a világ második (de lassan az első) gazdasága, egyre csak növekvő nyersanyag szükségletekkel.
Tegyuk hozza hogy ugy tette tele katonai tamaszpontjaival a delkinai tengert hogy semilyen nemzetkozi torveny nem tamasztja ezt ala. A tobbiek nagyreszt vagy az EEZ vagy mas de valos alapon jelentettek be igenyuket egy egy szigetecskere. A kinaiak meg szimplan mert csak es mert mi nagyok vagyunk.

Ezt hivjak katonai fenyegetsnek. Es ez csak a kezdet nalluk mert a gazdasaguk lassulasaval forditottan aranyosan van szukseguk tobb es tobb cirkuszra.


</blockquote>

Kedves Kalapács!

Mint mindketten tudjuk; a nemzetközi tenger -és hadijog első actusának VIII. Henrik Cayeni -akciójának hadparancsát tartja a jogtörténelem.
De, a fórumon kettőnkön kívül mások is vannak.
Ezért, megtennéd, hogy felsorolod azokat az általános tengerjogi elveket. illetve azokat a speciális megegyezéseket, amelyek a Sárga- /kínai/ tenger felségjogait szabályozzák, ha már rájuk hivatkoztál.

Bár, látom, kis zavar van az erőben, hisz Te is tudhatod, "tanult barátom" hogy ezek a szigetecskék nem holmi katonai támaszpontok, csak a self-jog területi hatályának kitolása távolabbra.

Szövegértés.

Imádom, mikor valaki megsért ilyen szavakkal; mint "szövegértés" egy témában tanult embert.
Különösen akkor kuncogok sokat, ha az illető még stilisztikailag sem áll a csúcson, így nehéz elhinni, hogy egy többsoros mondatot egy jogi aktus írásbafoglalásában értelmezni tudna az, aki a részmondatok elválasztásával is gondban van.
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
<blockquote rel="kalapacs"><blockquote rel="omae">Jószerivel aki csak teheti akar, ezért is vitáznak. A különbség az hogy a dél-kelet ázsiai országok nem pályáznak szuperhatalmi címre mert nincs meg rá a keret. Kínának nem csak hogy van de fel is használja, szépen teli pöttyözve a tengert mesterséges szigeteken álló katonai létesítményekkel. De ezt itt nyilván tudja mindenki ezért sem értettem hogy miért ez a nagy kérdőjel hogy kit tarthatnak veszélyesnek. Persze hogy Kína nemzetbiztonsági tényező náluk, több mint egymilliárd lakos, a világ második (de lassan az első) gazdasága, egyre csak növekvő nyersanyag szükségletekkel.
Tegyuk hozza hogy ugy tette tele katonai tamaszpontjaival a delkinai tengert hogy semilyen nemzetkozi torveny nem tamasztja ezt ala. A tobbiek nagyreszt vagy az EEZ vagy mas de valos alapon jelentettek be igenyuket egy egy szigetecskere. A kinaiak meg szimplan mert csak es mert mi nagyok vagyunk.

Ezt hivjak katonai fenyegetsnek. Es ez csak a kezdet nalluk mert a gazdasaguk lassulasaval forditottan aranyosan van szukseguk tobb es tobb cirkuszra.


</blockquote>

Kedves Kalapács!

Mint mindketten tudjuk; a nemzetközi tenger -és hadijog első actusának VIII. Henrik Cayeni -akciójának hadparancsát tartja a jogtörténelem.
De, a fórumon kettőnkön kívül mások is vannak.
Ezért, megtennéd, hogy felsorolod azokat az általános tengerjogi elveket. illetve azokat a speciális megegyezéseket, amelyek a Sárga- /kínai/ tenger felségjogait szabályozzák, ha már rájuk hivatkoztál.

Bár, látom, kis zavar van az erőben, hisz Te is tudhatod, "tanult barátom" hogy ezek a szigetecskék nem holmi katonai támaszpontok, csak a self-jog területi hatályának kitolása távolabbra.

Szövegértés.

Imádom, mikor valaki megsért ilyen szavakkal; mint "szövegértés" egy témában tanult embert.
Különösen akkor kuncogok sokat, ha az illető még stilisztikailag sem áll a csúcson, így nehéz elhinni, hogy egy többsoros mondatot egy jogi aktus írásbafoglalásában értelmezni tudna az, aki a részmondatok elválasztásával is gondban van.</blockquote>

Hat bizony a magyarom megkopott ( nem vagyok ra buszke ) de azt tudom hogy mi az a stilus amivel nem csak nem erdemes de nem is szabad leallni meg csak egy kosza eszmecserere sem.

Nem fogod elhinni de szamomra a rovid de megoly arrogans es bekepzelt stilusod alapjan szamomra te vagy ez a kategoria. Ebbol kifolyolag a tovabbiakban ( amig stilusodon nem valtoztatsz ) nem kivanok veled erdemben ertekezni semilyen temarol.

Gondolom nem az elso vagyok akik a stilusodat kifogasolja igy nem is szamitok arra hogy "meghatna" a dolog de azert a remeny hal meg utoljara.



Ui : Termesztesen soha semilyen formaban nem volt es nincs kozom a haditengereszethez. Sosem tanultam es dolgoztam szolgaltam benne. Veled ellentetben :)
 

hitetlen

Member
2015. december 9.
37
0
6
Sajnálom, hogy nem nevezed meg pontosan azokat a jogforrásokat, amikre hivatkozol.
De, sebaj.
Akit érdekel, utána tud járni a tengerjognak és az adott terület szerződéseinek, szabályzóinak, ami alapján eldöntheti, igazad van-e az idézett kijelentésedben.
További jó olvasást. :)
 

meister

Active Member
2015. május 8.
798
31
28
<blockquote rel="meister"><blockquote rel="Mackensen">Katpolon van egy jó cikk a 79-es háborúról.
http://katpol.blog.hu/2010/06/05/vendegposzt_harom_tevhit_az_1979_es_kinai_vietnami_haborurol_1_resz
De a harcok nem értek véget a kínai kivonulással. Bő tíz évig még nyomás alatt tartották a vietnámi határt. Rendszeresek voltak a tüzérségi párbalyok, spec alakulatok behatolásai stb.
Tengeren 1988-ban egy kissebb ütközet is volt. Hajókkal lőtték egy mást, meg ilyenek.
https://en.wikipedia.org/wiki/Johnson_South_Reef_Skirmish
onreklam, hehe :)

Kieg: a mai napig kina a viet vedelmi doktrina fo csapasiranya, ezert is jok a viet-amerikai kapcsolatok...</blockquote>

Már nem olyan jók.
2010 augusztusában az 5. flotta parancsnoka vietnámi látogatásán semmilyen választ nem adott a viet admirálisok rinyálására a kínai flottamozgások miatt.
Aztán szeptemberben hivatalosan is megismerhette a világ a Dong-feng 21-d rakétát és érthető lett a dolog.
Így vietnám is módosított és lavíroz az USA és az oroszok közt, mert az oroszoknak nagyobb befolyásuk van a kínai politikára, mint szövetséges, mint az USA-nak, mint ellenség.
Erre jó példa, hogy pár hónapja az USA tiltakozására a vietnámban lévő orosz haditengerészeti bázis bővítésére azt válaszolták; " Vietnam szuverén állam és ennek megfelelően ő dönti el külpolitikáját, ezen belül azt is, kik a szövetségesei és kiknek ad támaszpontot.
Az USA-nak nem ad manapság.
Van valakinek valami más híre? :)


</blockquote>
Kedves kitiltott, egy szoval sem irtam, hogy egyebkent szovetsegesi a viszony, mint az oroszokkal (leven foleg orosz ht. vesznek manapsag is, amerikait sohasem) viszont a mai napig ott vannak az azsiai Natoban, aka Asean, tehat olyan rossz sem lehet. Masreszt epp tavaly-tavalyelott volt amerikai hadihajo vietnami latogatason, tehat annyira nem hulhetett ki, amennyire az egyesek neha latattni szeretnek :) ettol fuggetlenul versenyfutas van "Saigon" kegyeiert :)
 

meister

Active Member
2015. május 8.
798
31
28
Itt is van a tavalyi latogatas: tuoitrenews.vn/politics/29895/us-navy-ships-arrive-in-central-vietnam-for-12day-visit
persze nem helikopterhordozok, de usns hajok. Amugy az is megtortent mar, hogy uscg hajok vedtek meg vietnami halaszhajokat kinai orhajoktol...
 

meister

Active Member
2015. május 8.
798
31
28
De hogy ne hagyjuk ki az oroszokat sem:
tuoitrenews.vn/politics/russian-navy-fleet-on-goodwill-visit-to-vietnam
Ez tegnap kezdodott, a Bisztri rombolo egy tanker meg egy kisegito hajo kisereteben futott be Da Nang-ba.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 190
50 575
113
Itt is van a tavalyi latogatas: tuoitrenews.vn/politics/29895/us-navy-ships-arrive-in-central-vietnam-for-12day-visit
persze nem helikopterhordozok, de usns hajok. Amugy az is megtortent mar, hogy uscg hajok vedtek meg vietnami halaszhajokat kinai orhajoktol...

Megvédték :D Nem olvastam soha, hogy tűzváltás lett volna Kínai őrhajó és a jóságos USCG hajók közt, akik megfutamították a szegény ártalmatlan vietnami halász bárkákra rátámadó GAZ Kínai tengerészeket.
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
<blockquote rel="meister">Itt is van a tavalyi latogatas: tuoitrenews.vn/politics/29895/us-navy-ships-arrive-in-central-vietnam-for-12day-visit
persze nem helikopterhordozok, de usns hajok. Amugy az is megtortent mar, hogy uscg hajok vedtek meg vietnami halaszhajokat kinai orhajoktol...

Megvédték :D Nem olvastam soha, hogy tűzváltás lett volna Kínai őrhajó és a jóságos USCG hajók közt, akik megfutamították a szegény ártalmatlan vietnami halász bárkákra rátámadó GAZ Kínai tengerészeket. </blockquote>

No az lenne a szep ha mar tuzelnenek is egymasra !!!
Addig jo amig nem teszik !

A dolog ugy zajlik hogy a kis es serulekeny halaszhajo kornyeken megjelenik valami erosebb barka vagy eppen egy rohajo es fizikailag nekimegy vagy kitolja RAMME-li a ladikot.

Amikor viszont ott van pl az ami hajo akkor nem biztos hogy megteszi mert az nagyobb vagy mert amerikai stb stb. Ettol fuggetlenul volt ra pelda amikor az amerikai hajonak is nekimentek nemzetkozi vizeken.

Arra fele ez egy ilyen jatek.
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
<blockquote rel="meister">Itt is van a tavalyi latogatas: tuoitrenews.vn/politics/29895/us-navy-ships-arrive-in-central-vietnam-for-12day-visit
persze nem helikopterhordozok, de usns hajok. Amugy az is megtortent mar, hogy uscg hajok vedtek meg vietnami halaszhajokat kinai orhajoktol...

Megvédték :D Nem olvastam soha, hogy tűzváltás lett volna Kínai őrhajó és a jóságos USCG hajók közt, akik megfutamították a szegény ártalmatlan vietnami halász bárkákra rátámadó GAZ Kínai tengerészeket. </blockquote>

GAZ kinai tengereszekrol annyit hogy arra fele szinte csak kizarolag ok uzik ezt az agressziv utkozosdit.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Látom már megint folyik a vita a Sárga-tengeri szigetekről.
A Paracell-szigetek 1974-ig Vietnámé voltak, de Kína elfoglalta 1974-ben elfoglalta őket. Szóval most Kínáé, az adott tengerrésszel együtt és mivel Kína jóval erősebb, mint Vietnám és atomháború nélkül senki nem képes elvenni tőle, hacsak önként le nem mondanak róla, ez így is marad. És itt pont. Ezen semmit nem lehet vitatni. Lehet itt jönni a mindenféle érvekkel, de ez a jelenlegi helyzet. Tudjátok, erősebb kutya b...
Magyarország sem önként mondott le Erdélyről és a többi területekről, sajnos elvesztette a háborút és rákényszerítették. Ezek után a magyar kormány sem szed már adót a régi területein, na pont így a vietnámi halászok sem járhatnak át Kína területére horgászni. És ez addig így lesz, amíg máshogy nem akarják a nagyhatalmak.
A Spratly-szigetek esete viszont teljesen más. Ott már tényleg Kína a betolakodó, de mivel Kína ott is sokkal erősebb, mint a környező országok, így megteheti, hogy elfoglalja őket. Ezt viszont mindegyik ország megelőzhetné azzal, ha épít a szigetein legalább 1-1 házat, kirak rá egy-két embert és ezzel meg is van oldva, hisz lakott területek. Azért nem hinném, hogy Kína ezek után "partraszállna" és lelőné az embereket, mert az már hadüzenet nélküli támadást jelent.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 190
50 575
113
<blockquote rel="zsolti"><blockquote rel="meister">Itt is van a tavalyi latogatas: tuoitrenews.vn/politics/29895/us-navy-ships-arrive-in-central-vietnam-for-12day-visit
persze nem helikopterhordozok, de usns hajok. Amugy az is megtortent mar, hogy uscg hajok vedtek meg vietnami halaszhajokat kinai orhajoktol...

Megvédték :D Nem olvastam soha, hogy tűzváltás lett volna Kínai őrhajó és a jóságos USCG hajók közt, akik megfutamították a szegény ártalmatlan vietnami halász bárkákra rátámadó GAZ Kínai tengerészeket. </blockquote>

GAZ kinai tengereszekrol annyit hogy arra fele szinte csak kizarolag ok uzik ezt az agressziv utkozosdit.



</blockquote>
Ez már megint olyan állítás, hogy tipikusan NEM hiszem el. CSAK a KÍNAIAK, persze, a többiek szentek. Igen, hihető, a kettős mércéért neked sem kell szerintem messzire menni. Ezt te el is hiszed mikor leírod, vagy csak a kötelesség? Nem vagyok a sárga tengeri szigetvitákban, és kimondottan az Ázsia geopolitikában szakértő, de a hülyeséget általában messziről kiszúrom. Olyan NINCS, hogy csak az egyik, csak a másik, fekete, és fehér. Ezt ne nekem próbálja már senki sem eladni, mert bár igen hazaszerető embernek tartom magam, és ismerem a történelmünket, de azt is kiröhögöm, aki azt mondja, hogy MINDEN Román féreg, és minden Magyar jó ember. VICC az ilyen kijelentés, hogy egy térségben, ahol kb. minden nép utálja a másikat, mint a szart, történelmi okokra visszavezethetően, CSAK KÍNA csinálja a csúnyaságot. Köszi Kalapács az infot...