Újságírók? 1-2 gazdasági cikk kivételével csak firkászi minősítést tudtam adni, évek óta.
[BIZTPOL] Japán, Dél-Korea és Délkelet-Ázsia (Dél-kínai tenger)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
K
kamm
Guest
Legtersertesnek hivjak, raadasul 16 (!) geppel kozeledtek, nem reagalva semmire, senki nem varja meg, hogy kideruljon, baratkozni jon-e egy 16 (!) gepes kotelek avagy csak szorakozik a sok sarga torpe. Aki ezt nem erti, annak vagy lovese nincs az egesz temahoz, vagy fogyatekosan lett szagerto.
Köze nem volt semmilyen légtérsértéshez. 111 km-re voltak a maláj partoktól a legközelebbi ponton.
A kizárólagos gazdasági övezet nem az adott ország légtere és felségvize, hanem egy olyan nemzetközi terület, ahol elsősorban az adott ország halászhat, termelhet ki ásványkincset. Ráadásul a kizárólagos gazdasági övezet fogalmát is csak a tengerjog ismeri. A légijog nem. A légijog szerint minden légtér nemzetközi, ami nem nemzeti. 111 km-re a parttól a légtér nemzetközi, ahol a parti államnak nincs semmilyen joga az ott átrepülő légi járművek felett. Még az államok által önkényesen megállapított légvédelmi azonosítási övezet (ADIZ) is átfedi egymást a térségben és az ADIZ-t a nemzetközi légijog nem ismeri el. A repüléstájékoztató körzet (FIR) padig csak határozott időre és konkrét veszély elkerülése céljával hozható létre és FIR egy polgári légi irányításhoz tartozó fogalom, ami nem terjed ki a katonai gépekre. Különösen úgy nem, hogy azok nem a nemzetközi légifolyósókat használják, nem a parti ország repülőterére igyekeznek, vagy onnan szálnak fel és eszük ágában sincs berepülni a parti ország légterébe.
Aki támadni akar, nem 7-8 km magasan, radaron messziről jól láthatóan, sugárhajtású gépekhez mérten csigalassú sebességgel, rengeteg időt hagyva érkezik. Ezt még a malájok is felfogták. Beszédes, hogy milyen típust küldtek fényképezni. Pedig van nekik rendes vadászgépük is.
Ráadásul az a 100 perc, ami az első észleléstől a találkozóig eltelt még azon csigalassú sebességgel is 900 km megtételét jelenti. Azaz nem a malájok felé repkedtek a kínai gépek.
Nem polgári légi járatról van szó. Nemzetközi légtérben, ha nem áll szándékukban berepülni az adott ország légterébe, sem engedélyt nem kell kérniük az ott tartózkodáshoz, sem csevegniük nem szükséges a légi irányítókkal. Mit kellett volna tenniük? Magyarázzák el annak a légi irányításnak a nagy távolságú légi szállítási gyakorlat részleteit, amely légi irányítás intézkedési, felügyeleti joga nem terjed ki rájuk? Vajon az amerikai katonai szállító gépek elcsevegnek minden olyan ország légi irányításával, amelyeket 370 km-en belül megközelítenek (a kizárólagos gazdasági övezet az alapvonaltól 200 tengeri mérföldre is kiterjedhet)?
7-8 km magasan a polgári légiközlekedést sem veszélyeztették semmivel, hiszen ilyen távolságra a parttól a polgári gépek jellemzően gazdaságos utazómagasságon repülnek, azaz magasabban. Nem a polgári légifolyósókat használták. 540 km/h sebességgel, nappal (11:53 és 13:33 közt) szemmel tájékozódva is elkerülhettek bármit és bárki elkerülhette őket, de természetesen radarjuk is van. Nem szorultak rá a polgári légi irányításra sem és maláj katonai irányítókra meg végképp nem. Tehát nem volt miről csevegni velük.
16 fegyvertelen szállító gép mennyivel jelent nagyobb fenyegetést, mint 1 fegyvertelen szállító gép? Ha valóban fenyegetésnek értékelték volna, akkor vajon egy Hawk géppárt emeltek volna rájuk a malájok?
Az pedig jól jelzi az előítéleteidet és hozzáállásodat, hogy "sok sárga törpének" hívod a kínaiakat.
Aki ezt nem érti, annak vagy lövése nincs az egész témához, vagy fogyatékosan lett szagértő.
Mellesleg olyan tengeri terület felett repültek, amire egyszerre tart igényt több ország.
Köze nem volt semmilyen légtérsértéshez. 111 km-re voltak a maláj partoktól a legközelebbi ponton.
A kizárólagos gazdasági övezet nem az adott ország légtere és felségvize, hanem egy olyan nemzetközi terület, ahol elsősorban az adott ország halászhat, termelhet ki ásványkincset. Ráadásul a kizárólagos gazdasági övezet fogalmát is csak a tengerjog ismeri. A légijog nem. A légijog szerint minden légtér nemzetközi, ami nem nemzeti. 111 km-re a parttól a légtér nemzetközi, ahol a parti államnak nincs semmilyen joga az ott átrepülő légi járművek felett. Még az államok által önkényesen megállapított légvédelmi azonosítási övezet (ADIZ) is átfedi egymást a térségben és az ADIZ-t a nemzetközi légijog nem ismeri el. A repüléstájékoztató körzet (FIR) padig csak határozott időre és konkrét veszély elkerülése céljával hozható létre és FIR egy polgári légi irányításhoz tartozó fogalom, ami nem terjed ki a katonai gépekre. Különösen úgy nem, hogy azok nem a nemzetközi légifolyósókat használják, nem a parti ország repülőterére igyekeznek, vagy onnan szálnak fel és eszük ágában sincs berepülni a parti ország légterébe.
Aki támadni akar, nem 7-8 km magasan, radaron messziről jól láthatóan, sugárhajtású gépekhez mérten csigalassú sebességgel, rengeteg időt hagyva érkezik. Ezt még a malájok is felfogták. Beszédes, hogy milyen típust küldtek fényképezni. Pedig van nekik rendes vadászgépük is.
Ráadásul az a 100 perc, ami az első észleléstől a találkozóig eltelt még azon csigalassú sebességgel is 900 km megtételét jelenti. Azaz nem a malájok felé repkedtek a kínai gépek.
Nem polgári légi járatról van szó. Nemzetközi légtérben, ha nem áll szándékukban berepülni az adott ország légterébe, sem engedélyt nem kell kérniük az ott tartózkodáshoz, sem csevegniük nem szükséges a légi irányítókkal. Mit kellett volna tenniük? Magyarázzák el annak a légi irányításnak a nagy távolságú légi szállítási gyakorlat részleteit, amely légi irányítás intézkedési, felügyeleti joga nem terjed ki rájuk? Vajon az amerikai katonai szállító gépek elcsevegnek minden olyan ország légi irányításával, amelyeket 370 km-en belül megközelítenek (a kizárólagos gazdasági övezet az alapvonaltól 200 tengeri mérföldre is kiterjedhet)?
7-8 km magasan a polgári légiközlekedést sem veszélyeztették semmivel, hiszen ilyen távolságra a parttól a polgári gépek jellemzően gazdaságos utazómagasságon repülnek, azaz magasabban. Nem a polgári légifolyósókat használták. 540 km/h sebességgel, nappal (11:53 és 13:33 közt) szemmel tájékozódva is elkerülhettek bármit és bárki elkerülhette őket, de természetesen radarjuk is van. Nem szorultak rá a polgári légi irányításra sem és maláj katonai irányítókra meg végképp nem. Tehát nem volt miről csevegni velük.
16 fegyvertelen szállító gép mennyivel jelent nagyobb fenyegetést, mint 1 fegyvertelen szállító gép? Ha valóban fenyegetésnek értékelték volna, akkor vajon egy Hawk géppárt emeltek volna rájuk a malájok?
Az pedig jól jelzi az előítéleteidet és hozzáállásodat, hogy "sok sárga törpének" hívod a kínaiakat.
Aki ezt nem érti, annak vagy lövése nincs az egész témához, vagy fogyatékosan lett szagértő.
Mellesleg olyan tengeri terület felett repültek, amire egyszerre tart igényt több ország.
Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy inkább a traffic flow management miatt lehetett gond.
Egy országba a levegőből is csak belépőpontokon léphetsz be (pl. ERGOM Magyarországon). Na mármost ha pont itt vagy erre kolbászolt egy nagy csapat nem várt gép, az necces, mert az oda tartó polgári/egyéb járatok pontos időben kell ott átrepüljenek - hiszen egy bottleneck, ott az áthaladás térben és időben szabályozott, ha meg egy TCAS szétrebbenti őket, indul a keveredés. Szóval egy kis pánik adódhat az ATC oldalán, de nem katonai támadás miatt - hanem hogy szét kell zavarni a pontosan érkező járatokat alternate repterekre. Jó kis káosz tud ilyenkor kialakulni.
Amúgy figyelmet sem érdekel az egész, az amerikai meg orosz gépek ugyanezt naponta eljátszák, kutyát nem érdekli.
K
kamm
Guest
A kutyat nem erdekli egyrészt hülyeség -hoyyne érdekelné, azert mennek ki a fighterek kikiserni -, másrészt egeszen mas kategória a közöttük szokasos tesztelgeteseba masiknak, meg itt, ahol a kinaiak magukenak vallanak hatalmas teruleteket, ami valójában nem exkluzív terület.
K
kamm
Guest
Te érted egyáltalán, miről szólt ez a történet?Köze nem volt semmilyen légtérsértéshez. 111 km-re voltak a maláj partoktól a legközelebbi ponton.
A kizárólagos gazdasági övezet nem az adott ország légtere és felségvize, hanem egy olyan nemzetközi terület, ahol elsősorban az adott ország halászhat, termelhet ki ásványkincset. Ráadásul a kizárólagos gazdasági övezet fogalmát is csak a tengerjog ismeri. A légijog nem. A légijog szerint minden légtér nemzetközi, ami nem nemzeti. 111 km-re a parttól a légtér nemzetközi, ahol a parti államnak nincs semmilyen joga az ott átrepülő légi járművek felett. Még az államok által önkényesen megállapított légvédelmi azonosítási övezet (ADIZ) is átfedi egymást a térségben és az ADIZ-t a nemzetközi légijog nem ismeri el. A repüléstájékoztató körzet (FIR) padig csak határozott időre és konkrét veszély elkerülése céljával hozható létre és FIR egy polgári légi irányításhoz tartozó fogalom, ami nem terjed ki a katonai gépekre. Különösen úgy nem, hogy azok nem a nemzetközi légifolyósókat használják, nem a parti ország repülőterére igyekeznek, vagy onnan szálnak fel és eszük ágában sincs berepülni a parti ország légterébe.
Aki támadni akar, nem 7-8 km magasan, radaron messziről jól láthatóan, sugárhajtású gépekhez mérten csigalassú sebességgel, rengeteg időt hagyva érkezik. Ezt még a malájok is felfogták. Beszédes, hogy milyen típust küldtek fényképezni. Pedig van nekik rendes vadászgépük is.
Ráadásul az a 100 perc, ami az első észleléstől a találkozóig eltelt még azon csigalassú sebességgel is 900 km megtételét jelenti. Azaz nem a malájok felé repkedtek a kínai gépek.
Nem polgári légi járatról van szó. Nemzetközi légtérben, ha nem áll szándékukban berepülni az adott ország légterébe, sem engedélyt nem kell kérniük az ott tartózkodáshoz, sem csevegniük nem szükséges a légi irányítókkal. Mit kellett volna tenniük? Magyarázzák el annak a légi irányításnak a nagy távolságú légi szállítási gyakorlat részleteit, amely légi irányítás intézkedési, felügyeleti joga nem terjed ki rájuk? Vajon az amerikai katonai szállító gépek elcsevegnek minden olyan ország légi irányításával, amelyeket 370 km-en belül megközelítenek (a kizárólagos gazdasági övezet az alapvonaltól 200 tengeri mérföldre is kiterjedhet)?
7-8 km magasan a polgári légiközlekedést sem veszélyeztették semmivel, hiszen ilyen távolságra a parttól a polgári gépek jellemzően gazdaságos utazómagasságon repülnek, azaz magasabban. Nem a polgári légifolyósókat használták. 540 km/h sebességgel, nappal (11:53 és 13:33 közt) szemmel tájékozódva is elkerülhettek bármit és bárki elkerülhette őket, de természetesen radarjuk is van. Nem szorultak rá a polgári légi irányításra sem és maláj katonai irányítókra meg végképp nem. Tehát nem volt miről csevegni velük.
16 fegyvertelen szállító gép mennyivel jelent nagyobb fenyegetést, mint 1 fegyvertelen szállító gép? Ha valóban fenyegetésnek értékelték volna, akkor vajon egy Hawk géppárt emeltek volna rájuk a malájok?
Az pedig jól jelzi az előítéleteidet és hozzáállásodat, hogy "sok sárga törpének" hívod a kínaiakat.
Aki ezt nem érti, annak vagy lövése nincs az egész témához, vagy fogyatékosan lett szagértő.
Mellesleg olyan tengeri terület felett repültek, amire egyszerre tart igényt több ország.
Kambodzsa "utászpatkányok" újabb nemzedékét veti be fel nem robbant taposóaknák kiszimatolására - adta hírül pénteken a Reuters brit hírügynökség.
Forrás: https://kuruc.info/r/6/229652/
Forrás: https://kuruc.info/r/6/229652/
A japán kormány túlélte kedden a bizalmatlansági indítványt, amelyet azért terjesztett be ellene az ellenzék, mert szerintük a kabinet nem megfelelően kezelte a koronavírus-járványt, és mert nem értenek egyet azzal, hogy a járványhelyzet ellenére továbbra is ragaszkodik az egy hónap múlva esedékes tokiói nyári olimpiai játékok megrendezéséhez.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/229777/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/229777/
T
Törölt tag 008
Guest
A japánok elkezdtek udvarolni az indonézeknek, hogy tőlük vásároljanak haditechnikát.
www.eastasiaforum.org
Indításnak 8 Mogami fregattról tárgyalnak.
Indonesia’s opportunistic approach to arms procurement
Japan could become yet another potential arms supplier for Indonesia to utilise in search of the best possible deals.
www.eastasiaforum.org
Hihetetlen képsorok, másodpercek alatt semmisültek meg lakóházak
A hatóságok szerint legalább 19 ember tűnt el.
index.hu
A Fülöp-szigeteknek tényleg nincs egy rendes vadászgépük sem?
en.wikipedia.org
Philippine Air Force - Wikipedia
És ténylegA Fülöp-szigeteknek tényleg nincs egy rendes vadászgépük sem?
Philippine Air Force - Wikipedia
List of equipment of the Philippine Air Force - Wikipedia
"Kinevezte magát miniszterelnöknek Min Aung Hlaing tábornok, Mianmar puccsista katonai vezetője, hat hónappal azután, hogy átvették a hatalmat. Bár a tábornok a hatalomátvételkor azt ígérte, hogy egy éven belül szabad választások lesznek, most már 2023-ra tolta ki ennek dátumát."Alig telt el tíz év azóta, hogy Mianmar megszabadult a hadsereg 50 éven keresztül tartó uralmától és demokratikus átmenetbe kezdett, Min Aung Hlaing tábornok, a fegyveres erők parancsnoka tegnap éjjel váratlanul őrizetbe vette az ország kormányát és átvette a hatalmat. Ezzel egy nemzetközileg szankcionált, népirtást levezénylő katonai parancsnok kerül Mianmar élére, akinek első lépése volt, hogy lekapcsolta az országban a telekommunikáció minden formáját. A puccs szemmel láthatóan nem élvezi a lakosság széleskörű támogatását, a helyiek eszkalálódó káosztól rettegnek, Amerika szankciókkal fenyegetőzik, Kína pedig arra figyelmeztet, hogy az USA „katonai nyomásgyakorlást” is végrehajthat."
A két főszereplő: Min Aung Hlaing tábornok (B) és Aung Szan Szú Kjí (J) 2015-ben
Fegyveresek az utcákon, lekapcsolt internet, bezárt bankok – Így néz ki egy katonai hatalomátvétel 2021-ben
Alig telt el tíz év azóta, hogy Mianmar megszabadult a hadsereg 50 éven keresztül tartó uralmától és demokratikus átmenetbe kezdett, Min Aung Hlaing tábornok, a fegyveres erők parancsnoka tegnap éjjel váratlanul őrizetbe vette az ország kormányát és átvette a hatalmat. Ezzel egy nemzetközileg...www.portfolio.hu
..
..
A katonai junta vezetője a héten tartott egy beszédet, melyben azt mondta, hogy az államirányításért felelős testület mostantól ügyvivő kormány is lesz, viszont 2023 augusztusában majd többpárti választásokat tartanak. A tábornok ezen kívül kifejezte, hogy hajlandó együtt dolgozni az ASEAN-országok képviseleteivel."
Kinevezte magát miniszterelnöknek Mianmar puccsista tábornoka
Kinevezte magát miniszterelnöknek Min Aung Hlaing tábornok, Mianmar puccsista katonai vezetője, hat hónappal azután, hogy átvették a hatalmat. Bár a tábornok a hatalomátvételkor azt ígérte, hogy egy éven belül szabad választások lesznek, most már 2023-ra tolta ki ennek dátumát - írja a CNN.
www.portfolio.hu
Úgy 2000 éve."kínai befolyás visszaszorítása "
Talán kormányokat buktat mint az USA ? vagy fenyeget mindenkit valami ürüggyel aki nem azt teszi amit ő mond ?
Nem értelek, de hozod ismét ezt a kína fóbia óvodás szintet az tuti
W
Wilson
Guest
A Kína-ellenes "akadály"....
Ez a Japántól délre fekvő szigetlánc megerősítésének koncepciója, hogy szembenézzenek Kínával. Feltételezhető, hogy az integrált légvédelmi és légi védelmi rendszerek telepítése ezekre a szigetekre segítene elrettenteni Kína növekvő ambícióit és katonai képességeit. Elméletileg egy ilyen "vonal" felhasználható lenne egy Tajvan körüli potenciális konfliktusban. Eddig mindez még csak egy megvitatott projekt szintjén történt meg. Mindezekre nincs sem ütemterv, sem elkülönített költségvetés. És érdemes rögtön megjegyezni, hogy Kína tapasztalatai a katonai létesítmények építésével kapcsolatban a Spratly-szigeteken azt mutatják, hogy mindez rendkívül költséges beruházás De ez a fajta gondolkodás jól beleillik a Kína elleni hidegháborús lendkerék képébe, amelybe Japán a legkézenfekvőbb módon lesz bevonva, kihasználva hiányos katonai és politikai szubjektivitását és az Egyesült Államoktól való függőségét.
https://t.me/boris_rozhin
Ez a Japántól délre fekvő szigetlánc megerősítésének koncepciója, hogy szembenézzenek Kínával. Feltételezhető, hogy az integrált légvédelmi és légi védelmi rendszerek telepítése ezekre a szigetekre segítene elrettenteni Kína növekvő ambícióit és katonai képességeit. Elméletileg egy ilyen "vonal" felhasználható lenne egy Tajvan körüli potenciális konfliktusban. Eddig mindez még csak egy megvitatott projekt szintjén történt meg. Mindezekre nincs sem ütemterv, sem elkülönített költségvetés. És érdemes rögtön megjegyezni, hogy Kína tapasztalatai a katonai létesítmények építésével kapcsolatban a Spratly-szigeteken azt mutatják, hogy mindez rendkívül költséges beruházás De ez a fajta gondolkodás jól beleillik a Kína elleni hidegháborús lendkerék képébe, amelybe Japán a legkézenfekvőbb módon lesz bevonva, kihasználva hiányos katonai és politikai szubjektivitását és az Egyesült Államoktól való függőségét.
https://t.me/boris_rozhin
A hatalom természete nem ilyen. Érdemi elrettentő erővel csak a vereség reális kockázata bír. Ehhez Japánnak atomhatalommá kéne válnia.
W
Wilson
Guest
Ez még csak csupán egy elképzelés semmi több.A japánok mint atomhatalom? Huhh....nem nagyon tudom elképzelni ismerve a történelmi előzményeket.
Egy kis szigetet telerakni fegyverrel, olyan mint egy helyhez kötött hajó. Ugyan elsüllyedni nem tud, de mivel nem mozog, bármivel tetszőlegesen megközelíthető és minden fegyver üzembiztosan el is találja, amit nem tudnak lelőni. Szárazföldről levegőből, vízfelszínről, víz alól meg lehet szórni, bármilyen irányból egyidejűleg. Rakéta, robotrepülő, tengő torpedója, tengóról indított aprólék cirkáló fegyverek sokasága, drónok fegyverei, de ha közelebb mennek, akkor még a nagyobb hatótávolságú sorozatvetők is. Még a különleges erők egységei is be tudnak szivárognak, partra tudnak szállni.
Elég nehéz ezeket megvédeni. Egy Kína kategóriájú ellenfél háború esetén elsöpri ezeket. Kár kapálózni!
Ha meg nincs háború, akkor a kínai haditengerészet és légierő simán eljárkálhat közöttük.
Az atomfegyverek pedig végképp minden überelnek.
Valószínűleg a valós cél nem is annyira Kína megállítása. Főleg úgy, hogy Kína nem is kívánja lerohanni Japánt, vagy más térségbeli országot, tehát nincs is mit megállítani rajtuk. Sokkal inkább az elképzelés célja Kína bosszantása, provokálása lehet és még inkább első csapásmérő indító kapacitás telepítése Kínához közel. Az a sok rakéta bázis legalább annyira támadó fegyvereket takarhat, sem mint védekezőket. A terv sem épp Japán érdek, vagy elképzelés lehet, hanem inkább a nagy testvéré.
Elég nehéz ezeket megvédeni. Egy Kína kategóriájú ellenfél háború esetén elsöpri ezeket. Kár kapálózni!
Ha meg nincs háború, akkor a kínai haditengerészet és légierő simán eljárkálhat közöttük.
Az atomfegyverek pedig végképp minden überelnek.
Valószínűleg a valós cél nem is annyira Kína megállítása. Főleg úgy, hogy Kína nem is kívánja lerohanni Japánt, vagy más térségbeli országot, tehát nincs is mit megállítani rajtuk. Sokkal inkább az elképzelés célja Kína bosszantása, provokálása lehet és még inkább első csapásmérő indító kapacitás telepítése Kínához közel. Az a sok rakéta bázis legalább annyira támadó fegyvereket takarhat, sem mint védekezőket. A terv sem épp Japán érdek, vagy elképzelés lehet, hanem inkább a nagy testvéré.
A Samsung főnöke, Lee feltételes szabadlábra került, miután elítélték a 7.5 millió dolláros sikkasztásért, hogy megvesztegessék az ex-elnököt.
www.rt.com
Samsung boss Lee released on parole after sentence for embezzling $7.5mn to bribe ex-president reduced
Samsung Vice Chairman Lee Jae-yong has been released from prison after serving more than half of his already shortened 30-month sentence for bribing South Korea’s former president in a major corruption scandal.
/cloudfront-us-east-2.images.arcpublishing.com/reuters/AJTD6J6IARLPTDX4EIIFKEZF4I.jpg)
Taiwan eyes jet fighter buy amid modest hike in 2022 defence spending
Taiwan announced a more modest pace in defence spending for next year on Thursday, but will spend $1.44 billion on new fighter jets, as the island bolsters its forces in the face of increased pressure from Beijing.
www.reuters.com
A Samsung főnöke, Lee feltételes szabadlábra került, miután elítélték a 7.5 millió dolláros sikkasztásért, hogy megvesztegessék az ex-elnököt.
Samsung boss Lee released on parole after sentence for embezzling $7.5mn to bribe ex-president reduced
Samsung Vice Chairman Lee Jae-yong has been released from prison after serving more than half of his already shortened 30-month sentence for bribing South Korea’s former president in a major corruption scandal.