[BIZTPOL] Japán, Dél-Korea és Délkelet-Ázsia (Dél-kínai tenger)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
8 628
18 742
113
Tényleg hogy áll Thaiföld a nemzetközi porondon? Amcsi befolyás? Vagy Kínai? Esetleg olyan magánutas mint Vietnám? Hogy állnak a faszos-fiùk turizmuson kívül?
Szerintem elsősorban kínai övezet, de pl nyugati fegyverei is vannak. Valószínüleg próbál hintázni, amennyire lehet. @laiki vagy @Morishima hátha jobban képben vannak.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Szerintem elsősorban kínai övezet, de pl nyugati fegyverei is vannak. Valószínüleg próbál hintázni, amennyire lehet. @laiki vagy @Morishima hátha jobban képben vannak.

Korábban jenki befolyás alatt álltak. Legalábbis a hadsereg, ami rendszeresen puccsolgatott. (Azt hiszem ők a nem hivatalos világrekorderek puccsok terén.) Tehát fel lehetne úgy is tenni a kérdést, hogy mit akar a hadsereg.

A legnagyobb pajtások akkor voltak a jenkikkel, amikor még azok is papíron barátkoztak Kínával, befektettek ott és nem kellett a kettó közt választani, illete Kína még mesze kisebb gazdsági, politikai súllyal renelkezett. A vietnámi háború idején kiterjedt ameriakai katonai jelenlét volt ott. De aztán a közvetlen amcsi katonai jelenlét megszűnt.

Van egy 10%-ot enyhén meghaladó kínai kisebbségük. Kína a legnagyobb gazdasági partnerük. Import terén messze Kína vezet, exportot nézve kb. egál az USA-val. Nagy tétel náluk a turizmus és e téren is Kína részesedése magas, de az USA befolyás alatt álló "nyugaté" együttvéve még magasabb. Úgy néz ki megpróbálnak nem nyiltan szembehelyezkedni egyikkel sem. Az USA megpróbálta a Kína körüli országokat rávenni egy Kína elszigetelős mókára, de lényegében egész Dél-Kelet-Ázsia udvariasan elutasította és megtagadták, hogy Kínával nyiltan gazdasági háborúba kezdjenek az amerikaiak kedvéért. Még azok az országok is, amelyek a Dél-kínai-tengeren érdekeltek. Thaiföld az ACTFA-nak, azaz az ASEAN-kínai szabadkereskedelmi övezetnek részes állama és eszük ágában sincs onnan kiugrani. Ugyanez igaz a többi dél-kelet-ázsiai országra is. Thaiföld az utóbbi időben nem nagyon fizetett érdemi fegyvervásárláson keresztüli hadiadót az USA-nak, ellenben vettek Kínától harckocsit, gyalogsági harcjárművet tengeralattjárót, hajót és építenek közös hadiüzemet. De azért persze a jenkik által rendezett hadgyakorlatokon is részt vesznek és helyszínt is biztosítanak azoknak. Meg állandó jelleggel ott vannak az amcsi katonai tanácsadók.

Szóval próbálnak kimaradni a szembenállásból és egyik féllel sem tengelyt akasztani, mindkét irányba barátságot mutatni. Ha nagyon élére állna a dolog és mindenképpen választani kell, akkor valószínűleg jól felfogott önérdekből Kínával akarnának kevésbé szembeszállni, de a hadsereg tábornokai közt még azért lehet az USA felé elkötelezett. Ha folytatódik a most látható folyamat és az USA érdekérvényesítő képessége globálisan gyengül, míg Kínáé erősödik, akkor tovább csökken az esély, hogy a jenki oldalt fogja Thaiföld választani.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Jelentős lítium lelet Thaiföldön.
Kíváncsi vagyok vajon elég demokratikus e Thaiföld vagypedig hamarosan oda is exportálni fogják

Thaiföldön a demokrácia csak hellyel-közzel és akkor is inkább csak papíron létezik. Az a ritka, ha nem a hadsereg van épp hatalmon.

De azt most már Kína nem engedné meg, hogy újra befészkeljék magukat oda az amcsik. Ez a '60-as, '70-es években még működött, most már nem. Meg most már Thaiföld sem vágyik arra, hogy önként jelentkezhessen gyarmatosítási, kizsákmányolási célpont szerepre. Háborús frontország szerepre szintén nem vágynak. Nincs világverő haderejük, de a ahhoz azért elég erősek, hogy ész nélkül egészségtelen lenne nekik ugrani. Embargózni pedig nehéz őket a szárazföldi kapcsolataik és a tengerpartjuk miatt. Valószínűleg az egész ASEAN inkább összezárna Thaiföld mögött, sem mint hagyja felszalámizni a tagjait.

Úgyhogy valószínűleg azt a lítiumot meg kell majd venni tőlük rendes áron és nem elvenni. De Kínának ez teljesen megfelel. Most is vesznek jó néhány ásványkincset Thaiföldtől. Az USA meg versenyezhet az erőforrásért, ha tud, de szabad versenyben erősen Kínának áll a zászló. Ugyanabból a lítiumból Kína gyárt versenyképesebben terméket. Meg közelebb is van.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 960
39 800
113
Megválasztották az ukrán Miss Japán-2024-et

Az ukrán származású Karolina édesanyja után érkezett a felkelő nap országába. Itt az asszony új férjet talált, majd Ukrajnából kiköltözött a lányával. És itt a csillagfény és a szülői büszkeség oka - Karolinát Japán legszebb lányának ismerték el 2024-ben.

A japánok felháborodtak, és úgy vélik, hogy a zsűri egyszerűen csak úgy döntött, hogy ilyen furcsa módon támogatja Ukrajnát. Hiszen korábban nemcsak a döntőbe, de még csak a versenyen való részvételre is csak Japánban születetteket engedtek be. De most már örülniük kell a szépségkirálynőnek.

Mán a japánok is meghibbantak!
 

Flamand

Well-Known Member
2021. augusztus 26.
4 459
21 464
113
Megválasztották az ukrán Miss Japán-2024-et

Az ukrán származású Karolina édesanyja után érkezett a felkelő nap országába. Itt az asszony új férjet talált, majd Ukrajnából kiköltözött a lányával. És itt a csillagfény és a szülői büszkeség oka - Karolinát Japán legszebb lányának ismerték el 2024-ben.

A japánok felháborodtak, és úgy vélik, hogy a zsűri egyszerűen csak úgy döntött, hogy ilyen furcsa módon támogatja Ukrajnát. Hiszen korábban nemcsak a döntőbe, de még csak a versenyen való részvételre is csak Japánban születetteket engedtek be. De most már örülniük kell a szépségkirálynőnek.

Mán a japánok is meghibbantak!
Ráadásul igen csúf egy némber.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 971
113

A szingapúriak is csatlakoznak a fehér felsőbbrendűség hívei elleni küzdelemhez.

Egy 16 éves szingapúri diák ellen, aki fehér fajgyűlölőként azonosította magát, és a tengerentúlon kisebbségi csoportok elleni támadásokat akart végrehajtani, a belbiztonsági törvény alapján 2023 novemberében korlátozó végzést adtak ki.

A vizsgálatok megállapították, hogy a tinédzser, aki akkoriban a 4. középiskola tanulója volt, az online szélsőjobboldali szélsőséges propaganda által önradikalizálódott, és a fehér felsőbbrendűség ügyét akarta előmozdítani, annak ellenére, hogy kínai nemzetiségű - közölte a Belső Biztonsági Hivatal (ISD) szerdán (január 24.).

 

Giskard

Well-Known Member
2021. szeptember 25.
4 212
13 728
113

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
30 510
132 287
113

A szingapúriak is csatlakoznak a fehér felsőbbrendűség hívei elleni küzdelemhez.

Egy 16 éves szingapúri diák ellen, aki fehér fajgyűlölőként azonosította magát, és a tengerentúlon kisebbségi csoportok elleni támadásokat akart végrehajtani, a belbiztonsági törvény alapján 2023 novemberében korlátozó végzést adtak ki.

A vizsgálatok megállapították, hogy a tinédzser, aki akkoriban a 4. középiskola tanulója volt, az online szélsőjobboldali szélsőséges propaganda által önradikalizálódott, és a fehér felsőbbrendűség ügyét akarta előmozdítani, annak ellenére, hogy kínai nemzetiségű - közölte a Belső Biztonsági Hivatal (ISD) szerdán (január 24.).

Úgy tűnik mindenkinek megvan a ma szőrhigginsze
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 320
51 581
113
Hat ezt nyomatékosísd a NATO katonáink nak is kérlek. De Kastély Robi is erre jutott a legutóbb.
Mindenki erre jut, aki nem csak tankönyvből lát háborút. Nem missziót papucsosok ellen, hanem olyat ahol vissza is lő valaki olyan aki szervezett összhaderőnemi harcot tud folytatni tovább mint 2 hét. Ott a sok jobb lesz mint a kevés/nincs, akkor is ha régi.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 320
51 581
113
Az Àzsia szakértőinket kérdezem:Vietnám hol áll a világpolitikában?
Sajátján. Leginkább a kínaiakkal szemben, úgy hogy az USA-nak sem felejtették el a kedvességét, pl. a napalm illatát reggel. De egész ügyesesen játszanak MAGUKÉRT. Kínával is kereskednek, amcsikkal is hadgyakorlatoznak közösen, szerintem ügyesek.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Az Àzsia szakértőinket kérdezem:Vietnám hol áll a világpolitikában?

Vietnám kívülálló, amely viharos múltja miatt mindenkit gyanakvással méreget és amelyet mindenki gyanakvással méreget. Bár most már nem háborúznak, de nem volt olyan rég, hogy majdnem mindenkivel rosszban voltak. Viszont 33-35 éve elkezdtek integrálódni a térségben. Önmagában Vietnám súlya nem túl nagy és nem tartoznak semmilyen szövetséghez, vagy nagy állam hűbéri rendszerébe. Az oroszokkal még mindig elég erős a kötelék. Viszont udvarol nekik az USA, hátha Kína ellen fel tudja őket használni. (Nem fogja tudni.) Japán és Dél-Korea befektetnek, kereskednek Vietnámmal. Kína inkább csak kereskedik velük. Azt azért a vietnámi vezetés nem hagyja hogy Kína kilóra megvegye őket. Nem Vietnám fújja arrafelé a passzátszelet, de mégis csak egy 100 millió feletti lakosságú ország, gyors gazdasági növekedéssel, olcsó és szorgalmas munkaerővel, olajjal, ásványkincsekkel, erős halászattal, mezőgazdasággal, faiparral. Nagy benne a potenciál. Jó gazdasági gyarmatosítási (befektetési) célpont, ha hagyja magát.

Történelmileg vendégeskedtek náluk a francia gyarmattartók, majd a japánok, majd megint a franciák, majd a jenkik. Utóbbi kettőt fegyverrel verték ki. Miután kiverték a franciákat és a jenkiket (le a kalappal). Ők lettek a térség balhés rosszfiúja. Ahogy megszabadultak a megszállástól, azonnal bevonultak Kambodzsába, ami miatt a kínaiak meg hozzájuk látogattak el. A kambodzsai kaland farvizén összekülönböztek a thaiokkal is. Laoszba is benyomultak. 1991-ig az ASEAN (aminek 1995-ig Vietnám nem volt tagja) szinte egyöntetűen Vietnámot tartotta fő veszélyforrásnak. A Dél-kínai-tengeren ők tartják ellenőrzés alatt a zátonyok nagy részét és igényük van majdnem mindre, ami miatt vitájuk van a többi érdekelttel (Kína, Tajvan, Fülöp-szigetek, Malajzia). Itt nem csak az egyes zátonyokról van szó, hanem leginkább a halászati jogról, olaj, gáz kitermelésről. A japánok részéről az átmeneti megszállásra emlékeznek. Még Dél-Koreával is részben terhelt a viszonyuk, az egyre komolyabb gazdasági kapcsolatok ellenére, mert Vietnámban nem felejtik el az igen nagyszámú dél-koreai katona hozzájuk látogatást USA vazallusként. Dél-Korea pedig nem felhőtlenül boldog attól, hogy Vietnám Észak-Koreával is kereskedik és tesz az embargóra. Komoly fogyasztói a koreai kulturális exportnak (zene, filmek).

1989-1991-re lenyugodtak, hazamentek a csapataik, megváltozott a magatartásuk. Ennek persze fő ok az volt, hogy az addigi fő támogatójuk, a Szovjetunió összeomlott. Meg belátták, hogy amit addig csinálták távlatosan nem vezet semmi jóra. Egyedül mindenki ellen hosszú távon nincs esélyük. Szükségük van a kereskedelemre, technológiára, tőkére és jobban járnak békés fejlődéssel. Szükségük van némi (egyre több) kapitalizmusra (1986-ban kezdték a nyitást és reformokat), még ha ellenőrzött formában is. Azóta már nem agresszívek, nem lőnek és fenyegetnek. Kiegyeztek Kínával, az USA-val és a térség országaival. 1995-től Vietnám az ASEAN tagja lett. De ez csak szabadkereskedelmi megállapodást jelent, nem katonai, politikai, ideológiai, vagy más szövetséget. Ezért fér meg ott egy szervezetben a 3 muszlim tag, 5 buddhista ország, a katolikus Fülöp-szigetek és a kommunista Vietnám.

Vietnám ideológiailag és papíron kommunista ország (bár ez Dél- és Kelet-Ázsiában legalább annyira a korábbi gyarmatosítókkal, megszállókkal való szembenállást, erős nacionalizmust jelent, mint az általunk ismert kommunizmust), de ugyanazon az úton halad, amin a talán legkapitalistább, de papíron kommunista ország, Kínai is végig ment, csak némi lemaradással. Ideológiailag tehát csak Kínával, Laosszal és Észak-Koreával egyeznének a térségből, de Kínával nemrég háborúztak, területi vitájuk van, félnek Kínától. Miközben kiegyeztek vele, kereskednek vele és másolják (tanulnak tőle).

Egy nagy országgal nevezhető történelmileg is felhőtlennek a viszony: Oroszország. Fegyvert elsősorban az oroszoktól vesznek. De Oroszország földrajzilag távol van és kevés a természetes gazdasági kapcsolat.

A legnagyobb gazdasági partnerük természetesen Kína. Az exportjukban elég nagy az USA hányad. Azután jön Dél-Korea és Japán. A legnagyobb befektető náluk Dél-Korea, Japán, Szingapúr, Tajvan, Kína.

Katonailag kb. annyira erősek, hogy meg tudják védeni magukat a szomszédaikkal és a többi dél-kelet-ázsiai országgal szemben, de már nem tudnának komoly fenyegetést jelenteni Kambodzsán és laoszon kívül másra. Van náluk erősebb ország a térségben, de nem annyival, hogy megforduljon bárki fejében Vietnámnak nekiugrani. Kivéve természetesen Kínát, amely több tízszer erősebb. Kína esetében nem a lehetőség hiányzik, hogy Vietnámot legyalulják, hanem a szándék. Kína csak azért látogatott el hozzájuk 1979-ben, korlátozott erővel és rövid időre, meg lövöldöztek később párszor egymásra, hogy Vietnám ne keménykedjenek annyira Kambodzsában a vörös khmerekkel. Amúgy Kínát nem érdekli túlságosan Vietnám. Legfeljebb csak idegesítik egymást a Dél-kínai tengeren és a Hajnan sziget környékén. Viszont 35 éve már nem lőnek egymásra.