Én ezt úgy mondanám, hogy megjelentetetek itt az elvtársaiddal akkor valami nagy kaki lehet.Valamit nagyon jól csinál az EU ha ennyire nyűgös vagy
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T
Törölt tag 1526
Guest
A nagy kaki egy 800 millió fős közös piac amiről évi 4 milliárd euró vámot vezetünk ki. Ezért nyafognak az elvtársak.
Akkor miért hejehujázol az Oroszország elleni szankciók minden hosszabbításakor?!! Szerinted a szankciókat hívják szabadkereskedelemnek demokrácia-nyelven??!!
Tramp meg bevezet. Most akkor melyik a jó megoldás,mert a másik topicban meg annak ujjongsz hónapok óta.
T
Törölt tag 1526
Guest
A szankciók katonai agresszió miatt lettek kivetve és addig tartanak amíg Putyin háborúja tart. Vannak a kereskedelemnél is fontosabb dolgok, a biztonság pedig pontosan ilyen. Majd ha abbahagyták a háborút beszélhetünk szabadkereskedelemről.Akkor miért hejehujázol az Oroszország elleni szankciók minden hosszabbításakor?!! Szerinted a szankciókat hívják szabadkereskedelemnek demokrácia-nyelven??!!
Látom, kezdesz elszemtelenedni.Valamit nagyon jól csinál az EU ha ennyire nyűgös vagy
A főnökeid egészségügyi problémái türelmetlenné tettek?
Milyen katonai agresszió. A népek önrendelkezését biztosították, mint az USA Koszovóban.
Ulippó mindig akkor jelenik meg egy fórumon, ha valami szarban vannak és a fórumokat akarja bezáratni, ahol erről beszélnek.
https://24.hu/tudomany/2019/07/08/tengerszint-emelkedes-indonezia/amp/
Egyes Ázsiai országokban a vízhiány okoz gondot. Másokat meg a tenger fenyeget elnyeléssel. A túlnépesedésről nem is beszélve. Szép kis jövő. Pár évtized és arrafelé már a túlélésre fognak játszani...
Egyes Ázsiai országokban a vízhiány okoz gondot. Másokat meg a tenger fenyeget elnyeléssel. A túlnépesedésről nem is beszélve. Szép kis jövő. Pár évtized és arrafelé már a túlélésre fognak játszani...
Így fedezték fel a magyarok Japánt – és a japánok is a magyarokat!
Írta: Matsuzaki Diána Sayuri
Japán ma is rejtélyes és egzotikus a magyaroknak – hát még másfél évszázada, amikor megnyílt a világnak és megkezdődött a magyar-japán kapcsolatfelvétel! Tóth Gergely Mátyással, a Magyar-Japán Kapcsolattörténet 1869-1913 című könyv szerzőjével beszélgettünk arról, hogyan látták a magyarok a japánokat – és hogyan látták ők a magyarokat.
Japán-szakértőként is egy speciális területtel, a diplomáciatörténettel foglalkozik Tóth Gergely Mátyás, aki az Osztrák-Magyar Monarchia és a Japán Császárság kapcsolatfelvételének történetéről és az azt követő évtizedekről írt könyvet. Őt kérdeztük most interjúnkban a magyar-japán kapcsolatok megszületéséről és későbbi alakulásáról.
Nyitókép: japános divatfotó 1905-ből (forrás: Fortepan)
Az amerikai Perry kapitány fekete hajói 1854-ben: akik „megnyittatták” Japánt a nagyvilág számára
Hogyan került kapcsolatba Japánnal, mi volt az, ami a Japán-kutatás felé vitte az útját?
Székesfehérvári vagyok, ahol a rendszerváltás után először megjelentek a lengyelek, mint „lengyelpiac”, később pedig ráhúzódtak ezekre a lengyel piacokra a kínaiak. Akkor lehetett Magyarországon először kapni egy olyan kínai fogkrémet, ami ugyan a méznek és az eperlekvárnak volt az – egyébként fogmosásra alkalmatlan – elegye, ellenben gyönyörű kalligráfia volt a dobozán. Én akkoriban 8 éves voltam, nem tudtam, hogy ez milyen nyelven van. Teljesen véletlenül volt egy ismerősünk, aki már akkor egyetemen tanult japánul. Én fogtam ezt a corpus delictit, és elvittem hozzá, hogy én EZT akarom megtanulni. Ő mondta, hogy ez kínai, és mivel tudta, hogy nekem nagyon rossz zenei hallásom van –
gyakorlatilag azt, hogy „te anyád” és „te lovad”, teljesen fölcserélném a hangsúlyozás miatt
– a japánt ajánlotta. Így, egészen véletlenül, és a nyelv, nem pedig a mangák meg a japán pop felől kezdtem el ismerkedni a témával. A Károlin (Károli Gáspár Református Egyetem – szerk.) talán mi voltunk az egyik utolsó évfolyam, aminek a hallgatói a Japánnal való foglalkozást nem annak kapcsán kezdték el, hogy beöltözünk mindenféle japán figuráknak...
Mi által jutott el a diplomáciához, miért pont ez lett a szakterülete?
Az egyetemen volt egy utazástörténeti szemináriumunk, amin olyan magyar utazókkal foglalkoztunk, akik Japánban jártak a századfordulón. Elkezdtem olvasni ezeket az útleírásokat, és zseniálisnak tartottam őket, sőt, azt gondolom, hogy ha ma Japánba mennék, biztos, hogy elvinném magammal például Bozóky Dezső 1910-es útleírását. Ezek miatt a beszámolók miatt kezdtem el a kapcsolattörténettel foglalkozni, találkoztam nevekkel, eseményekkel, fogalmakkal, és érdekelni kezdett, hogy akkor, ott mi történt. Ebből nőtt ki később az az interdiszciplináris kutatás, ami magába foglalja a hadtörténetet, utazástörténetet, művészet- és eszmetörténetet, valamint a diplomáciának és a kereskedelemnek a történetét is.
Ezek a korai magyar utazók hogyan látták az addig szinte teljesen ismeretlen Japánt?
A könyvem egyik recenziójában azt írták, hogy százötven év alatt gyakorlatilag semmit sem változott az, ahogyan akkor és ma látjuk Japánt.
Ugyanazokat a sztererotípiákat gyártjuk újra és újra.
Ami viszont nagyon-nagyon érdekes, hogy egyrészt kelet-európaiságunkból adódóan, meg amiatt is, hogy mi az Osztrák-Magyar Monarchia idején egy részország voltunk, több megértés volt bennünk a japánokkal szemben, nem néztük le őket. Azok az utazók, akik az olyan nagyhatalmakból érkeztek Japánba, mint például Anglia, a századfordulón lenézték a japánokat, nem kezelték őket civilizált népként, nem tartották őket egyenrangú feleknek.
És a magyarok?
A magyar utazóknál ezzel szemben az látszik: megértik, hogy a japánok erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ne gyarmatosítsák őket. Ami nagyon megtetszett a magyaroknak, az a japán nacionalizmus, főleg az 1904-05-ös orosz-japán háború kapcsán, ahol mi annyiban voltunk érintettek, hogy a japánoknak szurkoltunk. Japán megítélése ekkor ugrott nagyot itt, Magyarországon is, és én is innen számítanám a japánimádat kezdeteit.
Osztrák-japán kapcsolatfelvétel japán szemmel, 1869
Mikor jutottak el az első magyar utazók Japánba?
1867-ben volt a kiegyezés, és már 1868-ban elindult egy expedíció, hogy szerződéseket kössön Ázsiában. A cél Kína és Japán volt, de egyértelműen Japán volt a középpontban. Mire 1869-ben megérkeztek Japánba, már minden nagyhatalom leszerződött Japánnal, kivéve az újonnan megalakult Osztrák-Magyar Monarchiát. Nagyon érdekes, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia képviselői gyakorlatilag a nagyhatalmak strómanjai voltak. Ezek az országok szerették volna kibővíteni az addigi szerződéses kereteket. Több vámmentes terméket akartak bevinni Japánba, vagy legalább le akarták szorítani a vámokat, hogy megérje az export, és ki akarták harcolni azt is, hogy a külföldiek nagyobb területen mozoghassanak Japánon belül. Mivel ez egy olyan közös szerződés volt, amiben minden nagyhatalom szerepelt – ezt hívjuk a legnagyobb kedvezmény elvének –, egy új csatlakozó állammal ki tudták bővíteni, és azok a pontok, amiket Japán és a Monarchia szerződéseiben kibővítettek, automatikusan a többi államra is vonatkoztak. Ezzel nekik sokkal jobban megérte az 1869-es szerződés, mint magának a Monarchiának.
Osztrák-Magyar Monarchiáról beszélünk, de mekkora szerepet kaphattak mindebben a magyarok?
Nagyon keveset, igazából le is nézték őket. Gondoljunk csak bele, hogy még egy év sem telt el a kiegyezés után, amikor elindul a két hajóból álló küldöttség. A viták addig fajultak, hogy a kapitány zendüléstől tartva kiebrudalta az összes magyart a hajóról.
Az osztrákok úgy kezelték a magyarokat, mint a páriákat,
ezért nem is tűnhettünk ki. Amikor Barátosi Balogh Benedek magyar utazó az 1900-as években Japánban járt, meg akarta keresni az Osztrák-Magyar Monarchia követségét, de a kuli nem tudta, hogy miről van szó. Amikor azonban kimondta, hogy az osztrák követséget keresi, minden világossá vált – akkor tehát még mindig inkább az osztrákság élt a japán köztudatban a Monarchiával kapcsolatban. Létezett olyan diplomáciai jegyzet is, ami leírja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia követségén nem látszik a magyar fél, nincsenek kint a magyar zászlók sem, csak az osztrák felet jelenítették meg. Aztán a 1900-as évektől már egyre több magyar diplomatát alkalmaztak a követségeken és konzulátusokon, és – bár nem tudom, hogy szándékosan vagy véletlenül – a Japánnal kapcsolatos külpolitikánkat egyre több magyar képviselte Japánban diplomataként, sőt a Monarchia utolsó, 1914-ig szolgáló tokiói nagykövete is magyar volt.
A cikk további része itt:
https://mandiner.hu/cikk/20190714_japan_toth_gergely_matyas
Írta: Matsuzaki Diána Sayuri
Japán ma is rejtélyes és egzotikus a magyaroknak – hát még másfél évszázada, amikor megnyílt a világnak és megkezdődött a magyar-japán kapcsolatfelvétel! Tóth Gergely Mátyással, a Magyar-Japán Kapcsolattörténet 1869-1913 című könyv szerzőjével beszélgettünk arról, hogyan látták a magyarok a japánokat – és hogyan látták ők a magyarokat.
Japán-szakértőként is egy speciális területtel, a diplomáciatörténettel foglalkozik Tóth Gergely Mátyás, aki az Osztrák-Magyar Monarchia és a Japán Császárság kapcsolatfelvételének történetéről és az azt követő évtizedekről írt könyvet. Őt kérdeztük most interjúnkban a magyar-japán kapcsolatok megszületéséről és későbbi alakulásáról.
Nyitókép: japános divatfotó 1905-ből (forrás: Fortepan)
Az amerikai Perry kapitány fekete hajói 1854-ben: akik „megnyittatták” Japánt a nagyvilág számára
Hogyan került kapcsolatba Japánnal, mi volt az, ami a Japán-kutatás felé vitte az útját?
Székesfehérvári vagyok, ahol a rendszerváltás után először megjelentek a lengyelek, mint „lengyelpiac”, később pedig ráhúzódtak ezekre a lengyel piacokra a kínaiak. Akkor lehetett Magyarországon először kapni egy olyan kínai fogkrémet, ami ugyan a méznek és az eperlekvárnak volt az – egyébként fogmosásra alkalmatlan – elegye, ellenben gyönyörű kalligráfia volt a dobozán. Én akkoriban 8 éves voltam, nem tudtam, hogy ez milyen nyelven van. Teljesen véletlenül volt egy ismerősünk, aki már akkor egyetemen tanult japánul. Én fogtam ezt a corpus delictit, és elvittem hozzá, hogy én EZT akarom megtanulni. Ő mondta, hogy ez kínai, és mivel tudta, hogy nekem nagyon rossz zenei hallásom van –
gyakorlatilag azt, hogy „te anyád” és „te lovad”, teljesen fölcserélném a hangsúlyozás miatt
– a japánt ajánlotta. Így, egészen véletlenül, és a nyelv, nem pedig a mangák meg a japán pop felől kezdtem el ismerkedni a témával. A Károlin (Károli Gáspár Református Egyetem – szerk.) talán mi voltunk az egyik utolsó évfolyam, aminek a hallgatói a Japánnal való foglalkozást nem annak kapcsán kezdték el, hogy beöltözünk mindenféle japán figuráknak...
Mi által jutott el a diplomáciához, miért pont ez lett a szakterülete?
Az egyetemen volt egy utazástörténeti szemináriumunk, amin olyan magyar utazókkal foglalkoztunk, akik Japánban jártak a századfordulón. Elkezdtem olvasni ezeket az útleírásokat, és zseniálisnak tartottam őket, sőt, azt gondolom, hogy ha ma Japánba mennék, biztos, hogy elvinném magammal például Bozóky Dezső 1910-es útleírását. Ezek miatt a beszámolók miatt kezdtem el a kapcsolattörténettel foglalkozni, találkoztam nevekkel, eseményekkel, fogalmakkal, és érdekelni kezdett, hogy akkor, ott mi történt. Ebből nőtt ki később az az interdiszciplináris kutatás, ami magába foglalja a hadtörténetet, utazástörténetet, művészet- és eszmetörténetet, valamint a diplomáciának és a kereskedelemnek a történetét is.
Ezek a korai magyar utazók hogyan látták az addig szinte teljesen ismeretlen Japánt?
A könyvem egyik recenziójában azt írták, hogy százötven év alatt gyakorlatilag semmit sem változott az, ahogyan akkor és ma látjuk Japánt.
Ugyanazokat a sztererotípiákat gyártjuk újra és újra.
Ami viszont nagyon-nagyon érdekes, hogy egyrészt kelet-európaiságunkból adódóan, meg amiatt is, hogy mi az Osztrák-Magyar Monarchia idején egy részország voltunk, több megértés volt bennünk a japánokkal szemben, nem néztük le őket. Azok az utazók, akik az olyan nagyhatalmakból érkeztek Japánba, mint például Anglia, a századfordulón lenézték a japánokat, nem kezelték őket civilizált népként, nem tartották őket egyenrangú feleknek.
És a magyarok?
A magyar utazóknál ezzel szemben az látszik: megértik, hogy a japánok erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ne gyarmatosítsák őket. Ami nagyon megtetszett a magyaroknak, az a japán nacionalizmus, főleg az 1904-05-ös orosz-japán háború kapcsán, ahol mi annyiban voltunk érintettek, hogy a japánoknak szurkoltunk. Japán megítélése ekkor ugrott nagyot itt, Magyarországon is, és én is innen számítanám a japánimádat kezdeteit.
Osztrák-japán kapcsolatfelvétel japán szemmel, 1869
Mikor jutottak el az első magyar utazók Japánba?
1867-ben volt a kiegyezés, és már 1868-ban elindult egy expedíció, hogy szerződéseket kössön Ázsiában. A cél Kína és Japán volt, de egyértelműen Japán volt a középpontban. Mire 1869-ben megérkeztek Japánba, már minden nagyhatalom leszerződött Japánnal, kivéve az újonnan megalakult Osztrák-Magyar Monarchiát. Nagyon érdekes, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia képviselői gyakorlatilag a nagyhatalmak strómanjai voltak. Ezek az országok szerették volna kibővíteni az addigi szerződéses kereteket. Több vámmentes terméket akartak bevinni Japánba, vagy legalább le akarták szorítani a vámokat, hogy megérje az export, és ki akarták harcolni azt is, hogy a külföldiek nagyobb területen mozoghassanak Japánon belül. Mivel ez egy olyan közös szerződés volt, amiben minden nagyhatalom szerepelt – ezt hívjuk a legnagyobb kedvezmény elvének –, egy új csatlakozó állammal ki tudták bővíteni, és azok a pontok, amiket Japán és a Monarchia szerződéseiben kibővítettek, automatikusan a többi államra is vonatkoztak. Ezzel nekik sokkal jobban megérte az 1869-es szerződés, mint magának a Monarchiának.
Osztrák-Magyar Monarchiáról beszélünk, de mekkora szerepet kaphattak mindebben a magyarok?
Nagyon keveset, igazából le is nézték őket. Gondoljunk csak bele, hogy még egy év sem telt el a kiegyezés után, amikor elindul a két hajóból álló küldöttség. A viták addig fajultak, hogy a kapitány zendüléstől tartva kiebrudalta az összes magyart a hajóról.
Az osztrákok úgy kezelték a magyarokat, mint a páriákat,
ezért nem is tűnhettünk ki. Amikor Barátosi Balogh Benedek magyar utazó az 1900-as években Japánban járt, meg akarta keresni az Osztrák-Magyar Monarchia követségét, de a kuli nem tudta, hogy miről van szó. Amikor azonban kimondta, hogy az osztrák követséget keresi, minden világossá vált – akkor tehát még mindig inkább az osztrákság élt a japán köztudatban a Monarchiával kapcsolatban. Létezett olyan diplomáciai jegyzet is, ami leírja, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia követségén nem látszik a magyar fél, nincsenek kint a magyar zászlók sem, csak az osztrák felet jelenítették meg. Aztán a 1900-as évektől már egyre több magyar diplomatát alkalmaztak a követségeken és konzulátusokon, és – bár nem tudom, hogy szándékosan vagy véletlenül – a Japánnal kapcsolatos külpolitikánkat egyre több magyar képviselte Japánban diplomataként, sőt a Monarchia utolsó, 1914-ig szolgáló tokiói nagykövete is magyar volt.
A cikk további része itt:
https://mandiner.hu/cikk/20190714_japan_toth_gergely_matyas
https://m.origo.hu/nagyvilag/201907...szer-is-megsertette-a-delkoreai-legteret.html
"Egy orosz bombázó kétszer is megsértette a dél-Koreai légteret, figyelmeztető lövéseket adtak le."
"Egy orosz bombázó kétszer is megsértette a dél-Koreai légteret, figyelmeztető lövéseket adtak le."
Ez az akció sokkal összetettebb volt mint ahogy nálunk hozták. Vannak itt vitatott légtérzónák, meg egy további orosz gép is, de ami a legérdekesebb: az orosz gépek kínai gépekkel egyidejűleg repültek. Ezt a 2 nagyobb és több kisebb sziklát a gugli nekem Liancourt-szirtek néven mutatja, egyébként Dél-Korea és Japán szerint is az övé.
https://edition.cnn.com/2019/07/23/asia/south-korea-russia-military-intl-hnk/index.html
https://edition.cnn.com/2019/07/23/asia/south-korea-russia-military-intl-hnk/index.html
T
Törölt tag 1586
Guest
)
Egy érdekes cikk az USA Birodalom másik határvidékének - Dél-Koreának - a kit szeretsz jobban: apucit vagy anyucit? dilemmájáról..
A cikk lényege hogy D.K.nak hamarosan döntést kell hoznia kit választ:
- marad USA szövetségben aki eddig a biztonságát garantálta
- vagy átáll Kína oldalára akivel már most nagyobb a kereskedelmi forgalma mint az USA-val és Japánnal együttvéve.
A szigorú gazdasági racionalitás az hogy ha D.K. fenn akarja tartani - ne adj isten növelni akarja - a világgazdasági szerepét akkor muszály Kínát választania.
Az USA mellett gyakorlatilag csak olyan érvek szólnak mint "szövetségesi hűség" meg hasonló nehezen pénzre váltható dolgok.
T
Törölt tag 008
Guest
Japán törölte Dél-Koreát amegbízható partnerek listájáról, ezért DK is törölte Japánt a hasonló listájáról. Ezen kívül DK bepanaszolja japánt a WTOnál az export korlátozások miatt.
Ezzel gyakorlatilag kitört a japán-koreai kereskedelmi háború ami valójában már kb 2 hónapja csendesen elkezdődött és mindenki megszívja aki olyan készüléket akar venni amiben RAM van. vagy kijelző. vagy elektronika.
Ezzel gyakorlatilag kitört a japán-koreai kereskedelmi háború ami valójában már kb 2 hónapja csendesen elkezdődött és mindenki megszívja aki olyan készüléket akar venni amiben RAM van. vagy kijelző. vagy elektronika.
T
Törölt tag 008
Guest
Attól függ kit kérdezel. Az egész úgy kezdődött, hogy Japán megszállta Koreát.....
Pár hónapja a koreai bíróság elmeszelte a Mitsubishit, hogy rabszolga koreaiakat alkalmazott a háború alatt és fizessen kártárítést.
A Japánok hallani sem akartak erről és export korlátozásokat vezettek be néhány elektronikai komponensre Koreával szemben. Most meg ez.
Koreát jelenleg 2 oldalról szorongatják (a másik Kína még mindig a THAAD miatt). Valakiknek nagyon érdekük Korea meggyengítése. Az egyesülési szellem kiszabadult a palackból ha nem sikerül másként megtorpedózni hát elérik hogy olyan gyenge legyen Korea, hogy ne bírja ki az egyesüléssel járó terheket. Senki sem akar ott egy erős, gazdag 80 milliós rengeteg nyersanyagon ülő fejlett Koreát. Egyesülve majdnem 2 millió katonájuk lenne + atombomba.
Én ennyire nem vagyok képben Ázsiával, thx!Attól függ kit kérdezel. Az egész úgy kezdődött, hogy Japán megszállta Koreát.....
Pár hónapja a koreai bíróság elmeszelte a Mitsubishit, hogy rabszolga koreaiakat alkalmazott a háború alatt és fizessen kártárítést.
A Japánok hallani sem akartak erről és export korlátozásokat vezettek be néhány elektronikai komponensre Koreával szemben. Most meg ez.
Koreát jelenleg 2 oldalról szorongatják (a másik Kína még mindig a THAAD miatt). Valakiknek nagyon érdekük Korea meggyengítése. Az egyesülési szellem kiszabadult a palackból ha nem sikerül másként megtorpedózni hát elérik hogy olyan gyenge legyen Korea, hogy ne bírja ki az egyesüléssel járó terheket. Senki sem akar ott egy erős, gazdag 80 milliós rengeteg nyersanyagon ülő fejlett Koreát. Egyesülve majdnem 2 millió katonájuk lenne + atombomba.
A koreaiak a kezdetektől fogva egyesülni akarnak, csak az a fránya világpolitika, és a nagyhatalmak.... Az érdekes az, hogy az ásványkincsek északon vannak, és a hatvanas évek végéig dél elsősorban mezőgazdasági ország volt. Az életszínvonal nem volt magasabb, mint északon, voltak, akik át is lógtakk a határon. Akkor beléjük pumpáltak egy rahedli pénzt (az USA), és japán mintára kezdték fejleszteni az ipart. Az egyesülés egyébként nagyon visszavetné délt (nagyon sokba kerülne, ahogy a németeknél is történt), de szívesen megfizetnék. Hosszútávon meg nagyon nagy tüske lenne az egyesült Korea a kínaiak ülepében.