[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 108
2 946
113
Persze a karabahi örmény vereségnek összetett okai voltak, és nem is gondolom, hogy Pasijan lenne egyedül érte a felelős, de volt benne szerepe.....
10% ra tenném a felelőségét.Amiket mondott annó 2018 után az orosz vezetésre egy íróból lett népvezér majd kezdő amatőr politikus udvariatlan (de sokszor az örmény társadalom által igaznak tartott vélemények kimondása) hibái.Amit az orosz elit szokása szerint nem felejt és büntet érte.Itt egy zöld gombbal a 2020 as háborúhoz a szövetségese ellen.(Persze ők csak pár napra gondoltak...)
Ha már háború..Idealista és pacifista ember.Nem hajtja végre a tervekben szereplő mozgósítást és nem ismeri el Artsakot nem meri átdobni az Örmény főerőket oda(mert nem kap garanciát arra,hogy Moszkva megvédi a az így védtelen országot a törököktől).Állítólag a szeptember 27.én kitört háború október 4-7 között orosz közvetítéssel leállítható lett volna,de pont ő meggondolta magát....(Ezt én nem hiszem...De ha ez így lenne akkor emelem 50%ra a felelőségét).
 

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 108
2 946
113
32 éve kezdődött a bakui örmények elleni hajtóvadászat és pogrom.Több tízezer örmény menekült el napok alatt (sokszor a szovjet hadsereg segítségével)a több száz éve otthonuknak tekintett városból ahol mind az utcákon mind házhoz menve erőszakoltak,csonkítottak,gyújtottak fel férfiakat,nőket,gyerekeket.A vegyesházasságban élőket felszólították váljanak el vagy intézzék el házastársukat.Tucatnyi azeri férfi és nő inkább elhagyta hazaját,hogy a családjával maradhasson.A menekülők vonatait is megtámadták még Azerbajdzsánban a komppal mentetteket pedig Kazahsztánban fogadta lincselés.
Kedden dróncsapás illetve tüzérségi támadás 3 örmény halottat követelt 20,20 és 18 éves sorkatonák voltak.
Természetesen az azeriek csak 1 áldozatot ismernek el (majd késöbb jönnek a balesetek...).Pedig több őrhelyük is megsemmisült a több órán át tartó tüzérségi csapásoktól.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 977
39 826
113
Alijev megígérte, hogy "megsemmisíti Örményországot a helyszínen"
Megint kezdik?
Azt hiszi az Aliev, hogy most az oroszok el vannak foglalva ukrajnával oszt szabad a vásár?
Nehogy nyakon kenje a végén a maci, de lehet hogy sztereóba kapja mert az irániak is beszállnak az oroszok oldalán
 
W

Wilson

Guest
Alijev megígérte, hogy "megsemmisíti Örményországot a helyszínen"
Megint kezdik?
Azt hiszi az Aliev, hogy most az oroszok el vannak foglalva ukrajnával oszt szabad a vásár?
Nehogy nyakon kenje a végén a maci, de lehet hogy sztereóba kapja mert az irániak is beszállnak az oroszok oldalán
Megy a kardcsörtetés, de Alijev soha sem merné megtámadni Örményországot.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
W

Wilson

Guest

Az édesvízhiányos Azerbajdzsán példátlan szárazsággal néz szembe......​


bf3f552c615567468a8b17a473938.jpeg

Illusztráció: 1news.az

Azerbajdzsán a 2040-re súlyos vízhiánnyal küzdő országok listáján a 20. helyen áll. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re az éghajlatváltozás okozta példátlan szárazság következtében az ország vízkészlete 23%-kal csökken. Ezeket a számadatokat helyi szakértők jelentették be február 11-én Bakuban.

Umayra Taghiyeva, Azerbajdzsán Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériumának képviselője elmondta, hogy az éghajlatváltozás következtében a több mint 10 millió lakosú ország vízkészletei már most 10%-kal csökkentek, és hiányuk a jövőben csak fokozódni fog.

"Jelenleg az ország hidrológiai hálózatát automatizálják a vízkészletek felmérése és pontos felmérése érdekében. Az elmúlt két évben 25 modern hidrológiai automata állomást telepítettek a folyókon, és további tizenegyet terveznek" - hangsúlyozta.
Ugyanakkor az ágazati minisztérium úgy látja, hogy további megoldásokat kell bevezetni a víz hatékony felhasználására.

Bakuban és Azerbajdzsán legtöbb régiójában élesen érezhető az édesvízhiány. Az elmúlt években az ország vízkészleteinek 70%-át az országon kívülről érkezik....

Colonelcassad
 

theo

Well-Known Member
2016. június 1.
2 334
9 635
113

Az édesvízhiányos Azerbajdzsán példátlan szárazsággal néz szembe......​


bf3f552c615567468a8b17a473938.jpeg

Illusztráció: 1news.az

Azerbajdzsán a 2040-re súlyos vízhiánnyal küzdő országok listáján a 20. helyen áll. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re az éghajlatváltozás okozta példátlan szárazság következtében az ország vízkészlete 23%-kal csökken. Ezeket a számadatokat helyi szakértők jelentették be február 11-én Bakuban.

Umayra Taghiyeva, Azerbajdzsán Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériumának képviselője elmondta, hogy az éghajlatváltozás következtében a több mint 10 millió lakosú ország vízkészletei már most 10%-kal csökkentek, és hiányuk a jövőben csak fokozódni fog.

"Jelenleg az ország hidrológiai hálózatát automatizálják a vízkészletek felmérése és pontos felmérése érdekében. Az elmúlt két évben 25 modern hidrológiai automata állomást telepítettek a folyókon, és további tizenegyet terveznek" - hangsúlyozta.
Ugyanakkor az ágazati minisztérium úgy látja, hogy további megoldásokat kell bevezetni a víz hatékony felhasználására.

Bakuban és Azerbajdzsán legtöbb régiójában élesen érezhető az édesvízhiány. Az elmúlt években az ország vízkészleteinek 70%-át az országon kívülről érkezik....

Colonelcassad
Két aramlat kell.
Olaj erre, viz arra. Lehet 1=1-ban adni lassan. :D
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and Wilson

theo

Well-Known Member
2016. június 1.
2 334
9 635
113
Alijev megígérte, hogy "megsemmisíti Örményországot a helyszínen"
Megint kezdik?
Azt hiszi az Aliev, hogy most az oroszok el vannak foglalva ukrajnával oszt szabad a vásár?
Nehogy nyakon kenje a végén a maci, de lehet hogy sztereóba kapja mert az irániak is beszállnak az oroszok oldalán
Iránban minden 5. ember azeri, ráadásul észak Iránban egy tömbben élnek. És úgy tudom, iráni vezetés nagy részben az azeri kisebbségből áll, erre sok esélyt nem adok.
De egy ukrán balhé esetén szerintem benne lehet a pakliban egy próbálkozás.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 2361

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 838
29 642
113
Én úgy látom, hogy Oroszország olyan, mint egy szülő, az utód államok pedig a gyerekek, akik közül páran már elég érettek, hogy külön éljenek, de a többség még mindig a szülők támogatásával tud csak megélni, boldogulni, viszont állandóan veszekednek egymással, a végén pedig a szülőnek kell rendet teremteni. A szomszéd néha bele akar szólni (rosszindulatúan) a család életébe, hol sikeresen, hol sikertelenül.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113

Az édesvízhiányos Azerbajdzsán példátlan szárazsággal néz szembe......​


bf3f552c615567468a8b17a473938.jpeg

Illusztráció: 1news.az

Azerbajdzsán a 2040-re súlyos vízhiánnyal küzdő országok listáján a 20. helyen áll. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re az éghajlatváltozás okozta példátlan szárazság következtében az ország vízkészlete 23%-kal csökken. Ezeket a számadatokat helyi szakértők jelentették be február 11-én Bakuban.

Umayra Taghiyeva, Azerbajdzsán Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériumának képviselője elmondta, hogy az éghajlatváltozás következtében a több mint 10 millió lakosú ország vízkészletei már most 10%-kal csökkentek, és hiányuk a jövőben csak fokozódni fog.

"Jelenleg az ország hidrológiai hálózatát automatizálják a vízkészletek felmérése és pontos felmérése érdekében. Az elmúlt két évben 25 modern hidrológiai automata állomást telepítettek a folyókon, és további tizenegyet terveznek" - hangsúlyozta.
Ugyanakkor az ágazati minisztérium úgy látja, hogy további megoldásokat kell bevezetni a víz hatékony felhasználására.

Bakuban és Azerbajdzsán legtöbb régiójában élesen érezhető az édesvízhiány. Az elmúlt években az ország vízkészleteinek 70%-át az országon kívülről érkezik....

Colonelcassad
Hogy erre sem gondoltak, amikor felrúgták a Szovjetuniót. Persze őket nem kérdezték. Nem is tudtak róla. Egyszer csak szóltak nekik, hogy mától fogva önálló állam lesztek.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 301
113
Hogy erre sem gondoltak, amikor felrúgták a Szovjetuniót. Persze őket nem kérdezték. Nem is tudtak róla. Egyszer csak szóltak nekik, hogy mától fogva önálló állam lesztek.
nemcsodálokzok ránéztem a mughan salyan csatornára hát nem igen van leágazása...
egy jó kis körforgó lapátos lánctalpas automatizált bányagép parkal viszont megoldható lenne a probléma :p
a kura szépen kanyarog pl de csatornkat az is bőven elbírna...
 
T

Törölt tag 2361

Guest
Alijev megígérte, hogy "megsemmisíti Örményországot a helyszínen"
Megint kezdik?
Azt hiszi az Aliev, hogy most az oroszok el vannak foglalva ukrajnával oszt szabad a vásár?
Nehogy nyakon kenje a végén a maci, de lehet hogy sztereóba kapja mert az irániak is beszállnak az oroszok oldalán
nem lesz semmi nyakon kenyes.

tan itt valaki tovabb is azt gondolja hogy az elozo haboru ruszki beleegyezes nelkul volt kirobantva?

tudta aliev hogy a ruszki nem csinal semmit.

az gazdag azerok sokkal fontosabbak moskvanak mint a csoro ormenyek.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 939
29 376
113
A Volgában van elég víz. De a Jajk (Urál) folyóból is vihetnének csövön. Kadhafi nagyobb gondokat is megoldott.
Sehogy nem tudnák vinni, nincs lehetőség a délre elvezetésre a Kaukázus hegyei miatt, amik közvetlenül szakadnak bele a Kaszpi-tengerbe.
 
W

Wilson

Guest

Irán vs Azerbajdzsán. Új háború kilátásai a Kaukázuson túl......​


A cikk 2021. november-decemberben készült az Expert magazin számára. 2022. február 14-én jelent meg a magazin 7. számában:

https://expert.ru/expert/2022/07/iran-protiv-azerbaydzhana-perspektivy-novoy-voyny-v-zakavkaze/


11331_900.jpg


Bevezetés

második karabahi háború eredményei súlyosan megváltoztatták a dél-kaukázusi térség geopolitikai egyensúlyát, és az erők már nagy térségi léptékű újrakonfigurálásához vezettek. Az azerbajdzsáni-török szövetség gyors megerősödése, a török és izraeli fegyverek megjelenése az iráni északi határon éles reakciót váltott ki az ajatollah rezsim részéről. Egy évvel az Örményországgal vívott háború után, 2021 őszén komolyan beszélni kezdtek egy új – az azerbajdzsáni-iráni – háború lehetőségeiről.

Irán láthatóan régóta készül erre a forgatókönyvre, logisztikai infrastruktúrát épített ki és katonai alakulatokat erősít az északi területeken. Tevékenysége egykor fontos tényezőnek bizonyult a Baku és Jereván közötti békeszerződések megkötésében, amikor úgy tűnt, hogy az örmény erők az összeomláshoz közelednek.

Megpróbáltuk felmérni az Azerbajdzsán és Irán közötti hipotetikus katonai összecsapás lehetőségét.

A konfrontáció előfeltételei

Azerbajdzsán, a modern Azerbajdzsán Köztársaság területe történelmileg hosszú ideig nem volt független állam. Oroszország, Törökország és Irán érdekeinek, valamint a jövedelmező kereskedelmi útvonalak metszéspontjában lévén ezek a javak kézről kézre jártak.

Törökország számára az volt az érdekes, hogy Azerbajdzsánt egy rokon török nép lakja. A török és az azerbajdzsáni ugyanabból a családból származnak, és nagyon hasonlóak. Emellett Azerbajdzsán területe a Kaszpi-tengeren keresztül folyosó Közép-Ázsia türk nyelvű országaihoz, és közvetlen út a törökök nagy államának, Nagy-Turánnak a megvalósításához – ez a török ideológusok propagandaálma.

Irán helyzetében a törökországi és oroszországi törekvések megállításának vágya mellett vallási szempont is volt. Azerbajdzsánban a lakosság mintegy 85%-a síita muszlim, ugyanúgy mint az irániak. Így egy másik civilizációs projekt „növekszik” - a „nagy síita ív” a Földközi-tengertől Afganisztán hegyeiig.

Ráadásul Dél-Azerbajdzsán történelmi-földrajzi régiója Irán északnyugati részén található, három modern iráni tartomány területén terül el: itt az azerbajdzsáni lakosság és kultúra dominál. Természetesen ez potenciális kihívás magának Iránnak az integritását illetően.

Ráadásul Azerbajdzsán területe jó ugródeszka az Irán északnyugati része elleni hadműveletekhez. Kelet-Törökország kevésbé alkalmas erre a célra, a hegyvidéki táj és a közlekedési hálózat rossz fejlettsége miatt.

Azt is meg kell jegyezni, hogy történelmileg Azerbajdzsán egész területe több évszázadon át Perzsiához tartozott (1935-ig így nevezték Iránt). Ami felkavarja az iráni elit egy részében a revansista érzelmeket, és az elvesztett javak visszaadására vagy valamilyen ellenőrzés alá vonására irányuló törekvéseket.

Oroszország a 19. század elején, egy újabb orosz-perzsa háború után elfoglalta a modern Azerbajdzsán területét. 1941-1946-ban Dél-Azerbajdzsánt is ideiglenesen megszállták a szovjet csapatok – olyan területeken, ahol ma mintegy 8 millió ember él. Az egyesült Azerbajdzsán azonban akkor nem jött létre az Egyesült Államok nyomása miatt, amely arra kényszerítette a Szovjetuniót, hogy elhagyja ezeket az iráni területeket.

A Szovjetunió 1991-es összeomlása független transzkaukázusi államok kialakulásához vezetett. Közülük ketten, Örményország és Azerbajdzsán azonnal hadiállapotba kerültek az egykori NKAO - a Hegyi-Karabahi Autonóm Terület - földjei miatt, amelynek területén kikiáltották a Hegyi-Karabahi Köztársaságot (NKR).

Az 1992-1994 közötti háború az örmények javára ért véget. A több emberi erőforrással rendelkező Azerbajdzsán gazdaságában és közigazgatásában káosz uralkodott. Az azeriek több nagy hadműveletben vereséget szenvedve visszavonultak.
 
W

Wilson

Guest
Béke a háborúk között....

Az 1994 és 2020 közötti időszakot - a viszonylagos nyugalom, a "háborúk közötti béke" időszakát, amelyet 2016 áprilisában egy rövid "próbaháború" és egy sor összecsapás tört meg - az Örményország és Azerbajdzsán közötti katonai erőviszonyok eltolódása jellemezte. Ez a tényezők következő kombinációjának volt köszönhető:

1. A Szovjetunió öröksége. Azerbajdzsán a Szovjetuniótól aránytalanul nagy népességet, fegyverkezést, olajipart stb. örökölt. - a sokkal szegényebb Örményországhoz képest.

2. A demográfiai tényező. Azerbajdzsán lakossága tovább nőtt és fiatalodott, míg Örményország lakossága lassan fogyni és "öregedni" kezdett. Míg 1993-ban Azerbajdzsánnak kétszer annyi lakosa volt, mint Örményországnak, 2014-ben ez az arány már a háromszorosára nőtt, és így még nagyobb mozgósítási potenciállal rendelkezett.

3. A geopolitikai tényező. Történelmileg Örményország egy keskeny hegyvidéki sávként fekszik két barátságtalan ország - Törökország és Azerbajdzsán között, mint egy kalapács és egy üllő között. Ugyanakkor a török koalíciónak volt egy sebezhető láncszeme - a Nahicseván enklávé területe, amelyet csak egy vékony gát kötött össze Törökországgal. Északon a nem túl hűséges Grúzia volt. A félgyűrű csak délen szakadt meg, ahol Örményországnak és az Örmény Hegyi-Karabah Köztársaságnak (NKR) több mint 100 km hosszú határa volt Iránnal, és közlekedési folyosó vezetett a baráti országba. Örményország 1992 óta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) is tagja, és Oroszország szövetségese. Így természetesen két szövetség alakult ki a térségben.

4. Vallás. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején Azerbajdzsánban a szunnita és különböző szunnita mozgalmak felemelkedése zajlott, amelyeket Törökország és Szaúd-Arábia aktívan támogatott. A síita többség ellenére.

5. a gazdasági tényező. Az 1990-es éveket az erős örmény lobbival rendelkező országok (USA, Franciaország) jelentős pénzügyi támogatása, valamint Azerbajdzsán számára az olajárak (mint az egyik fő bevételi forrás) csökkenése jellemezte, amit fegyverembargó egészített ki. A 21. század elején azonban a helyzet megváltozott. Az Örményországnak nyújtott nyugati pénzügyi támogatás jelentősen csökkent. Másrészt Azerbajdzsán szuperprofitra tett szert a szénhidrogénárak emelkedéséből. 2002-ben pedig feloldották a fegyverembargót.

Ez utóbbi lehetővé tette Azerbajdzsán számára, hogy jelentősen növelje katonai képességeit és felfegyverezze magát. Míg az örmény fegyveres erők (Fegyveres Erők) potenciálja továbbra is az 1970-es és 1980-as évek szintjén maradt.


Irán háborúra készült.

Földrajzilag Transzkaukázia, a török határ és Északnyugat-Irán nem a legmegfelelőbb színterei a katonai műveleteknek. A hegyvidéki terep, a zord terep és a gyengén fejlett közlekedési hálózat megnehezíti a nagy gépesített erők bevetését. A manőverezhetőség, az átbocsátóképesség és a kapacitás korlátozott és a rendelkezésre álló utakhoz és hegyi átjárókhoz kötött.

Ez ugyanúgy igaz az irániakra, mint a törökökre és más potenciális konfliktusos országra. Egy időben a Törökország és Irán által a térségben egymás ellen bevethető szárazföldi erőkre vonatkozó becslések szerint a két fél legfeljebb tízezer főre korlátozódtak.

Az 1990-es években Iránnak nagyjából egy gyalogos hadtestnek megfelelő haderő állt az északnyugati határán. Képességei pedig inkább védekező jellegűek voltak, egy Törökországból vagy az újonnan létrejött Azerbajdzsáni Köztársaság területéről érkező támadás esetén.

1998-ban Teherán két gyalogos és egy tüzérségi hadosztállyal (némelyik csökkentett létszámmal), valamint két külön dandárral rendelkezett a térségben. Összesen nem több, mint 40 000 tiszt és katona. A fő erőket az iraki (1998-ban az összes iráni fegyveres erő kétharmadát) és az afgán (1997-ben 270 ezer főt) irányban vetették be.

Ilyen körülmények között Irán számára az eredményesség határa a Nahicseván enklávé elfoglalása lett volna, az örmény fegyveres erőkkel együtt. Ez elkerülhetetlenül összeütközéshez vezetne Törökországgal, Nahicseván létezésének garanciájával.

A jelenlegi helyzet - a rossz közlekedési kapcsolatok - nem felelt meg az iráni vezetésnek.
Az egyetlen elérhető vasútvonal Azerbajdzsánba Nahicsevánba vezetett, Julfa csomópontállomásán keresztül. A Kaszpi-tenger partja mentén közvetlen vasúti összeköttetésre volt szükség Bakuval.

Azerbajdzsánnak volt egy nem villamosított mellékvonala az asztarai határállomáshoz, mint bázishoz. 2005-ben megállapodást írtak alá, amelynek értelmében Irán vállalta, hogy megépíti a mintegy 350 km hosszú Asztara-Resht-Kazvin összeköttetést. A Resht-Kazvin szakaszt 2019 márciusában helyezték üzembe. Az Astara-Resht vonal várhatóan 2022 márciusában nyílik meg.

A gazdasági előnyök mellett ez a projekt számos érdekes katonai kilátást is kínált. Ez lehetővé tenné az iráni-azerbajdzsáni határra történő utánpótlás és csapatmozgás többszörösére növelését, különösen Iránból.

Míg Teherán az északnyugati hegyi utakon keresztül legfeljebb százezer katonát tudott átcsoportosítani az azerbajdzsáni határra, addig most, figyelembe véve az üzembe helyezendő autópálya hozzávetőleges kapacitását is, ez a szám félmillió főre nőne.

Ez lehetővé tette, hogy a hadsereg vagy akár egy seregcsoport közvetlen támadást intézzen Baku ellen a Kura folyó alsó folyásán keresztül a Kaszpi-tenger partján. Ezzel egyidejűleg támogatva és táplálva a más irányokból érkező oldalcsapásokat.

A térségben meglévő iráni kommunikációs hálózat hátránya, hogy nincs a határhoz közeli gördülő vasútvonal. Az egységek rotációját és átcsoportosítását az egyik határszakaszról a másikra messze hátul lévő csomópontokon keresztül kellene végrehajtani. A határ menti hegyi utak alternatívát jelentettek, de kapacitásuk több tucatszorosan elmaradt a vasútétól.

2019-ben bejelentették egy pár tucat kilométerrel nyugatabbra fekvő, párhuzamos Ardabil-Parsabad vonalat. A vonal célja katonai célú lesz, több ezer iráni katona visszavonásával a Parsabad-Bilesowar hídfőhöz, amelyet katonai hídfőállásként lehetne használni.

A mellékvonal építése 2021 januárjában kezdődött. Kicsit korábban, 2019-2021-ben épült meg a 174 kilométeres Miane-Ardebil vonal.

Vagyis Irán az elmúlt években intenzíven építette az Azerbajdzsánba vezető vasútvonalakat. Korábban mind a Szovjetunió, mind maga Irán, mint ellenséges államok, kerülték az ilyen projekteket, és igyekeztek fenntartani a védelmi egyensúlyt.
Feltételezhető, hogy az új logisztikai projekteknek katonai szempontból is van jelentősége.
 
W

Wilson

Guest
Karabakh-2 és Irán válasza....

2020. szeptember 27-én Azerbajdzsán 150 000 fős hadsereggel, egyes jelentések szerint még ennél is nagyobb erőkkel indított döntő offenzívát az NKR ellen. Megkezdődött a 44 napos véres második karabahi háború.

Az események gyorsasága riadalmat keltett Teheránban. Már szeptember végén sor került az ország legfelsőbb katonai-politikai vezetésének zárt ajtók mögött zajló megbeszéléseire. 2020. október elejétől a fegyveres erők és az IRGC (Iszlám Forradalmi Gárda) iráni egységei és alakulatai fokozatos, titkos előrenyomulást kezdtek az azerbajdzsáni és az NKR határ felé.

Már 2020. október 3-án a 2. hadtest (AK) azerbajdzsáni erői visszaszorították az örmény 9. gépesített lövészezred (MRR) védelmét a Goradiz-folyosóban, egy keskeny hegyi átjáróban az NKR déli részén, az Arak folyó mentén, balról megkerülve az örményeket. Október 8-án az örmények visszaszorultak, hogy csapdába ejtsék az azerieket és legyőzzék őket az oldalukon - és az október 8-9-i dzsebrájili csatában vereséget szenvedtek ellenfelük elsöprő számbeli és technikai fölényétől, több mint 2000 emberüket vesztve.

Most a több ezer fős azerbajdzsáni hadsereg délen behatolt az NKR déli részén lévő sík gój sztyeppének műveleti terébe. Már csak annyi feladatuk volt, hogy elvágják a Goris-Lachin-Stepanakert útvonalat egy délről érkező csapással, elvágva ezzel az NKR-t az Örményországból érkező utánpótlás oroszlánrészétől. Az örmények teljes és végleges veresége az el nem ismert köztársaságban a láthatáron fenyegetett.

Valójában az újabb örmény-azerbajdzsáni háború kitörése előtt az irániak legalább három hadosztállyal (21., 64. és 79. gyalogoshadosztály) rendelkeztek országuk északnyugati régiójában. Két külön dandár, egy tüzérdandár és számos más egység is a térségben állomásozott.

A légierő viszonylag gyéren képviseltette magát. A szerző nem talált jelentős IRGC-erőket a háború előtt északnyugati irányban (bár lehet, hogy voltak). Az irániak összesen 80 000-100 000 katonát összpontosítottak ebben a térségben.

Az Urmiában a 64. gyalogoshadosztály állt elöl. Mögötte, második sorban az oldalvonalakon, két külön dandár állt. Közvetlenül Azerbajdzsánnal szemben a 21. gyalogoshadosztály állt.

A 79. gyalogoshadosztály és egy tüzérségi csoport képezte a Tabriz térségében a műveleti tartalékot, amely mindkét irányban képes volt erősítésre. Így betartották a "háromszög szabályát", amelyben minden sarok képes volt bármelyik másik sarok megerősítésére.

Eközben Irán továbbra is aktívan mozgósított csapatokat a térségbe. Először is erősítés érkezett a Karabahhoz vezető határ 100 kilométeres szakaszára. Először a csapatok a jobbszárnyra érkeztek, az 1812-es csatából híres Aslanduz gázló és Goradiz közötti szakaszra.

2020 októberének első felében egy különleges 25. IRGC Kerbela-hadosztály, három vagy négy különálló dandár (a dandárok pontos típusa nem világos), több különálló harckocsizászlóalj és jelentős légvédelmi erő érkezett ide. Október második felében és november elején a 16. páncélos hadosztály Qazvinból, a 116., 164. és 321. hadsereg dandárjai, az IRGC Imam Zaman dandárja és a 11. tüzérségi csoport erősítette meg őket.

Vagyis további két hadosztály, hét-nyolc dandár, egy tüzérségi csoport, számos más egység és légvédelmi fedezet érkezett az érintkezési vonalhoz. A csapatok teljes létszáma elérte a 100 ezer főt. Az iráni csapatok csoportosulása az ország északnyugati részén megduplázódott.

Most a Tabrizból a műveleti tartalék és egy külön dandár Merendből történő áthelyezésének lehetőségével együtt Irán legalább négy hadosztályt, nyolc vagy kilenc dandárt, két tüzérségi csoportot, valamint légi, légvédelmi, határvédelmi és egyéb egységeket tudott felsorakoztatni Azerbajdzsán ellen.

Összességében nem kevesebb, mint 120-140 ezer tisztet és katonát adott a 200 ezer katonából az egész északnyugati irányban. Így Irán több általános hadsereg erőit összpontosította az Azerbajdzsán elleni várható hadjárathoz.

Ugyanakkor az említett potenciál jelentős része az NKR-rel közös hírhedt 100 km-es határ egy keskeny szakaszára koncentrálódott. Először is, mindez a nagyszámú csapat a jobb keleti szárnyon összpontosult: a szűk - és kulcsfontosságú - Goradiz-hágóval szemben. Szükség esetén gyorsan átkelhettek az Araxon, és ezt a szakadékot lezárva bekeríthették a megerősített 2. AC azerbajdzsáni csapatait a goji sztyeppén.

A kilátás, hogy két örmény hadtest (40-50 ezer fő) átkel a hegyvonulaton Örményországban, akkoriban fűszerezte a helyzetet. A 60-70 ezer azerbajdzsáni katonát - az NKR elleni hadműveletben részt vevő erők nagyjából felét - az a veszély fenyegette, hogy három oldalról bekerítik őket a kétszeres vagy két és félszeres túlerővel rendelkező erők.

Ez vereséget jelentett volna Azerbajdzsán számára és fordulópontot a háborúban. Bár természetesen egy ilyen "békekényszerítő" művelet Iránnak a Törökországgal vívott háborúba kerülhetett volna. És még több bonyodalmat a külpolitikai színtéren.

A sokezres iráni hadsereg Araxon lévő tényezője, más egyéb tényezőkkel együtt - mint például egy orosz katonai helikopter lelövése az azerbajdzsániak által a nakhicseváni határon és Shusha elfoglalása - volt az egyik kényszerítő tényező, amely után a felek tárgyalóasztalhoz ültek. A háború 2020. november 10-én ért véget.
 
W

Wilson

Guest
Feszültség 2021

Azerbajdzsán megkapta az összes, a harcok során elfoglalt területet és számos más területet az NKR-ben. A 15. MLGCB két zászlóaljából álló orosz békefenntartó kontingenst, összesen 1 960 katonát telepítettek a legyőzött, el nem ismert köztársaságba.

Baku is számos preferenciát kapott. Tervbe vették például egy Nahicsevánba vezető vasútvonal megépítését, amely közvetlen közlekedési folyosó révén összekötné Azerbajdzsánt Törökországgal. Hat dandárból álló azerbajdzsáni kontingens állomásozik az NKR megszállt területein.

A 44 napos háborúban aratott győzelem meghozta a bakui vezetés kedvét. Azerbajdzsán elkezdte szemügyre venni a tulajdonképpeni Örményország területeit - a mintegy 180 ezer lakosú Vayots Dzor és Syunik déli régióit -, hogy egy széles közlekedési folyosón már Nahicseván felé is áthatoljon.

Nyilvánvalóan az ilyen tendenciák megállítása érdekében - valamint azzal a gyanúval összefüggésben, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egyes rakéta- és repülőegységei Azerbajdzsán területén állomásoznak, és Irán területét támarhatják, Teherán 2021 szeptember végén újabb eszkalációt jelentett be az iráni-azerbajdzsáni határon.

A 2020 október-novemberében az azerbajdzsáni határon felállított iráni csapatkontingenst az év végére részben kivonták. Egy évvel később, 2021. október elejére azonban a 16. páncéloshadosztály, a 21. és a 64. gyalogoshadosztály, a 31. IRGC Ashura hadosztály, a 65. légideszant dandár egy zászlóalja, a 116., a 164. és a 261. dandár ismét a térségben állomásozott, Katonai szállító és harci repülőgépek (Szu-24, F-14 Tomcat, F-4E Phantom, IL-76 és C-130 Hercules repülőgépek, AH-1 Cobra és CH-47 Chinook helikopterek), MLRS ( rakétavetők) és rakéták (Fajr-5, Fajr-5C, Fatah-313 és Zulfikar) és mások.

Összesen négy hadosztály, három különálló dandár, különleges erők, légierő, rakétaegységek, határőrség, légvédelmi egységek és mások. Összességében kevesebb, mint egy évvel korábban, 2020 őszén, a második karabahi háború idején: nem több mint 80-100 ezer ember. Ennek ellenére ez nehéz csapásmérő erőnek számít.

2021. november elején az azerbajdzsáni egységek átlépték az Örményországgal délen húzódó határt, elfoglaltak két magaslatot, és 500 métert hatoltak be. A kitört harcokban az örmények legalább 15 halottat, 13 hadifoglyot és sok sebesültet vesztettek. Az azeriek 7 halottat és számos sebesültet ismertek el. Az összecsapások ismét az azerbajdzsáni hadsereg minőségi fölényét bizonyították.

Moszkva fellépése és Teherán fenyegető csendje a határon megállította a tervezett eszkalációt. Sem Oroszország, sem Irán nem profitált Örményország újabb vereségéből és a "török koalíció" megerősödéséből Transzkaukáziában.

Az iráni-azerbajdzsáni háború katonai vonatkozásai

A 2020-as háborút megelőzően Azerbajdzsán fegyveres erői szárazföldi erőkből (hadsereg), légierőből, haditengerészetből, elnöki gárdából, valamint különböző osztagokból és félkatonai alakulatokból, például határőrségből álltak.

A szárazföldi erők tették ki az oroszlánrészt, és legalább 25 gépesített lövész, két harckocsi, négy tüzérségi, két különleges célú (különleges erők), egy légideszant dandár, egy rakéta- és egy mérnökdandár tartozott hozzájuk. Mindezeket az erőket szervezetileg négy AK-ba (1., 2., 3. és 4.), valamint egy 20 000 fős önálló, kombinált fegyveres hadseregbe egyesítették Nahicsevánban (2013-ig az 5. AK nevet viselte).

Az azerbajdzsáni fegyveres erők teljes létszáma elérte a 200 000 főt. A civil személyzetet nem számítva.
Az 1., 2. és 3. AC-t félkör alakzatban telepítették az NKR-rel közös határ mentén, a vasút mentén. Háború esetén két vasútvonalon és több országúton keresztül vitték őket az el nem ismert köztársaságba. A 4. AC egy Bakuhoz közel állomásozó tartalékhadsereg volt, amely az orosz és iráni határt is fedezte. Az 5. AC (OOWA) fedezte Nahicsevánt.

A 2020-as 44 napos háborúban legalább hat további másodlagos IRBM-et vetettek be. Szinte mindegyikük délen tevékenykedett, a Goradiz folyosón áttörő 2. AC részeként. Úgy tűnik, hogy az azerbajdzsáni hadsereg egyes egységei és alakulatai is átkerültek a katonai állományba.

Az harcok befejezése után az 1., 2. és 3. AC-t (valamint a 4. AC erősítéseit) visszavonták korábbi helyükre. A hat új IRGC-t nem oszlatták fel - ez az azerbajdzsáni fegyveres erők teljes létszámának 230 000 tisztre és katonára becsült növekedését eredményezte -és két további hadtest, a 6. és 7. AC megalakításának alapjává vált. Az "5" számot kihagyták a nahicseváni erők esetleges hadtestté történő átszervezésének szükségessége miatt.

A 6. AC célja az volt, hogy elfoglalja az NKR területeit. A 7. AQ feladata az volt, hogy néhány homályos "külföldi műveletet" hajtson végre.

A három hadtestnek az eredeti vonalakra való visszavonása, valamint a fegyveres erők átszervezése nem az azerbajdzsáni vezetés békeszerető kezdeményezéseihez kapcsolódott. Az orosz békefenntartók telepítése és Karabah "töredékének" megtartása nagyon kellemetlen kilátást jelentett az azerbajdzsáni erők számára a megszállt NKR területén.Mivel etratégiai szempontból, ha bizonyos feltételek teljesültek, nagyon gyorsan csapdába eshetnek.

Így Örményország mindössze két kulcsfontosságú pont - a középső Shusha és az északi Omar (Geygel) hágó - elfoglalása Örményország által egy szűk hegyi "katlant" képezett az azerbajdzsáni erők számára a Kelbajar és Lachin körzetekben. Az iráni oldalról, az Arax folyón túlról, a Fizuli vidékéről és különösen Goradizból indított gyors támadás hasonló bekerítést hozna létre délen, a gój sztyeppén.

Irán északnyugati része, az Azerbajdzsánnal közös határ konfigurációja és a terep sajátosságai (a katonai műveletek színtere - a hadműveletek színtere - a háború színtere) Irán számára csak három fő ígéretes irányt teremtettek egy Azerbajdzsán elleni offenzíva számára. Ezek a következők voltak: Nahicseván (egy Törökország által garantált elszigetelt enklávé), a Horadizon keresztül történő csapás az azerbajdzsáni hadsereg bekerítésére délre az Arax folyó mentén, valamint a Kura folyótól délre, a Kaszpi-tenger mentén húzódó gát (az Asztara-gát) elleni akció. Az utóbbi két pozíció a Kura és az Arax folyók bonyolult összefonódásán keresztül a leggyorsabb bejutási pontot jelentheti Bakuba.

Ebből a célból az iráni erők Nakhicsevántól délre (Kelet-Azerbajdzsán északi részén), az Asztár-gerinctől délre (Gilan tartomány északi részén) és a fent említett Parsabad-Bilesovár hídfőnél állomásozhatnak. Ez utóbbi Ardabil tartomány északi részén, Parsabad és Bilesovar városok környékén található.

Érdemes megjegyezni, hogy a vasút építése itt, Ardabilban nem véletlen. A Parsabad-Bilesovár hídfőből az iráni erők eltérő csapásokat mérhetnek, Horadizon keresztül Karabahban és Asztarában nyugatról érkező szárnycsapással elvágva az azerieket. És ha a hadművelet üteme megmarad, az azerbajdzsáni erők gyorsan bekerítve és legyőzve találhatják magukat.

Irán vasútépítése a térségben, amint azt már említettük, drámaian megnövekedett logisztikai képességekkel ruházza fel az iráni erőket. Az Azerbajdzsánra irányuló három vágány mindegyike békeidőben legalább 20-25 vonatpár becsült befogadóképességű (háborús időben ismeretlen).

A vonatok nem túl "nehéz terheket" - legfeljebb 3000 tonnát tudnak szállítani-, de egy milliós csoport ellátási szükségleteit ki tudják elégíteni.

Az Iránnal közös határ 689 kilométer hosszú. Két különálló szakasza van: az ANR-rel (164 kilométer) és egy 525 kilométeres érintkezési vonal Azerbajdzsán szárazföldjével. A két szakaszt Irán Örményországgal közös 42 km-es határa választja el.

Amint a cikk szerzője látja, Irán vasútvonalainak befejezése után akár 700 000 tisztet és katonát is elhelyezhet itt az első vonalban, és néhányat a második hullámban. Azerbajdzsán formálisan félmillió főre növelheti fegyveres erőinek létszámát – az emberi erőforrások megengedik –, de minden az állam gyenge gazdasági képességein múlik.

A konfliktus mindkét lehetséges oldalának sebezhető összetevője a gyenge és elavult légiközlekedés, valamint a Kaszpi-tengeren nem túl jelentős haditengerészet. Irán modern és hatékony csapatokkal és különleges műveleti erőkkel rendelkezik. Az azerbajdzsáni csapatok harci tapasztalatokkal rendelkeznek a közelmúltbeli háború során.