Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem, de ezt a fázist nem ugorhatják át. Míg nincs globális flotta, addig nincs globális nagyhatalmi státusz.Itt valami hibát érzek.
Kína szerény, de azért azt el ne higgye már nem nekik senki, hogy REGIONÁLIS nagyhatalmi státuszra törnek!
Viszont nincs elvágva sem a világtengerektől, mind voltak a szovjetek, németek, vagy éppen az olaszok a múltban.Nem, de ezt a fázist nem ugorhatják át. Míg nincs globális flotta, addig nincs globális nagyhatalmi státusz.
Eléggé el van. A kínai biztpol egyik nagy kihívása az első és a második szigetgyűrű. Van még egy harmadik is, de az már elég messze.Viszont nincs elvágva sem a világtengerektől, mind voltak a szovjetek, németek, vagy éppen az olaszok a múltban.
Eléggé el van. A kínai biztpol egyik nagy kihívása az első és a második szigetgyűrű. Van még egy harmadik is, de az már elég messze.
Nos azok a szigetek pont, hogy számukra túl barátságos államokhoz tartoznak. Ugyáber ezeket erővel el lehetne foglalni, csak abból már hatalmas balhé kerekedne. Amiket építgetnek azok lényegében még pont az első szigetgyűrűn belül van. Olyan sokmindent nem old meg.Csakhogy azok a szigetek lehetnek akadályok most, de később ugródeszkák is lehetnek egy támadáshoz, ellenőrzőpontok egy védekezéshez. Nem véletlenül még építenek is szigeteket a zátonyokon. Amint amerikának lesz egy pillanatnyi gyengesége ez irányban, a kínaiaké lesz az összes sziget, és onnan már senki se pucolja ki őket háború nélkül.
Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.Csakhogy azok a szigetek lehetnek akadályok most, de később ugródeszkák is lehetnek egy támadáshoz, ellenőrzőpontok egy védekezéshez. Nem véletlenül még építenek is szigeteket a zátonyokon. Amint amerikának lesz egy pillanatnyi gyengesége ez irányban, a kínaiaké lesz az összes sziget, és onnan már senki se pucolja ki őket háború nélkül.
Vagy azért mert túl drágának találták és a fő veszélyforrást azokban az években az északról betörő nomádok jelentették.Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.
Kérdés, változott e a stratégiai helyzet azóta!
Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.
Kérdés, változott e a stratégiai helyzet azóta!
Nos azok a szigetek pont, hogy számukra túl barátságos államokhoz tartoznak. Ugyáber ezeket erővel el lehetne foglalni, csak abból már hatalmas balhé kerekedne. Amiket építgetnek azok lényegében még pont az első szigetgyűrűn belül van. Olyan sokmindent nem old meg.
Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.
Kérdés, változott e a stratégiai helyzet azóta!
A császár fogságával járó mongol krízist gyorsan kiheverték, az orjátok nem tudták kihasználni a győzelmüket. Tény, hogy ezután azért Kína is vad falépítésbe kezdett (két, három párhuzamos falból állt a Ming határvédelem), de amit a flottával műveltek az nem volt gazdaságilag szükséges. Politikai döntés volt, új stratégia. Nem annyira az északnyugati határ lett hangsúlyos, hanem az imperializmusból vettek vissza!Vagy azért mert túl drágának találták és a fő veszélyforrást azokban az években az északról betörő nomádok jelentették.
Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.
Kérdés, változott e a stratégiai helyzet azóta!
Ezt a gyakorlatban hogyan? A kereskedelmi hajókat elsüllyesztik? Vicces lesz.....a szigetgyűrűk bezáruljanak Kína előtt....
Amit ma kínainak nevezünk, kínai etnikumnak, kultúrának és nyelvnek, az a mongol kor terméke. A mongolok alkották meg a mai han fogalom ősét, az ő uralmuk vetett véget a kínai középkornak és tette le az alapjait az egységes kínai világnak.Egy hatalom sem tart olyan régóta mint a kínaiak-é. Lassan több mint 7000 éves holott a többi nagy birodalom már rég összeomlott..
Ebben a képletben rengeteg a "ha".A lényeg az első szigetsor, a második nagyon ritkás kevés szigettel amiket könnyű blokád alá venni, egy háború esetén. A Fülöp-szigetek nem annyira amerikabarát mostanság, persze ettől nem öleli keblére Kínát, de billegő zóna. Tajvant meg nem véletlenül akarja megszerezni Kína, mert ezzel lényegében az egyetlen nagy sziget ami a határai melett közvetlenül fekszik. És előbb-utóbb megszerzik, ezzel csak a kis apró szigetek maradnak, amik USA-tól messze vannak, Japánok meg nem tudnák védeni. Egy hárorú során 2-3-nap alatt elfoglalnák mindet lévén tőlük 1-200 km-re vannak USA-tól meg több 1000-re. És a szigetekért nem menne egymásnak USA-Kina. Borítékolnák a veszteséget, megtömnék Japánt meg Dél-koreát mégtöbb katonával és kész.
Hát ha katonailag konfrontálódnak akkor igen. Kína jelentős részét a kőolajának tengereken kapja. Kereskedelme is lényegében ott zajlik. Eézrt is annyira fontos neki az új selyemút projekt, mivel akkor lenne egy alternatív szárazföldi útvonal is.Ezt a gyakorlatban hogyan? A kereskedelmi hajókat elsüllyesztik? Vicces lesz.
Najó, etnikailag sosem voltak homogének és aláírom azt is, hogy ez nyelvi szinten is sokat változott stb. stb. De a kultúra magában foglalja magát az írást, a konfucianizmus tanításai, az erre épülő államberendezkedést stb stb. Ezek pedig jóval idősebbek 1000 évnél. Ok, hogy akik a Csin alatt egyesültek (birodalmi Kína kezdete) valószínű, hogy egy mukkot sem értenének abból amit a mostani kínaiak beszélnek, annyira mégsem tartom tulzónak, hogy kulturálisan ilyen idősnek tartsák magukat.Amit ma kínainak nevezünk, kínai etnikumnak, kultúrának és nyelvnek, az a mongol kor terméke. A mongolok alkották meg a mai han fogalom ősét, az ő uralmuk vetett véget a kínai középkornak és tette le az alapjait az egységes kínai világnak.
A kétezer évvel ezelőtti Han-birodalom, egy nyelvében, írásában és kultúrájában teljesen idegen entitás volt a mai vagy ötszáz évvel ezelőtti kínaiak számára. Egyetemi professzorok Pekingben tudnak folyamatosa olvasni han-kori szövegeket úgy, hogy értik is!! A Han/Csin előtt a hadakozó fejedelemségek nemzetállamai léteztek, pont úgy, ahogy Európában a német, francia, angol nemzetek vívták harcukat a hegemóniáért, ahol a csin/jenkik lettek a nevető győztesek és hozták létre az univerzális kultúrát és hatalmat mind fölött, stb.
Ezeréves Kína van, kétezer éves már nincs, ahogy kétezer éves Románia sincs, mert Rómát nem románok alapították!
A kínai írás története kábé olyan mint a miénk a hierogrifáktól a mai ábécékig. A kultúrájuk meg pláne. A Han-birodalom politeista kozmopolita modern állam volt, a Tang mélyen vallásos feudális kora-középkor, a Szung egy alig vallásos, urbánus világ, a Ming egy abszolutista zsarnokság alatt nyögő paraszttársadalom, lassú urbanizációval, stb. Kukkot nem értenének egymás világából!Najó, etnikailag sosem voltak homogének és aláírom azt is, hogy ez nyelvi szinten is sokat változott stb. stb. De a kultúra magában foglalja magát az írást, a konfucianizmus tanításai, az erre épülő államberendezkedést stb stb. Ezek pedig jóval idősebbek 1000 évnél. Ok, hogy akik a Csin alatt egyesültek (birodalmi Kína kezdete) valószínű, hogy egy mukkot sem értenének abból amit a mostani kínaiak beszélnek, annyira mégsem tartom tulzónak, hogy kulturálisan ilyen idősnek tartsák magukat.
Ezt a gyakorlatban hogyan? A kereskedelmi hajókat elsüllyesztik? Vicces lesz.