• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 552
4 734
113
Nem, de ezt a fázist nem ugorhatják át. Míg nincs globális flotta, addig nincs globális nagyhatalmi státusz.
Viszont nincs elvágva sem a világtengerektől, mind voltak a szovjetek, németek, vagy éppen az olaszok a múltban.

Alapvetően egy kontinentális ország ami ha "gyarmatosítana" (nyersanyagok végett -kicsit primitív szóhasználattal), az is mellette van Szibériában.
Amúgy bár nem a topik közvetlen témája, de nincs jel arra, hogy a német, szovjet módit követve modern tengeralattjáró flottában gondolkodnának?
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 457
14 370
113
Viszont nincs elvágva sem a világtengerektől, mind voltak a szovjetek, németek, vagy éppen az olaszok a múltban.
Eléggé el van. A kínai biztpol egyik nagy kihívása az első és a második szigetgyűrű. Van még egy harmadik is, de az már elég messze.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 236
113
Kína stratégiai problémája, hogy hatalma gyakorlatilag soha nem terjedt túl a saját partjain. A tengerentúli kínai világ mindig magánvállalkozás volt. A mongol imperializmus hagyományára építő, tervszerű korai Ming kékvizi jelenlét Cseng Ho vezetésével volt az egyetlen kísérletük ennek ellenkezőjére. A mostani politika akár ilyen véget is érhet!
 
  • Tetszik
Reactions: FilcTroll

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 492
113
Eléggé el van. A kínai biztpol egyik nagy kihívása az első és a második szigetgyűrű. Van még egy harmadik is, de az már elég messze.

Csakhogy azok a szigetek lehetnek akadályok most, de később ugródeszkák is lehetnek egy támadáshoz, ellenőrzőpontok egy védekezéshez. Nem véletlenül még építenek is szigeteket a zátonyokon. Amint amerikának lesz egy pillanatnyi gyengesége ez irányban, a kínaiaké lesz az összes sziget, és onnan már senki se pucolja ki őket háború nélkül.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 457
14 370
113
Csakhogy azok a szigetek lehetnek akadályok most, de később ugródeszkák is lehetnek egy támadáshoz, ellenőrzőpontok egy védekezéshez. Nem véletlenül még építenek is szigeteket a zátonyokon. Amint amerikának lesz egy pillanatnyi gyengesége ez irányban, a kínaiaké lesz az összes sziget, és onnan már senki se pucolja ki őket háború nélkül.
Nos azok a szigetek pont, hogy számukra túl barátságos államokhoz tartoznak. Ugyáber ezeket erővel el lehetne foglalni, csak abból már hatalmas balhé kerekedne. Amiket építgetnek azok lényegében még pont az első szigetgyűrűn belül van. Olyan sokmindent nem old meg.
1st-and-2nd-island-chains.jpg
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 236
113
Csakhogy azok a szigetek lehetnek akadályok most, de később ugródeszkák is lehetnek egy támadáshoz, ellenőrzőpontok egy védekezéshez. Nem véletlenül még építenek is szigeteket a zátonyokon. Amint amerikának lesz egy pillanatnyi gyengesége ez irányban, a kínaiaké lesz az összes sziget, és onnan már senki se pucolja ki őket háború nélkül.
Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.

Kérdés, változott e a stratégiai helyzet azóta!
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 457
14 370
113
Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.

Kérdés, változott e a stratégiai helyzet azóta!
Vagy azért mert túl drágának találták és a fő veszélyforrást azokban az években az északról betörő nomádok jelentették.
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 492
113
A lényeg az első szigetsor, a második nagyon ritkás kevés szigettel amiket könnyű blokád alá venni, egy háború esetén. A Fülöp-szigetek nem annyira amerikabarát mostanság, persze ettől nem öleli keblére Kínát, de billegő zóna. Tajvant meg nem véletlenül akarja megszerezni Kína, mert ezzel lényegében az egyetlen nagy sziget ami a határai melett közvetlenül fekszik. És előbb-utóbb megszerzik, ezzel csak a kis apró szigetek maradnak, amik USA-tól messze vannak, Japánok meg nem tudnák védeni. Egy hárorú során 2-3-nap alatt elfoglalnák mindet lévén tőlük 1-200 km-re vannak USA-tól meg több 1000-re. És a szigetekért nem menne egymásnak USA-Kina. Borítékolnák a veszteséget, megtömnék Japánt meg Dél-koreát mégtöbb katonával és kész.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 052
9 574
113
Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.

Kérdés, változott e a stratégiai helyzet azóta!

Pontosan így van.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 052
9 574
113
Nos azok a szigetek pont, hogy számukra túl barátságos államokhoz tartoznak. Ugyáber ezeket erővel el lehetne foglalni, csak abból már hatalmas balhé kerekedne. Amiket építgetnek azok lényegében még pont az első szigetgyűrűn belül van. Olyan sokmindent nem old meg.
1st-and-2nd-island-chains.jpg

Sokmindent megold, mert a Malaka-szorosig próbálják vele biztosítani a kereskedelmi útvonalat, még az első szigetgyűrűn belül.
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 640
5 492
113
Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.

Kérdés, változott e a stratégiai helyzet azóta!

Ott inkább az volt a bajuk, hogy kellett a pénz a Falra a nomádok ellen, és 2 külön nagy hadsereget nem tudtak fenntartani, a flottára kisebb szükség volt, onnan nem érte támadás őket és ezért választottak, és a szárazföldi erődítményre költötték a pénzt, ami akkori helyzetben bölcs döntésnek bizonyult, mert végülis megmaradt Kína. Egy hatalom sem tart olyan régóta mint a kínaiak-é. Lassan több mint 7000 éves holott a többi nagy birodalom már rég összeomlott. India az egyetlen ilyen ősi ország még rajtuk kívül, de ők azért sokszor leigázásra kerültek, bár dícséretes hogy ők is fennmaradtak, bár hatalomnak kevésbé nevezhető, inkább egy sajátos néptömeg/életmód.
 
  • Tetszik
Reactions: superjet100

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 236
113
Vagy azért mert túl drágának találták és a fő veszélyforrást azokban az években az északról betörő nomádok jelentették.
A császár fogságával járó mongol krízist gyorsan kiheverték, az orjátok nem tudták kihasználni a győzelmüket. Tény, hogy ezután azért Kína is vad falépítésbe kezdett (két, három párhuzamos falból állt a Ming határvédelem), de amit a flottával műveltek az nem volt gazdaságilag szükséges. Politikai döntés volt, új stratégia. Nem annyira az északnyugati határ lett hangsúlyos, hanem az imperializmusból vettek vissza!
 
  • Tetszik
Reactions: haubagoi

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 052
9 574
113
Még Cseng Ho politikája is kimerült abban, hogy a kínai kolóniákra és a kereskedelmi kapcsolatokra építve jobbára soft powert alkalmazva alakította a kínai politikai befolyást. A szigetgyűrű hatalmas kihívás Kína felől nézve, mert mögötte Kína kereskedelme áll. Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét. Valószínűleg ezt látták be a Ming császárok is és ezért szerelték le a kékvizi flottát, mint fölösleges elemét a kínai politikának.

Kérdés, változott e a stratégiai helyzet azóta!

"Erőszakos kísérlet bármelyik elemének megszerzésére teljes összefogást eredményezhet Kína ellen, a kereskedelem végét."

És pontosan ezért is blokádozható Kína. Ha az USA eléri, hogy a szigetgyűrűk bezáruljanak Kína előtt, akkor már csak Kína szárazföldi kapcsolatait kell elvágni.
Ez többnyire Közép-Ázsia és a Közel-Kelet blokkolását jelenti. Ehhez viszont az USA-nak Oroszországra, pontosabban véve a Szovjetunióra van szüksége, mert az terjedt ki annyira délre, hogy ellenőrizze ezeket a területeket. (Ezért adja át az USA a Közel-Keletet is az oroszoknak és ezért van a cirkusz az ujguroknál is újabban.)
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 236
113
Egy hatalom sem tart olyan régóta mint a kínaiak-é. Lassan több mint 7000 éves holott a többi nagy birodalom már rég összeomlott..
Amit ma kínainak nevezünk, kínai etnikumnak, kultúrának és nyelvnek, az a mongol kor terméke. A mongolok alkották meg a mai han fogalom ősét, az ő uralmuk vetett véget a kínai középkornak és tette le az alapjait az egységes kínai világnak.

A kétezer évvel ezelőtti Han-birodalom, egy nyelvében, írásában és kultúrájában teljesen idegen entitás volt a mai vagy ötszáz évvel ezelőtti kínaiak számára. Egyetemi professzorok Pekingben tudnak folyamatosa olvasni han-kori szövegeket úgy, hogy értik is!! A Han/Csin előtt a hadakozó fejedelemségek nemzetállamai léteztek, pont úgy, ahogy Európában a német, francia, angol nemzetek vívták harcukat a hegemóniáért, ahol a csin/jenkik lettek a nevető győztesek és hozták létre az univerzális kultúrát és hatalmat mind fölött, stb.

Ezeréves Kína van, kétezer éves már nincs, ahogy kétezer éves Románia sincs, mert Rómát nem románok alapították!
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 457
14 370
113
A lényeg az első szigetsor, a második nagyon ritkás kevés szigettel amiket könnyű blokád alá venni, egy háború esetén. A Fülöp-szigetek nem annyira amerikabarát mostanság, persze ettől nem öleli keblére Kínát, de billegő zóna. Tajvant meg nem véletlenül akarja megszerezni Kína, mert ezzel lényegében az egyetlen nagy sziget ami a határai melett közvetlenül fekszik. És előbb-utóbb megszerzik, ezzel csak a kis apró szigetek maradnak, amik USA-tól messze vannak, Japánok meg nem tudnák védeni. Egy hárorú során 2-3-nap alatt elfoglalnák mindet lévén tőlük 1-200 km-re vannak USA-tól meg több 1000-re. És a szigetekért nem menne egymásnak USA-Kina. Borítékolnák a veszteséget, megtömnék Japánt meg Dél-koreát mégtöbb katonával és kész.
Ebben a képletben rengeteg a "ha".
Ezt a gyakorlatban hogyan? A kereskedelmi hajókat elsüllyesztik? Vicces lesz.
Hát ha katonailag konfrontálódnak akkor igen. Kína jelentős részét a kőolajának tengereken kapja. Kereskedelme is lényegében ott zajlik. Eézrt is annyira fontos neki az új selyemút projekt, mivel akkor lenne egy alternatív szárazföldi útvonal is.
Amit ma kínainak nevezünk, kínai etnikumnak, kultúrának és nyelvnek, az a mongol kor terméke. A mongolok alkották meg a mai han fogalom ősét, az ő uralmuk vetett véget a kínai középkornak és tette le az alapjait az egységes kínai világnak.

A kétezer évvel ezelőtti Han-birodalom, egy nyelvében, írásában és kultúrájában teljesen idegen entitás volt a mai vagy ötszáz évvel ezelőtti kínaiak számára. Egyetemi professzorok Pekingben tudnak folyamatosa olvasni han-kori szövegeket úgy, hogy értik is!! A Han/Csin előtt a hadakozó fejedelemségek nemzetállamai léteztek, pont úgy, ahogy Európában a német, francia, angol nemzetek vívták harcukat a hegemóniáért, ahol a csin/jenkik lettek a nevető győztesek és hozták létre az univerzális kultúrát és hatalmat mind fölött, stb.

Ezeréves Kína van, kétezer éves már nincs, ahogy kétezer éves Románia sincs, mert Rómát nem románok alapították!
Najó, etnikailag sosem voltak homogének és aláírom azt is, hogy ez nyelvi szinten is sokat változott stb. stb. De a kultúra magában foglalja magát az írást, a konfucianizmus tanításai, az erre épülő államberendezkedést stb stb. Ezek pedig jóval idősebbek 1000 évnél. Ok, hogy akik a Csin alatt egyesültek (birodalmi Kína kezdete) valószínű, hogy egy mukkot sem értenének abból amit a mostani kínaiak beszélnek, annyira mégsem tartom tulzónak, hogy kulturálisan ilyen idősnek tartsák magukat.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 236
113
Najó, etnikailag sosem voltak homogének és aláírom azt is, hogy ez nyelvi szinten is sokat változott stb. stb. De a kultúra magában foglalja magát az írást, a konfucianizmus tanításai, az erre épülő államberendezkedést stb stb. Ezek pedig jóval idősebbek 1000 évnél. Ok, hogy akik a Csin alatt egyesültek (birodalmi Kína kezdete) valószínű, hogy egy mukkot sem értenének abból amit a mostani kínaiak beszélnek, annyira mégsem tartom tulzónak, hogy kulturálisan ilyen idősnek tartsák magukat.
A kínai írás története kábé olyan mint a miénk a hierogrifáktól a mai ábécékig. A kultúrájuk meg pláne. A Han-birodalom politeista kozmopolita modern állam volt, a Tang mélyen vallásos feudális kora-középkor, a Szung egy alig vallásos, urbánus világ, a Ming egy abszolutista zsarnokság alatt nyögő paraszttársadalom, lassú urbanizációval, stb. Kukkot nem értenének egymás világából!

Kína történelme a XIX. századi kínai nacionalizmus, a Nyugat miatt frusztrált koncepciója az elképzelt nagyságról. Mintha az indoeurópai-őshaza helyett francia-őshazát mondanánk és a kezdettől létező francia akármiből vezetnénk le mindent amit ma indoeurópainak nevezünk Indiától Amerikáig!

Van összefüggés a "kínainak" nevezett történetben, de az a kínaiak őseinek a története alapvetően és nem a kínaiaké, mert ezek az ősök nem voltak azok.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 052
9 574
113
Ezt a gyakorlatban hogyan? A kereskedelmi hajókat elsüllyesztik? Vicces lesz.

Ld. Mac válasza, de már annyi is elég, ha veszélyeztetik a kereskedelmi forgalmat, mert felmegy a hajórakomány biztosítási díja a megnövekedett háborús kockázatok miatt és így a kínai kereskedelem kevésbe lesz profitábilis.