[BIZTPOL] Kína

[Törölt tag 2361]

Veszélyt jelentenek a gazdagok a párt hatalmára nézve?

persze hogy.
a komcsik azert is hirdettek mindig azt a mindenki egyforma mantrat (csak a part nagyobb tagjainak lehet mindent) mert
amikor mindenki szegeny, akor mindenki ki van teve a part akaratanak.

a magos es kozeposztalyt nem lehet zsarolni minden hulyeseggel, van penzuk is, meg tudasuk is hogy lepattincsak a falu vegen kinevezett parttittkar hulye akaratat. de ha mindenki szegeny, es akor kap munkat vagy kajat amikor a part eldonti, akor van egy egesz orszagva valo rabszolgad akikel azt tehetsz amit akarsz.

az hogy itt paran tovabb is valami iluzioba elnek hogy a kinaiaknak/komcsiknak milyen jo lehet..
nem szeretnem hogy megtapasztaljak amikor jonnek a komcsik es elviszik a foldet es a termest az egesz falubol/orszagbol mint anno tetek a nagytatammal.

 

[Horizon]

Itt az újraelosztás ideje ...

A KKP a közös jólét érdekében a jövedelmek társadalmi újraelosztását tervezi. Az alapvető üzenet az, hogy a gazdagoknak többet, a szegényeknek pedig kevesebbet kellene fizetniük.

Itt az újraelosztás ideje Hszi Csin-ping elnök kemény üzenetet küldött az ország gazdagjainak: itt az ideje, hogy újraosszák túlzott vagyonukat. A párt központi pénzügyi és gazdasági bizottságának ülésén Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy a "közös jólétnek" a kínai modernizáció egyik fő jellemzőjének kell lennie.

A tegnapi ülésen felvázolták a "túlzott jövedelmek ésszerű kiigazítását", valamint a magas jövedelmű csoportok és vállalatok ösztönzését arra, hogy többet adjanak a társadalomnak. Ugyanakkor a kormány javítani fogja az oktatást, és lehetővé teszi, hogy minél több ember tehessen szerencsét, azzal a céllal, hogy egy olyan társadalom jöjjön létre, amelyben nagy a középosztály, és kevés a rendkívül gazdag vagy a rendkívül szegény. A politikusok azt is megfogadták, hogy "megtisztítják és szabályozzák az ésszerűtlen jövedelmeket, rendbe teszik a jövedelemelosztást és határozottan felszámolják az illegális jövedelmeket".

Kínában már most is meglehetősen magas jövedelemadó-kulcsok vonatkoznak a leggazdagabbakra. Ez magában foglalja a maximális 45%-os jövedelemadó-kulcsot azok számára, akik évente több mint 960 000 jüant (150 000 dollár) keresnek bérként, míg a magánvállalkozásokból származó adóköteles személyi jövedelem maximális mértéke 35%. Eközben a társasági adókulcs 25%, bár egyes technológiai vállalkozások 15%-os kedvezményes adókulcsra jogosultak. A következő lépések között szerepelhet az internetes vállalatok kedvezményes adókulcsának megszüntetése. Néhány kínai tech-mogul, köztük a Meituan ételkiszállítási óriáscég vezérigazgatója, már több milliárd dollárt adományozott jótékonysági célokra.

Az intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmak mérséklésére tett kísérletként azonban a találkozón megismételték annak az elképzelésnek az értékét is, hogy egyesek gazdagabbak lehetnek másoknál, idézve Deng Hsziao-ping kínai vezető 1978-as beszédét, amely elindította a kínai gazdaság megnyitását.

https://qz.com/2049109/xi-jinping-just-sent-a-bleak-message-to-chinas-super-rich/

Osztályharc 2.0.

 

[merleg]

persze hogy.
a komcsik azert is hirdettek mindig azt a mindenki egyforma mantrat (csak a part nagyobb tagjainak lehet mindent) mert
amikor mindenki szegeny, akor mindenki ki van teve a part akaratanak.

Akkor a kínaiaktól eredendően nem áll messze a kommunizmus, hiszen ők eleve meglehetősen kollektív egy társadalom voltak mindig is.
Ázsia szakértőinknek mi erről a véleménye? @Fennek @Morishima @laiki

 

[kacsacsor]

A párt hatalmát nem csak a gazdagok gazdasági ereje tudja fenyegetni. Azokat simán levadásszák egyenként is, hisz vagyonuk a belföldi forgalomból van.
Ennél veszélyesebb a társadalmi elégedetlenség. Túl nagy már a különbség városon belül is, nem beszélve a város-falu különbségről. Ezt eltitkolni se lehet a közösségi médiák felületei miatt.

 

[merleg]

A párt hatalmát nem csak a gazdagok gazdasági ereje tudja fenyegetni. Azokat simán levadásszák egyenként is, hisz vagyonuk a belföldi forgalomból van.
Ennél veszélyesebb a társadalmi elégedetlenség. Túl nagy már a különbség városon belül is, nem beszélve a város-falu különbségről. Ezt eltitkolni se lehet a közösségi médiák felületei miatt.

Én nem hallottam zavargásokról emiatt. Viccet félretéve, a kínai középosztály szépen gyarapszik, nem hiszem, hogy elégedetlenek lennének ott evégett.

 

[L.O.B]

Veszélyt jelentenek a gazdagok a párt hatalmára nézve?

igen már egy jó ideje micimackó egyenként átnevelő táborba küldi őket hogy átgondolják hogy mit mondanak.
színészektől a gazdagokig senki sincs biztonságban.

Én nem hallottam zavargásokról emiatt. Viccet félretéve, a kínai középosztály szépen gyarapszik, nem hiszem, hogy elégedetlenek lennének ott evégett.

ajánlom az ADV China csatornát, nekik jó belső információik vannak Kínából....jó néhány tüntetés volt az elmúlt évben amit szétvertek a rendőreik, s a "természeti" katasztrófák( ahol csak egy alagútban több százan halnak meg 10 perc alatt)(miközben a kínai tévében szét hazudják az egészet, mint a legutóbbi áradást), szintén nem súrlódás mentessek.

 

[Galthran]

De amúgy igen, a kommunista, az kommunista. Semmi szükség rá.

 

[Morishima]

Akkor a kínaiaktól eredendően nem áll messze a kommunizmus, hiszen ők eleve meglehetősen kollektív egy társadalom voltak mindig is.
Ázsia szakértőinknek mi erről a véleménye? @Fennek @Morishima @laiki

A szakértőtől nagyon távol állok Egyébként nagyon jó döntésnek tartom elvileg,viszont teljesen ellentétes az alapelveimmel hogy azokat büntessük akik tehetségesek a pénzcsinálásban.

A föld és tőkekoncentráció, és az ebből adódó társadalmi feszültség már számos kínai dinasztia bukásában játszotta a legfőbb szerepet, ugye a kommunizmus üzenete ezért tűnt szimpatikusnak a tömegek számára, ha nincs a háború japánnal akkor ezek még ma is képesek lennének Koreában és Kínában feudális viszonyok között élni. Végül is ha jobban megnézzük, japán és korea esetében és hivatalosan tagadva bár de kínában ma is beszélhetünk modern feudalizmusról high tech mögé bújtatva.
Gondoljunk bele mit érezhet az egyszerű kínai dolgozó, mondjuk férfi, mikor azt látja hogy a milliárdosok, akik sokszor korrupt politikusok 100 ágyast tartanak és teljes luxusban élik az életüket, miközben neki az egész család segítsége kell ahhoz hogy meglegyen a kellő anyagi háttér egy feleség megszerzéséhez. Ugye Magyarországon is egy Mészáros Lőrinc hány % ot vesz el a kormánypárt támogatottságából. Na ott a méret és mérték is nagyságrendekkel nagyobb , és ez komoly probléma amit kezelni kell. Nekik hatalmas és nacionalista középosztály kell.
Ugye a tőkekoncentráció amellett hogy társadalmi feszültséget szül, csökkenti az állami bevételeket ( lásd usa ) és nagyban visszafogja a tudományos fejlődést, hiszen hiába van keveseknek sok pénze amit sokféleképpen felhasználhat és befektethet, nem lesz annyira szerteágazó mintha az a vagyon ami 10 embernél összpontosul mondjuk 100 000 embernél forogna folyamosan a gazdaságban. Igazából sokkal könnyebb a pártnak tönkretenni néhány milliárdost mint a nagy középosztálynak megfelelni, szóval az nem igaz hogy félnek a gazdagoktól, de a versenyképesség megőrzéséhez kell a széles középosztály.

Itt jön az amiért szerintem ne önmagában tekintenünk erre a döntésre, ugye alapból nem vagyonelkobzásról beszélünk csak nagyobb és hatékonyabb jövedelem újraelosztásról.
Például nézzük a demográfiai válságot ami felé Kína tart, sőt már benne is van, ha magasak a jövedelmek adóterhei akkor komolyabb engedményeket és ösztönzőket lehet adni széles rétegeknek cserébe a magasabb gyerekszámért. Emellett ott van az hogy a belső fogyasztásból szeretnének növekedni de megtartva a kiemelkedő ipari szerepüket hogy ne lufit fújjanak, ugye ez esetben is nagyon fontos az hogy a tőke ne koncentrálódjon hanem forogjon a gazdaságban, ez egy nagyon stabil alapzatot biztosít a fejlődés fenntartásához és annak elkerüléséhez hogy egy akkora lufit fújjanak mint az usa gazdasága ami noha papíron erősebb, de pl ipari termelésben messze elmarad tőlük, márpedig a konfliktusokat az fogja eldönteni ki tud több terméket és hadianyagot előállítani, nem az hogy toronyházakban hány nullát írnak a számlákra.
Szóval szerintem itt ismét egy több évtizedes tervet látunk kibontakozni, nem csak egy reakciót egy kiragadott problémára.

Viszont mi a probléma ezzel? Hát a fekete gazdaság erősödése, és a tőke menekülése ami Kína esetében már most is probléma hogy a helyi gazdagok szeretnék a pénzüket külföldre vinni ellenőrizetlenül. Itt komoly előnyökkel jár majd a digitális jüan nyomon követhetősége, és ugye a fogyasztás ösztönzésében is. Illetve az egyéb módon jelenlévő állami kontroll.

Hát igen, összességében ezek mind jó dolgok elvileg és addig amíg a polgár azt látja hogy a birodalom erősödik és a kormányrúd jó kezekben van, de mi van ha elkurvul a vezetés mint a nyugati? Valószínűleg gyorsabb összeomlás és korrekció.

 

[Roni]

Magyarországon is egy Mészáros Lőrinc hány % ot vesz el a kormánypárt támogatottságából.

Hát ha megnézzük az ellenzéket akkor csak mészárost emlegetik habzó szájjal

 

[laiki]

Akkor a kínaiaktól eredendően nem áll messze a kommunizmus, hiszen ők eleve meglehetősen kollektív egy társadalom voltak mindig is.
Ázsia szakértőinknek mi erről a véleménye? @Fennek @Morishima @laiki

Rossz a gondolatmenet. A kollektivizmus nagyon nem egyenlő a kommunizmussal.

• A túltolt liberalizmus. Az individualizmus, az egyén mindenek felettisége, ami már anarchia szintjéig próbálja lebontani a közösségi normákat, az államot, a szervezett társadalmat. Ez csak az utóbbi időben és csak (Nyugat-)Európában és Észak-Amerikában vált uralkodóvá. A világ legnagyobb részén még most is fontosabb a közösség érdeke, mint az egyéné. A világtörténelem túlnyomó részében pedig mindehol fontosabb volt. Ázsiában különösen erős a közösségi érdek egyéni érdekek fölé rendelése, de ez nem csak Kínára igaz. Ha ez önmagában kommunizmushoz vezetne, akkor Japántól Tajvanig és Thaiföldig mindenhol kommunizmusnak kellene lennie, vagy csak nagyon nehezen elnyomható kommunista társadalmi törekvéseknek kellene megmutatkoznia. Ezzel szemben a gyakorlatban alulról építkező, a népléleken alapuló kommunizmust nem igazán lehetett látni.
• A II. VH előtt kommunizmusnak a csirája sem volt meg arrafelé. A kommunistának nevezett, elégé újkeletű hatalmi struktúrák a gyarmatosítók elnyomása alóli felszabadítás során alakultak ki és fegyverrel jutottak hatalomra mind Kínában, mind Észak-Koreában, mind Vietnámban. Nagyon erősen nemzeti jellegük volt és van. A nemzetet elnyomó, kizsákmányoló külső erőkkel szemben határozták meg magukat és nem az egyént elnyomó, kizsákmányoló társadalmon belüli erőkkel szemben. A hatalmat a gyarmatosítóktól vették vissza és nem a burzsoáktól vették el.
• Az összes sikeres ázsiai ország "kollektivista". Erőteljesen központosított irányítás, az erőforrások már-már tervgazdaság szintű központi koncentrálása, korábban sok esetben diktatórikus berendezkedések, ma már inkább látszatdemokráciák, oligarchikus társadalmi berendezkedés jellemzi az ázsiai "fejlesztő államokat" vagy "aktív államokat". Japán, Dél-Korea , Tajvan, Szingapúr kőkeményen kollektivista, de nem vált kommunistává.
• Kínában is Mao felszabadítóként szerzett hatalmat. Megpróbálkozott egy felülről irányított, kierőszakolt fejlesztéssel, ami katasztrofális következményekkel járt. Az utódai Mao arcképét megtartották, az általa folytatott társadalmi kísérletet beszüntették, rendszerét lényegében lebontották. A '90-es évektől pedig Kína egyre inkább a gyakorlatban kapitalistává vált és a kommunizmus csak a kommunista párt egyeduralmát jelenti. Az ideológia papíron kommunista, de ez a gyakorlatban szinte egyáltalán nem érvényesül.
• Természetesen a nép jóléte fontos a vezetésnek, mivel már egy jó ideje a vezetés legitimációs alapját nem a kőkemény fegyveres terrorral való elnyomás, hanem a bekövetkezett gazdasági fejlődés és életszínvonal emelkedés adja. Amíg a jónép az életszínvonalának ütemes emelkedését érzi, addig nincs is igazán igény arra, hogy beleszóljanak a politikába és változtassanak a politikai berendezkedésen. A vagyoni különbségek gazdasági növekedéssel együtt járó növekedését a társadalmi feszültségek elkerülése érdekében próbálják kordában tartani és nem a kommunista ideológia miatt. A kínai vezetés gyakorlatias gondolkodású és nem ideológiai alapon hoz döntéseket.

- Amúgy a kínaiak alapvetően konfucianisták. Ez évezredes szinten ivódott bele a társadalomba, amit az utóbbi évtizedek átmeneti kommunizmusa nem hogy lebontani, de még megkarcolni sem nagyon tudott. Márpedig a konfucianizmus nagyon távol áll a társadalmi egyenlősditől, a marxista/szocialista utópiától, a kommunizmustól. De persze ugyanígy távol áll a liberalizmustól és individualizmustól is. A konfucianizmus végletekig fokozott tekintély tisztelete támogatja a mindenkori egyeduralmat, így a párt egyeduralmát is, de nem támogatja a kommunista ideológiát.

A társadalmi egyenlőtlenség csökkentése nem ideológia alapon merült most fel Kínában, hanem a gyakorlati hasznosság okán. A túlzott egyenlőtlenség feszültséghez vezet a társadalomban. Pénzügyileg negatív azáltal, hogy az adózás alól kibúvót találnak a gazdagok. Csökkenti a gazdasági teljesítményt, mivel a pénz egy részét kivonja a fogyasztás pörgetéséből. Visszafogja a versenyt, mivel a nagy halakkal szemben a kisebbek nem tudnak versenyképesek lenni, túl nagy a piacra lépési korlát, túl nagy egyes piaci szereplők érdekérvényesítő képessége, ami monopol, oligopol helyzet kialakulásához vezet egyes ágazatokban, részpiacokon. Lásd közgazdaságtan tankönyvek. De ezt előttem már @Morishima is nagyon jól megfogalmazta.

Ami nála kimaradt az a korrupció elleni, utóbbi időben meghirdetett keresztes háborúval való összefüggés. A nagyok érdekérvényesítő képességének megnyesegetése a korrupciót is segít visszaszorítani. A korrupciót is gyakorlatias szempontból szeretnék letörni, mivel visszafogja a a versenyt, a fejlesztést, a gazdasági teljesítményt.

Látni kell, hogy a kínaiak a gyakorlatban kapitalizmust csinálnak, de az Ázsiában bevált, központosított, államilag irányított formában, egy "fejlesztő", vagy "aktív" állammal. Ez az aktív állam beleszól a kapitalizmus folyamataiba és megpróbálja kigyomlálni azokat a rendszer szintű hibákat, amiket a nyugati, szabad versenyes, liberális kapitalizmusból, az aktív szerep helyett szabályozásra, éjjeliőr szerepre szorítkozó állam modelljéből már megismertek. Az ő felfogásuk szerint akik meggazdagodtak, azok a meggazdagodásra a lehetőséget a társadalomtól és az államtól kapták. Ha a vagyonuk túlzottá válik, ami már negatív össztársadalmi és nemzetgazdasági hatásokkal jár, akkor a gazdagoknak vissza kell adniuk a vagyonuk egy részét az államnak és a társadalomnak. De ez nem kommunista ideológia, hanem csak a gyakorlati társadalmi, gazdasági hasznosság szem előtt tartása.

ŐK továbbra sem akarják a gyakorlatban megvalósítani a kommunista ideológiát és a szocialista utópiát. Azzal már próbálkoztak és katasztrófa lett a következménye. A kínaiak tanulékony népség. Tanultak a hibájukból. De közben tanulnak mások hibáiból is. Ez most csak egy nyugaton látott rendszerhiba kiküszöbölésére tett kísérlet.

 

[aquarell]

Rossz a gondolatmenet. A kollektivizmus nagyon nem egyenlő a kommunizmussal.

• A túltolt liberalizmus. Az individualizmus, az egyén mindenek felettisége, ami már anarchia szintjéig próbálja lebontani a közösségi normákat, az államot, a szervezett társadalmat. Ez csak az utóbbi időben és csak (Nyugat-)Európában és Észak-Amerikában vált uralkodóvá. A világ legnagyobb részén még most is fontosabb a közösség érdeke, mint az egyéné. A világtörténelem túlnyomó részében pedig mindehol fontosabb volt. Ázsiában különösen erős a közösségi érdek egyéni érdekek fölé rendelése, de ez nem csak Kínára igaz. Ha ez önmagában kommunizmushoz vezetne, akkor Japántól Tajvanig és Thaiföldig mindenhol kommunizmusnak kellene lennie, vagy csak nagyon nehezen elnyomható kommunista társadalmi törekvéseknek kellene megmutatkoznia. Ezzel szemben a gyakorlatban alulról építkező, a népléleken alapuló kommunizmust nem igazán lehetett látni.
• A II. VH előtt kommunizmusnak a csirája sem volt meg arrafelé. A kommunistának nevezett, elégé újkeletű hatalmi struktúrák a gyarmatosítók elnyomása alóli felszabadítás során alakultak ki és fegyverrel jutottak hatalomra mind Kínában, mind Észak-Koreában, mind Vietnámban. Nagyon erősen nemzeti jellegük volt és van. A nemzetet elnyomó, kizsákmányoló külső erőkkel szemben határozták meg magukat és nem az egyént elnyomó, kizsákmányoló társadalmon belüli erőkkel szemben. A hatalmat a gyarmatosítóktól vették vissza és nem a burzsoáktól vették el.
• Az összes sikeres ázsiai ország "kollektivista". Erőteljesen központosított irányítás, az erőforrások már-már tervgazdaság szintű központi koncentrálása, korábban sok esetben diktatórikus berendezkedések, ma már inkább látszatdemokráciák, oligarchikus társadalmi berendezkedés jellemzi az ázsiai "fejlesztő államokat" vagy "aktív államokat". Japán, Dél-Korea , Tajvan, Szingapúr kőkeményen kollektivista, de nem vált kommunistává.
• Kínában is Mao felszabadítóként szerzett hatalmat. Megpróbálkozott egy felülről irányított, kierőszakolt fejlesztéssel, ami katasztrofális következményekkel járt. Az utódai Mao arcképét megtartották, az általa folytatott társadalmi kísérletet beszüntették, rendszerét lényegében lebontották. A '90-es évektől pedig Kína egyre inkább a gyakorlatban kapitalistává vált és a kommunizmus csak a kommunista párt egyeduralmát jelenti. Az ideológia papíron kommunista, de ez a gyakorlatban szinte egyáltalán nem érvényesül.
• Természetesen a nép jóléte fontos a vezetésnek, mivel már egy jó ideje a vezetés legitimációs alapját nem a kőkemény fegyveres terrorral való elnyomás, hanem a bekövetkezett gazdasági fejlődés és életszínvonal emelkedés adja. Amíg a jónép az életszínvonalának ütemes emelkedését érzi, addig nincs is igazán igény arra, hogy beleszóljanak a politikába és változtassanak a politikai berendezkedésen. A vagyoni különbségek gazdasági növekedéssel együtt járó növekedését a társadalmi feszültségek elkerülése érdekében próbálják kordában tartani és nem a kommunista ideológia miatt. A kínai vezetés gyakorlatias gondolkodású és nem ideológiai alapon hoz döntéseket.

- Amúgy a kínaiak alapvetően konfucianisták. Ez évezredes szinten ivódott bele a társadalomba, amit az utóbbi évtizedek átmeneti kommunizmusa nem hogy lebontani, de még megkarcolni sem nagyon tudott. Márpedig a konfucianizmus nagyon távol áll a társadalmi egyenlősditől, a marxista/szocialista utópiától, a kommunizmustól. De persze ugyanígy távol áll a liberalizmustól és individualizmustól is. A konfucianizmus végletekig fokozott tekintély tisztelete támogatja a mindenkori egyeduralmat, így a párt egyeduralmát is, de nem támogatja a kommunista ideológiát.

A társadalmi egyenlőtlenség csökkentése nem ideológia alapon merült most fel Kínában, hanem a gyakorlati hasznosság okán. A túlzott egyenlőtlenség feszültséghez vezet a társadalomban. Pénzügyileg negatív azáltal, hogy az adózás alól kibúvót találnak a gazdagok. Csökkenti a gazdasági teljesítményt, mivel a pénz egy részét kivonja a fogyasztás pörgetéséből. Visszafogja a versenyt, mivel a nagy halakkal szemben a kisebbek nem tudnak versenyképesek lenni, túl nagy a piacra lépési korlát, túl nagy egyes piaci szereplők érdekérvényesítő képessége, ami monopol, oligopol helyzet kialakulásához vezet egyes ágazatokban, részpiacokon. Lásd közgazdaságtan tankönyvek. De ezt előttem már @Morishima is nagyon jól megfogalmazta.

Ami nála kimaradt az a korrupció elleni, utóbbi időben meghirdetett keresztes háborúval való összefüggés. A nagyok érdekérvényesítő képességének megnyesegetése a korrupciót is segít visszaszorítani. A korrupciót is gyakorlatias szempontból szeretnék letörni, mivel visszafogja a a versenyt, a fejlesztést, a gazdasági teljesítményt.

Látni kell, hogy a kínaiak a gyakorlatban kapitalizmust csinálnak, de az Ázsiában bevált, központosított, államilag irányított formában, egy "fejlesztő", vagy "aktív" állammal. Ez az aktív állam beleszól a kapitalizmus folyamataiba és megpróbálja kigyomlálni azokat a rendszer szintű hibákat, amiket a nyugati, szabad versenyes, liberális kapitalizmusból, az aktív szerep helyett szabályozásra, éjjeliőr szerepre szorítkozó állam modelljéből már megismertek. Az ő felfogásuk szerint akik meggazdagodtak, azok a meggazdagodásra a lehetőséget a társadalomtól és az államtól kapták. Ha a vagyonuk túlzottá válik, ami már negatív össztársadalmi és nemzetgazdasági hatásokkal jár, akkor a gazdagoknak vissza kell adniuk a vagyonuk egy részét az államnak és a társadalomnak. De ez nem kommunista ideológia, hanem csak a gyakorlati társadalmi, gazdasági hasznosság szem előtt tartása.

ŐK továbbra sem akarják a gyakorlatban megvalósítani a kommunista ideológiát és a szocialista utópiát. Azzal már próbálkoztak és katasztrófa lett a következménye. A kínaiak tanulékony népség. Tanultak a hibájukból. De közben tanulnak mások hibáiból is. Ez most csak egy nyugaton látott rendszerhiba kiküszöbölésére tett kísérlet.

Köszi mindkettőtöknek ezt a rátekintèst a kinai helyzetre, amely üditően eltèr a mainstream szagértők szokàsos dumájától.

 

[merleg]

@laiki ; @Morishima Köszönöm szépen a válaszokat!

• Ázsiában különösen erős a közösségi érdek egyéni érdekek fölé rendelése, de ez nem csak Kínára igaz.

Szerintem ez a genetikai adottságaikból fakadhat. Egyébként engem nagyon érdekelnek a keleti kultúrák, a gondolkodásuk, ha esetleg valaki tud ajánlani erről valamilyen irodalmat amellyel mélyebben is megismerhetem őket, az ne tartsa magában.

 

[Wilson]

Kínai fizetésképtelenségi parádé...

Kína jelenlegi elnöke, Xi Jinping (balra) hatalmas adósságbuborékot örökölt elődjétől, Hu Jintaótól. Illusztráció: people.com.

A világgazdaság viszonylagos kilábalása a koronavírus okozta válságból nem jelenti azt, hogy az elmúlt évtized végén fenyegető kockázatok közül sok megszűnt vagy enyhült. A 2008-as "nagy recesszió" megismétlődésének egyik fő veszélye a kínai vállalatok hatalmas, trillió dolláros adóssága. A kínai nagyvállalatok, köztük az állami tulajdonú vállalatok által bejelentett fizetésképtelenségek száma az elmúlt hónapokban egyre nőtt, de a kormány lassan mentette ki a felügyelete alatt növekedett vállalkozásokat. Valójában Kína most vizsgálja felül az állami tulajdonú vállalatok adósság finanszírozásának modelljét, amely lehetővé tette az ország számára, hogy sikeresen átvészelje a 2008-as válságot, de ugyanilyen gyorsan az adósság "buborék" inflációjához vezetett.

Ez megerősíti azokat a régóta fennálló félelmeket, hogy Kína egy teljes körű rossz adósságválság felé tart, amely nem feltétlenül korlátozódik a kínai gazdaság méretére. Az év első felében a kínai vállalati kötvénykibocsátók mintegy 116 milliárd jüan (18 milliárd dollár) értékben nem teljesítettek fizetési kötelezettséget - számolták ki nemrég a Shanghai DZH pénzügyi szolgáltató elemzői. Ez a kínai vállalatok fizetésképtelenségeinek rekordmennyisége egyetlen január-júniusi megfigyelési időszakban, és ha ez a tendencia folytatódik, akkor az év végére a fizetésképtelenségek mennyisége meghaladhatja a tavalyi történelmi csúcsot - 187 milliárd jüant.

A bajba jutott kínai vállalatok új csoportjába tartozott a chipgyártó Tsinghua Unigroup, amely többször is nem teljesítette a dollárkötvényeket, a turisztikai konglomerátum, a HNA Group, amely februárban csődöt jelentett, és a hozzá tartozó Tianjin Airlines légitársaság, amely ugyanezt az utat járta be. Az elemzők és befektetők számára azonban különösen aggasztó, hogy a kínai állami tulajdonú vállalatok jelentős része képtelen adósságait kiszolgálni. Míg 2019-ben a kötelezettségeiket nem teljesítő kibocsátók aránya alig több mint 10% volt, az elmúlt másfél évben ez az arány 40-50% körül mozgott. A japán Nikkei hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint minden jel arra utal, hogy megfordulnak a régi játékszabályok, amelyek lehetővé tették a kínai állami vállalatok számára, hogy szinte ellenőrizetlenül halmozzanak fel adósságot.

Shinichi Seki, a Japán Kutatóintézet közgazdásza megjegyzi, hogy ezek a vállalkozások évtizedeken át "implicit adóssággaranciát" élveztek a központi és helyi kormányoktól, de most már nem vehetik természetesnek a kormányzati támogatást. A kínai állami vállalatok azzal a tudattal halmoztak fel adósságot, hogy soha nem engedik meg nekik, hogy nem teljesítsék a fizetési kötelezettségeiket - teszi hozzá Naoto Saito, a Daiwa Research Institute vezető kutatója.

Most azonban a hatóságok egyre kevésbé akarják vagy tudják megmenteni a fuldoklókat, és ezek a vállalatok egyre inkább hajlandóak segítséget kérni. A kínai adóssággal kapcsolatos egyik legbeszédesebb közelmúltbeli történet a China Huarong Asset Management, a KNK legnagyobb rossz hitelportfólió-kezelője, amelyet nem sokkal az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után hoztak létre. Először nem nyújtotta be a március 31-i határidőre a 2020-ra vonatkozó előzetes pénzügyi adatokat, ami a kötvények árfolyamának esését okozta, a minap pedig arra figyelmeztetett, hogy csak az állami pénzintézetek segítsége mentheti meg a fizetésképtelenségtől. Sok nyugati elemző egyetért azzal, hogy a mentőcsomagot meg fogják adni, tekintettel a vállalat stratégiai jelentőségére a kínai pénzügyi "architektúrában", de kívülről nézve a helyzet rendkívül diszfunkcionálisnak tűnik.

Független becslések szerint a Huarong, amelynek fő részvényese a kínai pénzügyminisztérium, tavaly mintegy 16 milliárd dollár nettó veszteséget termelt, és teljes adóssága megközelítette a 40 milliárd dollárt.

Azt, hogy Kínában a rossz adósságok már régen jó üzletté váltak, egy másik, a Huaronggal kapcsolatos hírhedt történet is bizonyítja. Januárban Tiencsinben kivégezték Lai Hsziaomingot, a vállalat korábbi elnökét, aki - ha hinni lehet a kínai médiának - a korrupció homéroszi méreteit mutatta be pozíciójában: a büntetőeljárást követően több mint száz lakást foglaltak le tőle, és számos szeretőt találtak, akiket rendszeresen foglalkoztattak "kenyéradó" pozícióban


A koronavírus-járvány kitörésével Kína adósságproblémája csak súlyosbodott, mivel a hatóságok megkönnyítették a vállalatok számára a hitelfelvételt (akárcsak a 2008-as globális válság idején). Az Allianz német biztosítási konglomerátumhoz tartozó Euler Hermes becslése szerint Kína teljes adósságának GDP-hez viszonyított aránya 2016 és 2019 között átlagosan 251% volt, 2020 harmadik negyedévének végére pedig már elérte a 285%-ot. Az USA-ban és az EU-ban az adósság/GDP arány nagyjából azonos (Japánban pedig jóval magasabb), de ezekben az országokban az adósság nagy részét a kormányzatnak kell fizetnie - Kínában a vállalati szektornak, amelynek hozzájárulása a teljes adóssághoz a becslések szerint a GDP 160%-a körül van.

A kínai vállalatok egyre növekvő számú fizetésképtelensége messzemenő következményekkel jár. Mindenekelőtt a növekvő kockázatok miatt az értékpapírjaik hozama a junk bonds szintjére emelkedik. Az Intercontinental Exchange adatai szerint június közepén a befektetési fokozat alatti besorolású magas hozamú kínai kötvények hozama 13 hónap óta először haladta meg a 10%-ot, miközben az ilyen eszközök globális átlaga 5% alatt van. A nemzetközi hitelminősítők a kínai kibocsátók jegyzéseinek csökkentésével reagálnak, ami még kockázatosabbá teszi a kötvényeiket, és a befektetők tőkekivonását váltja ki ezekből az értékpapírokból. Pontosan ez történt a közelmúltban a China Evergrande Groupmal, Kína egyik legnagyobb lakóingatlan-üzemeltetőjével, a bevétel alapján a második legnagyobb ingatlanfejlesztővel a Kínai Népköztársaságban, amely a világ legnagyobb vállalatait felsoroló Fortune Global 500-as listáján a 122. helyen áll. A kínai óriásfejlesztő problémái tavaly októberben kerültek napvilágra, amikor a Reuters saját forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az Evergrande a kínai hatóságoktól a vállalat támogatását kérte egy közelgő likviditási válság közepette - azóta a vállalat részvényei értékük mintegy kétharmadát elvesztették. És miután a Fitch és a Moody's idén leminősítette, kötvényeinek hozama 20% fölé emelkedett - ez egyértelmű jelzés az óvatos befektetőknek, hogy jobb lenne tartózkodni az ilyen értékpapírokba való befektetéstől. Tavaly év végén az Evergrande összes kötelezettségei az elképesztő 1,95 billió jen (kb. 300 milliárd dollár) volt, és bár az év közepén a vállalat jelentős adósságcsökkentésről számolt be, ez nem akadályozta meg az S&P-t, hogy a globális befektetési hitelminősítők "nagy hármasából" származó kollégáit követve csökkentse a jegyzéseit, ami csak kétségeket ébresztett a fejlesztő adósságszolgálati képességével kapcsolatban. Július végén a vállalat kötvényeivel dolláronként több mint 50 centes diszkonttal kereskedtek, ami sok befektető nemfizetési várakozását tükrözi.

A minősítési szankciókat egy másik fejlesztési vállalatra, a China Fortune Land Developmentre is kivetették, amely Kína egyik legnagyobb ipari parkok építésével foglalkozó vállalata, 2019-től 57,8 milliárd dollár értékű eszközökkel. Idén februárban újabb kötvénykibocsátást hajtott végre 530 millió dollár értékben, de a Moody's már márciusban visszavonta a hosszú távú nemzetközi besorolást, ami után a vállalat nem tudta kifizetni 8,38 milliárd jüan (1,3 milliárd dollár) kötelezettségeit. A China Fortune Land Development esete a kínai nemteljesítési kockázatok egy másik aspektusát is szemlélteti: a problémáknak a leányvállalatok láncolatán keresztül történő továbbadását (ez a mechanizmus a 2008-as globális válság során is fontos szerepet játszott). A fejlesztő esetleges csődje további kockázatokat rótt a Ping An Insurance kínai biztosítási óriáscégre, amely 25%-os részesedéssel rendelkezik a China Fortune Land CFLD-ben, és több tízmilliárd jüant fektetett be annak adósságkötelezettségeibe.

 

[Wilson]

2.

A Suning Holdings Grouphoz tartozó Suning.com nagy kereskedelmi vállalat, a Suning Holdings Group, a milliárdos Zhang Jindong "birodalmának" - aki az extravagáns eszközvásárlásokról, például a híres olasz futballklub, az Inter Milan 2016-os megvásárlásáról ismert - nemteljesítésének kilátása is aktívan szóba került. A Suning.com-nak régóta likviditási problémái vannak, és a világjárvány idején az offline forgalom visszaesése azt jelentette, hogy Kína egyik vezető kiskereskedelmi szereplője 5,4 milliárd jüan (831 millió dollár) nettó veszteséget könyvelt el az elmúlt pénzügyi évben, és nagyon nehéz helyzetbe került. A holding anyavállalata, a Zhang Jindong szintén nehézségekkel küzdött rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során. Júliusban a befektetők nem teljesítési várakozásai felerősödtek, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy a kínai bankok "15. számú dokumentum" fedőnevű irányelvet kaptak a hatóságoktól. Felszólított a városi vagy tartományi kormányok által az építési projektek és közmunkák finanszírozására létrehozott, súlyosan eladósodott vállalatoknak nyújtott hitelezés megszüntetésére.

Az LGFV-ket tömegesen hozták létre a 2008-as válságot követően, amelyre a kínai kormány az infrastrukturális beruházások fokozásával válaszolt (gyakran a működési megtérülés legkisebb reménye nélkül, mint a híres "szellemvárosok" esetében). A 2008 novemberében jóváhagyott 4 billió jen értékű gazdaságélénkítő programban azonban a központi kormány a finanszírozásnak csak kevesebb mint egyharmadát garantálta, a többit helyben kellett előteremteni. Az előző elnök, Hu Jintao kormánya által javasolt rendszer egyrészt számos értelmetlen projekthez vezetett (a végrehajtási folyamat során folyamatos korrupcióval), másrészt pedig az adósságok felduzzadásához. Miután a Kínai Népbank a 2008-as válságra reagálva egyszerre 5 százalékkal csökkentette a kamatlábat, valóságos hiteláradat söpört végig a kínai gazdaságon. Csak 2009 első negyedévében 4,6 billió jüannyi hitelt folyósítottak, és a helyi kiadások finanszírozásának fő eszközei az LGFV-k, az "ösztönző politika sokkoló csapataiként" üdvözölt önkormányzati befektetési társaságok voltak. Ezek a vállalatok telkeket kaptak az önkormányzatoktól, amelyeket az építési projektek finanszírozására ajánlottak fel. Ennek eredményeként Kína helyi önkormányzati adóssága több mint egy nagyságrenddel nőtt, 146 milliárd dollárról 2008-2010-re nagyjából 1,7 billió dollárra.


A példátlan infrastrukturális projektek megvalósítása során a kínai gazdaságban a beruházások szintje a GDP alig látott 50%-ára emelkedett, ami elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a világkereskedelemben bekövetkező legnagyobb sokkhatásokat is - írja Adam Tooze, a globális pénzügyek ismert brit történésze a 2008-as globális válságról szóló könyvében. De előbb-utóbb el kellett jönnie a számvetés órájának az állami ösztönzés e diadalával kapcsolatban. A közelmúltig az LGFV vállalatok mentesültek a fizetésképtelenségtől, de az összesített adósságuk mára hihetetlenül magas, 48,7 billió jen (kb. 7,5 billió dollár) értékű, amelyből 11,9 billió jen fix kamatozású értékpapírokban van. Az LGFV-szegmensbe tartozó vállalatok a kötvényeik kamatainak kifizetéséhez jellemzően banki hiteleket vettek igénybe, ami tovább növelte az adósságbuborékot. Ha tehát a "15. számú dokumentumot" végrehajtják, a fizetésképtelenséggel fenyegetett állami vállalatok listája jelentősen kibővül, ami kockázatot jelent az egész kínai adósságpiacra nézve, mivel az LGFV vállalatok értékpapírjai a piac volumenének mintegy 10%-át teszik ki. A kínai üzleti élet ezen szegmensének problémái lehetnek a legjelentősebbek - az első fizetésképtelenség komoly sokkot fog okozni a piacon - mondta Larry Hu, a Macquarie Investment Bank elemzője a londoni The Economistnak adott kommentárjában.

Oleg Poljakov

 

[Lord Gazember]

2.

A Suning Holdings Grouphoz tartozó Suning.com nagy kereskedelmi vállalat, a Suning Holdings Group, a milliárdos Zhang Jindong "birodalmának" - aki az extravagáns eszközvásárlásokról, például a híres olasz futballklub, az Inter Milan 2016-os megvásárlásáról ismert - nemteljesítésének kilátása is aktívan szóba került. A Suning.com-nak régóta likviditási problémái vannak, és a világjárvány idején az offline forgalom visszaesése azt jelentette, hogy Kína egyik vezető kiskereskedelmi szereplője 5,4 milliárd jüan (831 millió dollár) nettó veszteséget könyvelt el az elmúlt pénzügyi évben, és nagyon nehéz helyzetbe került. A holding anyavállalata, a Zhang Jindong szintén nehézségekkel küzdött rövid távú kötelezettségeinek teljesítése során. Júliusban a befektetők nem teljesítési várakozásai felerősödtek, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy a kínai bankok "15. számú dokumentum" fedőnevű irányelvet kaptak a hatóságoktól. Felszólított a városi vagy tartományi kormányok által az építési projektek és közmunkák finanszírozására létrehozott, súlyosan eladósodott vállalatoknak nyújtott hitelezés megszüntetésére.

Az LGFV-ket tömegesen hozták létre a 2008-as válságot követően, amelyre a kínai kormány az infrastrukturális beruházások fokozásával válaszolt (gyakran a működési megtérülés legkisebb reménye nélkül, mint a híres "szellemvárosok" esetében). A 2008 novemberében jóváhagyott 4 billió jen értékű gazdaságélénkítő programban azonban a központi kormány a finanszírozásnak csak kevesebb mint egyharmadát garantálta, a többit helyben kellett előteremteni. Az előző elnök, Hu Jintao kormánya által javasolt rendszer egyrészt számos értelmetlen projekthez vezetett (a végrehajtási folyamat során folyamatos korrupcióval), másrészt pedig az adósságok felduzzadásához. Miután a Kínai Népbank a 2008-as válságra reagálva egyszerre 5 százalékkal csökkentette a kamatlábat, valóságos hiteláradat söpört végig a kínai gazdaságon. Csak 2009 első negyedévében 4,6 billió jüannyi hitelt folyósítottak, és a helyi kiadások finanszírozásának fő eszközei az LGFV-k, az "ösztönző politika sokkoló csapataiként" üdvözölt önkormányzati befektetési társaságok voltak. Ezek a vállalatok telkeket kaptak az önkormányzatoktól, amelyeket az építési projektek finanszírozására ajánlottak fel. Ennek eredményeként Kína helyi önkormányzati adóssága több mint egy nagyságrenddel nőtt, 146 milliárd dollárról 2008-2010-re nagyjából 1,7 billió dollárra.


A példátlan infrastrukturális projektek megvalósítása során a kínai gazdaságban a beruházások szintje a GDP alig látott 50%-ára emelkedett, ami elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a világkereskedelemben bekövetkező legnagyobb sokkhatásokat is - írja Adam Tooze, a globális pénzügyek ismert brit történésze a 2008-as globális válságról szóló könyvében. De előbb-utóbb el kellett jönnie a számvetés órájának az állami ösztönzés e diadalával kapcsolatban. A közelmúltig az LGFV vállalatok mentesültek a fizetésképtelenségtől, de az összesített adósságuk mára hihetetlenül magas, 48,7 billió jen (kb. 7,5 billió dollár) értékű, amelyből 11,9 billió jen fix kamatozású értékpapírokban van. Az LGFV-szegmensbe tartozó vállalatok a kötvényeik kamatainak kifizetéséhez jellemzően banki hiteleket vettek igénybe, ami tovább növelte az adósságbuborékot. Ha tehát a "15. számú dokumentumot" végrehajtják, a fizetésképtelenséggel fenyegetett állami vállalatok listája jelentősen kibővül, ami kockázatot jelent az egész kínai adósságpiacra nézve, mivel az LGFV vállalatok értékpapírjai a piac volumenének mintegy 10%-át teszik ki. A kínai üzleti élet ezen szegmensének problémái lehetnek a legjelentősebbek - az első fizetésképtelenség komoly sokkot fog okozni a piacon - mondta Larry Hu, a Macquarie Investment Bank elemzője a londoni The Economistnak adott kommentárjában.

Oleg Poljakov

Röviden: Nincsenek csodák. Az elképesztő fejlődésnek van kiadási oldala is.

 

[tarzaan]

Duuuude.... - WTF

297 points • 133 comments

9gag.com

 

[L.O.B]

Magyarul, ha az áradások nem lennének elég akkor malária és szúnyogok is fognak kedveskedni a Kínai városokban. Csak éppen az áradást nem fogják megakadályozni....főleg nem akkor ha a víztározókat engedik le szó nélkül a város felett..mint ahogy állítólag múltkor történt

 

[Wilson]

11 000 kínai tisztviselőt büntettek meg korrupcióért

Illusztráció: telezritel.su

Július óta összesen 11 685 tisztviselőt büntettek meg Kínában a párt és a kormány teljesítményének javítását célzó "Nyolcpontos szabályok" megsértése miatt. Erről ma, augusztus 27-én számolt be a Hszinhua hírügynökség, Kína legfőbb vesztegetés ellenes felügyeleti szervére hivatkozva.

A fent említett tisztviselők 8152 esetben jelentek meg a CPC Központi Fegyelmi Ellenőrző Bizottságának és az Állami Felügyeleti Bizottságnak a havi jelentése szerint.

Megjegyzik, hogy a jogsértők közül 7844 tisztviselőt részesítettek pártfegyelmi vagy közigazgatási szankciókban. A jelentés szerint 5988 tisztviselőt büntettek meg bürokratikus vagy formalista cselekedetek miatt. További 5 007-t hivatali kötelességszegés, a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdításának elmulasztása vagy a környezetvédelem elmulasztása miatt büntettek meg.

Összesen 5697-t büntettek meg hedonizmus és pazarlás miatt, beleértve az ajándékok fogadását és adását, valamint a jogosulatlan támogatásokat vagy prémiumokat. 2012 végén a KKP Központi Bizottságának Politikai Irodája elfogadta a "Nyolc pontból álló szabályokat", amelyek megkövetelik a tisztviselőktől a szigorú takarékosság betartását és a nemkívánatos munkastílusok felszámolását.

 

[aquarell]

Röviden: Nincsenek csodák. Az elképesztő fejlődésnek van kiadási oldala is.

Ezt is át fogják vészelni...

 

[szzsolt81]

China on the cusp of a ‘profound transformation’

An ideological split between Chinese President Xi Jinping and the country’s business and cultural elite has come to the fore after a hardline commentary by a known Maoist supporter received officia…

asiatimes.com