Törvény az "élelmiszer-pazarlás" ellen.....
Hidegháborús Kína megszabadul a falánkságtól Kína "példátlanul totalitárius" élelmiszer-hulladék-ellenőrzési törvényt fogadott el. 2020-ban Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta, hogy "az élelmiszer-pazarlás jelensége megdöbbentő és aggasztó", és hogy "meg kell erősíteni a jogszabályokat, meg kell erősíteni a felügyeletet, hatékony intézkedéseket kell hozni, hosszú távú mechanizmust kell létrehozni, és határozottan fel kell lépni a túlzott élelmiszer-pazarlás ellen". Lépésről lépésre meg kell erősíteni a propagandát és az oktatást, hatékonyan kell kialakítani a mértékletesség és a takarékosság szokását az élelmiszerekkel kapcsolatban, és a társadalomban meg kell teremteni az élelmiszer pazarlás szégyenének és a takarékosságra való büszkeségnek a légkörét." Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem, ahogy a mondás tartja: "Vezető mondta, párt megcsinálta"
-2021-ben a világ meglátta a példa nélküli élelmiszer-hulladék-ellenőrzési törvény születését. Természetesen a hagyományos életmódot folytató kis országoknak sok furcsa, sőt különc törvénye és rendelete van, de egy nagy, hatalmas népességű ország számára a fogyasztás ilyen mélyreható szabályozása egyedülálló dolog. A kollektív Nyugat a Szovjetunió és a szocialista tábor összeomlása után fokozatosan elhagyja a "jóléti állam" ideológiáját és gyakorlatát. Bár Észak-Európa mikroszkopikus méretű országai magas életszínvonalat tartanak fenn, a nyugati világ zászlóshajói - az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország és Anglia - az 1990-es évek közepe óta fokozatosan felszámolják az "általános jólét" gyakorlatát. Nagyjából ugyanez történik az USA és az Egyesült Királyság által ellenőrzött ázsiai "tigrisekben" - Dél-Koreában, Japánban, Szingapúrban és Tajvanon. A háború utáni években létrehozott szociális támogatási és gazdasági szabályozási intézmények még mindig léteznek, de újraelosztó politikáik hatékonysága csökken. Ezért van évente több száz sztrájk, több tucatnyi gyűlés stb.
Ezzel szemben Kínában teljes lendülettel folyik az úgynevezett közepes jövedelmű társadalom kiépítése. 2021-ben Hszi elnök azt mondta, hogy Kína a KKP megalapításának századik évfordulójára felszámolja a szegénységet. Látva azonban, hogy Nyugaton a "jóléti állam" politikája többek között az elhízás és az élelmiszer pazarlás problémájához vezetett (egyes jelentések szerint az USA-ban a "középosztály" az élelmiszerek akár 30%-át is kidobja), a KKP megpróbálja szabályozni a lakossági fogyasztást. De ez nem csak a plusz kilók elleni küzdelemről szól. A pazarlásnak nincs helye egy közelgő háborúban. A kommunista ideológiát általában véve az jellemzi, hogy az állam nemcsak a termelés és az elosztás, hanem a fogyasztás felett is ellenőrzést gyakorol. A kommunista szemlélet szerint a termelésnek arányosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie (a nehéziparnak elsőbbséget kell élveznie a könnyűiparral és a szolgáltatási szektorral szemben), az elosztásnak "munka intenzívnek", a fogyasztásnak pedig "ésszerűnek" kell lennie.
A kínai alkotmány értelmében az állam rendkívüli
szerepet játszik a társadalomban, irányítja a nemzetgazdaság vezető ágazatát; birtokolja és kezeli az összes földterületet; növeli a termelékenységet és a gazdasági hatékonyságot; fejleszti az oktatás ügyét és emeli a nép tudományos és kulturális szintjét; fejleszti a természet- és társadalom tudományokat; fejleszti az egészségügyet, a modern és hagyományos orvoslást és a gyógyszerészetet; fejleszti az irodalmat és a művészetet, a sajtót, a rádiót és a televíziót, a kiadóipart; erősíti a szocialista szellemi és kulturális örökség építését; és fejleszti a szocialista szellemet.
Ez azt jelenti, hogy a gazdaságtól az irodalomig szó szerint minden az állam ellenőrzése alatt és a hatóságok kezében van. Ezért a kínai társadalom számára nem szokatlan a lakosság élelmiszer-fogyasztását szabályozó törvény elfogadása. A törvény szövegéből megállapítható, hogy milyen célokat követ. A törvényt a kínai alkotmánnyal összhangban hozták meg, hogy megakadályozzák az élelmiszerek pazarló felhasználását, biztosítsák az állami élelmezés biztonságot, fejlesszék a kínai nemzet hagyományos erényeit, a szocializmus alapvető értékeit a gyakorlatba ültessék, megóvják az erőforrásokat, védjék a környezetet és elősegítsék a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődést.
A kínaiak számára a pontok következetessége mindig fontos szerepet játszik, és itt az élelmiszerbiztonság a lista élén áll a jelentés szempontjából. A KKP az új hidegháború kontextusában "kezdi meghúzni a csavarokat", jelezve, hogy a lehetséges konfliktusokra való felkészülés nemcsak a hadsereg, a haditengerészet és a fegyverzet megerősítésével történik, hanem a lakosságot is célba veszi.
Az üzletre mért csapás
Radikális a törvényben magának a pazarlásnak a megfogalmazása, mint "a funkcionális rendeltetésüknek megfelelő, élelmiszerként vagy italként biztonságosan fogyasztható termékek ésszerű felhasználásának elmulasztása, beleértve a kidobást, az élelmiszerek mennyiségének vagy minőségi szintjének a nem fenntartható felhasználás miatti csökkentését stb.".
Az élelmiszerek minőségének csökkentése a nyereség növelése érdekében az egyik fő trükkje az üzleti tevékenységnek ezen a területen. Sokan közülünk meleg szívvel emlékeznek a szovjet GOST termékekre, éppen azért, mert a mai vállalkozók a profitra való törekvésükben szándékosan csökkentik az áruk fogyasztói tulajdonságait, és inkább a fényes csomagolás, a "piacképes megjelenés" és a reklám költségeinek növelését részesítik előnyben. A "szovjet" élelmiszerboltok polcai megjelenésükben jelentősen elmaradtak a modern szupermarketek polcaitól, de tartalmilag - a technológia gyors fejlődése ellenére sem minden olyan egyértelmű.
Kínában az élelmiszer termelés nagyrészt a magánvállalkozások ellenőrzése alatt áll, és ez a törvény súlyos csapást mér rá. Az új törvény alapján már több száz közigazgatási ügyet, bírságot, a termelők és még az üzletek zaklatását is jelentették. És ez nem olyan, mint Nyugaton, ahol az elégedetlen polgároknak ügyvédeket kell fogadniuk és perelniük; nem olyan, mint nálunk, ahol a nagymamák panaszokkal árasztják el az ügyészséget. Kínában az átlagpolgár első dolga, hogy a pártbizottsághoz fordul, amely máris szőnyegre szólítja az igazgatókat és az üzlettulajdonosokat. És csak akkor, ha a párt vizsgálata eredménytelen, a népi ügyészség és más állami szervek lépnek közbe. De ott senki sem fog utánanézni a dolognak: ha a párt azt mondja, hogy "ez így van", akkor az úgy is van.
A törvény továbbá a vállalkozókat kötelezi arra, hogy "javítsák az élelmiszer- és ital ellátás minőségét, az ételek készítésekor a szabványoknak és előírásoknak megfelelően ésszerűen indokolt mennyiséget és adagokat határozzanak meg, lehetőséget biztosítsanak a csökkentett adagok és egyéb választási lehetőségek választására". Külön figyelmeztetés van az éttermek óriási adagjainak amerikai tapasztalata ellen: "Az élelmiszer-szolgáltató vállalkozók nem késztethetik vagy vezethetik rá a fogyasztókat túlzott mennyiségű étel rendelésére.
Ha Kínában elviteles ételt rendelsz, akkor is visszautasíthatják, ha túl sokat rendelsz, ezt is törvény szabályozza. Mára már illegálissá vált az esküvőkön, temetéseken és évfordulókon való torkoskodás, ami sok kínai számára mindig is hagyomány volt. A tévében és a filmekben is tilos a falánkságot bemutatni. A jogsértések a csatorna vagy a stúdió bezárásához vezethetnek.
Egyelőre nem világos, hogy milyen gyakorlatról van szó, de a törvény kötelezi a helyi hatóságokat, hogy "visszaszorítsák a hivalkodó pazarlást, és elősegítsék a kulturált és takarékos tevékenységeket, valamint a szégyenteljes pazarlás és a tisztességes takarékosság légkörét".
A hétköznapi kínaiak élete meg fog változni.
Természetesen a hétköznapi polgárokat is érintik, akiknek "civilizált, egészséges, ésszerű és környezetbarát fogyasztási elképzeléseket kell kialakítaniuk, és a lakáson kívüli élelmiszer-fogyasztás során az egészségi állapotnak, az étkezési szokásoknak és az élelmiszer-szükségleteknek megfelelő, ésszerű mennyiséget kell rendelniük és magukhoz venniük. A család kötelessége a tudományosan egészséges, a dolgok minél teljesebb felhasználására és a pazarlás megelőzésére irányuló pozitív szokások nevelése és kialakítása, valamint az élelmiszerek beszerzése, tárolása és elkészítése a mindennapi élet tényleges szükségleteinek megfelelően".
Kétségtelen, hogy ez a törvény némileg meg fogja változtatni a kínaiak életmódját és mindennapi életét. Kínában Mao óta számos kísérlet történt az állami beavatkozással a magán- és családi élet területén, és a kínaiak hozzászoktak ahhoz, hogy engedelmeskedjenek a pártnak és a kormánynak.
A törvény visszhangja ellenére a törvény általános üzenete legalábbis érdekes. És ami a legfontosabb, a KKP megközelítése szöges ellentétben áll a zöld és fenntartható fogyasztás álszent nyugati mozgalmával, ahol a felsőbb osztály "zöld bolygó" táskákkal járkál, miközben a lakosság egyharmada azon gondolkodik, hogyan szerezzen pénzt arra, hogy a McDonald's-ban ehessen.
(c) Anatolij Shirokoborodov
В Китае принят «беспрецедентно тоталитарный» закон «О борьбе с пищевым расточительством». В 2020 году Председатель КНР Си Цзиньпин, между прочим, отметил, что «явление расточительства в отношении продовольствия ужасает и огорчает», что «необходимо укрепить законодательство, усилить надзор, принять
topcor.ru