[BIZTPOL] Kína
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Most akkor még sem szakad-reped az örök Kína - Orosz barátság?
Nagyon csúnya zakót jósolok, nagyon hamar a dodónak, vele usánkának, s vele EU, s tagállamai.
Ezek ott, 3-4milliárdan elkezdenek a dodó nélkül is kereskedni,beszál fél dél amerika, Africa, akkor hamar újra kell gombolni a kabátot, itt, a fejlett nyugaton.
Nem véletlen mondta azt a JP Morgan vezére, hogy nem jó ötlet a SWIFT-ből kibaszni az oroszokat...
Hát ők tudják, de én is elég kétesélyesnek látom a kifutását ennek!
Fordítóval:
Denis Karlovsky - 2022. március 8., kedd, 18:09
39960
Scholz, Macron és Jinping március 8-án tárgyal. Fotó: getty images
Hszi Csin-ping kínai elnök Franciaországgal és Németországgal együtt támogat minden diplomáciai erőfeszítést az orosz-ukrán háború békés megoldására.
Forrás : Reuters a német kancellária közleményére hivatkozva
Szó szerint: "Scholz kancellár, Macron elnök és Jinping kínai elnök teljes támogatásukat fejezték ki a háború diplomáciai megoldására irányuló tárgyalásokhoz.
A három állam- és kormányfő humanitárius segítségnyújtást és folyosók biztosítását kérte a lakosság evakuálásához az aktív ellenségeskedés helyein.
Részletek: Macron és Scholz egy órán keresztül tárgyalt Jinpinggel az interneten keresztül.
A felek megállapodtak abban, hogy a három ország külügyminiszterei részletes egyeztetéseket folytatnak, hogy megállapodjanak a jövőbeli tárgyalások álláspontjáról.
Őstörténet:
Hszi Csin-ping Macronnal és Scholzcal beszélt Ukrajnáról: támogatja a tárgyalásokat
Denis Karlovsky - 2022. március 8., kedd, 18:09
39960
Scholz, Macron és Jinping március 8-án tárgyal. Fotó: getty images
Hszi Csin-ping kínai elnök Franciaországgal és Németországgal együtt támogat minden diplomáciai erőfeszítést az orosz-ukrán háború békés megoldására.
Forrás : Reuters a német kancellária közleményére hivatkozva
Szó szerint: "Scholz kancellár, Macron elnök és Jinping kínai elnök teljes támogatásukat fejezték ki a háború diplomáciai megoldására irányuló tárgyalásokhoz.
A három állam- és kormányfő humanitárius segítségnyújtást és folyosók biztosítását kérte a lakosság evakuálásához az aktív ellenségeskedés helyein.
Részletek: Macron és Scholz egy órán keresztül tárgyalt Jinpinggel az interneten keresztül.
A felek megállapodtak abban, hogy a három ország külügyminiszterei részletes egyeztetéseket folytatnak, hogy megállapodjanak a jövőbeli tárgyalások álláspontjáról.
Őstörténet:
- Március 1-jén a kínai külügyminisztérium szóvivője arról biztosította Dmytro Kuleba ukrán minisztert , hogy a kínai kormány kész elősegíteni a háború diplomáciai rendezését.
- Korábban Kína önmérsékletre szólította fel Oroszországot, miután nukleáris fegyverekkel fenyegetőzött. Az orosz vezetés ugyanakkor úgy véli , hogy Oroszországnak vannak "barátai" a világban, az ukrajnai orosz háború borzalmai ellenére is, különösen Kínában látnak ilyen "barátot".
- A kínai állami bankok a szigorú gazdasági szankciók bevezetését követően megkezdték az orosz nyersanyagok felvásárlásának korlátozását.
- Február 25-én, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának második napján Hszi Csin-ping felhívta Putyint, és az orosz-ukrán háború diplomáciai rendezésére szólított fel.
- A háború első napjaiban a kínai külügyminisztérium nem volt hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és kijelentette, hogy annak ellenére, hogy Kína támogatja valamennyi ország területi integritását és szuverenitását, Ukrajnának "összetett történelmi és kulturális háttere van".
Betettem a orosz témába is.
Hasonlóról írtam a napokban a sakktáblán.
2022. március 8., kedd, 16:55
Kína konzultál állami vállalataival, hogy részesedést szerezzenek vagy növeljenek orosz energia- és nyersanyagipari vállalatokban, köztük a Gazpromban.
Erről a Bloomberg számolt be .
Kína olyan energia- és nyersanyagipari vállalatokat fontolgat, mint a gázóriás, a PJSC Gazprom és az alumíniumgyártó United Co. A Rusal International, az ügynökség beszélgetőpartnerei jelentik.
Peking tárgyalásokat folytat állami vállalataival, köztük a China National Petroleummal, a China Petrochemical-lal, az Aluminium China-val és a China Minmetals-szal az orosz vállalatokba vagy eszközökbe történő befektetési lehetőségekről.
A megbeszélések kezdeti stádiumban vannak, és nem feltétlenül vezetnek megegyezésre – hangsúlyozzák az ügynökség beszélgetőtársai. Egyes források szerint tárgyalások kezdődtek a kínai és az orosz energiacégek között.
Kína megígérte, hogy az európai és amerikai vállalatok tömeges kivonulása ellenére folytatja a normális kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal. Kína jelenlegi oroszországi energetikai befektetései közül a CNPC birtokolja a Yamal LNG projekt 20%-át és az Arctic LNG 2 10%-át, valamint a Cnooc Ltd.-t. az Arctic LNG 2 10%-ának tulajdonosa.
Hasonlóról írtam a napokban a sakktáblán.
Kína azt fontolgatja, hogy részesedést vásárol a Gazpromban és más orosz cégekben
2022. március 8., kedd, 16:55
Kína konzultál állami vállalataival, hogy részesedést szerezzenek vagy növeljenek orosz energia- és nyersanyagipari vállalatokban, köztük a Gazpromban.
Erről a Bloomberg számolt be .
Kína olyan energia- és nyersanyagipari vállalatokat fontolgat, mint a gázóriás, a PJSC Gazprom és az alumíniumgyártó United Co. A Rusal International, az ügynökség beszélgetőpartnerei jelentik.
Peking tárgyalásokat folytat állami vállalataival, köztük a China National Petroleummal, a China Petrochemical-lal, az Aluminium China-val és a China Minmetals-szal az orosz vállalatokba vagy eszközökbe történő befektetési lehetőségekről.
A megbeszélések kezdeti stádiumban vannak, és nem feltétlenül vezetnek megegyezésre – hangsúlyozzák az ügynökség beszélgetőtársai. Egyes források szerint tárgyalások kezdődtek a kínai és az orosz energiacégek között.
Kína megígérte, hogy az európai és amerikai vállalatok tömeges kivonulása ellenére folytatja a normális kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal. Kína jelenlegi oroszországi energetikai befektetései közül a CNPC birtokolja a Yamal LNG projekt 20%-át és az Arctic LNG 2 10%-át, valamint a Cnooc Ltd.-t. az Arctic LNG 2 10%-ának tulajdonosa.
Eleg drága már. Tehát másnak is eszébe jutott ez.Hmmm...fektessünk be Jüanba?
Európai perspektívából nézve kifejezetten optimista elemzést tett közzé március elején Hu Vej, a kínai Államtanács tanácsadói hivatalához tartózó közpolitikai kutatóintézet alelnöke, és cikkének angol fordítását az elmúlt napokban eléggé felkapták a nyugati nyilvánosságban is. Hu arra jut, hogy mivel orosz szempontból rendkívül rosszul alakul a háború, a Nyugat pedig jóval egységesebb és határozottabb fellépést tanúsított, mint amire előzetesen számítani lehetett, Pekingnek világosan szakítania kell Putyinnal.
A nemzetközi politika törvényei kimondják, hogy nincsenek sem örök szövetségesek, sem örök ellenségek, csupán Kína érdekei örökkévalóak, írja Hu, és szerinte Peking a jelenlegi geopolitikai helyzetben csak akkor védheti meg saját érdekeit, ha a két rossz közül a kisebbet választja, és a lehető leggyorsabban megszabadul az Oroszország jelentette tehertől. cikkének angol fordítását
uscnpm.org
A nemzetközi politika törvényei kimondják, hogy nincsenek sem örök szövetségesek, sem örök ellenségek, csupán Kína érdekei örökkévalóak, írja Hu, és szerinte Peking a jelenlegi geopolitikai helyzetben csak akkor védheti meg saját érdekeit, ha a két rossz közül a kisebbet választja, és a lehető leggyorsabban megszabadul az Oroszország jelentette tehertől. cikkének angol fordítását
Possible Outcomes of the Russo-Ukrainian War and China's Choice | U.S.-China Perception Monitor
Hu Wei is the vice-chairman of the Public Policy Research Center of the Counselor's Office of the State Council.
uscnpm.org
Talán ugyanezt hozta a 444 is
444.hu
Kiemelem a cikkből /ha centauri prime olvasná/
És lehet ugyan mondani, hogy Hszi és Putyin vezetése idején milyen szoros katonai és gazdasági együttműködés alakult ki a két ország között, de azért érdemes helyén kezelni Oroszországot. Az orosz gazdaság hosszú ideje lejtmenetben van, és a GDP-je nem sokkal nagyobb, mint Spanyolországé. Ezért is írta véleménycikkében Vang Huj-jao, a pekingi székhelyű, a kínai kormánynak is tanácsot adó Kína és Globalizáció Központ vezetője, hogy minden, Moszkvával folytatott párbeszéd mellett érdemes észben tartani, hogy Kína orosz gazdasági érdekeltségei eltörpülnek a nyugati érdekeltségekhez képest. Lehet ugyan, hogy tavaly 36 százalékkal nőtt az orosz-kínai kereskedelem mértéke, 147 milliárd dollárra, de ez még mindig tizede annak, mint ami Kína és az USA, illetve az EU között végbement.
Pekingben bíznak benne, hogy Kína lehet az igazi győztese ennek a háborúnak
Ehhez ügyes helyezkedés mellett persze némi szerencsére is szükségük lesz majd.
444.hu
Kiemelem a cikkből /ha centauri prime olvasná/
És lehet ugyan mondani, hogy Hszi és Putyin vezetése idején milyen szoros katonai és gazdasági együttműködés alakult ki a két ország között, de azért érdemes helyén kezelni Oroszországot. Az orosz gazdaság hosszú ideje lejtmenetben van, és a GDP-je nem sokkal nagyobb, mint Spanyolországé. Ezért is írta véleménycikkében Vang Huj-jao, a pekingi székhelyű, a kínai kormánynak is tanácsot adó Kína és Globalizáció Központ vezetője, hogy minden, Moszkvával folytatott párbeszéd mellett érdemes észben tartani, hogy Kína orosz gazdasági érdekeltségei eltörpülnek a nyugati érdekeltségekhez képest. Lehet ugyan, hogy tavaly 36 százalékkal nőtt az orosz-kínai kereskedelem mértéke, 147 milliárd dollárra, de ez még mindig tizede annak, mint ami Kína és az USA, illetve az EU között végbement.
Nem tudom, mi zajlik le a kínai vezetés fejében, de még a konfliktus első napjaiban mondtam, hogy Putyinnak sikerült egy kínai proxit csinálnia Oroszországból. Ha meg elcseszi és a kínaiak kitartanak mellette, akkor kb Észak Korea szerü státusza lesz.
Ha Putyin beérte volna a DNR és LNR elfoglalásával enyhe szankciók mellett megkaphatta volna, most viszont már a háború végeredményétől függetlenül elszigetelődik a nyugati gazdaságtól és kiszolgáltatottá válik a kínai gazdaságnak. Ha beindul a nem fizetés, államosítás, szabadalom lopás akkor azzal a kapitalizmust is feladják és tervgazdaság lesz kínai lélegeztetőgépen, egy második Észak-Korea.
A gazdaság mellett ennek politikai és társadalmi következményei is lesznek. Ahogy egyre több halott és egyre kevesebb pénz lesz nőni fog a társadalmi feszültség, még keményebb rezsimre lesz szükség és még a kamuválasztásokat is feladva nyílt diktatúrát vezethetnek be mint a kínai rendszer. Az egyre diktatórikusabb rendszerben pedig idővel olyan kínai vívmányok is megjelenhetnek mint a társadalmi kredit vagy a "továbbképző" központok. Kemény idők elé néz az orosz társadalom, de Kína rá a példa, hogy ezt is meg lehet szokni.
A gazdaság mellett ennek politikai és társadalmi következményei is lesznek. Ahogy egyre több halott és egyre kevesebb pénz lesz nőni fog a társadalmi feszültség, még keményebb rezsimre lesz szükség és még a kamuválasztásokat is feladva nyílt diktatúrát vezethetnek be mint a kínai rendszer. Az egyre diktatórikusabb rendszerben pedig idővel olyan kínai vívmányok is megjelenhetnek mint a társadalmi kredit vagy a "továbbképző" központok. Kemény idők elé néz az orosz társadalom, de Kína rá a példa, hogy ezt is meg lehet szokni.
Talán ugyanezt hozta a 444 is
Pekingben bíznak benne, hogy Kína lehet az igazi győztese ennek a háborúnak
Ehhez ügyes helyezkedés mellett persze némi szerencsére is szükségük lesz majd.
Kiemelem a cikkből /ha centauri prime olvasná/
És lehet ugyan mondani, hogy Hszi és Putyin vezetése idején milyen szoros katonai és gazdasági együttműködés alakult ki a két ország között, de azért érdemes helyén kezelni Oroszországot. Az orosz gazdaság hosszú ideje lejtmenetben van, és a GDP-je nem sokkal nagyobb, mint Spanyolországé. Ezért is írta véleménycikkében Vang Huj-jao, a pekingi székhelyű, a kínai kormánynak is tanácsot adó Kína és Globalizáció Központ vezetője, hogy minden, Moszkvával folytatott párbeszéd mellett érdemes észben tartani, hogy Kína orosz gazdasági érdekeltségei eltörpülnek a nyugati érdekeltségekhez képest. Lehet ugyan, hogy tavaly 36 százalékkal nőtt az orosz-kínai kereskedelem mértéke, 147 milliárd dollárra, de ez még mindig tizede annak, mint ami Kína és az USA, illetve az EU között végbement.
Elöljáróban és gyorsan - a "kapitalizmus feladás" -os dologhoz. Ezt esélye sincs Oroszországnak megkezdeni - ezen "Pandora szelencéjét" a nyugat nyitotta ki az orosz vagyonelemek lefoglalásával (avagy ahogy @Kijev Szelleme fogalmazna "ellopásával"), megállapodások és egyezmények önkényes és egyoldalú felrúgásával stb.
Térjünk izgalmasabb vizekre. Szerintem mindannyian félreértitek Kína külpolitikáját. Ennek oka lehet az is, hogy Ők nem nyugati fejjel gondolkoznak. Alapvetően - és ez kb. minden YouTube videóban is előkerült az utóbbi oldalakon - nem a nyílt konfrontáció alapú a külpolitikájuk. Nem alakítanak klikkeket, ahol közös ellenség kijelölését követően indulhat a "haddelhadd" illetve nem mennek "csak úgy" bombázgatni, megszállni más országokat saját egyedi elhatározásból ...
Ők a "Soft-power" -ben hisznek. Azaz elsősorban gazdasági és diplomáciai úton nyomulnak a nagyvilágban. Jelenleg is erősödnek gazdaságilag, katonailag és a diplomáciában is egyre inkább hallatják a hangjukat. Másfelől az "idő nekik dolgozik". Ez igaz lehet Tajvan -al kapcsolatban is. Amennyiben valami nem jön be egy évtized alatt, akkor jó lesz az 3 évtized alatt is. Avagy 1 vagy akár két generáció - némi képzavarral élve ezúttal "nem kergeti Őket a tatár" ...
Most vizsgáljuk meg ezt az "Oroszország Kína proxy -ja" (aka "alávetett csicskája" meg hasonlók) lesz meg ezt a "Kína egyszerűen kiszámolja kockás papíron, hogy a nyugattal vagy az oroszokkal több-e a kereskedelmi mérlege". Egyszóval - természetesen mindkettőre nem a helyes válasz.
Kezdjük az előbbivel. Mi történne, ha Kína is "fullba tolná a kretént", mint az US, EU? Alapvetően háromfelé indulhatna el a történet Oroszországban:
- magába zárkózik és idővel elindulhatna egy politikai változás (amire Kínának nemigen lenne ráhatása),
- mondjuk Közép-Ázsiái kapcsolatait erősítené. Ne felejtsük a sajátja mellett az itteni energiahordozók és nyersanyagokon is rajtatartja a mancsát a medve. Aztán nem Kínával, hanem mondjuk idővel India, esetleg Pakisztánnal alakít ki stratégiai szövetséget (plussz egyebekkel a környéken). Bukja az energiahordozókat és nyersanyagokat (veheti terror drágán a világpiacról), ráadásul geopolitikailag teljesen bezárva lesz ...
- instant politikai változás,
Namost, milyen "politikai változás" -ok lehetnek amik a fentebbi pontokban emlegetve voltak? Alapvetően az alábbiak közül valamelyik:
- "nyugatos" demokrácia
Kína legrosszabb rémálma. Minden oldalról körülvéve, brutál nukleáris elrettentő erővel (USA, orosz stb.). A "selyemút projektnek" mindenhol befellegzett - ugye 3 fő útvonal: Jeges-tenger (orosz-USA), szárazföldi (orosz és Közép-Ázsia) és a déltengeri (USA, Japán, Dél-Korea, AUKUS stb.). Egész egyszerűen úgy csuklóztatnák, ahogy akarják - ráadásul komoly katonai fenyegetés mellett. Összes világbeli érdekeltsége értelemszerűen ugrik ...
- "keményvonalas" mondjuk komcsi valami
A "kiszámíthatatlan hajóágyú" esete. Kínának mérsékelt ráhatása lenne. Ki tudja mit akar meg hogy - lehet Szu 2.0 projektben süllyed el vagy akármi ...
- avagy marad a jelenlegi kurzusnak megfelelő kiszámítható, hidegfejű és logikus vezetés ami most van. Egy olyan entitás akire lehet számítani, mindig betartja a szavát és minden megegyezést. Figyelem - itt Kína szemszögéből nem az a lényeg, hogy pl. @Kijev Szelleme mit gondol az oroszokról, hanem az a lényeg, hogy Ők mit gondolnak róluk (!!). Másfelől az ilyen "diktatúrás moralizálás" sem hatja meg Őket túlzottan ...
Vegyük észre egy kölcsönös és pragmatikus előnyökön alapuló kapcsolattal Oroszo. a Selyemút projekt 3 útvonalából kettőt élből tud biztosítani - illetve a harmadikba is be tudna segíteni, ha úgy alakulna ... Másfelől Oroszország belemenne a "csicska" szerepbe? Kizárt. Akkor egészen biztos, hogy másfele keresne szövetségeseket - ami ugye előbb-utóbb lehetne akár a nyugati világ is annak minden ódiumával ... Azaz egy Kína-Oroszo. viszonylatban Kína lenne a domináns? Igen, de az oroszok nem lennének a "csicskásuk" ... A "kvázi" egyenlő partneri viszonyt el fogják várni ...
"Kockás lap" kérdése (azaz ennyi meg annyi külker mérleg, GDP meg egyebek). Amennyiben csak ez alapján döntene Kína és úgy, hogy "fullba tolja a kretént", akkor már rövidtávon nemcsak a növekedésüknek inthetnének búcsút (olcsó nyersanyagok és dinamikusan és erőteljesen növekvő jelentős piac elvesztése), hanem kb. nyekkennek. Exportorientált reálgazdaságuk ezt nem bírná el. Közép- és hosszú távon meg a fentebb említett dolgok miatt is szívnának ...
A végére egy plussz grátisz pont: elméletben amennyiben pl. Kína rövidtávon Tajvan -ban gondolkodna, akkor nem jönne jól Nekik az oroszok Csendes-Óceáni flottájának sok évtizedes amcsi atomtengó kergetési képessége illetve brutál nukleáris elrettentő képessége (ugye kb. bemattolhatnák a világot amíg tevékenykednek)? A gondolatsort mindenki fejezze be maga ...
Ha ok nélkül foglalták volna le lopás lett volna, de az ok egy WW2 óta nem látott méretű európai háború. Amikor egy ámokfutó mészárlást rendez és a rendőrség lezárja a házát meg zárolja a számláját azt senki nem tarja lopásnak.
Orosz közgazdászok mondják, hogy másféle gazdasági rendszer lesz mint amilyen 91 óta volt. A tőzsde lezárása is azért van mert kapitalista rendszerben csődbe mennének a cégek és nem a nyugattól, hanem Kínától féltik a cégeket, hogy felvásárolja mindet.
Tehát tervgazdálkodás lesz és a bevételek javát csak Kínából tervezhetik.
A kínai gazdaság mellett csak alárendelt szerepben lehet az orosz és nincsen már választásuk. Vagy azt képzeled a kínai gazdasági dominanciát megérezve mondhatja még azt Putyin, hogy meggondoltam magam, mégis inkább a nyugattal kereskednék? Nincs már ilyen választása. Azt eszi amit Hszi elé rak mert kiszolgáltatta magát neki.
Már ott tartanak, hogy MRE-t kérnek Kínától mert rövidebb háborúra méretezték a készletet. Ha meg Hszi csirkelábat küld nekik akkor csirkelábat kapnak, nincs választásuk, stratégiai baklövés volt ennyire monopolhelyzetbe hozniuk Kínát aminek meg fogják fizetni az árát.
A kínai kalmárok meg ki fogják használni a helyzetelőnyüket, ott nem divat az ethical trade.
Másrészt viszont ez az elemzés arra világít rá, hogy Kínának is komoly veszteség ez a háború, az elszabadult energiaárak miatt iparágak vesztik el a versenyképességüket és ez nekik is tízmilliárdos kárt okoz heti szinten.
Emiatt lehet reménykedni abban, hogy Kínának sem érdeke támogatásával tovább fokozni a háborút.
telex.hu
Emiatt lehet reménykedni abban, hogy Kínának sem érdeke támogatásával tovább fokozni a háborút.
Kína a magas energiaárak miatt kezdi nagyon utálni az orosz inváziót
Kína szerepe már csak azért is fontos az orosz–ukrán válságban, mert ha a világ legfontosabb kereskedőnemzete segít kijátszani a szankciókat, akkor azok nem sokat érnek.
telex.hu
Nekik annyiban buli, hogy az oroszok nekik vannak kiszolgáltatva és jól lehúzhatják őket.Másrészt viszont ez az elemzés arra világít rá, hogy Kínának is komoly veszteség ez a háború, az elszabadult energiaárak miatt iparágak vesztik el a versenyképességüket és ez nekik is tízmilliárdos kárt okoz heti szinten.
Emiatt lehet reménykedni abban, hogy Kínának sem érdeke támogatásával tovább fokozni a háborút.
Kína a magas energiaárak miatt kezdi nagyon utálni az orosz inváziót
Kína szerepe már csak azért is fontos az orosz–ukrán válságban, mert ha a világ legfontosabb kereskedőnemzete segít kijátszani a szankciókat, akkor azok nem sokat érnek.
Másrésztől, mivel a nyugati világban árrobbanások vannak, ott csökken a kereslet és ez nekik bukás.
Lehet többet veszítenek a fejlett exportpiacokon, mint amennyit az oroszokon nyernek.
Bukó lesz ez Kínának is. Nem lesznek nyertesek csak vesztesek. Nem csak a nyugati kereslet fog csökkeni, de megnő a termelési költség is mert beindul az árverseny a nem orosz olajért és gázért amire ráhajt a nyugat. Két oldalról is csökken a profit.
Az orosz gazdaság feletti dominancia is csak elsőre hangzik olyan jól. A két nép mentalitása determinálhat egy negatív fordulatot. A kínai nem lesz képes megállni, hogy a bedőlt értéken ne tegye rá a kezét az orosz gazdaságra. Az orosz meg az alávetett helyzetet nem lesz képes elviselni.
Ukrajna után Oroszország lesz a legnagyobb vesztes ami dühíteni fogja őket. A nyugat elszigeteli magát tőlük, Kína nem, de kockázatos lehet összeköltözni egy dühös vesztessel.
Őrült szarvihar ez ami az egész világot beteríti. Mintha nem lett volna elég baj a járvánnyal és a környezeti válsággal.