[BIZTPOL] Kína

[enzo]

Ez persze egy nyilván kínai és/vagy orosz zsoldban álló szerző írása, azért lefordítva is beteszek alább belőle pár részletet.

Bilderberg Does China

When Davos and Bilderberg messenger boys look at The Grand Chessboard, they realize that their era of perpetual free lunch is over. Discreetly, as under…

www.strategic-culture.org

Ami itt igazán számít, az az, hogy a kis Blinken arra utal, hogy Peking destabilizálni akarja az ázsiai-csendes-óceáni térséget - ami egy közismert abszurditás. Mégis ez az a mesternarratíva, amelynek ki kell egyengetnie az utat az USA számára, hogy megizmosítsa "indo-csendes-óceáni" koholmányát. És ez az a tájékoztató, amelyet Sullivan és Kurt Campbell fog tartani a "sokszínű csoportnak".

Davos - az új, önjelölt mantrájával, "A nagy narratívával" - teljesen kizárta Oroszországot. A Bilderberg főként Kína megfékezéséről szól - amely végül is az első számú egzisztenciális fenyegetés a Hazugság Birodalmára és szatrapiáira nézve.

Ahelyett, hogy az Economist által kiosztott Bilderberg-csemegékre várnánk, sokkal produktívabb megnézni, mit gondol a tényalapú kínai értelmiség egy keresztmetszete az új "kollektív nyugati" duhajkodásról.

Kezdjük Justin Lin Yifuval, a Világbank korábbi vezető közgazdászával, aki jelenleg a Pekingi Egyetem Új Strukturális Közgazdasági Intézetének dékánja, és Sheng Songchenggel, a Kínai Nemzeti Bank pénzügyi felmérési és statisztikai osztályának korábbi vezetőjével.

Előrejelzik, hogy ha Kína május végére eléri a Covid-19 "dinamikus nullfertőzést" (ez valóban megtörtént: lásd a sanghaji zárlat végét), akkor a kínai gazdaság 2022-ben 5,5%-kal nőhet.

Elutasítják a "NATO ázsiai változatának" létrehozására irányuló birodalmi kísérletet: "Amíg Kína továbbra is nagyobb ütemben növekszik és nyit, addig az európai és ASEAN-országok nem vennének részt az USA dekonjunktúra-csapdájában, hogy biztosítsák gazdasági növekedésüket és munkahelyteremtésüket".

A Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Intézetének és a Fudan Egyetem három akadémikusa ugyanerre a pontra tapint rá: az amerikaiak által meghirdetett "Indo-csendes-óceáni gazdasági keret", amely állítólag az indo-csendes-óceáni stratégia gazdasági pillére lenne, nem más, mint egy nehézkes kísérlet arra, hogy "gyengítsék az ASEAN belső kohézióját és regionális autonómiáját".

Liu Zongyi hangsúlyozza, hogy Kína pozíciója a hatalmas mértékben összekapcsolt ázsiai ellátási láncok középpontjában "megszilárdult", különösen most, hogy a bolygó legnagyobb kereskedelmi megállapodása, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) kezdetét vette.

Chen Wengling, a kulcsfontosságú Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottsághoz tartozó egyik agytröszt vezető közgazdásza megjegyzi, hogy az amerikaiak "átfogó ideológiai és technológiai háborút indítottak Kína ellen".

De szívesen hangsúlyozza, hogy "nem állnak készen egy forró háborúra, mivel az amerikai és a kínai gazdaság olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz". A döntő vektor az, hogy "az USA még nem tett érdemi előrelépést a négy kulcsfontosságú területre, köztük a félvezetőkre összpontosító ellátási láncának megerősítésében".

Csen aggódik "Kína energiabiztonsága" miatt; "Kína hallgatása" miatt az Oroszországgal szembeni amerikai szankciókkal kapcsolatban, ami "amerikai megtorlást eredményezhet"; és ami döntő fontosságú, hogy "hogyan érinti Kína tervét az Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) kiépítésére Ukrajnával és az EU országaival". A gyakorlatban az fog történni, hogy a BRI az Oroszországon átvezető transzszibériai folyosó helyett az Iránon és Nyugat-Ázsián, valamint a Tengeri Selyemúton átvezető gazdasági folyosókat fogja előnyben részesíteni.

Yu Yongding, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) munkatársa, a Központi Bank Monetáris Politikai Bizottságának korábbi tagja a nyakába ugrik, és megjegyzi, hogy "a globális pénzügyi rendszert és az amerikai dollárt geopolitikai eszközzé tették". Az USA aljas magatartása a devizatartalékok befagyasztásával nemcsak az USA nemzetközi hitelességét rontotta súlyosan, hanem a Nyugat domináns nemzetközi pénzügyi rendszerének hitelalapját is megingatta".

Kifejezi a kínai hírszerzés konszenzusát, miszerint "ha geopolitikai konfliktus alakul ki az USA és Kína között, akkor Kína tengerentúli vagyona, különösen hatalmas tartalékai komoly veszélybe kerülnek. Ezért Kína külső pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek összetételét sürgősen módosítani kell, és csökkenteni kell az USA-dollárban denominált eszközök arányát a tartalékportfólióban".

 

[jani22]

Nem tudom, hogy tudnak-e róla Kínában.

Gondolom, az amcsi titokszolgálatok jámbor módon nem kémkednek Kína irányában, de az amcsik nagyon panaszkodnak.

Amerika kiadta a figyelmeztetést: Kína támadást indíthat

Feszült a kiberbiztonsági hangulat a két ország között.

index.hu

 

[Nemerson]

Kínai rendőr egy vezető nélküli busz után szalad, hogy megelőzze a balesetet

 

[Pogány]

Kína jogosnak minősítette Oroszországnak a nemzeti érdekek védelmében tett lépéseit a kívülről érkező kihívásokkal szemben - közölte a Kreml sajtószolgálata Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök szerdai telefonbeszélgetéséről kiadott tájékoztatójában.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/244957/

 

[Roni]

Kína legnagyobb olajellátójává lépett elő Oroszország

A távol-keleti nagyhatalom 55 százalékkal több nyersolajat importált Putyinéktól májusban, mint egy évvel korábban.

hvg.hu

 

[enzo]

Kínai rendőr egy vezető nélküli busz után szalad, hogy megelőzze a balesetet

Kell még kicsit fejleszteni a kínai önvezető technológián.

 

[Wilson]

ha kína szankciót kap nyugatról a nyugat bele áll a földbe.
kína onnantól nem 2. vagy 3. hanem 1...
teljesen más szitu lessz... jelenlegi piaci berendezkedés ide vagy oda...

Mint írtam ez egy kölcsönös függés és a kínaiak nem így gondolkodnak.

ó ahogy gondolod.
De ne csodálkozz ha majd te is rájössz hogy a nyugat már most elbukott (kína szankcionálása nélkül is.) sajnos mi is a nyugathoz vagyunk kötve. de ha szerencsénk lessz nem ránt magával a mélybe. vagy ha mégis hamar feljövünk (kihúznak minket vagy kihuzzuk magunkat).

Ez más kérdés mivel eredetileg arról folyt a diskurzus,hogy a Kínaiak nem fognak kockáztatni az oroszok miatt...

 

[blogen]

Pl a fejlett technológia kapcsán civil és katonai téren ugyanis a nyugati szankciók ezen a téren mérik a legnagyobb csapást az orosz gazdaságra, gyakorlatilag az orosz gazdaság modernizációját vetik vissza.

Igen, de ennek a segítségnek az elmaradása jelenleg, egy kritikus időszakban visszafogja az orosz civil fogyasztást. Magyarán importcsökkentést mégcsak nem is az oroszok, hanem a kínaiak hajtják végre az oroszok javára. Nem hiányozna most az oroszoknak, ha az import szinten maradna, csak átcsatornázódna Kínába, sokkal jobban járnak, ha pár évig nem cseréli a lakosság a mobiltelefonját, tévéjét, mosógépét pusztán divatból! Lehet, hogy ez visszaveti a hadiipart is, de őket nem annyira, mint amilyen negatív hatása lenne az orosz gazdaságra most, ha továbbra is a háború előtti szinten akarnának fogyasztani!

 

[Szittya]

Az a legjobb, hogy a nyersanyag és energiahiány miatt az egekbe szálló termelési költségek miatt szar helyzetbe (netalán egyesen csődhelyzetbe) kerülő európai cégekből a kínaiak olcsó pénzért tudnak majd know-how-t és szabadalmakat vásárolni. Mivel az elszálló termelési költségek miatt aranyáron kapható európai termékek piaca erősen szűkülni fog.

De az a legdurvább hogy egy ilyen helyzetbe . új fejlesztésekre sem lenne szükség. csak a már meglévő technológiák kimaxoolására elterjesztésére (ami egy teljesen más gazdasági berendezkedést eredményezne) ... ne essünk tévedésbe nem azért van az utobbi évtizedek megfeszített fejlődése mert az jujj de jó vagy optimális... azért van mert egy verseny zajlik mint anno a fegyverkezési vagy épp az űr verseny. ezt nevezhetjük technológiai versenynek civil szegmensbe főleg... ez csak azért van hogy a nyugat vezetőpozícióba maradhasson egy erősen generált fejlődési pályán vagyunk ami nem fenntartható...

kinek kell már jobb mobil mint ami a piacon elérhető kinek kell jobb számítógép kinek kell jobb autó stb... nincs értelme gazdaséágtalan olyan gyorsan elévülnek a termékek... termeli az üres pénzt a piacra... fentarthatatlan....

és ennek vége lessz annak a szemmtanui vagyunk a nyugat ezt a versenyt elvesztette és ez viszi a sírba (ugymond) követi a szout pár évtizeddel később egy másik verseny bukása miatt....

Ha kína veszi át a vezető szerepet le fog lassulni az innováció mert vége a versenynek és minek ha nincs ellenfél nincs ami rászorítsa... és átáll kimaxolni a már meglévő technologiákat.... (és hogy ez baj e?) nekem nem. jó én már ebbe a rohamosan fejlődő világba nőtem fel ami mesterségesen generált fejlődés... de a világtörténelembe ez a fejlődési volumen nagyon ritka vólt talán mondhatni példanélküli... szerencsések vóltunk hogy részt kaptunk benne. de ennyi vólt szép vólt vége várjuk a jövőt alkalmazkodjunk lépjünk hamar induljunk jó pozícióból és éljünk jól. mert jóll lehet élni úgy is ha nem jön ki minden évbe új innovativ teló hanem 5-10 évente...

 

[Flamand]

Mint írtam ez egy kölcsönös függés és a kínaiak nem így gondolkodnak.

Ez más kérdés mivel eredetileg arról folyt a diskurzus,hogy a Kínaiak nem fognak kockáztatni az oroszok miatt...

Amikor már a Bloomberg is ilyeneket hoz le,akkor az már azt jelenti,hogy de igen

Bloomberg - Are you a robot?

 

[Wilson]

Amikor már a Bloomberg is ilyeneket hoz le,akkor az már azt jelenti,hogy de igen

Bloomberg - Are you a robot?

Elolvasva ezt Blomberg cikket gyakorlatilag semmi konkrétumot nem írnak benne,egy Hszi Csin ping születésnapjára időzített telefonbeszélgetésből vonnak le következtetéseket és végig általálnosságban beszélnek,a kínai politika és a kínai gondolkodásmód mindig a gazdaságot Kína gazdasági érdekeit helyezi előtérbe minden más csak ezután következik.

 

[Flamand]

Elolvasva ezt Blomberg cikket gyakorlatilag semmi konkrétumot nem írnak benne,egy Hszi Csin ping születésnapjára időzített telefonbeszélgetésből vonnak le következtetéseket és végig általálnosságban beszélnek,a kínai politika és a kínai gondolkodásmód mindig a gazdaságot Kína gazdasági érdekeit helyezi előtérbe minden más csak ezután következik.

Akkor olvasgasd többet a Bloomberg oldalát,és kapcsold össze a cikkeket. Észre fogod venni. Kizárólag diszkréten,nehogy rájöjjön a megbízó,és oda a melód

 

[Wilson]

Akkor olvasgasd többet a Bloomberg oldalát,és kapcsold össze a cikkeket. Észre fogod venni. Kizárólag diszkréten,nehogy rájöjjön a megbízó,és oda a melód

Az a baj veled, hogy a kocsmai szintű minősítgetéseken nem bírsz felülemelkedni, és bármennyire is példálózol a Bloomberg cikkekkel attól még a mindenkori kínai politika számára a kínai gazdaság a gazdasági gyarapodás az első számú prioritás minden más csak ezután következik.Apropó mióta lett számodra is mérvadó bármiben is a Bloomberg?Úgy emlékszem eléggé degradálóan nyilatkoztál róluk.

 

[Flamand]

Az a baj veled, hogy a kocsmai szintű minősítgetéseken nem bírsz felülemelkedni, és bármennyire is példálózol a Bloomberg cikkekkel attól még a mindenkori kínai politika számára a kínai gazdaság a gazdasági gyarapodás az első számú prioritás minden más csak ezután következik.Apropó mióta lett számodra is mérvadó bármiben is a Bloomberg?Úgy emlékszem eléggé degradálóan nyilatkoztál róluk.

Amikor beleszövik a politikai felhangokat az nulla színvonal. Melleslegv az utóbbi egy hétben igen érdekes témákat feszegettek,kizárólag gazdasági alapon. Ezért ajánlottam,hogy kissé pallérozzalak,de már megint leragadsz a szokásos kliséidnél.

 

[Wilson]

Amikor beleszövik a politikai felhangokat az nulla színvonal. Melleslegv az utóbbi egy hétben igen érdekes témákat feszegettek,kizárólag gazdasági alapon. Ezért ajánlottam,hogy kissé pallérozzalak,de már megint leragadsz a szokásos kliséidnél.

Ezek nem klissék ezek tények, amit a fenti hozzászólásomban leírtam neked bármelyik komolyan vehető Kína szakértőt megkérdezheted ugyanezt fogja neked mondani.
Amúgy rendszeresen olvasom a Bloomberg cikkeit.

 

[Flamand]

Ezek nem klissék ezek tények, amit a fenti hozzászólásomban leírtam neked bármelyik komolyan vehető Kína szakértőt megkérdezheted ugyanezt fogja neked mondani.
Amúgy rendszeresen olvasom a Bloomberg cikkeit.

Nem is rémlik semmi a készülődő sz.rviharról? Próbáld meg összekapcsolni az előrejelzéseket. Mondjuk ahhoz konyítani kellene a szakmához egy pöttyet,de amennyiben elég logikai készséggel rendelkezel,simán kiolvasható a lényegnek egy része.

 

[Yoda]

Biden és Jinping tarifatárgyalások: miért fontos Ukrajna számára?​

2022.06.21 11:00
Ha Washington meggyőzi Pekinget, hogy ne segítsen Oroszországnak, és tartsa fenn a viszonylagos semlegességet ebben a háborúban, az jó lesz.

– mondta Joe Biden amerikai elnök , hogy a közeljövőben tárgyalásokat kíván folytatni Hszi Csin-ping kínai vezetővel a Trump alatt kivetett kínai árukra kivetett egyes vámok feloldásáról (Biden elődjére 25%-os vámot vezettek be, hogy "csökkentse az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát és kényszerítse Kínát tisztességesebb gyakorlat. "De valójában - ez a két ország közötti kereskedelmi háborúhoz vezetett - a szerk.).

"Döntéshozatal alatt állok (a vámok eltörléséről, - a szerk.)" - mondta Biden.

Megjegyzendő, hogy a Nemzetbiztonsági és Gazdasági Tanácsadók véglegesítik az Egyesült Államok vámpolitikájának felülvizsgálatát, és hamarosan benyújtják ajánlásaikat a Fehér Ház vezetőjének.

Természetesen egyes szakértők azonnal többet láttak az amerikai elnök szavaiban, mint a kereskedelmi tárgyalások bejelentését. Sőt felvetették a békekötés lehetőségét Kína segítségével, amelyből szerintük az Egyesült Államok szövetségessé válhat az Ukrajna elleni orosz agresszió elleni küzdelemben.

Olyan?

Nos, a világ legnagyobb gazdaságainak szövetsége nagy kérdéses, de még így sem csökken Biden és Jinping jövőbeni tárgyalásainak jelentősége.

Elmagyarázzuk, miért.

„Vagy rossz viszony lesz a két geopolitikai óriás között (ami destabilizálja a világ amúgy is nehéz helyzetét), vagy semleges, sőt jó is. És ebben az összefüggésben az, ami most Ukrajnában történik, katalizátora annak, hogy az Egyesült Államok ilyen vagy olyan módon találkozzon Kínával. Nem engedik, hogy Kína szoros szövetséget kössön Oroszországgal, ami február elején, Putyin pekingi látogatása után kezdődött (akkor még Hszi Csin-pinggel is aláírtak egy dokumentumot, aminek a lényege, hogy barátok legyünk a NATO-val általában és Amerikával különösen - Szerk.). Hamarosan nagyszabású orosz invázió kezdődött Ukrajnában, ami nyilvánvalóan nem volt összhangban a Kreml tervével. Ez az oka annak, hogy Peking Moszkváig hűlt le” – mondta Vitalij Bala politológus az Ukrinformnak .

Amikor az orosz-ukrán háborúról beszélünk, azonnal megemlítjük Kínát és Tajvanról alkotott nézeteit. Ott pedig elég feszült a helyzet. Főleg, ha megemlíti, hogy az Egyesült Államoknak bizonyos kötelezettségei vannak Tajvan védelmében.

„Tehát a nyilvánosan meghirdetett gazdasági szempontok mellett, amelyek a Trump alatt bevezetett kínai árukra kivetett vámok 25 százalékának eltörlésére vonatkoznak, nyilvánvalóan katonai és politikai kérdések is szóba kerülnek. És valószínűleg ők lesznek az élvonalban. Úgy tűnik, a Biden-adminisztráció megérett arra, hogy találkozzon Kínával, találjon kapcsolódási pontokat az orosz-ukrán háborúval és a kínai-tajvani helyzettel kapcsolatos katonai-politikai kérdésekben – mondja Vitalij Bala.

A szakértő megjegyzi, hogy Kína nagyon óvatosan foglalt állást az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban. Nem támogatja őket, de nem is kívánja figyelmen kívül hagyni őket, nehogy maga is célponttá váljon.

„Ha nem lenne közös nevező a hivatalos Washington és Peking között, Biden aligha készülne tárgyalásokra Hszi Csin-pinggel. Ami pedig az ilyen tárgyalások lehetőségét illeti, már vannak bizonyos pontok, amelyekben megegyezhetnek” – összegzi Vitalij Bala.

„Az Egyesült Államok és Kína a világ két legnagyobb gazdasága. Ezért Biden és Jinping elsősorban a kereskedelmi viták megoldására összpontosít majd” – mondta Jurij Poita , a New Geopolitics Research Network ázsiai-csendes-óceáni részlegének vezetője .

A második megvitatásra kerülő téma Ukrajna és Tajvan.

„Az ukrán kérdés kulcsfontosságú az Egyesült Államok számára. Washington jól tudja, hogy Ukrajna katonai veresége (hipotetikus) nemcsak a nyugati kormányzási modellre, a nyugati értékekre stb. jelentene óriási kockázatokat, hanem először az Egyesült Államokat sújtaná – véli a nemzetközi szakértő. - A vereség megmutatná a világnak Amerika gyengeségét, kétségbe vonná, hogy képes-e megvédeni magát, partnereit és szövetségeseit, különösen az ázsiai térségben - Japánban, Tajvanon, Dél-Koreában stb. Ezért az Egyesült Államok nem engedi. És ezért Biden természetesen fel fogja vetni az ukrán kérdést a Jinpinggel folytatott tárgyalásokon."

Biden és Jinping Ukrajnáról és Tajvanról tárgyal majd
De az Egyesült Államok nem valószínű, hogy Kínát szövetségessé tenné az Oroszország elleni háborúban. Jurij Poyta szerint jelenleg az amerikai és az európai diplomácia inkább három stratégiai cél elérésére koncentrál.

Először is, hogy Kína nem nyújt katonai segítséget Oroszországnak.

"Azaz nem küldte a Népi Felszabadító Hadsereg egységeit az európai hadműveleti színtérre, hogy Oroszországot segítsék" - mondta.

Másodszor, hogy ne adjunk katonai-technikai segítséget Oroszországnak.

„Kína soha nem adhatja át saját fegyvereit és katonai felszereléseit Oroszországnak. Vagy azok a technológiák, amelyeket Oroszország felhasználhatna az Ukrajna elleni háborúban. Az amerikai és az európai fél nyilatkozataiból ítélve egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Kína ilyen jellegű segítséget nyújtana Oroszországnak” – tette hozzá a szakértő.

Végül, harmadszor, hogy ne segítsünk Oroszországnak megkerülni az ellene bevezetett szankciókat.

"A Kína és Oroszország közötti kereskedelem folytatódhat, de azokban az ágazatokban és iparágakban, amelyek nem sértik meg a szankciórendszert" - mondta Poit úr. - Kína igyekszik megfelelni ezeknek a követelményeknek. Először is, hogy ne essünk a másodlagos szankciók hatálya alá."

Az Egyesült Államok és az Európai Unió következetesen és határozottan hangsúlyozta, hogy ha ilyen tényekre fény derül, akkor számos projekt és Kínával fennálló kapcsolat "aláásás alá esik".

„De hogy Kína fellépjen Oroszország ellen, vagy segítséget nyújtson a nyugati országoknak, Ukrajnának – ennek rendkívül kicsi a valószínűsége. Kína fő feladata, hogy szuperhatalommá váljon, és megnyerje az úgynevezett „stratégiai versenyt” az Egyesült Államokkal. Ezt a feladatot három fő területen hajtják végre: gazdasági, technológiai és katonai területen. Elemzők szerint Kína 10-15 éven belül számos területen paritást érhet el az Egyesült Államokkal, a világ első gazdaságává válhat és így tovább” – mondta Poita úr.

Ehhez pedig Kínának partnerekre van szüksége.

„Ami Oroszországot illeti, nem nevezhető Kína fontos gazdasági partnerének, ugyanakkor ez az ország fontos diplomáciai és ideológiai partner számára. Ha azt nézzük, hogy Kína és Oroszország hogyan szavaz az ENSZ Közgyűlésén vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsában... Folyamatosan összehangoltan csinálják, gyakorlatilag minden kulcsfontosságú kérdésben teljes mértékben támogatják egymást” – tette hozzá a szakértő.

Kína nem ítéli el Oroszország lépéseit, bírálja a "NATO keleti bővítését", és továbbra is kijelenti, hogy tiszteletben kell tartani Oroszország "racionális biztonsági aggályait". A kínai médiakörnyezet teljesen újraközvetíti Oroszország helyzetképét, sőt egyenesen téves információkat terjeszt, például az úgynevezett húsz amerikai biolabor ukrajnai tevékenységéről.

„Kína erős támogatást nyújt Oroszországnak a diplomácia és a média szintjén. De más kérdésekben - katonai és haditechnikai - továbbra is korlátozza a segítségnyújtást. Nos, Kína eddig nem szegte meg a szankciókat. Ezért Biden többek között tárgyalásokat fog folytatni Jinpinggel Kína semlegességéről, amelyet a jövőben is fenn kell tartani” – mondta Jurij Poita.

Maxim Yali nemzetközi politológus szerint az Egyesült Államok számára fontos, hogy Kína ne kerüljön közelebb Oroszországhoz, ne egyesüljön vele abban a politikai és gazdasági szövetségben, amelynek lépései idén februárban megtörténtek.

„Eddig minden tárgyalás Washington és Peking között oda vezetett, hogy Kína a szankcióktól tartva nem nyújt katonai segítséget Oroszországnak, nem segíti fegyverrel, pedig Moszkva kérte. Kína nem váltja át dollárra Oroszország kínai arany- és devizatartalékának egy részét, amit Oroszország is kért. Sok kínai vállalat a nyugati szankcióktól tartva elhagyta az orosz piacot, többek között olyan fontos területeken, mint az olaj- és dróngyártás” – mondta a politológus.

 

[Yoda]

A szakértő szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy Kína az Egyesült Államok szövetségesévé válik az Oroszországgal való konfrontációban.

"Kína számára Oroszország fontos energia- és nyersanyag-függelék" - mondta Maxim Yali. – Diplomáciai téren Kína is segíti Oroszországot. Gazdaságban - ragaszkodik a viszonylagos semlegességhez. Nem hiszem, hogy többre számíthatunk."

„Nemrég tartottak egy gazdasági fórumot Szentpéterváron, ahol Hszi Csin-ping kínai vezető beszélt videós linken keresztül. Vagyis Kína bizonyos kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, és Kína jelentősen (majdnem kétszeresére) növelte az orosz olajtermékek vásárlását, ami komoly gazdasági segítségnek tekinthető az agresszornak – mondja Alekszandr Kocsetkov politológus . "De Kína még nem tett felvilágosítást a csúcstechnológiás berendezések Oroszországnak való szállításáról".

Kína számára Oroszország fontos energia-, nyersanyag-függelék

Oroszország pedig, mint tudják, nem tud önállóan high-tech rakétákat gyártani (sem cirkáló, sem ballisztikus), nem tud drónokat, vezérlőrendszereket, irányítást, kommunikációt stb. gyártani importált alkatrészek nélkül.



„Az Egyesült Államok a Nagy Háború kezdetétől fogva igyekezett minimalizálni az Oroszországnak nyújtott kínai segélyt. És most többé-kevésbé sikerül nekik. Ezért rendkívül fontosak számunkra az Egyesült Államok és Kína közötti bármilyen tárgyalások – hangsúlyozza a szakember. - De Kína soha nem lesz az Egyesült Államok szövetségese. Kína mindig csak a saját érdekeiből indul ki. Kína számára érdekes a vámok eltörlése, felülvizsgálata vagy csökkentése. Ezért a pekingi garanciák továbbra is nagy sikernek tekinthetők a Biden-Jinping tárgyalásokon, és továbbra is viszonylag semleges álláspontot képviselünk Moszkvával kapcsolatban: nem nyújtunk katonai vagy egyéb segítséget, és nem veszünk részt az ottani védelmi struktúrák felépítésében. ."

Makar Taran történész és orientalista is úgy véli, hogy Biden bizonyos bátorítási elemet fog alkalmazni a tárgyalásokon, hogy Kína továbbra is viszonylag semlegesen viszonyuljon Oroszország Ukrajnával folytatott háborújához.

„Pontosan a demokraták és Biden stílusa szerint ösztönző mechanizmust kell alkalmazni az együttműködésre. De ezek a tárgyalások azért is fontosak, mert a felek szándékai hangot kapnak – mondta Taran úr. - Biden hallani (érezni / megérteni) akarja a jelenlegi kínai helyzetet. Jinping is érdeklődik. Mindenesetre az Egyesült Államoknak és nekünk is nagyon fontos, hogy Kína legalábbis katonailag ne legyen komoly hátországa Oroszországnak. Tehát röviden Washington munkaképlete a Pekinggel folytatott tárgyalások során: a vámok eltörléséért/csökkentéséért cserébe Kínának továbbra is viszonylag semleges álláspontot kell fenntartania Oroszországgal szemben.

A szakértő bízik abban, hogy mindkét félnek sikerül megegyeznie.

"Igen, Oroszország taktikailag fontos Kína számára, de az Egyesült Államok és Európa stratégiailag fontos" - mondta.

Kína a háború kezdete óta kiváró magatartást tanúsít. De amikor látta, hogy a Nyugat felébredt, hogy a Nyugat többnyire Ukrajna támogatására mozgósított…

„Nyilvánvaló, hogy Kína egyszerűen nem tudott szembemenni fő piacai politikai céljaival. Ezért működött a gazdasági merkantilizmus. Vagyis Kínának deklarálnia kell különálló - politikailag harmadik pozícióját: nem ítéljük el Oroszországot, de katonailag és technikailag sem segítjük - mondja a szakértő-orientalista. "Másrészt… Kína gazdasága gyakorlatilag minden – státusz, befolyás, katonai modernizáció, társadalmi-gazdasági stabilitás és így tovább."

Kína megérti, hogy mindezt át lehet húzni, ha egy rossz lépést tesz. És így egyensúlyoz.

"Eddig jól egyensúlyozott, de ez az egyensúly sok szkepticizmust vált ki Kínával kapcsolatban" - zárta szavait Makar Taran.

Myroslav Liskovics . Kijev

 

[Flamand]

USAAF , US NAVY, US MARINES, US ARMY
valami ilyesmi.
Tehát a USA haderő úgy van felépítve hogy tud több fronton is harcolni.
A II. vh. közepétől ugyi
USAAF + US ARMY európában
a MARINES + NAVY a csendesen
és
MŰKÖDÖTT!
A orosznak bocsánat szovejetnek meg lend lease el működött a honvédelem. + Ázsiában is lazsálhattak.
Na ez itt és most kérdés lehet.
Ja meg honvédelem volt és nem ők akartak megtámadni másokat /finnek balti államokat ugye megtámadták azért/.

Esetleg Vietnam,Grenada,Dominika,Panama,Haiti,Irak,Líbia. Csak így gyorsan néhány,ha esetleg a Dagoba rendszer történelem könyveiből hiányozna ez a néhány rész.

 

[Törölt tag 1711]

Végül csak előbújt a yoda-ból a wilson, lehet elfelejtett átjelentkezni az éjszakás?