Kínának tanulnia kell Oroszország pénzügyi tanulságaiból
Média: Observer Network 2022-03-17 11:50
Eredeti Admiralty Observer Network
Az ukrán konfliktus inflációra és monetáris politikára gyakorolt hatása a következő hónapokban lesz a legjelentősebb, hosszabb távon a háború nemzetközi gazdasági rendre gyakorolt legnagyobb hatását az Orosz Központi Bank és az Orosz Központi Bank elleni közös szankciók jelentik. Oroszország devizatartalékainak befagyasztása.ez az ügy.
Jin Zhong, a Wen Observer Network oszlopos tagja
Közgazdaságtudományi PhD, makrobefektető
A helyzet Ukrajnában még mindig patthelyzetben van, bár nem tudjuk, meddig tart ez a háború, de már most megpillanthatjuk a világgazdaságra gyakorolt hatását.
Először is, az infláció olyan, mint az étolaj a tűzön, és rövid távon erősödni fog. Jelenleg az olaj világpiaci ára 120 dollár körül ingadozik, és Biden hivatalosan is aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely betiltja az orosz energiát, beleértve az orosz kőolaj és egyes kőolajtermékek, cseppfolyósított földgáz és szén behozatalának tilalmát; Befektetés megtiltja az amerikaiaknak, hogy finanszírozzák vagy támogassák az oroszországi energiavállalatokba történő beruházásokat stb. Ha az energiaszankciókat végrehajtják, a világpiaci energiaáraknak még bőven lesz tere az emelkedésnek.
Az energiatermékek mellett az orosz természeti erőforrások nagy része átmenetileg kiszorult a világpiacról, ami a kínálati oldalon is óriási költségnyomást okozott.
A nemzetgazdasághoz és az emberek megélhetéséhez kapcsolódó mezőgazdasági termékeket példaként véve Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb búzaexportőrei. A háború kezdete óta több mint 70%-kal emelkedett a búza ára a chicagói határidős piacokon az Egyesült Államokban. Oroszország és Fehéroroszország a világ három legnagyobb kálium-műtrágya-gyártója, a nitrogén-műtrágyák fő nyersanyaga pedig a földgáz. Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni gazdasági embargó okozta szárnyaló műtrágyaárak nagyban befolyásolták a költségeket. szinte globális élelmiszertermelésből.
Tavaszi szántási szezon (adattérkép a Xinhuanettől)
Az ukrajnai konfliktus előtt a pénzpiacok arra számítottak, hogy a bázisidőszaki hatás hatására az idei első negyedév után enyhül, sőt csökken az infláció Nyugaton, most azonban a háborús és gazdasági szankciók kétségtelenül késleltetik az infláció csökkenését. az inflációs ráta..
Ugyanakkor az, hogy Európának és az Egyesült Államoknak növelnie kell a védelmi kiadásait, rövid távon késlelteti a monetáris politika szigorítását Európában és az Egyesült Államokban. Közülük az Európai Központi Bank a Fednél is dühösebb lesz, a Fed továbbra is azt állítja, hogy márciusban 25 bázisponttal emeli a kamatot, ami jóval kevesebb, mint a háború előtt a piac által várt 50 bázispont. Előfordulhat, hogy idén nem tud kamatot emelni az Európai Központi Bank, ami miatt az euró is zuhant a dollárral szemben.
Sok média az euró dollárral szembeni árfolyamának esését annak bizonyítékaként fogja fel, hogy a tőke kiáramlik Európából az Egyesült Államokba, ami tovább bizonyítja, hogy az Egyesült Államok indítéka ebben a háborúban Európa megzavarása, pánik keltése. , majd visszatolják a tőkét az Egyesült Államokba a kamatemelések okozta piac pótlására A források szűkösek, de a pénzpiac teljesítménye a valóságban nem támasztja alá ezt az állítást.
Az Egyesült Államok és Európa közötti árfolyamváltozások inkább monetáris politikai különbségek következményei. Ha valódi pánik és tőkemenekülés van az európai piacon, akkor a nagy európai országok államkötvényeire óhatatlanul eladási nyomás nehezedik, és ennek megfelelően a piaci kamatlábak is óhatatlanul változnak - akárcsak Oroszország szankcionálása után, a jegybank kamatot emelt. 1050 bázisponttal egyik napról a másikra 20%-ra, a pénzügyi piacok stabilizálása érdekében.
Ez a változás több európai ország kötvényhozamának historikus változási diagramján is látható.
Német, francia, görög, lengyel 10 éves kötvényhozamok
A 2010-es európai adósságválság csúcspontján egykor azt hitték, hogy Görögország csődbe megy és kilép az eurózónából. Sok befektető is úgy gondolta, hogy az euró talán már nem is lesz. Mindez a görög kormány hozamán is megmutatkozott. 2012 elején 29%-ra emelkedett, mivel a befektetők görög államkötvényeket dömpingeltek és pénzt helyeztek át más országokba.
Az orosz-ukrán háború kezdetétől napjainkig valóban meredeken emelkedett a lengyel államkötvények hozama az ukrán határon, de messze van a pánik szintjétől. Franciaország és Németország államadósságai alig reagáltak a háborúra.
Az európai és amerikai tőzsdék alapvetően több mint 10%-kal estek vissza az év eleje óta.A kamatemelések idejének közeledtével a tőke globális költsége emelkedik.Az ömlesztett áruk ipari láncát és a hadiipari vállalkozásokat kivéve, a legtöbb ország és iparág szembesül ebben az évben.meglehetősen komoly kihívás. A háború miatt Európából az Egyesült Államokba menekülő tőke története ugyan kellemes, de nem felel meg a valós helyzetnek.
Az ukrán háború inflációra és monetáris politikára gyakorolt hatása a következő hónapokban lesz a legjelentősebb, hosszabb távon a háború nemzetközi gazdasági rendre gyakorolt legnagyobb hatását az Orosz Központi Bank és az Orosz Központi Bank elleni közös szankciók jelentik. Oroszország devizatartalékainak befagyasztása.ez az ügy.
A hagyományos nyugati közgazdasági és pénzügyi tankönyvekben az amerikai kincstári kötvények a kockázatmentes eszközök tipikus képviselői. Vagyis az összes pénzügyi eszköz közül az Egyesült Államok kincstári kötvényei jelentik az eszközárazás „horgonyát”, az összes többi eszközár hozama pedig a horgonyok változásán alapul. Természetesen az euró státusza később fokozatosan stabilizálódott, és az európai maggazdaságok, például Németország államkötvényei is az euró eszközeinek "horgonyává" váltak, és egykor a negatív hozamok piaci kezelését élvezték.
Ma a „kockázatmentesség” hozzárendelése valószínűleg nagy kérdőjel lesz. Az Egyesült Államok két jegybankot, Oroszországot és Iránt, Európa pedig az orosz jegybankot szankcionálta. Oroszország számára a fejlett országok kockázatmentesnek hitt több százmilliárdos államadóssága most talán még a tőkét sem kapja vissza.
A különböző országok méltóságainak beszédei szerint az Egyesült Államok és Európa úgy tűnik, nagyon elégedett ennek a szankciós eszköznek a hatásával. A jövőben egy ilyen praktikus eszközt Európa és az Egyesült Államok is használhat mások szankcionálására. Túlzóan fogalmazva attól tartok, hogy még a tofu agyvelő evés is édes vagy sós buli lehet indok a szankciókra.
Úgy gondolom, hogy sok ország éber ilyenkor, és a devizatartalékok geopolitikai kockázata olyan nagyra nőtt, hogy minden országnak oda kell figyelnie.
Függetlenül attól, hogy mások mit tesznek, hogyan reagáljon Kína erre a kockázatra?
Először is, a „ne tedd a tojásokat egy kosárba” diverzifikációs elmélet itt is érvényes. hazám jelenlegi devizatartaléka körülbelül 3,3 billió USD. Korlátozott jelentések szerint tudhatjuk, hogy állományunk nagy része fejlett országok államadóssága.
Hivatalos tartalékeszközök (2021), az Állami Devizaigazgatási Hivatal képén
A befektetések diverzifikálása azt jelenti, hogy fontolóra kell venni az eszközök birtoklási körének kiterjesztését a nagyobb fejlett országokból a legtöbb fejlődő országra. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének több mint 193 tagállama van. A háborúk és a rendkívüli szegénység miatti több tucat országot leszámítva a fejlett országokon kívül közel 100 ország államadósságának tartását fontolhatjuk meg, különösen a viszonylag bőséges forrásokkal rendelkező országokban, szemben a kínai entitásokba való befektetéssel. . olyan országok, amelyek több RMB eszközt tartanak devizatartalékként. Az általuk nemzeti valutájukon kibocsátott kincstári kötvényeket be kell vonni a kínai devizatartalékok alternatív körébe.
Ezeknek a nem fejlett országoknak a helyi valutában kibocsátott kincstárkötvényeinek bizonyos hiányosságokkal kell rendelkezniük, például sok ország valutája nem konvertálható szabadon, és sok ország instabil monetáris politikája gyakran valuta leértékelődéséhez vezet stb. , hazám devizagazdálkodásának másodlagos fókuszában az értékmegőrzés és felértékelődés kell, elsődleges cél a devizatartalék tőke biztonságának biztosítása, így ezek a hiányosságok az az ár, amit el tudunk viselni.
Ki kell emelni, hogy az Egyesült Államokban a jelenlegi kamatemelési ciklus, az USA-dollár árfolyama más devizákhoz képest növekszik, és a nem fejlett országok különösen komoly devizaleértékelődési és tőkekiáramlási problémákkal szembesülnek. ezekben az országokban, amikor leértékelődik a valutájuk és magas a kamatláb.
Másodszor, a 3300 milliárdos devizatartalék túl sok, hiába hajtjuk végre a fenti javaslatok szerinti diverzifikációt, túl magas lehet a fejlett országokba való végső befektetésünk összege. Egy másik ellenintézkedés tehát az import növelése és ennek a devizának a költése.
Ezt a devizát hova kell költeni? Az első választás természetesen a high-tech termékek, de sajnos ennek az útnak a nagy része jelenleg nem járható. Ugyanez igaz a külföldi befektetésekre is, nem sok igazán értékes céget lehet megvásárolni. A hazai gazdaság hosszú távú megfontolása érdekében a kínai deviza továbbra is nagy mennyiségű természeti erőforrást és nyersanyagot vásárolhat.
