Amikor még annál is naivabb voltam, mint amilyen most vagyok, akkor azt hittem, hogy a világ egyre okosabb és bölcsebb lesz, hiszen az utódoknak már nem kell belelépni a...a...hogy is mondta a Voga-Turnovszky duó?
"...Hát tulajdonképpen puhába léptem
De egymás mögött szorosan a jó - Hej hó!..."
S aztán nem; hiába látja az utód, hogy a láncdohányos szülei tüdőrákban haltak meg, nem tanul belőle, hiszen csak minden ötödik dohányos lesz tüdőrákos,
, de ő nem!
Mindig más!
Oszt' ezek a felmenői voltak, nem is a csak képekről és elmondásból ismert nagyszülei...
...amikor a bronchoszkópizáló tüdőgyógyász orvos láncdohányos... úgyhogy jól meg is halt ötvenesként tüdőrákban!
Akkor miért tanulna a 80 évvel ezelőtti őrületből!?
Mindig mással történnek a balesetek, mindig más lesz beteg, mindig másnak borul be a hitele (a hitelválságoknak is van egy ilyen fűrészfogas jellegörbéje...), mindig más lesz csúnya, elbutult, beteg öreg, ő örökké egészséges, fiatal, no meg örök életű marad.
(Aztán megszakadva hordják le kétnaponta hordággyal az ő örök életére szánt terméskő házának az emeletéről a meredek lépcsőn a betegszállítók művesekezelésre az agyvérzettjét - kapzsi és harácsoló kollégám volt, nyugodjék békében)
S mindig máshol lesznek háborúk, s mindig más lesz háborús áldozat.
Mi azt hittük itt Európa közepén, hogy itt már örökké béke lesz, erre tessék; balkáni háborúk, most meg ukrán helyzet.
S persze ugyanúgy sorozatlövő fegyverekkel, meg lövegekkel, mint buta és tájékozatlan felmenőink életében két világháborúban is.
Az emberi faj sem egyénként sem, sem nagyobb halmazokként sem tanul eléggé a sorstragédiákból és a történelemből, újra és újra
tátott szájjal szalad bele a szaporítószerv erdőbe.
A Közel-Kelet meg egyenesen állatorvosi ló; adva van két világfelfogás/vallás, ahol a szemet szemért elv az irányadó olyan szemlélettel, hogy a hibáinkról, tetteinkről, ha netán tehetünk is róla, igazából nem számít, mert majd minden úgy is úgy lesz, ahogy a magasabb rendű akarja...
Így ott még abból sem tanulnak, ami nyolc éve történt, nemhogy ami nyolcvan...
Ehh...