Top secret US strike cell was 'behind high civilian death toll in Syria'
Pilots eventually refused to carry out air strikes ordered by 'Talon Anvil' as civilian deaths mounted
www.telegraph.co.uk
[BIZTPOL] Közel-kelet
- Téma indítója duckdodgers™
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
www.telegraph.co.uk
Csak egy rossz lépés!
www.tehrantimes.com
Just one wrong move!
TEHRAN — An intensification of the Israeli military threats against Iran seems to suggest that the Zionist regime has forgotten that Iran is more than capable of hitting them from anywhere.
W
Wilson
Guest
„Az izraeliek kezdik felismerni, hogy a zsidó államnak egyedül kell szebe néznie Irán nukleáris programjával.
A Jewish World újság az amerikai-izraeli újságíró, a The Jerusalem Post helyettes szerkesztője, Caroline Glick elemző cikkét jelentette meg Alexander Nepomniachtchi fordításában,
Valami kezd megváltozni az izraeli katonai vezetés megítélésében az iráni nukleáris fenyegetésről. Egyre több bizonyíték van arra, hogy az IDF vezérkara és a Moszad kezd rájönni egy egyszerű és keserű igazságra – az Egyesült Államok nem osztja Izrael azon célját, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását.
Például a múlt héten Michael Makovsky , a Jewish National Security Institute of America (JINSA) vezetője, egy washingtoni székhelyű, izraeli és amerikai tábornokok közötti kapcsolatokat fejlesztő csoport, a New York Postban közzétett egy cikket, amelyben leírja ezt a megrázó felébredést.
Először is, az Egyesült Államok kivonulása Afganisztánból megmutatta, hogy a Biden-kormány csendben elárulja amerikai szövetségeseit.
Másodszor , az adminisztráció azon döntése, hogy nem reagál az október 20-i iráni támadásra a szíriai Al-Tanfban lévő amerikai légitámaszponton, demonstrálta az Egyesült Államok hajlandóságát, hogy lehetővé tegye Iránnak, hogy büntetlenül megtámadja.
Az adminisztráció beleegyezése, hogy az irániak megalázzák a bécsi nukleáris tárgyalásokon, azt bizonyítja, hogy az adminisztráció egyetlen dolgot akar, azt, hogy megállapodást – bármilyen megállapodást – kössön Iránnal.
Makovszkij szerint az izraeliek megosztottak abban, hogy maguk az irániak mit akarnak, és még mindig nem hagytak fel azzal a reménnyel, hogy az amerikaiakkal valahogy szót értenek. Cikkét azzal zárja, hogy az Egyesült Államoknak biztosítania kell Izraelt az iráni nukleáris létesítmények elleni sikeres támadásokhoz az Egyesült Államok részvétele nélkül is a szükséges felszerelésekkel és katonai platformokkal.
Az izraeli biztonsági szolgálat vezetésének hangulatát ismertető ismertetéséből azonban világossá válik, hogy jelentősen meggyengült az izraeli biztonsági szolgálat vezetőinek hite abban, hogy az Egyesült Államok valóban beváltja ígéretét, amely megakadályozza Irán atomhatalommá válását. Kezdik felismerni, hogy az Irán elleni harcban Izrael egyedül maradt a problémával.
Érthető a Biden-kormányzattal kapcsolatos frusztráció, amelyet az izraeli hadsereg most érzett. Szintén nyilvánvaló, hogy nem hajlandó elfogadni a tragikus valóságot. De mindkettőben van valami mélyen nyugtalanító.
Hol voltak ezek a tábornokok az elmúlt 13 évben?
Barack Obama volt amerikai elnök 2009. januári hivatalba lépése óta az Egyesült Államok két politikával küzd Irán nukleáris programja ellen. Az első az Obama-Biden politika. A második Donald Trump politikája .
Az Obama-Biden politika olyan diplomáciai lépésekből áll, amelyek lehetővé teszik Iránnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa támogatásával végül nukleáris fegyverekhez jusson, és a végeredményt "békeként" jelölje meg.
Obama 2015-ös nukleáris megállapodása Iránnal – az úgynevezett Közös Átfogó Akcióterv, amelyet Biden most kétségbeesetten próbál újjáéleszteni – biztosította, hogy Irán legkésőbb 2030-ig nukleáris küszöbállammá váljon. Ahogy Makovszkij tábornokai is felhívták a figyelmet, Biden diplomáciai mesterkedéseiből világossá válik, hogy ő és csapata minden megállapodással elégedett lesz – még azzal is, amely nemzetközi jóváhagyást ad Iránnak atomfegyver-programjához, és azonnal felold minden, az iráni rezsim elleni szankciót.
Trump iráni atomprogramjával kapcsolatos politikája feltűnően különbözött Obama-Biden politikájától. Nem hagyta el Amerika közel-keleti szövetségeseit. Éppen ellenkezőleg, felhatalmazta őket. Trump politikája az volt, hogy olyan diplomáciai, gazdasági és katonai környezetet teremtsen Izrael számára, amely sikeresen megtámadhatja Irán nukleáris létesítményeit.
A köztük lévő összes nézeteltérés ellenére egyrészt az Obama-Biden-politikának, másrészt a Trump-politikának volt egy közös nevezője: mindkettő kizárta, hogy az Egyesült Államok katonai csapást mérjen Irán nukleáris létesítményeire.
Ez a pillanat, amely egyesíti őket, mindig egyértelmű volt. Bárki, aki valóban hallani akarta, mit mondanak az amerikaiak, és látni akarta, mit csinálnak, azonnal megértheti, hogy az Egyesült Államok nem fogja megtámadni Irán nukleáris létesítményeit. Az egyetlen fél, amelytől elvárható volt, hogy megtámadja Irán nukleáris létesítményeit – ha erre kötelezték – Izrael volt.
Azok, akik nem akartak szembenézni a valósággal, ragaszkodnak a népszerű, de teljesen helytelen narratívákhoz.
Ezek közül a legnépszerűbb, amelyet Makovszkij izraeli barátai is megismételtek, az a teljesen hamis állítás, miszerint a 2015-ös Obama-megállapodás lelassította Irán nukleáris fejlődését, és ezért pozitív fejlemény.
Ma a köreikben domináns Amerika-barát klikk vezető izraeli katonai vezetői és a baloldali politikai táborhoz tartozó kollégáik azzal érvelnek, hogy a 2015-ös megállapodás lelassította Irán nukleáris előrenyomulását, és ugyanezt tenné Biden terve is a megállapodás megújítására. Ugyanakkor azt mondják, hogy ez jó, hiszen így Izraelnek lesz ideje kifejleszteni az iráni nukleáris létesítmények megtámadásához szükséges katonai eszközöket.
Sajnos ez az álláspont nem a valóság elfogadásán, hanem éppen ellenkezőleg, figyelmen kívül hagyásán alapul. Amint azt Dr. David Wurmser amerikai stratégiai szakértő nemrég Izrael Ha-yomnak kifejtette , az irániak nem lassították le az urándúsítási folyamatot azzal, hogy beleegyeztek a JCPOA-ba.
Wurmser, aki a Bush és Trump nemzetbiztonsági tanácsában dolgozott, kifejtette, hogy az irániak egyszerűen a nukleáris menetrendjük szerint időzítették a megállapodást.
2014-2015-ben az irániak megkezdték a továbbfejlesztett centrifugák kidolgozását, amelyek képesek katonai szintre dúsítani az uránt. A nukleáris megállapodásról folytatott tárgyalások során az irániak ragaszkodtak ahhoz, hogy a megállapodás értelmében folytathassák nukleáris kutatásaikat és fejlett centrifugák fejlesztését.
Obama és csapata teljesítette követelésüket. 2016-ban és 2017-ben arról számoltak be, hogy Irán sikeresen tudta használni a modern centrifugákat.
Ahogy Wurmser elmagyarázza, Irán elkezdte használni fejlett centrifugáit az urán 60%-os dúsítására, amint készen állt. Az a népszerű állítás, miszerint Trump 2018-as döntése, hogy kilép a JCPOA-ból, provokálta Irán lépéseit, nem más, mint téveszme. Irán Trump tetteitől függetlenül megtenné. Az urándúsításban az igazi ugrás Biden beiktatása után következett be az irániak körében. Érkezése bizalmat ébresztett az irániakba, hogy nem találkoznak Washington ellenállásával a nukleáris befejezés felé vezető úton.
Az egyetlen személy, aki az Obama-adminisztráció kezdetétől fogva egyértelműen megértette a valóságot, és ennek megfelelően cselekedett, az akkori miniszterelnök, Benjamin Netanjahu volt .
Netanjahu látta, hogy Irán, amilyen gyorsan csak tud, előre rohan atomprogramjával. Azt is látta, hogy az Egyesült Államok nem fog erőszakot alkalmazni az előrenyomulás megakadályozására. Amikor egy jól koordinált kórus kórusban elkezdte azt skandálni, hogy a JCPOA lelassítja Irán nukleáris fejlődését, Netanjahu jogosan utasította el ezeket az állításokat abszurdnak nevezve őket.
Felismerve, hogy az amerikaiak nem támadják meg Irán nukleáris létesítményeit, Netanjahu az izraeli diplomáciai, katonai, hírszerzési, kibernetikai és szabotázsképességek fejlesztésén, bővítésén és felhasználásán fáradozott, hogy kárt okozzon Irán nukleáris programjában. Netanjahu készen állt arra, hogy Izrael egyedül menjen neki, és pragmatikusan szövetségeseket keresett, együttműködve mindenkivel, aki készen állt arra, hogy Izraellel együtt szembeszálljon Iránnal.
Netanjahu többek között az Irán elleni gazdasági szankciókért lobbizott, meg akarta fosztani az ajatollahokat az atomprogramjuk finanszírozásához szükséges gazdasági forrásoktól. A szankciók hozzájárultak az iráni rezsim destabilizálásához is, megfosztva nukleáris programját legitimitásától a gyorsan elszegényedő iráni nép szemében.
Netanjahu aktívan fellépett a diplomáciai színtéren, hogy aláássa Obama és Biden azon képességét, hogy a békevágy leple alatt eladják iránbarát politikájukat a Kongresszusnak, hangsúlyozva azt a veszélyt, amelyet Irán nukleáris programja jelent Izraelre, az egész Közel-Keletre, a globális biztonságra és magának az Egyesült Államoknak a biztonságára.
A Jewish World újság az amerikai-izraeli újságíró, a The Jerusalem Post helyettes szerkesztője, Caroline Glick elemző cikkét jelentette meg Alexander Nepomniachtchi fordításában,
Valami kezd megváltozni az izraeli katonai vezetés megítélésében az iráni nukleáris fenyegetésről. Egyre több bizonyíték van arra, hogy az IDF vezérkara és a Moszad kezd rájönni egy egyszerű és keserű igazságra – az Egyesült Államok nem osztja Izrael azon célját, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását.
Például a múlt héten Michael Makovsky , a Jewish National Security Institute of America (JINSA) vezetője, egy washingtoni székhelyű, izraeli és amerikai tábornokok közötti kapcsolatokat fejlesztő csoport, a New York Postban közzétett egy cikket, amelyben leírja ezt a megrázó felébredést.
Makovszkij megjegyzi, hogy minden beszélgetőpartnere ugyanazt a három pontot említette.
Először is, az Egyesült Államok kivonulása Afganisztánból megmutatta, hogy a Biden-kormány csendben elárulja amerikai szövetségeseit.
Másodszor , az adminisztráció azon döntése, hogy nem reagál az október 20-i iráni támadásra a szíriai Al-Tanfban lévő amerikai légitámaszponton, demonstrálta az Egyesült Államok hajlandóságát, hogy lehetővé tegye Iránnak, hogy büntetlenül megtámadja.
Az adminisztráció beleegyezése, hogy az irániak megalázzák a bécsi nukleáris tárgyalásokon, azt bizonyítja, hogy az adminisztráció egyetlen dolgot akar, azt, hogy megállapodást – bármilyen megállapodást – kössön Iránnal.
Makovszkij szerint az izraeliek megosztottak abban, hogy maguk az irániak mit akarnak, és még mindig nem hagytak fel azzal a reménnyel, hogy az amerikaiakkal valahogy szót értenek. Cikkét azzal zárja, hogy az Egyesült Államoknak biztosítania kell Izraelt az iráni nukleáris létesítmények elleni sikeres támadásokhoz az Egyesült Államok részvétele nélkül is a szükséges felszerelésekkel és katonai platformokkal.
Az izraeli biztonsági szolgálat vezetésének hangulatát ismertető ismertetéséből azonban világossá válik, hogy jelentősen meggyengült az izraeli biztonsági szolgálat vezetőinek hite abban, hogy az Egyesült Államok valóban beváltja ígéretét, amely megakadályozza Irán atomhatalommá válását. Kezdik felismerni, hogy az Irán elleni harcban Izrael egyedül maradt a problémával.
Érthető a Biden-kormányzattal kapcsolatos frusztráció, amelyet az izraeli hadsereg most érzett. Szintén nyilvánvaló, hogy nem hajlandó elfogadni a tragikus valóságot. De mindkettőben van valami mélyen nyugtalanító.
Hol voltak ezek a tábornokok az elmúlt 13 évben?
Barack Obama volt amerikai elnök 2009. januári hivatalba lépése óta az Egyesült Államok két politikával küzd Irán nukleáris programja ellen. Az első az Obama-Biden politika. A második Donald Trump politikája .
Az Obama-Biden politika olyan diplomáciai lépésekből áll, amelyek lehetővé teszik Iránnak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa támogatásával végül nukleáris fegyverekhez jusson, és a végeredményt "békeként" jelölje meg.
Obama 2015-ös nukleáris megállapodása Iránnal – az úgynevezett Közös Átfogó Akcióterv, amelyet Biden most kétségbeesetten próbál újjáéleszteni – biztosította, hogy Irán legkésőbb 2030-ig nukleáris küszöbállammá váljon. Ahogy Makovszkij tábornokai is felhívták a figyelmet, Biden diplomáciai mesterkedéseiből világossá válik, hogy ő és csapata minden megállapodással elégedett lesz – még azzal is, amely nemzetközi jóváhagyást ad Iránnak atomfegyver-programjához, és azonnal felold minden, az iráni rezsim elleni szankciót.
Trump iráni atomprogramjával kapcsolatos politikája feltűnően különbözött Obama-Biden politikájától. Nem hagyta el Amerika közel-keleti szövetségeseit. Éppen ellenkezőleg, felhatalmazta őket. Trump politikája az volt, hogy olyan diplomáciai, gazdasági és katonai környezetet teremtsen Izrael számára, amely sikeresen megtámadhatja Irán nukleáris létesítményeit.
A köztük lévő összes nézeteltérés ellenére egyrészt az Obama-Biden-politikának, másrészt a Trump-politikának volt egy közös nevezője: mindkettő kizárta, hogy az Egyesült Államok katonai csapást mérjen Irán nukleáris létesítményeire.
Ez a pillanat, amely egyesíti őket, mindig egyértelmű volt. Bárki, aki valóban hallani akarta, mit mondanak az amerikaiak, és látni akarta, mit csinálnak, azonnal megértheti, hogy az Egyesült Államok nem fogja megtámadni Irán nukleáris létesítményeit. Az egyetlen fél, amelytől elvárható volt, hogy megtámadja Irán nukleáris létesítményeit – ha erre kötelezték – Izrael volt.
Azok, akik nem akartak szembenézni a valósággal, ragaszkodnak a népszerű, de teljesen helytelen narratívákhoz.
Ezek közül a legnépszerűbb, amelyet Makovszkij izraeli barátai is megismételtek, az a teljesen hamis állítás, miszerint a 2015-ös Obama-megállapodás lelassította Irán nukleáris fejlődését, és ezért pozitív fejlemény.
Ma a köreikben domináns Amerika-barát klikk vezető izraeli katonai vezetői és a baloldali politikai táborhoz tartozó kollégáik azzal érvelnek, hogy a 2015-ös megállapodás lelassította Irán nukleáris előrenyomulását, és ugyanezt tenné Biden terve is a megállapodás megújítására. Ugyanakkor azt mondják, hogy ez jó, hiszen így Izraelnek lesz ideje kifejleszteni az iráni nukleáris létesítmények megtámadásához szükséges katonai eszközöket.
Sajnos ez az álláspont nem a valóság elfogadásán, hanem éppen ellenkezőleg, figyelmen kívül hagyásán alapul. Amint azt Dr. David Wurmser amerikai stratégiai szakértő nemrég Izrael Ha-yomnak kifejtette , az irániak nem lassították le az urándúsítási folyamatot azzal, hogy beleegyeztek a JCPOA-ba.
Wurmser, aki a Bush és Trump nemzetbiztonsági tanácsában dolgozott, kifejtette, hogy az irániak egyszerűen a nukleáris menetrendjük szerint időzítették a megállapodást.
2014-2015-ben az irániak megkezdték a továbbfejlesztett centrifugák kidolgozását, amelyek képesek katonai szintre dúsítani az uránt. A nukleáris megállapodásról folytatott tárgyalások során az irániak ragaszkodtak ahhoz, hogy a megállapodás értelmében folytathassák nukleáris kutatásaikat és fejlett centrifugák fejlesztését.
Obama és csapata teljesítette követelésüket. 2016-ban és 2017-ben arról számoltak be, hogy Irán sikeresen tudta használni a modern centrifugákat.
Ahogy Wurmser elmagyarázza, Irán elkezdte használni fejlett centrifugáit az urán 60%-os dúsítására, amint készen állt. Az a népszerű állítás, miszerint Trump 2018-as döntése, hogy kilép a JCPOA-ból, provokálta Irán lépéseit, nem más, mint téveszme. Irán Trump tetteitől függetlenül megtenné. Az urándúsításban az igazi ugrás Biden beiktatása után következett be az irániak körében. Érkezése bizalmat ébresztett az irániakba, hogy nem találkoznak Washington ellenállásával a nukleáris befejezés felé vezető úton.
Az egyetlen személy, aki az Obama-adminisztráció kezdetétől fogva egyértelműen megértette a valóságot, és ennek megfelelően cselekedett, az akkori miniszterelnök, Benjamin Netanjahu volt .
Netanjahu látta, hogy Irán, amilyen gyorsan csak tud, előre rohan atomprogramjával. Azt is látta, hogy az Egyesült Államok nem fog erőszakot alkalmazni az előrenyomulás megakadályozására. Amikor egy jól koordinált kórus kórusban elkezdte azt skandálni, hogy a JCPOA lelassítja Irán nukleáris fejlődését, Netanjahu jogosan utasította el ezeket az állításokat abszurdnak nevezve őket.
Felismerve, hogy az amerikaiak nem támadják meg Irán nukleáris létesítményeit, Netanjahu az izraeli diplomáciai, katonai, hírszerzési, kibernetikai és szabotázsképességek fejlesztésén, bővítésén és felhasználásán fáradozott, hogy kárt okozzon Irán nukleáris programjában. Netanjahu készen állt arra, hogy Izrael egyedül menjen neki, és pragmatikusan szövetségeseket keresett, együttműködve mindenkivel, aki készen állt arra, hogy Izraellel együtt szembeszálljon Iránnal.
Netanjahu többek között az Irán elleni gazdasági szankciókért lobbizott, meg akarta fosztani az ajatollahokat az atomprogramjuk finanszírozásához szükséges gazdasági forrásoktól. A szankciók hozzájárultak az iráni rezsim destabilizálásához is, megfosztva nukleáris programját legitimitásától a gyorsan elszegényedő iráni nép szemében.
Netanjahu aktívan fellépett a diplomáciai színtéren, hogy aláássa Obama és Biden azon képességét, hogy a békevágy leple alatt eladják iránbarát politikájukat a Kongresszusnak, hangsúlyozva azt a veszélyt, amelyet Irán nukleáris programja jelent Izraelre, az egész Közel-Keletre, a globális biztonságra és magának az Egyesült Államoknak a biztonságára.
W
Wilson
Guest
Netanjahu legerősebb és legádázabb ellenfelei otthon az izraeli nemzetbiztonsági vezetők voltak. Az izraeli biztonsági vezetés Gabi Ashkenazi , Benny Gantz és Gadi Eisenkot vezérkari főnökei , valamint Meir Dagan és Tamir Pardo Moszad vezetésével Izrael biztonsági vezetése nem a valóságon, hanem a hiten alapuló politikát fogadott el.
Minden ellenkező bizonyíték ellenére a tábornokok makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy szerintük az Egyesült Államok végül megtámadja Irán nukleáris létesítményeit.
Igaz, elismerték, Izrael az egyetlen ország, amelyet Irán elpusztításával fenyeget. Ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy mivel Irán nukleáris programja az egész régiót, valamint Európát és az Egyesült Államokat fenyegeti, Amerika felelős az iráni nukleáris létesítmények megsemmisítéséért, nem Izrael.
És bár Obama maga is elismerte, hogy a JCPOA végén 2030-ban Irán független nukleáris potenciál felé való áttörésének ideje "nulla" lesz, a tábornokok továbbra is kitartottak amellett, hogy bízni lehet abban az ígéretében, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását. .
Izrael biztonsági főnökei az Egyesült Államok szándékainak ambiciózus, nem pedig a valóságon alapuló politikai értékelése alapján azzal érveltek, hogy Izrael feladata az amerikaiakkal való együttműködés. Ez azt jelenti, hogy semmi esetre sem lehet nyilvánosan vitatni az amerikaiak által elmondottakat. Izrael biztonsági főnökei azt mondták, hogy megfelelő koordináció révén, amikor eljön a nap, hogy lecsapjanak Iránra, képesek lesznek meggyőzni Washingtont a helyes dologról.
Az izraeli nemzetbiztonsági vezetők ettől az értékeléstől vezérelve egységes arccal léptek fel Netanjahu nukleáris megállapodás elleni diplomáciai kampánya ellen, és élesen bírálták az ilyen irányú tetteit. Támogatták Obamát Netanjahu ellen, és dicsérték a megállapodást.
2010-ben Ashkenazi és Dagan megtagadta Netanjahu azon közvetlen parancsának teljesítését, hogy készítsék fel az izraeli erőket az iráni nukleáris létesítmények megtámadására. Ami még rosszabb, Dagan átadta a parancsot Netanjahunak amerikai kollégájának, a CIA akkori főnökének, Leon Panettának .
Naftali Bennett miniszterelnök nem fejezte ki egyértelmű politikáját Iránnal szemben, bár az, hogy két héttel ezelőtt Izraelbe érkezett, nem volt hajlandó találkozni Robert Malley-vel , Biden tárgyalási megbízottjával, azt mutatta, hogy Bennett osztja Netanjahu álláspontját.
Mindenesetre a társadalom és saját kormánya csekély támogatásával Bennett nem a fő döntéshozó Iránnal kapcsolatban.
Ma ez a hatalom Benny Gantz védelmi miniszteré. Gantz az amerikai beállítottságú tábor legkiemelkedőbb és legbefolyásosabb képviselője. És bár a Biden-kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy megállapodást kössön – bármilyen megállapodást is – az ajatollahokkal, Gantz ezen a héten Washingtonba repült, hogy egyeztetni kezdjen. Az izraeli biztonsági intézmény növekvő aggodalmának semlegesítésére az amerikai kormányzat több szimbolikus lépést tett.
Például Gantz Washingtonba érkezése előtt egy magas rangú adminisztrációs tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy Gantz megvitatja kollégájával, Lloyd Austin védelmi miniszterrel egy közös amerikai-izraeli gyakorlatot az iráni nukleáris létesítmények megtámadásának gyakorlására. Ez a kijelentés szépen hangzik, de több okból is nehéz elhinni benne.
Először is, ha az Egyesült Államok valóban meg akarta támadni Irán nukleáris létesítményeit Izrael mellett, akkor a magas rangú tisztviselők nem hívták volna fel a Reuters hírügynökséget, hogy felfedjék ezt a rendkívül titkos állapotot.
Másodszor, miközben egy meg nem nevezett tisztviselő állítólagos szigorúan titkos hadműveleti terveket közölt a Reuters hírügynökséggel, Malli a Perzsa-öbölben tartózkodva elmagyarázta Amerika szövetségeseinek, hogy az Egyesült Államok eltökélt szándéka a megállapodás megkötése.
Végül Malli főnöke, Anthony Blinken külügyminiszter demonstratívan még csak beszélni sem hajlandó az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás lehetőségéről.
Nyilvánvaló, hogy a hiszékeny izraeli tábornokok szívesebben bíznának a Reutersben, mint Malliban. De a valóság nem az ő preferenciáiktól függ. Ahhoz, hogy Irán ne váljon atomfegyverrel rendelkező állammá, a tábornokok megkésett ébredésének gyorsan – maximális sebességgel – meg kell történnie.
Nemcsak azt kell elismerniük, hogy Netanjahunak kezdettől fogva igaza volt. El kell fogadniuk átfogó fellépési politikáját, amelynek célja az iráni rezsim meggyengítése Iránban, és el kell akadályozni az ajatollahok útját a bombához.
(Közzétette: Caroline Glick. Angol forrás: Israel Ha-Yom)
Colonelcassad
Minden ellenkező bizonyíték ellenére a tábornokok makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy szerintük az Egyesült Államok végül megtámadja Irán nukleáris létesítményeit.
Igaz, elismerték, Izrael az egyetlen ország, amelyet Irán elpusztításával fenyeget. Ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy mivel Irán nukleáris programja az egész régiót, valamint Európát és az Egyesült Államokat fenyegeti, Amerika felelős az iráni nukleáris létesítmények megsemmisítéséért, nem Izrael.
És bár Obama maga is elismerte, hogy a JCPOA végén 2030-ban Irán független nukleáris potenciál felé való áttörésének ideje "nulla" lesz, a tábornokok továbbra is kitartottak amellett, hogy bízni lehet abban az ígéretében, hogy megakadályozza Irán atomhatalommá válását. .
Izrael biztonsági főnökei az Egyesült Államok szándékainak ambiciózus, nem pedig a valóságon alapuló politikai értékelése alapján azzal érveltek, hogy Izrael feladata az amerikaiakkal való együttműködés. Ez azt jelenti, hogy semmi esetre sem lehet nyilvánosan vitatni az amerikaiak által elmondottakat. Izrael biztonsági főnökei azt mondták, hogy megfelelő koordináció révén, amikor eljön a nap, hogy lecsapjanak Iránra, képesek lesznek meggyőzni Washingtont a helyes dologról.
Az izraeli nemzetbiztonsági vezetők ettől az értékeléstől vezérelve egységes arccal léptek fel Netanjahu nukleáris megállapodás elleni diplomáciai kampánya ellen, és élesen bírálták az ilyen irányú tetteit. Támogatták Obamát Netanjahu ellen, és dicsérték a megállapodást.
2010-ben Ashkenazi és Dagan megtagadta Netanjahu azon közvetlen parancsának teljesítését, hogy készítsék fel az izraeli erőket az iráni nukleáris létesítmények megtámadására. Ami még rosszabb, Dagan átadta a parancsot Netanjahunak amerikai kollégájának, a CIA akkori főnökének, Leon Panettának .
Naftali Bennett miniszterelnök nem fejezte ki egyértelmű politikáját Iránnal szemben, bár az, hogy két héttel ezelőtt Izraelbe érkezett, nem volt hajlandó találkozni Robert Malley-vel , Biden tárgyalási megbízottjával, azt mutatta, hogy Bennett osztja Netanjahu álláspontját.
Mindenesetre a társadalom és saját kormánya csekély támogatásával Bennett nem a fő döntéshozó Iránnal kapcsolatban.
Ma ez a hatalom Benny Gantz védelmi miniszteré. Gantz az amerikai beállítottságú tábor legkiemelkedőbb és legbefolyásosabb képviselője. És bár a Biden-kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy megállapodást kössön – bármilyen megállapodást is – az ajatollahokkal, Gantz ezen a héten Washingtonba repült, hogy egyeztetni kezdjen. Az izraeli biztonsági intézmény növekvő aggodalmának semlegesítésére az amerikai kormányzat több szimbolikus lépést tett.
Például Gantz Washingtonba érkezése előtt egy magas rangú adminisztrációs tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy Gantz megvitatja kollégájával, Lloyd Austin védelmi miniszterrel egy közös amerikai-izraeli gyakorlatot az iráni nukleáris létesítmények megtámadásának gyakorlására. Ez a kijelentés szépen hangzik, de több okból is nehéz elhinni benne.
Először is, ha az Egyesült Államok valóban meg akarta támadni Irán nukleáris létesítményeit Izrael mellett, akkor a magas rangú tisztviselők nem hívták volna fel a Reuters hírügynökséget, hogy felfedjék ezt a rendkívül titkos állapotot.
Másodszor, miközben egy meg nem nevezett tisztviselő állítólagos szigorúan titkos hadműveleti terveket közölt a Reuters hírügynökséggel, Malli a Perzsa-öbölben tartózkodva elmagyarázta Amerika szövetségeseinek, hogy az Egyesült Államok eltökélt szándéka a megállapodás megkötése.
Végül Malli főnöke, Anthony Blinken külügyminiszter demonstratívan még csak beszélni sem hajlandó az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás lehetőségéről.
Nyilvánvaló, hogy a hiszékeny izraeli tábornokok szívesebben bíznának a Reutersben, mint Malliban. De a valóság nem az ő preferenciáiktól függ. Ahhoz, hogy Irán ne váljon atomfegyverrel rendelkező állammá, a tábornokok megkésett ébredésének gyorsan – maximális sebességgel – meg kell történnie.
Nemcsak azt kell elismerniük, hogy Netanjahunak kezdettől fogva igaza volt. El kell fogadniuk átfogó fellépési politikáját, amelynek célja az iráni rezsim meggyengítése Iránban, és el kell akadályozni az ajatollahok útját a bombához.
(Közzétette: Caroline Glick. Angol forrás: Israel Ha-Yom)
Colonelcassad
Bolgárok mennek vásárolni a törökökhöz az olcsó líra kapcsán
Szolejmáni elleni amerikai terrortámadásból Amerika 2020 legelején halálos merényletet hajtott végre Kászem Szolejmáni, az iráni Jeruzsálem Erő parancsnoka és Ábú Máhdí el-Muhándisz, az iraki Népi Mozgósítás vezető parancsnoka ellen Bagdad nemzetközi repülőterén. A terrortámadásra személyesen Donald Trump adta ki az utasítást. Arról viszont eddig csak feltételezések voltak, hogy Izrael is kivette a részét a merényletből. Támír Heiman tábornok, az izraeli hadsereg hírszerzési osztályának (ÁMÁN) nemrég leköszönt főnöke első hivatalos izraeli személyként most azonban elismerte: Izrael igenis tevékeny részese volt a bagdadi támadásnak – írja a mako.co.il/news-n12 és az intelligence.org.il.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/237655/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/237655/
Rasszizmus, nácik, Ajrópa segíííícsss. Szankciókat nekik me diszkriminálják a másikat és mert nem akarják, hogy a másik kulúrája vagy amije éppen van belefollyon az övékbe.
Mohammed vezeti Izrael népszerű babaneveinek listáját
www.rt.com
Mohammed tops Israel’s list of popular baby names
The most common name given to new-born boys in Israel during 2020 was Mohammed and, for girls, Maya, according to government data.
Oroszország rosszallást fejezi ki Törökországnak egy park szeparatistáról való elnevezése miatt, állítja a Kreml
tass.com
Dudajevről neveztek el egy parkot egy török városban
Russia conveys disapproval to Turkey over naming park after separatist, Kremlin says
Dmitry Peskov noted that the reaction of Chechen leader Ramzan Kadyrov to this event was quite explainable
tass.com
A Hezbollah által használt dronok számának becslése – Kutatási logika:
israel-alma.org
Jelenleg 2000 db a becsült szám.
An estimation of the number of UAVs used by Hezbollah - Research Logic: - Alma Research and Education Center
Over the past 15 years, there has been a huge increase in the number of Hezbollah's Unmanned Aerial Vehicles.
israel-alma.org
A szaúdiak saját ballisztikus rakéta gyártásba fogtak kínai segítseéggelaz amerikai hírszerzés és műholdképek alapján.
Vajon nekik sem adnak el több fegyvert, mint másoknak, akik orosz vagy kínai tech felé kacsintgatnak?
A szaúdiak régebb elismrték, hogy vettek kínai rakétákat, de tagadták, hogy saját gyártásba fogtak volna.
Vajon nekik sem adnak el több fegyvert, mint másoknak, akik orosz vagy kínai tech felé kacsintgatnak?
A szaúdiak régebb elismrték, hogy vettek kínai rakétákat, de tagadták, hogy saját gyártásba fogtak volna.
"Eljött a Golán ideje" - Izrael megduplázza a fennsík lakosságát - Neokohn
Bár a nemzetközi közösség vitatja a terület státuszát, Izrael a fennsík sűrűbb benépesítése mellett döntött.
neokohn.hu
“Nem számít, hány kabinetülést tartanak a Golán-fennsíkon, az megszállt szíriai terület”"Eljött a Golán ideje" - Izrael megduplázza a fennsík lakosságát - Neokohn
Bár a nemzetközi közösség vitatja a terület státuszát, Izrael a fennsík sűrűbb benépesítése mellett döntött.
"Eljött a Golán ideje" - Izrael megduplázza a fennsík lakosságát - Neokohn
Bár a nemzetközi közösség vitatja a terület státuszát, Izrael a fennsík sűrűbb benépesítése mellett döntött.
A gonosz, imperialista Oroszok, adják vissza a Krímet, meg Donbasst, meg szibériát, meg mindent is!
Izrael egy tucat nehéz szállítóhelikoptert és két üzemanyagtöltő repülőgépet vásárol az Egyesült Államoktól több mint 3 milliárd dollár (mintegy ezermilliárd forint) értékben - közölte az izraeli védelmi minisztérium pénteken.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/238024/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/238024/
Ha a cikket elolvassa valaki, írja benne, hogy ingyen kapják, de nem is számítottam másra.
