Ha a háború kezdete előtt Izrael beleegyezett abba, hogy drónokat legyőző rendszereket ad el Ukrajnának, akkor az orosz invázió kezdetétől az exportengedélyt befagyasztották. Az Egyesült Államok kérése ellenére Izrael megtagadta az engedélyt Németországnak, hogy Ukrajnát izraeli technológiával és licenccel gyártott páncéltörő rakétákkal szállítson.
Ráadásul Izrael nem vezet be formális szankciókat az orosz oligarchák ellen.
Washington azonban a háború kezdete óta továbbra is nyomást gyakorol Jeruzsálemre, ami abban is megmutatkozik, hogy fokozatosan megváltozik Izrael álláspontja Ukrajna nagyobb támogatása felé.
Néhány nappal Joe Biden látogatása előtt Benny Gantz izraeli védelmi miniszter jóváhagyta, hogy Ukrajnába szállítsanak "kiegészítő felszerelést a sürgősségi és állami szervezeteknek". A kiegészítő felszerelések közé tartoznak a sisakok, páncélok, aknamentesítéshez használt védőruhák és egyéb felszerelések.
Joe Biden azonban világossá tette, hogy az ilyen segítség nyilvánvalóan nem elég. Jeruzsálemben az amerikai elnök azt mondta: "Putyin háborúja kell, hogy legyen az ő stratégiai veresége, és a szabad világnak támogatnia kell elhatározásunkat, hogy segítsünk Ukrajnának megvédeni demokráciáját."
Valószínű, hogy a találkozó eredménye az Európából érkező, izraeli technológiákkal gyártott fegyverek leszállítása lesz.
De a legvalószínűbb, hogy az Ukrajnába történő fegyverszállítással kapcsolatos döntést hivatalosan nem hirdetik meg.
Izrael ilyen óvatos politikája többek között azzal magyarázható, hogy egyensúlyba kell hozni Oroszország érdekeit Szíriában, megpróbálja "nem bosszantani Moszkvát", és megakadályozni, hogy szíriai irányban lépjen be a játékba olyan epizódokban, amikor Izrael ott dolgozik. Az elmúlt évtized nagy részében az izraeli légierő katonai célpontokat mért Szíriában, hogy megállítsák az Irán által Szíriába és Libanonba küldött fegyverek áramlását.
Sokkal nagyobb visszhangot kapott a Jeruzsálemi Nyilatkozat aláírása, amely az Egyesült Államok és Izrael erőfeszítéseihez való csatlakozást irányozza elő Irán nukleáris fejlesztése ellen.
Ez különösen fontos Biden legutóbbi kijelentésével összefüggésben, miszerint
„végső megoldásként” fontolgatja az Irán elleni erőszak alkalmazását.
A „Jeruzsálemi Nyilatkozat” ezt az Egyesült Államok irányvonalát hangsúlyozza. "Nem engedjük meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson" - mondta Biden az aláírása után.
Emellett az amerikai elnök megbeszélést folytatott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmúd Abbászszal is, amelyen biztosította, hogy Washington támogatja a palesztin kérdés kétállami megoldását: „Izraelnek független, demokratikus zsidó államnak kell maradnia. Ennek legjobb módja továbbra is a kétállami megoldás, amikor két nép, amelyek mindegyikének mély és ősi gyökerei vannak ezen a földön, békében és biztonságban él egymás mellett."
Arra azonban nem válaszolt, hogy tervezik-e újra megnyitni a palesztinok számára a Donald Trump parancsára bezárt konzulátust.
Olaj és gáz keresésére
A térségbe vezető út kulcsfontosságú napirendi pontja azonban az, hogy megoldást keressen Biden egyik fő politikai problémájára saját országában - az egekbe szökő olaj- és gázárakra.
Ezt a problémát a globális olajkitermelés növekedése, vagyis elsősorban az OPEC+ tagországok meg tudják oldani (vagy legalábbis mérsékelni). Ilyen emelésről csak diplomáciai módszerekkel lehet megegyezni, és nem a teljes szervezettel, hanem annak egyes tagjaival. Objektíven csak két nagy termelő tudja biztosítani az olajtermelés jelentős növelését - Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyekkel az USA-nak meglehetősen nehéz viszonya van.
De Biden közel-keleti látogatásának leginkább a szaúd-arábiai látogatása, valamint a Szalmán királlyal és Mohammed bin Szalmán koronaherceggel való találkozás keltette fel a figyelmet.
Az amerikai elnök látogatása előtt Szaúd-Arábia egy mutatós gesztus mellett döntött - feloldotta a polgári repülőgépek Izraelből történő repülési tilalmát, ami Izrael és az arab világ viszonyának javulásának tekinthető.
Valójában Joe Biden volt az első, aki részt vett egy Tel-Avivból Jeddah-ba tartó közvetlen járaton.
Az amerikai nemzetközi békefenntartók, köztük az amerikai csapatok ellenlépése elhagyja Tiran Vörös-tenger szigetét, ahol a Camp David-egyezmény óta több mint 40 éve állomásoznak.
E látogatás részeként Biden elnök először találkozott Szaúd-Arábia hercegével, Mohammed bin Szalmánnal, aki apja, Bin Szalman szaúd-arábiai király helyett tartotta a találkozót.
Korábban Biden elnök nem beszélt a herceggel, mert Washington őt tartja felelősnek Jamal Khashoggi , a Washington Post aktivistája és rovatvezetője
meggyilkolásáért .
Éppen ezért a herceggel való találkozás erős kritikát kapott Bidennel szemben még saját pártjának tagjai részéről is, jóllehet a demokratikus államok uniójának megalakításának kérdése, ellentétben Oroszország és Kína befolyási övezetének bővülésével és az ország normalizálódásával. napirenden van az olajárak.
Sikerült az USA-nak növelnie a szaúdiak olajtermelését?
A rövid válasz: még nem, de Biden reméli, hogy ez csak "egyelőre".
Washington jelentős nemzetközi erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Európa teljesen megszabaduljon az orosz gáztól, olajtól és egyéb energiaforrásoktól való függőségtől, valamint csökkentse az energiaárakat.
Az orosz olajjal szembeni szankciók kezdete óta Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajtermelője megduplázta orosz olajimportját. A Reuters ügynökség által feldolgozott adatok szerint Szaúd-Arábia áprilistól júniusig 647 ezer tonna orosz olajat importált. Igen, ez nem hiba: az állam, amely a világ egyik legnagyobb olajtermelője, ugyanakkor Oroszországból importál olajat, hogy saját energiaszükségletére használja fel.
Az a tény, hogy az oroszországi olajvásárlás lehetővé teszi Szaúd-Arábia számára, hogy felszabadítsa saját, jobb minőségű olajexportját, hogy profitáljon a rendkívül magas olajárakból.
Biden utazása nem vezetett azonnali ígéretekhez Szaúd-Arábia részéről saját termelésének, exportjának növelésére vagy az Orosz Föderációból történő vásárlások korlátozására. A várakozások szerint azonban az Öböl-menti Tanács következő, augusztusi csúcstalálkozóján döntés születik arról, hogy születnek-e egyoldalú nyilatkozatok az olajkitermelés növelése érdekében.
Adel al-Jubeir szaúdi külügyminiszter elmondta, hogy a termelésről szóló döntések a piac jelenlegi állapotán alapulnak majd. "Felmérjük a keresletet, és konzultálunk más termelőkkel az OPEC-en és az OPEC+-on belül annak érdekében, hogy elegendő kínálattal rendelkezzünk. Alapvető tényezőkön alapulunk, nem spekuláción, hisztérián vagy geopolitikán."
Mohammed bin Szalmán szaúd-arábiai koronaherceg az arab vezetőkkel tartott csúcstalálkozó megnyitóján egyetértett abban, hogy a hosszú távú kitermelési terveket napi több millió hordóval, 12-ről 13 millióra növelik, de itt azonnali növekedésről beszélünk, ill. a 2027-ig tartó gyártási tervekről, és ez a bejelentés nem volt újdonság – hangzott
el július elején .
Az Egyesült Államok azonban üdvözölte a Szaúd-Arábia és más OPEC+ tagok által ebben és a következő hónapban már megtett termelésnövekedést.
"Szaúd-Arábia elkötelezett amellett, hogy fenntartsa a kiegyensúlyozott globális olajpiacot a fenntartható gazdasági növekedés érdekében" - áll a Fehér Ház közleményében.