Putyin nem engedi el Közép-Ázsiát
Új impulzust adhat a kazah-orosz kapcsolatoknak Vlagyimir Putyin asztanai látogatása. A tárgyalásokon a megváltozott nemzetközi helyzethez, az ennek következtében megjelent új kihívásokhoz igazították a két ország együttműködését. Így a remények szerint
Moszkvának sikerül megtorpedózni a Kazahsztán leválasztását célzó nyugati kísérleteket, míg Asztana a kiegyensúlyozott külpolitikának nem kedvező körülmények között is folytathatja a többvektorú politikáját.
Oroszország nem pusztán a szövetségesének, hanem a legközelebbi szövetségesének tartja Kazahsztánt.
Erről Vlagyimir Putyin beszélt, rámutatva arra, hogy a két ország viszonya hosszú évek során vált ilyen szorossá. Kaszim-Zsomart Tokajev azt emelte ki, hogy
a kazah-orosz kapcsolatok kikezdhetetlenek, és nem függenek a politikai konjunktúrától. Mindkét államfő stratégiai partnerségről beszélt, aláhúzva, hogy a két ország viszonyában nincsenek rendszer szintű problémák. A november 9-én zajlott tárgyalások után a két ország vezetői hét megállapodást írtak alá, köztük a 2024 és 2027 közötti együttműködés cselekvési tervét. Ezek közül is kiemelkedik az energetikai együttműködés, amelynek keretében több hőerőmű – Koksetau, Szemej, Uszty-Kamenogorszk – közös építéséről is szó van. Tervben van az első kazahsztáni atomerőmű építése is, és Asztana folyamatosan hangsúlyozza, hogy a beruházót nyílt nemzetközi tenderen választja majd ki. A mostani tárgyalások során azonban több olyan utalás is elhangzott, amelyből arra enged következtetni, hogy a Roszatomnak jó esélyei vannak a versenyben.
„Kazahsztánt geopolitikán és a gazdaságon kívül a logisztikai jelentősége is fontossá teszi Oroszország számára. Az ország elhelyezkedése miatt kulcsszerepet játszhat az Oroszország és a „globális Dél” közötti kapcsolatok megteremtésében”
...
...
...
„Összességében elmondható tehát, hogy a tárgyalások eredményesek és tartalmasak voltak, a megállapodások pedig kiterjednek az együttműködés szinte minden területére. Ennek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy a látogatásra Oroszország szempontjából aggasztó trendek közepette került sor, hiszen
a Nyugat a posztszovjet térség többi országával egyetemben egyre aktívabban próbálja Kazahsztánt is kiszakítani Moszkva vonzásköréből, és igyekszik a közép-ázsiai országon keresztül is fokozni a nyomást Oroszországra”
De a nyugati befolyás közép-ázsiai vagy a kaukázusi növelésének kísérlete nem csak oroszellenes éllel bír. Legalább ilyen fontos Kína feltartóztatása szempontjából is. A már említett Új Selyemút, más néven az Egy Övezet – Egy Út kezdeményezés északi szárazföldi ágát már blokkolta az orosz-ukrán háború, míg a déli ág felett az ellenőrzést kiterjesztheti az említett régiókban kiterjesztett befolyás.
A két említett régió jelentőségét az említettek – Oroszország kiszorítása, Kína feltartóztatása – mellett megemeli a nyugati, mindenek előtt az európai energiaéhség. Az Oroszországra e téren is kivetett szankciók felértékelték az Dél-Kauázusban és Közép-Ázsiában energiaforrásokkal rendelkező országokat, kiemelten Azerbajdzsán és Kazahsztánt. Nem véletlen, hogy Vlagyimir Putyint közvetlenül megelőzően nemcsak Orbán Viktor, hanem Emmanuel Macron is Asztanában járt. A francia elnök közelmúltbeli látogatásának politikai célja a Le Monde megfogalmazásában
Kazahsztán leválasztása Oroszországról, valamint a gazdasági kapcsolatok javítása. Franciaország a nigeri események után elsősorban az urán import fokozásában érdekelt, hiszen a közép-ázsiai ország ebből a világon az ötödik legnagyobb tartalékokkal rendelkezik. Emellett Macron aktívan lobbizott azért is, hogy a kazah atomerőmű beruházója a Framatome legyen.
De idén járt már Asztanánban Antony Blinken amerikai külügyminiszter, majd a régió vezetőit a Fehér Házban fogadta Joe Biden elnök is. Hagyományosan intenzív az érdeklődése a térség iránt a türk világot építő Törökországnak is, és Erdogan elnök legutóbb Orbánnal egy időben a Türk Tanács ülésén járt a kazah fővárosban.
„Erősíti a Gazdasági kötelékekeket Kazahsztánnal Európai Unió is, a közép-ázsiai ország pedig felajánlotta, hogy gázzal segíti Európát”
Még évekkel ezelőtt átfogó megállapodást kötött az EU Kazahsztánnal az atomenergetikai együttműködésről is. Tavaly nyáron Luxembourgban tartotta 19. ülését az EU-Kazahsztán Együttműködési Tanács, ősszel pedig Európai Unió és Kazahsztán közötti gazdasági és befektetési kapcsolatok erősítéséről tárgyalt Asztanában Tokajev elnökkel Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Az egyre nagyobb brüsszeli érdeklődést magyarázta egy az idén kiszivárgott belső uniós feljegyzés is, amely szerint
Brazília, Chile, Kazahsztán és Nigéria az a négy ország, amelyeket az Európai Unió kulcsfontosságúnak tart az Oroszországgal szembeni fellépés, és Kína megfékezése érdekében tett erőfeszítései során. Mint a feljegyzésben olvasható, Kazahsztán, bár hivatalosan Oroszország szövetségese, az ukrajnai háború óta látványosan távolodik tőle, és közeledik a Nyugathoz. Emellett nagy olaj- és gázkészletekkel rendelkezik, ami segítheti Európát az orosz szénhidrogénekről való leválásban.
„Nem kétséges, hogy Kazahsztán Nyugat felé fordítására még bőven lesznek kísérletek”
Az utóbbi időben ugyanis mind az Európai Unió, mind pedig az Egyesült Államok látványosan aktívabb lett a közép-ázsiai térségben. Ez egyrészről megnyilvánul a régióba tett látogatásokban, közép-ázsiai csúcsokban, amelyeken befektetésekkel, a gazdasági kapcsolatok felfuttatásával próbálják magukhoz közelíteni ezeket az országokat, másrészről nyomást gyakorolnak rájuk, és igyekeznek szembe fordítani őket elsősorban Oroszországgal, de adott esetben Kínával is.
Kazahsztánt például folyamatosan másodlagos szankciókkal fenyegetik a Moszkvával szemben kivetett szankciók esetleges kijátszása miatt.
Ezzel az eszközzel korlátozni próbálják az Asztana és Moszkva közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődését. Washington a kereskedelmi forgalom az elmúlt két évben mintegy 20 százalékos bővülésében egyértelműen a szankciókerülést látja, Asztana pedig nem győzi ezt cáfolni, és ezzel párhuzamosan különböző korlátozó intézkedéseket vezet be. Ami egyébként megütközést kelt egyes orosz körökben, és ronja a két szomszédos ország viszonyát.
„A bizalmatlanság elültetésével Washington már másodlagos szankciók kivetése nélkül is eléri a célját”
Az amerikai figyelem egyébként mindenek előtt a rakéták, drónok navigációjához és az energetikai rendszerekben is használt, számítógépekhez szükséges chipekre, az integrált elektronikai rendszerekhez szükséges alkatrészekre irányul.
„Ennek a törekvésnek az ellensúlyozását szolgálta politikai értelemben Vlagyimir Putyin látogatása”
A vizittel az orosz elnök mindenki értésére igyekezett adni, hogy Moszkva nem készül meghátrálni, még kevésbé kivonulni a régióból. Ám a fent vázolt helyzet miatt Moszkva nem engedheti meg magának, hogy érzelmektől vezérelve reagáljon egyes, számára kellemetlen kazah intézkedésekre. Meg kell értenie, hogy Kazahsztánnak is érdeke a gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolatok fenntartása, ám a nemzeti érdekeit követve nem rombolhatja le a nyugati kapcsolatait sem. Az orosz médiában és a szakértői körökben érezhető egyfajta nagyhatalmi gőgből és csalódottságból fakadó türelmetlenség a déli szomszéddal szemben, Putyin látogatása azonban egyértelműen mutatta a Kreml pragmatikus, sok tekintetben megértő közelítését két ország közötti kényes kérdésekhez, és a kétoldalú kapcsolatokhoz általában. A Kazahszanszkoje pravdának nyilatkozva nem véletlenül hangsúlyozta azt is, hogy a kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten, egymás szuverenitásának elismerésén alapulnak, és Moszkva tiszteletben tartja Kazahsztán területi integritását.
„Erre szükség volt már csak azért is, mert az ukrajnai invázió után az ország északi részén egy tömbben élő nagyszámú orosz lakosságra gondolva Kazahsztánban is sokan megrettentek”
S nemcsak az ijedtség lett úrrá a kazah társadalmon, de felerősödtek a nacionalista hangok, és az orosz nyelv kiszorítását célzó, korábban is meglévő, ám inkább csendes törekvések is. Ebben a helyzet Tokajev államfő is egyensúlyozni kényszerül. Az elnököt már csak szocializálódása okán is egyértelműen szoros kapcsolatok fűzik Moszkvához, a kazah elit egy meghatározó része számára azonban nagyon is figyel a Nyugat véleményére, reakcióira. Ezen kívül számolnia kell a jó pár éve látványosan erősödő nemzeti érzelmekkel is. Asztana éppen ezért a mostani kiélezett nemzetközi helyzetben is szeretné egyaránt fenntartani a jó kapcsolatait Oroszországgal, Kínával és a Nyugattal.
A látogatásra tehát minden értelemben feszült helyzetben került sor, és Tokajev a megváltozott nemzetközi helyzethez, az új kihívásokhoz alkalmazkodva szerette volna elérni a kapcsolatok egyfajta újraindítását, amelyben Putyin érezhetően partner volt. Így mindkét fél elégedett lehetett, hiszen az új körülményekhez igazították a kapcsolatokat, ugyanakkor az aláírt megállapodások egyértelműsítik az mindkét fél számára fontos együttműködés folytatását, sőt elmélyítését. Ez egyben azt is jelenti, hogy Moszkva nem hagyja magát kiszorítani Közép-Ázsiából, és Kazahsztán is párhuzamosan építheti a nyugati, a kínai és a török kapcsolatok mellett a számára is fontos együttműködést Oroszországgal.
Új impulzust adhat a kazah-orosz kapcsolatoknak Vlagyimir Putyin asztanai látogatása. A tárgyalásokon a megváltozott nemzetközi helyzethez, az ennek következtében megjelent új kihívásokhoz igazították a két ország együttműködését. Így a remények szerint Moszkvának sikerül megtorpedózni a...
moszkvater.com
echo24.cz
