A Radio Azattyknak (a Radio Liberty kazah változata) adott interjúban Dosym Satpayev politikai elemző, a Kockázatelemző Csoport igazgatója a nyugati országrész gazdasági helyzetéről beszélt, ahonnan a tüntetések kiindultak: "Igen, Nyugat-Kazahsztánban magasak a bérek, de az árak is magasabbak. Ráadásul nem mindenki dolgozik az olajiparban. Van egy társadalmi igazságtalansági tényező is: mindenki nagyon jól tudja, hogy az ország nyugati része a kazah költségvetés fő adományozója, de az emberek állandó korrupciós botrányokat látnak, látják, hogy a pénzt a fővárosra költik, és Kazahsztán más régiói szegény rokonok helyzetében vannak. Ugyanakkor Kazahsztán nyugati része kulturálisan és társadalmilag nem túl fejlett. Igen, az emberek dolgoznak és pénzt keresnek, de nem férnek hozzá ugyanolyan mértékben a kulturális, oktatási és szórakoztató központokhoz, mint például Almatiban vagy akár Asztanában. De ez is a kényelmes élet egyik tényezője. Tehát nem csak a bérekről van szó, hanem az úgynevezett emberi fejlettségi indexről. És ez a helyi lakosság nagyobb mértékű tiltakozásához vezet: a nyugati területek az egész országot táplálják, ugyanakkor a központból nem kapnak eleget a teljes körű, emberközpontú infrastruktúra tekintetében".
A gazdasági okokat, amelyek az embereket az utcára vitték, gyorsan felváltották a politikai követelések. Az emberek azt skandálták az utcán, hogy "Öreg, menj el", utalva az ország korábbi elnökére, Nurszultan Nazarbajevre. Néhányan olyan plakátokat tartottak a kezükben, amelyeken az állt: "No Nazarbayev!
A tüntetők szabad választásokat, a korrupció és a nepotizmus megszüntetését, munkahelyek megszüntetését és alkotmányos reformot követeltek. Ez utóbbi követelés, amely az 1993-as alkotmányhoz való visszatérést célozza, 65 éves korhatárt ír elő az elnöki posztra (a jelenlegi elnök, Kaszim-Zhomart Tokajev 68 éves); a "nemzet vezetőjének" különleges státuszát, amelyet jelenleg Nurszultan Nazarbajev élvez; valamint a parlamenti képviselők mandátumának négy évre való csökkentését a jelenlegi hat év helyett az alsóház és öt év helyett a felsőház esetében.
A tiltakozást nem segítette a kormány január 4-én bejelentett lemondása, sem a következő 180 napra szabályozott gázár bevezetése, és végül Tokajev elnök döntése, hogy eltávolította Nurszultan Nazarbajevet az ország Biztonsági Tanácsának éléről, annak ellenére, hogy ő a nemzet úgynevezett vezetője, és a posztot élethossziglan kellene betöltenie. Taldykorgan (Taldy-Kurgan) városában a tüntetők lerombolták Nazarbajev életre szóló emlékművét. A Nazarbajevhez köthető vagy a nevét viselő helyszínek elleni támadásokról több más városból is érkeztek jelentések.
Dosym Saptayev politikai elemző a Radio Azattyknak adott interjújában elmondta, hogy szerinte Tokajev kijelentését nem fogják megérteni a tüntetők, mert sem a politikai, sem a gazdasági rendszer nem fog megváltozni: "És akkor mi lesz? Tokajev most megpróbál konstruktívabb nyilatkozatot tenni konkrét javaslatokkal, de minden olyan nyilatkozat, hogy bizonyos kozmetikai változtatásokat vezetünk be és bizonyos engedményeket teszünk, felhígítja azt a benyomást, hogy a rendszer, amely valójában mindezeket a problémákat okozta, nem fog eltűnni. És ez nem garantálja, hogy holnap vagy holnapután nem lesznek hasonló társadalmi kitörések Kazahsztán más régióiban.
A cseppfolyósított gáz árának emelkedésével kapcsolatos problémák azt követően kezdődtek, hogy a kazahsztáni kormány úgy döntött, hogy 2022. január 1-jétől a nyersanyag 80%-át elektronikus kereskedelmi platformokon keresztül kezdi el értékesíteni a piacon. A tervek szerint ennek a mennyiségnek csak 20 százaléka maradna állami szabályozás alatt. A gázpiac fokozatos liberalizációjának folyamata Kazahsztánban több évvel ezelőtt kezdődött: a piacon államilag szabályozott áron értékesített nyersanyagok aránya az elmúlt három évben csökkent. "A finomítókban történő feldolgozással nyert cseppfolyósított gázt birtokló kereskedők és a saját feldolgozó létesítményekkel rendelkező termelők profitáltak az áremelkedésből. Az utóbbiak képesek voltak veszteségesen működni, mint például a KazGPZ LLP" - írta tavaly szeptemberben a Kursziv kazah kiadása.
Galym Ageleulov, a Szabadság Alap vezetője a True Time TV csatornának elmondta, hogy a tüntetések tömegessé válásának okai között nemcsak a cseppfolyósított gáz drágulása, hanem a tekintélyelvű kormányból való kifáradás és a reformok hiánya is szerepel:
Az aktív ellenzéki vezetőket azonnal őrizetbe vették, például Max Bokajevet.....
- Az emberek belefáradtak egy olyan tekintélyelvű kormányba, amely nem veszi figyelembe a civil társadalom véleményét, nem engedi, hogy a polgárok gyakorolják az állam irányításához való jogukat, és elnyomja a polgári kezdeményezéseket. A probléma azonban az, hogy az aktív vezetőket azonnal őrizetbe vették, mint például a támogatást élvező Max Bokajevet (aki részt vett egy spontán tüntetésen Atyrauban a kormány földreformja ellen 2016-ban, amely földpiacot javasolt, és öt évre bebörtönözték, bár a kormány az akkori tüntetők nyomására felfüggesztette a vitatott módosításokat. Bokajev idén februári szabadulása óta alkotmányos reformot követel. - RS megjegyzés). Zhanaozenben nincs egyértelmű vezető, mert az emberek ott kollektívan cselekszenek, és nem jelölnek ki valakit vezetőnek, mert tudják, hogy megtorlásra számíthatnak. Természetesen a hatóságok 30 éve aktívan tönkreteszik a civil társadalom azon közéleti vezetőinek rétegét, akik a politikai reformok és a demokratizálódás mellett érvelnek. Végül is a kormánynak nincs szüksége polgári nemzetre, hanem függő alattvalókra, akik az olajcégeknek dolgoznak és az elitet szolgálják, mert Nurszultan Nazarbajev családja ellenőrzi az olaj- és gázkitermelést: Timur Kulibajev (Nazarbajev egyik lányának, Dinarának a férje. - Ők Timur Kulibajev (Nazarbajev lányának, Dinarának a férje) és Kairat Sheripbajev (Nazarbajev másik lányának, Darigának az állítólagos férje - a RS megjegyzése), az elnök vejei, akik többek között üzemanyagot szállítanak az orenburgi gázfeldolgozó üzemnek. Nazarbajev elnök unokája szerint 750 vagy 850 millió dollárról van szó. És ezek a kenőpénzek a kazahsztáni gázeladásokból származó költségvetési bevételek rovására mennek" - mondta Galym Ageleulov.
Ez történik és fog történni mindaddig, amíg a kazahsztáni oligarchikus és klánalapú struktúrák továbbra is uralják a lakosság többi részét" - mondta.
- Kazahsztánban minden váratlanul történt" - mondta Arkagyij Dubnov politológus. - A hatóságok túlságosan figyelmetlenek voltak a gazdasági és szociális követelésekkel a tüntetések első két napján, miután a cseppfolyósított üzemanyag ára megugrott Nyugat-Kazahsztánban. A reakció az árak csökkentésére tett ígéret formájában január 4-én következett, de ekkor már megvolt a kiváltó ok, ami a gazdasági problémát politikai problémává változtatta. A második az abszolút kiegyensúlyozatlanság, sőt, azt mondanám, hogy inkább valamiféle skizofrénia a kazahsztáni hatalmi elitben, amikor nem tudni, ki irányítja az országot és ki hozza a döntéseket. Legyen szó Kazahsztán első elnökéről és kormányáról, vagy a jelenlegi elnökről, Kaszim-Zhomart Tokajevről. Ez egy kazahsztáni dráma, egy olyan típusú hatalmi tranzit drámája, amelyet Nazarbajev vállalt. Ennek a nem demokratikus átmenetnek a drámáját látjuk ma: nincsenek demokratikus intézmények egy valóban működő parlament formájában, amelynek vitákat, vitákat kellene lefolytatnia, amelyek komoly, az ország számára fontos gazdasági és politikai döntésekhez vezetnének. És ezek a viták és viták átkerültek a terekre, amelyek most valódi lázadással, felfordulással és zűrzavarral fenyegetnek.
Ez a probléma a demokratikus hatalomátvétel hiánya, ahol tisztességes és szabad elnökválasztásoknak kellene lenniük. Általánosságban elmondható, hogy ami Kazahsztánban történik, az Oroszországban is megtörténhet. Mert itt nincsenek helyszínek a vitáknak, nincs lehetőség a létfontosságú problémák megvitatására, és minden az utcára szorult, ahogy azt már többször láttuk. Ez még Habarovszkban és Oroszország északi részén is megtörtént.