Az amerikai kormány Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI), Soros György és a brazil legfelsőbb bíróság a szólásszabadság és a demokrácia védelmezőjének vallja magát. Az FBI küldetése az amerikai alkotmány fenntartása, amelynek első kiegészítése tiltja a szólásszabadság kormányzati korlátozását. Soros és fia, Alex, aki emberbaráti alapítványát vezeti, azt állítják, hogy „nyitott társadalmakat” akarnak, ahol az emberek szabadon kifejezhetik nézeteiket. A brazil legfelsőbb bíróság pedig azt állítja, hogy fenntartja a brazil alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadsága iránti elkötelezettségét.
Most azonban egy hónapokig tartó vizsgálat során kiderült, hogy: az FBI segített Brazíliának cenzúrázni polgárait; a Sorosék „Nyílt Társadalom Alapítványa” nagy összegeket költ a brazíliai cenzúra támogatására; és Brazíliának van egy titkos igazságügyi rendőrsége, amely kifejezetten azért létezik, hogy kémkedjen és cenzúrázza a hamis információkat terjesztő embereket. Az FBI, Sorosék és a brazil legfelsőbb bíróság együttesen közvetlen támadást intéznek a brazil és az amerikai alkotmányban foglalt szólásszabadság védelme ellen.
Az FBI, a Soros-alapítványok és a brazil kormány mind elutasította, hogy interjút készítsenek ezzel a cikkel kapcsolatban. A brazil kormány cenzúrázási törekvéseinek vannak olyan kulcsfontosságú elemei, amelyeket nem értünk.
De senki sem kételkedik abban, hogy a brazil kormány tömeges cenzúrát folytat. Sőt, a brazil legfelsőbb bíróság cenzúrája olyan szélsőséges, hogy még az olyan újságok is, mint a New York Times, amely az amerikai kormány cenzúráját támogatja, felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy a legfelsőbb bíróság hajlandó bebörtönözni újságírókat és podcastokat, köztük „Brazília Joe Roganját”.
És most a kutatásunk világossá teszi, hogy valóban létezik egy brazil cenzúra-ipari komplexum, amelyet az amerikai kormány tanácsolt, és amelyet a Nyílt Társadalom Alapítványok az eBay alapítójával, Pierre Omidyarral együtt finanszíroznak. Ehhez a cenzúra-ipari komplexumhoz még egy, a Rágalmazásellenes Ligához (ADL) és a Digitális Gyűlölet Elleni Központhoz (CCDH) hasonló civil szervezet is tartozik, amely nyomást gyakorol a vállalati hirdetőkre, hogy ne reklámozzanak a közösségi médiahálózatokon, hacsak nem cenzúráznak többet.
A komplexum középpontjában a brazil Legfelsőbb Választási Bíróság áll, amelyet „TSE” néven ismerünk, és amely az ország legfelsőbb bíróságának része. A TSE létrehozott egy cenzúra-rendőrséget, amely titkos vizsgálatokat folytat. A bíróság magánszemélyek és vállalatok ellen indított büntetőeljárást, amit George Orwell „rossz gondolkodásnak” nevezett. És száműzetésbe kényszerítette az újságírókat.
Észak-Amerikához és Európához hasonlóan a Soros és Omidyar által finanszírozott nem kormányzati szervezetek, valamint a főáramú hírmédia legitimálja és igazolja a cenzúrát és az újságírók üldözését, megsértve ezzel a brazil alkotmányt.
Az FBI pedig szorosan részt vesz a brazíliai cenzúrában. Ez különösen nyugtalanító, tekintve az FBI más közelmúltbeli hatalommal való visszaéléseit, beleértve a Covid labor kiszivárgása körüli titkolózást, a Hunter Biden laptop-sztori elhallgatásában játszott szerepét, és a január 6-i „csőbomba” összeesküvés folyamatos eltussolását.
A brazil vállalati hírmédia nemcsak hogy nem vizsgálta ki a brazil cenzúra ipari komplexumát, hanem aktívan támogatta a cenzúrát. Miért van ez így? És miért maradt eddig titokban Brazília illegális, alkotmánysértő cenzúraipari komplexuma?
A brazil cenzúra ipari komplexumának belseje
Pedro Abramovay [szép neve van], a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok latin-amerikai igazgatója
Az Egyesült Államokban a végrehajtó hatalmi szervek, mint a Védelmi Minisztérium (DoD), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) és a Betegségellenőrzési Központok (CDC) cenzúrát követelnek, és nem kormányzati szervezetekkel együttműködve cenzúrát követelnek.
Brazíliában az igazságszolgáltatási ág, beleértve a brazíliai választásokat felügyelő Legfelsőbb Választási Bíróságot, a cenzúra fő mozgatórugója. Ez a Legfelsőbb Választási Bíróság, a TSE 2018. március 5-én találkozott az FBI-jal és az amerikai nagykövetség képviselőjével, hogy az „álhírek” cenzúrájáról beszéljenek.
A cenzúrára való törekvés tehát kísértetiesen hasonlított az USA-ban, Kanadában, az Egyesült Királyságban és a világ más országaiban a cenzúrára való törekvéshez. A fő különbség az, hogy Brazíliában a hatalom inkább az igazságszolgáltatás, különösen a TSE, mint a végrehajtó hatalom kezében van.
A TSE már 90 éve létezik, de a cenzúra követelése az Egyesült Királyságban a Brexit-referendumra, az Egyesült Államokban pedig Donald J. Trump 2016-os megválasztására reagálva jelent meg. Körülbelül fél évvel később, 2017 közepén a TSE bírái aggodalmukat fejezték ki az „álhírek” brazíliai hatása miatt. Az interjúkból és a dokumentumokból kiderül, hogy a fő aggodalom a „2016-os év megismétlődésének”, azaz Trump megválasztásának és az állítólagos orosz összejátszásnak az elkerülése volt.
2017 decemberében a TSE nyilvános fórumot hívott össze, hogy megvitassák, hogyan lehetne cenzúrázni az „álhíreket”, a „dezinformációt” és a „botokat”. A TSE külön tanácsot hozott létre, hogy „kutatást végezzen” és „stratégiákat fogalmazzon meg” az általa kifogásolt információk cenzúrázására.
A brazil kormányzati cenzúra a populista elnökjelölt, Jair Bolsonaro 2018-as megválasztását követően lendült fel. A kormányzati szervek, a nem kormányzati szervezetek és a hírmédia azt állították, hogy Bolsonaro „dezinformációval” győzött, ahogyan azt Trumpról is állították 2020-ban. Brazíliában azt állították, hogy a Bolsonarót megválasztó dezinformáció a WhatsAppon, a Facebook közvetlen üzenetküldő alkalmazásán keresztül terjedt. Ez a narratíva szolgált ürügyül a brazil kongresszus 2019-es álhír-vizsgálatának megindításához.
2018-ban az FBI brazil megfelelője, a Brazil Hírszerző Ügynökség, azaz az ABIN, valamint a brazil hadsereg hírszerzési ágazata a TSE-vel együtt dolgozott a cenzúrázási erőfeszítések megtervezésén, a találkozóról készült jegyzőkönyvek szerint.
Luiz Fux [Fuchs?], a TSE akkori elnöke (balra) Howard Marshallal az FBI-tól.