"Xiomara Castro hondurasi elnök felmondja az Egyesült Államokkal kötött kiadatási szerződést: "Az Egyesült Államok beavatkozása és intervenciója, valamint az a szándéka, hogy Honduras politikáját a nagykövetségén és más képviselőin keresztül irányítsa, tűrhetetlen. Megtámadják, figyelmen kívül hagyják és megsértik büntetlenül hagyja a nemzetközi jog elveit és gyakorlatát, amelyek elősegítik a népek szuverenitásának és önrendelkezésének tiszteletben tartását, a be nem avatkozást és az egyetemes békét.""
[BIZTPOL] Közép- és Dél-Amerika
- Téma indítója boki
- Indítva
-
- Címkék
- karib-térség mexikó
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A brazil legfelsőbb bíróság elrendelte X országos betiltását
www.vadhajtasok.hu
A korrupciós ügyek miatt lesittelt majd ujraválasztott komcsi elnök szerint a szólâsszabadság.
A brazil legfelsőbb bíróság elrendelte X országos betiltását
A brazil legfelsőbb bíróság elrendelte X országos betiltását.Az X közösségimédia-platformot Brazíliában betiltják, miután nem tartotta be a bíróság által előírt 24 órás határidőt a jogi képviselő...
www.vadhajtasok.hu
A korrupciós ügyek miatt lesittelt majd ujraválasztott komcsi elnök szerint a szólâsszabadság.
Pont addig tartott neki is, amig kiszabadult es ujra hatalomra jutott. Most meg az ot lesittelo, majd szabadulasa utan a valasztason elbuko es ujraindulastol 8 evre eltiltott exelnok (Foni-kedvenc) Bolsonaro lett hatalmas demokrata es a szolsszabadsag hive...A brazil legfelsőbb bíróság elrendelte X országos betiltását
A brazil legfelsőbb bíróság elrendelte X országos betiltását
A brazil legfelsőbb bíróság elrendelte X országos betiltását.Az X közösségimédia-platformot Brazíliában betiltják, miután nem tartotta be a bíróság által előírt 24 órás határidőt a jogi képviselő...
A korrupciós ügyek miatt lesittelt majd ujraválasztott komcsi elnök szerint a szólâsszabadság.
Brazilia egy vicc, nem demokracia. Sosem volt az, sosem lesz az, legalabbis addig, amig ilyen 'szuperbirak' letezhetnek, korlatlan jogositvanyokkal, mindenfele ellenorzes es recourse nelkul.
Azért ez komoly!
https://www.portfolio.hu/global/202...-viszony-amerika-es-osellensege-kozott-707263
"Az Egyesült Államok lefoglalta Nicolás Maduro venezuelai elnök repülőgépét a Dominikai Köztársaság területén, majd azt Floridába vitték - közölte hétfőn az amerikai igazságügyi minisztérium. Az indoklás szerint a repülőgép beszerzése amerikai szankciókba ütközött."
"Az Egyesült Államok lefoglalta Nicolás Maduro venezuelai elnök repülőgépét a Dominikai Köztársaság területén, majd azt Floridába vitték - közölte hétfőn az amerikai igazságügyi minisztérium. Az indoklás szerint a repülőgép beszerzése amerikai szankciókba ütközött."
Pont addig tartott neki is, amig kiszabadult es ujra hatalomra jutott. Most meg az ot lesittelo, majd szabadulasa utan a valasztason elbuko es ujraindulastol 8 evre eltiltott exelnok (Foni-kedvenc) Bolsonaro lett hatalmas demokrata es a szolsszabadsag hive...
Brazilia egy vicc, nem demokracia. Sosem volt az, sosem lesz az, legalabbis addig, amig ilyen 'szuperbirak' letezhetnek, korlatlan jogositvanyokkal, mindenfele ellenorzes es recourse nelkul.
USA pont ilyen.
Elemzés, persze elfogult:
FBI, Soros, And Secret Police In Vast Censorship Conspiracy In Brazil
Months-long investigation reveals global effort to counter populism in violation of the Latin American nation's constitution
www.public.news
Az amerikai kormány Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI), Soros György és a brazil legfelsőbb bíróság a szólásszabadság és a demokrácia védelmezőjének vallja magát. Az FBI küldetése az amerikai alkotmány fenntartása, amelynek első kiegészítése tiltja a szólásszabadság kormányzati korlátozását. Soros és fia, Alex, aki emberbaráti alapítványát vezeti, azt állítják, hogy „nyitott társadalmakat” akarnak, ahol az emberek szabadon kifejezhetik nézeteiket. A brazil legfelsőbb bíróság pedig azt állítja, hogy fenntartja a brazil alkotmánynak a véleménynyilvánítás szabadsága iránti elkötelezettségét.
Most azonban egy hónapokig tartó vizsgálat során kiderült, hogy: az FBI segített Brazíliának cenzúrázni polgárait; a Sorosék „Nyílt Társadalom Alapítványa” nagy összegeket költ a brazíliai cenzúra támogatására; és Brazíliának van egy titkos igazságügyi rendőrsége, amely kifejezetten azért létezik, hogy kémkedjen és cenzúrázza a hamis információkat terjesztő embereket. Az FBI, Sorosék és a brazil legfelsőbb bíróság együttesen közvetlen támadást intéznek a brazil és az amerikai alkotmányban foglalt szólásszabadság védelme ellen.
Az FBI, a Soros-alapítványok és a brazil kormány mind elutasította, hogy interjút készítsenek ezzel a cikkel kapcsolatban. A brazil kormány cenzúrázási törekvéseinek vannak olyan kulcsfontosságú elemei, amelyeket nem értünk.
De senki sem kételkedik abban, hogy a brazil kormány tömeges cenzúrát folytat. Sőt, a brazil legfelsőbb bíróság cenzúrája olyan szélsőséges, hogy még az olyan újságok is, mint a New York Times, amely az amerikai kormány cenzúráját támogatja, felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy a legfelsőbb bíróság hajlandó bebörtönözni újságírókat és podcastokat, köztük „Brazília Joe Roganját”.
És most a kutatásunk világossá teszi, hogy valóban létezik egy brazil cenzúra-ipari komplexum, amelyet az amerikai kormány tanácsolt, és amelyet a Nyílt Társadalom Alapítványok az eBay alapítójával, Pierre Omidyarral együtt finanszíroznak. Ehhez a cenzúra-ipari komplexumhoz még egy, a Rágalmazásellenes Ligához (ADL) és a Digitális Gyűlölet Elleni Központhoz (CCDH) hasonló civil szervezet is tartozik, amely nyomást gyakorol a vállalati hirdetőkre, hogy ne reklámozzanak a közösségi médiahálózatokon, hacsak nem cenzúráznak többet.
A komplexum középpontjában a brazil Legfelsőbb Választási Bíróság áll, amelyet „TSE” néven ismerünk, és amely az ország legfelsőbb bíróságának része. A TSE létrehozott egy cenzúra-rendőrséget, amely titkos vizsgálatokat folytat. A bíróság magánszemélyek és vállalatok ellen indított büntetőeljárást, amit George Orwell „rossz gondolkodásnak” nevezett. És száműzetésbe kényszerítette az újságírókat.
Észak-Amerikához és Európához hasonlóan a Soros és Omidyar által finanszírozott nem kormányzati szervezetek, valamint a főáramú hírmédia legitimálja és igazolja a cenzúrát és az újságírók üldözését, megsértve ezzel a brazil alkotmányt.
Az FBI pedig szorosan részt vesz a brazíliai cenzúrában. Ez különösen nyugtalanító, tekintve az FBI más közelmúltbeli hatalommal való visszaéléseit, beleértve a Covid labor kiszivárgása körüli titkolózást, a Hunter Biden laptop-sztori elhallgatásában játszott szerepét, és a január 6-i „csőbomba” összeesküvés folyamatos eltussolását.
A brazil vállalati hírmédia nemcsak hogy nem vizsgálta ki a brazil cenzúra ipari komplexumát, hanem aktívan támogatta a cenzúrát. Miért van ez így? És miért maradt eddig titokban Brazília illegális, alkotmánysértő cenzúraipari komplexuma?
A brazil cenzúra ipari komplexumának belseje
Pedro Abramovay [szép neve van], a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok latin-amerikai igazgatója
Az Egyesült Államokban a végrehajtó hatalmi szervek, mint a Védelmi Minisztérium (DoD), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) és a Betegségellenőrzési Központok (CDC) cenzúrát követelnek, és nem kormányzati szervezetekkel együttműködve cenzúrát követelnek.
Brazíliában az igazságszolgáltatási ág, beleértve a brazíliai választásokat felügyelő Legfelsőbb Választási Bíróságot, a cenzúra fő mozgatórugója. Ez a Legfelsőbb Választási Bíróság, a TSE 2018. március 5-én találkozott az FBI-jal és az amerikai nagykövetség képviselőjével, hogy az „álhírek” cenzúrájáról beszéljenek.
A cenzúrára való törekvés tehát kísértetiesen hasonlított az USA-ban, Kanadában, az Egyesült Királyságban és a világ más országaiban a cenzúrára való törekvéshez. A fő különbség az, hogy Brazíliában a hatalom inkább az igazságszolgáltatás, különösen a TSE, mint a végrehajtó hatalom kezében van.
A TSE már 90 éve létezik, de a cenzúra követelése az Egyesült Királyságban a Brexit-referendumra, az Egyesült Államokban pedig Donald J. Trump 2016-os megválasztására reagálva jelent meg. Körülbelül fél évvel később, 2017 közepén a TSE bírái aggodalmukat fejezték ki az „álhírek” brazíliai hatása miatt. Az interjúkból és a dokumentumokból kiderül, hogy a fő aggodalom a „2016-os év megismétlődésének”, azaz Trump megválasztásának és az állítólagos orosz összejátszásnak az elkerülése volt.
2017 decemberében a TSE nyilvános fórumot hívott össze, hogy megvitassák, hogyan lehetne cenzúrázni az „álhíreket”, a „dezinformációt” és a „botokat”. A TSE külön tanácsot hozott létre, hogy „kutatást végezzen” és „stratégiákat fogalmazzon meg” az általa kifogásolt információk cenzúrázására.
A brazil kormányzati cenzúra a populista elnökjelölt, Jair Bolsonaro 2018-as megválasztását követően lendült fel. A kormányzati szervek, a nem kormányzati szervezetek és a hírmédia azt állították, hogy Bolsonaro „dezinformációval” győzött, ahogyan azt Trumpról is állították 2020-ban. Brazíliában azt állították, hogy a Bolsonarót megválasztó dezinformáció a WhatsAppon, a Facebook közvetlen üzenetküldő alkalmazásán keresztül terjedt. Ez a narratíva szolgált ürügyül a brazil kongresszus 2019-es álhír-vizsgálatának megindításához.
2018-ban az FBI brazil megfelelője, a Brazil Hírszerző Ügynökség, azaz az ABIN, valamint a brazil hadsereg hírszerzési ágazata a TSE-vel együtt dolgozott a cenzúrázási erőfeszítések megtervezésén, a találkozóról készült jegyzőkönyvek szerint.
Luiz Fux [Fuchs?], a TSE akkori elnöke (balra) Howard Marshallal az FBI-tól.
Most azonban egy hónapokig tartó vizsgálat során kiderült, hogy: az FBI segített Brazíliának cenzúrázni polgárait; a Sorosék „Nyílt Társadalom Alapítványa” nagy összegeket költ a brazíliai cenzúra támogatására; és Brazíliának van egy titkos igazságügyi rendőrsége, amely kifejezetten azért létezik, hogy kémkedjen és cenzúrázza a hamis információkat terjesztő embereket. Az FBI, Sorosék és a brazil legfelsőbb bíróság együttesen közvetlen támadást intéznek a brazil és az amerikai alkotmányban foglalt szólásszabadság védelme ellen.
Az FBI, a Soros-alapítványok és a brazil kormány mind elutasította, hogy interjút készítsenek ezzel a cikkel kapcsolatban. A brazil kormány cenzúrázási törekvéseinek vannak olyan kulcsfontosságú elemei, amelyeket nem értünk.
De senki sem kételkedik abban, hogy a brazil kormány tömeges cenzúrát folytat. Sőt, a brazil legfelsőbb bíróság cenzúrája olyan szélsőséges, hogy még az olyan újságok is, mint a New York Times, amely az amerikai kormány cenzúráját támogatja, felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy a legfelsőbb bíróság hajlandó bebörtönözni újságírókat és podcastokat, köztük „Brazília Joe Roganját”.
És most a kutatásunk világossá teszi, hogy valóban létezik egy brazil cenzúra-ipari komplexum, amelyet az amerikai kormány tanácsolt, és amelyet a Nyílt Társadalom Alapítványok az eBay alapítójával, Pierre Omidyarral együtt finanszíroznak. Ehhez a cenzúra-ipari komplexumhoz még egy, a Rágalmazásellenes Ligához (ADL) és a Digitális Gyűlölet Elleni Központhoz (CCDH) hasonló civil szervezet is tartozik, amely nyomást gyakorol a vállalati hirdetőkre, hogy ne reklámozzanak a közösségi médiahálózatokon, hacsak nem cenzúráznak többet.
A komplexum középpontjában a brazil Legfelsőbb Választási Bíróság áll, amelyet „TSE” néven ismerünk, és amely az ország legfelsőbb bíróságának része. A TSE létrehozott egy cenzúra-rendőrséget, amely titkos vizsgálatokat folytat. A bíróság magánszemélyek és vállalatok ellen indított büntetőeljárást, amit George Orwell „rossz gondolkodásnak” nevezett. És száműzetésbe kényszerítette az újságírókat.
Észak-Amerikához és Európához hasonlóan a Soros és Omidyar által finanszírozott nem kormányzati szervezetek, valamint a főáramú hírmédia legitimálja és igazolja a cenzúrát és az újságírók üldözését, megsértve ezzel a brazil alkotmányt.
Az FBI pedig szorosan részt vesz a brazíliai cenzúrában. Ez különösen nyugtalanító, tekintve az FBI más közelmúltbeli hatalommal való visszaéléseit, beleértve a Covid labor kiszivárgása körüli titkolózást, a Hunter Biden laptop-sztori elhallgatásában játszott szerepét, és a január 6-i „csőbomba” összeesküvés folyamatos eltussolását.
A brazil vállalati hírmédia nemcsak hogy nem vizsgálta ki a brazil cenzúra ipari komplexumát, hanem aktívan támogatta a cenzúrát. Miért van ez így? És miért maradt eddig titokban Brazília illegális, alkotmánysértő cenzúraipari komplexuma?
A brazil cenzúra ipari komplexumának belseje
Pedro Abramovay [szép neve van], a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok latin-amerikai igazgatója
Az Egyesült Államokban a végrehajtó hatalmi szervek, mint a Védelmi Minisztérium (DoD), a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) és a Betegségellenőrzési Központok (CDC) cenzúrát követelnek, és nem kormányzati szervezetekkel együttműködve cenzúrát követelnek.
Brazíliában az igazságszolgáltatási ág, beleértve a brazíliai választásokat felügyelő Legfelsőbb Választási Bíróságot, a cenzúra fő mozgatórugója. Ez a Legfelsőbb Választási Bíróság, a TSE 2018. március 5-én találkozott az FBI-jal és az amerikai nagykövetség képviselőjével, hogy az „álhírek” cenzúrájáról beszéljenek.
A cenzúrára való törekvés tehát kísértetiesen hasonlított az USA-ban, Kanadában, az Egyesült Királyságban és a világ más országaiban a cenzúrára való törekvéshez. A fő különbség az, hogy Brazíliában a hatalom inkább az igazságszolgáltatás, különösen a TSE, mint a végrehajtó hatalom kezében van.
A TSE már 90 éve létezik, de a cenzúra követelése az Egyesült Királyságban a Brexit-referendumra, az Egyesült Államokban pedig Donald J. Trump 2016-os megválasztására reagálva jelent meg. Körülbelül fél évvel később, 2017 közepén a TSE bírái aggodalmukat fejezték ki az „álhírek” brazíliai hatása miatt. Az interjúkból és a dokumentumokból kiderül, hogy a fő aggodalom a „2016-os év megismétlődésének”, azaz Trump megválasztásának és az állítólagos orosz összejátszásnak az elkerülése volt.
2017 decemberében a TSE nyilvános fórumot hívott össze, hogy megvitassák, hogyan lehetne cenzúrázni az „álhíreket”, a „dezinformációt” és a „botokat”. A TSE külön tanácsot hozott létre, hogy „kutatást végezzen” és „stratégiákat fogalmazzon meg” az általa kifogásolt információk cenzúrázására.
A brazil kormányzati cenzúra a populista elnökjelölt, Jair Bolsonaro 2018-as megválasztását követően lendült fel. A kormányzati szervek, a nem kormányzati szervezetek és a hírmédia azt állították, hogy Bolsonaro „dezinformációval” győzött, ahogyan azt Trumpról is állították 2020-ban. Brazíliában azt állították, hogy a Bolsonarót megválasztó dezinformáció a WhatsAppon, a Facebook közvetlen üzenetküldő alkalmazásán keresztül terjedt. Ez a narratíva szolgált ürügyül a brazil kongresszus 2019-es álhír-vizsgálatának megindításához.
2018-ban az FBI brazil megfelelője, a Brazil Hírszerző Ügynökség, azaz az ABIN, valamint a brazil hadsereg hírszerzési ágazata a TSE-vel együtt dolgozott a cenzúrázási erőfeszítések megtervezésén, a találkozóról készült jegyzőkönyvek szerint.
Luiz Fux [Fuchs?], a TSE akkori elnöke (balra) Howard Marshallal az FBI-tól.
Az FBI ügynökei és az amerikai igazságügyi minisztérium tisztviselői részt vettek a TSE ülésein. Az FBI akkori kiberműveleti felügyelője és az igazságügyi minisztérium egy, a külföldi beavatkozás meghiúsítására irányuló kémelhárításra szakosodott ügynöke vett részt. Betekintést nyújtottak az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának és az FBI-nak az „álhírek” elleni küzdelemben tett erőfeszítéseibe Deji Okediji, az amerikai nagykövetség képviselője is részt vett.
2019. április 24-én a TSE „Nemzetközi szemináriumot tartott az álhírekről és a választásokról”, amelyen a TSE miniszterei, köztük Sergio Moro akkori igazságügyi miniszter és az FBI képviselői is részt vettek. Rogério Galloro, az Interpol végrehajtó bizottságának korábbi tagja, aki jelenleg a TSE különböző hírszerzési részlegeit felügyeli, szintén részt vett.
Brazíliában, akárcsak az Egyesült Államokban és Európában, a kormány cenzúrázza a populista politikusokat és támogatóikat. És ahogy a DHS beavatkozott a 2020-as választásokba, úgy a brazil TSE is beavatkozott a 2022-es választásokba. A TSE főbírája, Alexandre de Moraes kifejezetten a 2022-es választásokra alakított titkosrendőrséget.
A brazil kormány a Getúlio Vargas Alapítványon (FGV), Brazília egyik vezető egyetemén és agytrösztjén keresztül finanszírozta a cenzúra eszközeinek létrehozását. A Stanford Internet Observatory-hoz hasonlóan az FGV is olyan eszköz létrehozására törekedett, amelynek célja a közösségi média megfigyelése a „gyanús minták” és a „potenciális dezinformáció” szempontjából a választások idején.
A TSE az Egyesült Államokban és Európában alkalmazott cenzúrázási intézkedések teljes skáláját kívánta megvalósítani. A TSE támogatta az FGV tervét egy feketelista létrehozására, amelyet eufemisztikusan a „nem megfelelő oldalak nyilvántartásaként” emlegetett. A TSE a „Safernet”, egy nem kormányzati szervezet és a „First Draft” segítségét kérte az álhírek feketelistájának létrehozásához. És ahogyan az Omidyar Network javasolta, hogy a közösségi média felhasználói jelentsenek más felhasználókat a hatóságoknak, úgy a TSE is kereste a módját, hogy a felhasználók jelenthessék polgártársaikat a TSE-nek.
2022 októberében, a választások második fordulóját megelőzően Lula elnök ügyvédje azt állította, hogy dokumentálta a Bolsonaro támogatóinak „dezinformációs ökoszisztémáját”. A TSE egyetértett ezzel, és tömeges cenzori intézkedéseket vezetett be a Bolsonaro támogatóival szemben.
Hivatalában Lula a szólásszabadság átfogó visszaszorítását javasolta. A kormány egy speciális kormányzati beszédszabályozót javasolt. Tavaly novemberben az Európai Unióval közösen támogatta a cenzúrát. Decemberben a TSE bejelentette cenzúrázási tervét, amely kiterjed a „gyűlöletbeszédre” és mindenre, ami állítólag aláássa a demokráciát.
Sok más hasonlóság is van a brazíliai és a nyugati világ más nemzetei között. Ahogyan a Rágalmazásellenes Liga (ADL) és a Digitális Gyűlölet Elleni Központ (CCDH) a közösségi médiavállalatok reklámozói bojkottját követeli, hogy azok többet cenzúrázzanak, úgy Brazíliában is van egy „Sleeping Giants Brazil” (SBGR) nevű civil szervezet, amelyet egy kevésbé ismert amerikai csoport inspirált. Ez is a nagyobb cenzúra érdekében lobbizik.
Bár az Alvó Óriások párton kívüli mozgalomként tünteti fel magát a gyűlöletbeszéd és az álhírek ellen, minden célpontja a jobboldallal azonosított csoportok és személyiségek, akárcsak az ADL és a CCDH. A Sleeping Giants Brazil 2022-ben és 2023-ban 700 000 dollárt kapott a Ford Alapítványtól és a Nyílt Társadalom Alapítványtól (OSF). További támogatást és infrastruktúrát kap a Soros és Omidyar által szponzorált szervezetektől.
Néhány civil szervezet és újságíró riadót fújt. Jonas Valente, egy nem kormányzati szervezet vezetője a TSE egyik fórumán aggodalmát fejezte ki a brazil hadsereg részvétele miatt. De többnyire a Soros és Omidyar által nagymértékben finanszírozott nem kormányzati szervezetek egyetértettek a cenzúra tervével.
Pedro Abramovay, egy brazil, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok Latin-Amerikáért felelős igazgatójaként dolgozik, nyíltan kiállt a hamis hírekről szóló törvényjavaslat mellett, és hevesen bírálta Bolsonarót. Abramovay a TSE hatásköreinek felerősítésének gondolatát támogatja, kifejezetten a „dezinformáció” kérdésének hatékonyabb kezelése érdekében.
Soros a cenzúrapárti szervezetek legnagyobb támogatója Brazíliában. Az Open Society 2020-ban mintegy 22 millió dollárt osztott szét brazil szervezeteknek, amelyek közül sokan a közösségi médiaplatformok cenzúráját követelték. A Soros által Brazíliában finanszírozott szervezetek közül sokan támogatják a cenzúrát, köztük a Fundação Getulio Vargas és a First Look Institute.
Miért maradt eddig nagyrészt titokban a brazil cenzúra ipari komplexumának kiterjedése, stratégiája és finanszírozása? Ennek részben az az oka, hogy számos dokumentum egészen a közelmúltig bizalmas volt. Másik része az, hogy a „félretájékoztatás elleni küzdelem” néven létezett a nyilvánosság előtt, ami a kormányzat PR-tevékenységét és az információk „korlátozott lógását” jelentette. De egy másik része az, hogy a mainstream hírmédia támogatta a létezését.
Visszavágás
Tüntetők tiltakoznak a Brazíliát cenzúrázó Legfelsőbb Választási Bíróság ellen Párhuzamos rádióműsor a brazíliai Sao Paulóban 2022. október 25-én. (Fotó: Cris Faga/NurPhoto via Getty Images)
A brazil hírmédia több okból is támogatta és védelmezte a cenzúrát. A közösségi médiát és a független újságírást gazdasági versenytársnak tekintik. Kulturálisan és intézményesen is a kormány ellenpopulizmusához igazodnak. Közvetlenül finanszírozhatja őket az amerikai kormány, amely évtizedek óta titokban finanszírozza a külföldi újságírókat, többek között a Központi Hírszerző Ügynökségen (CIA) keresztül, és amely támogatta Brazília 1964-es katonai puccsát.
Sajnos minden tendencia rossz irányba mutat. Ebben a pillanatban a TSE több hatalomra törekszik. Ki akarja szélesíteni befolyását a jövőbeli választásokon, hogy ne csak az álhíreket, hanem a „gyűlöletbeszédet” is célba vegye, ami egy teljesen szubjektív mérce. A TSE pedig nagyobb „nemzetközi együttműködésre” törekszik. Az ENSZ, a Világgazdasági Fórum és más globális testületek 2024-ben prioritásként kezelik a „félretájékoztatás elleni küzdelmet”.
Ha van remény a brazil kormány cenzúrája ellen, az a cenzúra leleplezésében rejlik. A TSE 2018-as üléseit 2023-ig bizalmasnak szánták, de 2019-ben nyilvánosságra hozták, miután a nyilvánosság tiltakozott a cenzúra ellen.
Meg kell értenünk a kormány és a technológiai vállalatok közötti összefonódást. A 2018-as TSE-találkozón például az FBI küldöttségét Howard Marshall vezette, aki akkor az FBI kiberbűnözés elleni osztályának igazgatója volt. Howard Marshall 2018 júliusában a magánszektorba lépett át, és az Accenture hírszerzési igazgatójaként csatlakozott. Az Accenture a Facebook legnagyobb partnere a tartalommoderálás terén, évi 500 millió dolláros szerződésekkel. Marshall nem válaszolt kommentárkérésünkre.
És ahol a Public bizonyítékot talált az ADL és az FBI legalább 40 évre visszanyúló kapcsolatára, ott nem találtunk bizonyítékot az FBI és az Alvó Óriások kapcsolatára.
Rövid és hosszú távon is sok a tennivaló. Rövid távon le kell győznünk az „álhírek” cenzúrázásáról szóló törvényjavaslatot, véget kell vetnünk a kormányzat közösségi médiafelügyeletének, és követelnünk kell a kormányzati vizsgálatok titkosításának feloldását. Hosszú távon Brazíliának szüksége van az Első Alkotmánymódosítás saját megfelelőjére, hogy biztosítsa a szólásszabadság védelmét, amelyet alkotmányunk megalkotói szándékoztak biztosítani.
Legfőképpen pedig meg kell változtatnunk az FBI-ról, a brazil legfelsőbb bíróságról és Sorosról alkotott véleményünket. Ők nem a szólásszabadságot, a demokráciát és a „nyitott társadalmakat” védik. Ők aláássák őket.
2019. április 24-én a TSE „Nemzetközi szemináriumot tartott az álhírekről és a választásokról”, amelyen a TSE miniszterei, köztük Sergio Moro akkori igazságügyi miniszter és az FBI képviselői is részt vettek. Rogério Galloro, az Interpol végrehajtó bizottságának korábbi tagja, aki jelenleg a TSE különböző hírszerzési részlegeit felügyeli, szintén részt vett.
Brazíliában, akárcsak az Egyesült Államokban és Európában, a kormány cenzúrázza a populista politikusokat és támogatóikat. És ahogy a DHS beavatkozott a 2020-as választásokba, úgy a brazil TSE is beavatkozott a 2022-es választásokba. A TSE főbírája, Alexandre de Moraes kifejezetten a 2022-es választásokra alakított titkosrendőrséget.
A brazil kormány a Getúlio Vargas Alapítványon (FGV), Brazília egyik vezető egyetemén és agytrösztjén keresztül finanszírozta a cenzúra eszközeinek létrehozását. A Stanford Internet Observatory-hoz hasonlóan az FGV is olyan eszköz létrehozására törekedett, amelynek célja a közösségi média megfigyelése a „gyanús minták” és a „potenciális dezinformáció” szempontjából a választások idején.
A TSE az Egyesült Államokban és Európában alkalmazott cenzúrázási intézkedések teljes skáláját kívánta megvalósítani. A TSE támogatta az FGV tervét egy feketelista létrehozására, amelyet eufemisztikusan a „nem megfelelő oldalak nyilvántartásaként” emlegetett. A TSE a „Safernet”, egy nem kormányzati szervezet és a „First Draft” segítségét kérte az álhírek feketelistájának létrehozásához. És ahogyan az Omidyar Network javasolta, hogy a közösségi média felhasználói jelentsenek más felhasználókat a hatóságoknak, úgy a TSE is kereste a módját, hogy a felhasználók jelenthessék polgártársaikat a TSE-nek.
2022 októberében, a választások második fordulóját megelőzően Lula elnök ügyvédje azt állította, hogy dokumentálta a Bolsonaro támogatóinak „dezinformációs ökoszisztémáját”. A TSE egyetértett ezzel, és tömeges cenzori intézkedéseket vezetett be a Bolsonaro támogatóival szemben.
Hivatalában Lula a szólásszabadság átfogó visszaszorítását javasolta. A kormány egy speciális kormányzati beszédszabályozót javasolt. Tavaly novemberben az Európai Unióval közösen támogatta a cenzúrát. Decemberben a TSE bejelentette cenzúrázási tervét, amely kiterjed a „gyűlöletbeszédre” és mindenre, ami állítólag aláássa a demokráciát.
Sok más hasonlóság is van a brazíliai és a nyugati világ más nemzetei között. Ahogyan a Rágalmazásellenes Liga (ADL) és a Digitális Gyűlölet Elleni Központ (CCDH) a közösségi médiavállalatok reklámozói bojkottját követeli, hogy azok többet cenzúrázzanak, úgy Brazíliában is van egy „Sleeping Giants Brazil” (SBGR) nevű civil szervezet, amelyet egy kevésbé ismert amerikai csoport inspirált. Ez is a nagyobb cenzúra érdekében lobbizik.
Bár az Alvó Óriások párton kívüli mozgalomként tünteti fel magát a gyűlöletbeszéd és az álhírek ellen, minden célpontja a jobboldallal azonosított csoportok és személyiségek, akárcsak az ADL és a CCDH. A Sleeping Giants Brazil 2022-ben és 2023-ban 700 000 dollárt kapott a Ford Alapítványtól és a Nyílt Társadalom Alapítványtól (OSF). További támogatást és infrastruktúrát kap a Soros és Omidyar által szponzorált szervezetektől.
Néhány civil szervezet és újságíró riadót fújt. Jonas Valente, egy nem kormányzati szervezet vezetője a TSE egyik fórumán aggodalmát fejezte ki a brazil hadsereg részvétele miatt. De többnyire a Soros és Omidyar által nagymértékben finanszírozott nem kormányzati szervezetek egyetértettek a cenzúra tervével.
Pedro Abramovay, egy brazil, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok Latin-Amerikáért felelős igazgatójaként dolgozik, nyíltan kiállt a hamis hírekről szóló törvényjavaslat mellett, és hevesen bírálta Bolsonarót. Abramovay a TSE hatásköreinek felerősítésének gondolatát támogatja, kifejezetten a „dezinformáció” kérdésének hatékonyabb kezelése érdekében.
Soros a cenzúrapárti szervezetek legnagyobb támogatója Brazíliában. Az Open Society 2020-ban mintegy 22 millió dollárt osztott szét brazil szervezeteknek, amelyek közül sokan a közösségi médiaplatformok cenzúráját követelték. A Soros által Brazíliában finanszírozott szervezetek közül sokan támogatják a cenzúrát, köztük a Fundação Getulio Vargas és a First Look Institute.
Miért maradt eddig nagyrészt titokban a brazil cenzúra ipari komplexumának kiterjedése, stratégiája és finanszírozása? Ennek részben az az oka, hogy számos dokumentum egészen a közelmúltig bizalmas volt. Másik része az, hogy a „félretájékoztatás elleni küzdelem” néven létezett a nyilvánosság előtt, ami a kormányzat PR-tevékenységét és az információk „korlátozott lógását” jelentette. De egy másik része az, hogy a mainstream hírmédia támogatta a létezését.
Visszavágás
Tüntetők tiltakoznak a Brazíliát cenzúrázó Legfelsőbb Választási Bíróság ellen Párhuzamos rádióműsor a brazíliai Sao Paulóban 2022. október 25-én. (Fotó: Cris Faga/NurPhoto via Getty Images)
A brazil hírmédia több okból is támogatta és védelmezte a cenzúrát. A közösségi médiát és a független újságírást gazdasági versenytársnak tekintik. Kulturálisan és intézményesen is a kormány ellenpopulizmusához igazodnak. Közvetlenül finanszírozhatja őket az amerikai kormány, amely évtizedek óta titokban finanszírozza a külföldi újságírókat, többek között a Központi Hírszerző Ügynökségen (CIA) keresztül, és amely támogatta Brazília 1964-es katonai puccsát.
Sajnos minden tendencia rossz irányba mutat. Ebben a pillanatban a TSE több hatalomra törekszik. Ki akarja szélesíteni befolyását a jövőbeli választásokon, hogy ne csak az álhíreket, hanem a „gyűlöletbeszédet” is célba vegye, ami egy teljesen szubjektív mérce. A TSE pedig nagyobb „nemzetközi együttműködésre” törekszik. Az ENSZ, a Világgazdasági Fórum és más globális testületek 2024-ben prioritásként kezelik a „félretájékoztatás elleni küzdelmet”.
Ha van remény a brazil kormány cenzúrája ellen, az a cenzúra leleplezésében rejlik. A TSE 2018-as üléseit 2023-ig bizalmasnak szánták, de 2019-ben nyilvánosságra hozták, miután a nyilvánosság tiltakozott a cenzúra ellen.
Meg kell értenünk a kormány és a technológiai vállalatok közötti összefonódást. A 2018-as TSE-találkozón például az FBI küldöttségét Howard Marshall vezette, aki akkor az FBI kiberbűnözés elleni osztályának igazgatója volt. Howard Marshall 2018 júliusában a magánszektorba lépett át, és az Accenture hírszerzési igazgatójaként csatlakozott. Az Accenture a Facebook legnagyobb partnere a tartalommoderálás terén, évi 500 millió dolláros szerződésekkel. Marshall nem válaszolt kommentárkérésünkre.
És ahol a Public bizonyítékot talált az ADL és az FBI legalább 40 évre visszanyúló kapcsolatára, ott nem találtunk bizonyítékot az FBI és az Alvó Óriások kapcsolatára.
Rövid és hosszú távon is sok a tennivaló. Rövid távon le kell győznünk az „álhírek” cenzúrázásáról szóló törvényjavaslatot, véget kell vetnünk a kormányzat közösségi médiafelügyeletének, és követelnünk kell a kormányzati vizsgálatok titkosításának feloldását. Hosszú távon Brazíliának szüksége van az Első Alkotmánymódosítás saját megfelelőjére, hogy biztosítsa a szólásszabadság védelmét, amelyet alkotmányunk megalkotói szándékoztak biztosítani.
Legfőképpen pedig meg kell változtatnunk az FBI-ról, a brazil legfelsőbb bíróságról és Sorosról alkotott véleményünket. Ők nem a szólásszabadságot, a demokráciát és a „nyitott társadalmakat” védik. Ők aláássák őket.
https://www.portfolio.hu/befektetes...muskba-az-x-et-betilto-orszag-vezetoje-707537
"Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök az X (volt Twitter) közösségimédia-platform brazíliai betiltása kapcsán azt mondta, reméli, hogy ez megtanítja arra a világot, hogy nem köteles elviselni Elon Musk X-tulajdonos „szélsőjobboldali szabadelvűségét, csak azért mert gazdag” – írja a The Guardian."
"Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök az X (volt Twitter) közösségimédia-platform brazíliai betiltása kapcsán azt mondta, reméli, hogy ez megtanítja arra a világot, hogy nem köteles elviselni Elon Musk X-tulajdonos „szélsőjobboldali szabadelvűségét, csak azért mert gazdag” – írja a The Guardian."
Bellum Acta - Intel, Urgent News and Archives
❌ — Via an official statement, the Paraguayan Government, an Russian ally in South America, regrets and condemns the unilateral decision taken by the Chavista Regime of revoking the Brazilian custodianship of the Argentinean Embassy, and accuses the ruling Regime in Venezuela of violating the...
t.me
Bellum Acta - Intel, Urgent News and Archives
❌ — Via an official statement, the Ministry of Foreign Affairs of Uruguay expresses its concerns and condemns unilateral provocation by the ruling Chavista Regime in Venezuela's the decision of revoking the Brazilian custodianship of the Argentinean Embassy in Caracas ➡️ The Uruguayan...
t.me
Bellum Acta - Intel, Urgent News and Archives
❌— Via an official statement, the Ministry of Foreign Affairs of Chile expresses its concerns regarding the decision to revoke the Brazilian custodianship of the Argentinean Embassy in Caracas, calling such as unjustifiable and abrupt ➡️ The Chilean Government, led by the leftist Gabriel...
t.me
Ki emlékszik még ezekre a megmondóemberek ("újságírók", aha...) által írt magasröptű eszmefuttatásokra, mint pl: A világrendről is szóltak az amazóniai erdőtüzek?
("Emiatt egyre többen vannak, akik szerint nem lehet felelőtlen, populista nemzeti politikusok kezében hagyni a Föld sorsát") What?
Aztán szembejön a valóság: 2023-hoz képest Brazíliában ötödével nőtt az erdőtüzek száma, a térkép és kommentek szerint viszont gyakorlatilag a kontinens majd minden országában megy épp a szop*s, de ez most, csodálatos módon kb. senkit sem feszélyez, senkit nem érdekel, nincs műhiszti, nyilván kizárólag a szárazság a felelős, nincs itt semmi látnivaló (ja, nem: Wildfires Spread and Reach all Regions of Brazil - csak szeptember 6-án 4396 helyen volt tűz a műholdak adatai szerint)
South American wildfires in the last 24 hours (2024/09/10 - 2024/09/11)
("Emiatt egyre többen vannak, akik szerint nem lehet felelőtlen, populista nemzeti politikusok kezében hagyni a Föld sorsát") What?
Aztán szembejön a valóság: 2023-hoz képest Brazíliában ötödével nőtt az erdőtüzek száma, a térkép és kommentek szerint viszont gyakorlatilag a kontinens majd minden országában megy épp a szop*s, de ez most, csodálatos módon kb. senkit sem feszélyez, senkit nem érdekel, nincs műhiszti, nyilván kizárólag a szárazság a felelős, nincs itt semmi látnivaló (ja, nem: Wildfires Spread and Reach all Regions of Brazil - csak szeptember 6-án 4396 helyen volt tűz a műholdak adatai szerint)
South American wildfires in the last 24 hours (2024/09/10 - 2024/09/11)
https://www.portfolio.hu/global/202...s-cseh-gyanusitottakat-vettek-orizetbe-709903
"A venezuelai hatóságok külföldi állampolgárt vettek őrizetbe az ország destabilizálására irányuló állítólagos tervekkel kapcsolatban. Diosdado Cabello belügyminiszter szombati sajtótájékoztatóján közölte, hogy két spanyol, három amerikai és egy cseh állampolgárt tartóztattak le."
A különös összetétel miatt én bukott CIA akcióra tippelek külföldi zsoldosokkal megtámogatva...
"A venezuelai hatóságok külföldi állampolgárt vettek őrizetbe az ország destabilizálására irányuló állítólagos tervekkel kapcsolatban. Diosdado Cabello belügyminiszter szombati sajtótájékoztatóján közölte, hogy két spanyol, három amerikai és egy cseh állampolgárt tartóztattak le."
A különös összetétel miatt én bukott CIA akcióra tippelek külföldi zsoldosokkal megtámogatva...
az argentín légierő átvette az első osztrák Diamond da-62 mpp felderítőgépét.