[BIZTPOL] Közép- és Dél-Amerika
- Téma indítója boki
- Indítva
-
- Címkék
- karib-térség mexikó
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
F@szkalapok,kievben kellettek volna annó....
Néha azért felpofoznék ott is pár stratégát,mondjuk ott jöhettek rá, hogy mekkora aljasságra is képes valójában a demokrácia bajnoka,és védelmezője.
Reuters: Kremlhez közeli orosz zsoldosok utaztak Venezuelába Madurót védeni
https://infostart.hu/kulfold/2019/0...-zsoldosok-utaztak-venezuelaba-madurot-vedeni
https://infostart.hu/kulfold/2019/0...-zsoldosok-utaztak-venezuelaba-madurot-vedeni
Egy igen jó elemzés, magyarul...:
A hagyományos vélekedés szerint nem lehet egy venezuelai katonai beavatkozás lehetőségéről komolyan beszélni. Ezek azonban nem hagyományos idők. A hagyományos forgatókönyvben a venezuelai ellenzék külföldi megszervezése, gazdasági szabotázs, a hadseregbe való beépülés és a népi mozgalmak manipulálása a választott kormány ellen szerepelne. Mindezek meg is történtek, ám mindez idáig nem vezettek eredményre. A bolivári mozgalom ellenségeinek frusztrációja tapintható. Ez azt jelenti, hogy küszöbön áll egy beavatkozás? És hogy nézne ki?
Azt tudjuk, hogy a Trump-kormányzat 2017-ben venezuelai puccsistákkal találkozott, és a venezuelai ellenzék nem titkolja, hogy kapcsolatban áll az Egyesült Államok kormányával. Amerikai és más külföldi tisztviselők elítélve és elutasítva a törvényes választásokat többször is felszólították a venezuelai hadsereget és az üzleti elitet, hogy vegyék át a hatalmat, és még ahhoz is vették a bátorságot, hogy „elismerjenek” egy olyan „új elnököt”, aki nem választottak meg, és aki törvényesen nem nyújthat be igényt a posztra. A legutóbbi események között volt egy korábban példátlan drónnal elkövetett puccskísérlet 2018 augusztusában, január 22-én pedig a Nemzeti Gárda huszonhét tagja követett el zendülést egy őrmester vezetésével. Mindezek a bolivári kormány ellenségeinek kétségbeeséséről árulkodhatnak.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Kubát, Venezuelát és Nicaraguát a „zsarnokság hármasfogatának” nevezte, de a Latin-Amerikára leselkedő igazi hármas fenyegetést az Egyesült Államok, az Iván Duque-féle Kolumbia és a brazil Donald Trump, Jair Bolsonaro szélsőjobboldali kormányainak szövetsége jelenti. Ezek a kormánydöntő oligarchák kiszemelték Venezuelát, és a katonai beavatkozás lehetősége egyértelműen napirenden van az elképzeléseik között.
Fontos körülmények változtak meg, amelyek korábban gyakorlati akadályt jelentettek egy beavatkozás előtt. A katonai műveletek a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában lehetetlenné tették a beavatkozást Venezuelában. Kolumbiában az a fajta katonai megszállás, amelyet Álvaro Uribe korábbi elnök szorgalmazott, azért nem volt kivitelezhető, mert a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) elkötelezte magát, hogy belülről kel Venezuela védelmére, ha kitör a háború. Mára azonban a FARC politikai párttá alakult, a fegyvertelen Forradalmi Alternatív Közösségi Erővé (amelynek rövidítése még mindig a FARC). Közben Trump elnök bejelentette, hogy kivonja katonáit Szíriából és Afganisztánból. Trump nem a béke embere, és nyíltan kijelentette, hogy támogatna egy erőszakos beavatkozást Venezuelában.
Küszöbön áll egy külföldi katonai beavatkozás Venezuelában?
A hagyományos vélekedés szerint nem lehet egy venezuelai katonai beavatkozás lehetőségéről komolyan beszélni. Ezek azonban nem hagyományos idők. A hagyományos forgatókönyvben a venezuelai ellenzék külföldi megszervezése, gazdasági szabotázs, a hadseregbe való beépülés és a népi mozgalmak manipulálása a választott kormány ellen szerepelne. Mindezek meg is történtek, ám mindez idáig nem vezettek eredményre. A bolivári mozgalom ellenségeinek frusztrációja tapintható. Ez azt jelenti, hogy küszöbön áll egy beavatkozás? És hogy nézne ki?
Azt tudjuk, hogy a Trump-kormányzat 2017-ben venezuelai puccsistákkal találkozott, és a venezuelai ellenzék nem titkolja, hogy kapcsolatban áll az Egyesült Államok kormányával. Amerikai és más külföldi tisztviselők elítélve és elutasítva a törvényes választásokat többször is felszólították a venezuelai hadsereget és az üzleti elitet, hogy vegyék át a hatalmat, és még ahhoz is vették a bátorságot, hogy „elismerjenek” egy olyan „új elnököt”, aki nem választottak meg, és aki törvényesen nem nyújthat be igényt a posztra. A legutóbbi események között volt egy korábban példátlan drónnal elkövetett puccskísérlet 2018 augusztusában, január 22-én pedig a Nemzeti Gárda huszonhét tagja követett el zendülést egy őrmester vezetésével. Mindezek a bolivári kormány ellenségeinek kétségbeeséséről árulkodhatnak.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Kubát, Venezuelát és Nicaraguát a „zsarnokság hármasfogatának” nevezte, de a Latin-Amerikára leselkedő igazi hármas fenyegetést az Egyesült Államok, az Iván Duque-féle Kolumbia és a brazil Donald Trump, Jair Bolsonaro szélsőjobboldali kormányainak szövetsége jelenti. Ezek a kormánydöntő oligarchák kiszemelték Venezuelát, és a katonai beavatkozás lehetősége egyértelműen napirenden van az elképzeléseik között.
Fontos körülmények változtak meg, amelyek korábban gyakorlati akadályt jelentettek egy beavatkozás előtt. A katonai műveletek a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában lehetetlenné tették a beavatkozást Venezuelában. Kolumbiában az a fajta katonai megszállás, amelyet Álvaro Uribe korábbi elnök szorgalmazott, azért nem volt kivitelezhető, mert a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) elkötelezte magát, hogy belülről kel Venezuela védelmére, ha kitör a háború. Mára azonban a FARC politikai párttá alakult, a fegyvertelen Forradalmi Alternatív Közösségi Erővé (amelynek rövidítése még mindig a FARC). Közben Trump elnök bejelentette, hogy kivonja katonáit Szíriából és Afganisztánból. Trump nem a béke embere, és nyíltan kijelentette, hogy támogatna egy erőszakos beavatkozást Venezuelában.
Küszöbön áll egy külföldi katonai beavatkozás Venezuelában?
Az oroszok szerint az USA puccsot hajtott végre Venezuelában
https://index.hu/kulfold/2019/01/26/venezueala_oroszorszag_puccsal_vadolja_az_usat_maduro_guaido/
"Puccsal vádolta az Egyesült Államokat Oroszország nagykövete szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsában Venezuela ügyében. Vaszilij Nyebenzja azt mondta, az Egyesült Államok és szövetségesei el akarják mozdítani a hivatalban lévő államfőt, Nicolás Madurót a hatalomból - írja az MTI.
Nyebenzja hozzátette, hogy szerinte az, ami Venezuelában történik, az az ország belügye, nem veszélyezteti a nemzetközi békét és a biztonságot, ezért a Biztonsági Tanácsnak nincs joga megvitatni a venezuelai helyzetet.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter válaszolt neki, aki elmondta, hogy elnökként Nicolás Maduro elnyomta a venezuelai népet, éhezésre és arra kárhoztatta, hogy tömegével hagyják el az országot, ami destabilizálja a térséget.
Emlékeztetett arra, hogy a magát ideiglenes venezuelai államfővé nyilvánító Juan Guaidó parlamenti elnök választásokat ígért az országban, a BT pedig nem halogathatja tovább a vitát Venezueláról.
„Eljött az idő, hogy válasszanak az országok, kinek a pártján állnak Venezuelában - jelentette ki Pompeo, egyúttal arra sürgetett minden államot, hogy ismerjék el Juan Guaidót. „Vagy a szabadság erőivel vannak, vagy egy sorban Maduróval és a poklával" - tette hozzá.
Pompeo visszautasította Nicolás Maduro követelését, hogy az amerikai diplomaták hagyják el Venezuelát, és hozzátette: elvárja, hogy biztonságban folytathassák munkájukat az országban.
Az ülés előtti szavazáson Oroszország próbálta megakadályozni a tanácskozást, de az Egyesült Államoknak végül meglett a minimálisan szükséges kilenc szavazat a 15 tagú testületben, amelynek öt állandó, vétójoggal rendelkező tagjából Oroszország mellett Kína is jelezte, hogy Nicolás Maduro pártján áll. Emiatt nem várható, hogy bármilyen döntés vagy hivatalos állásfoglalás születik Venezuela ügyében.
Közben több kormány, például a német, a francia és a spanyol is azt mondta, hogy hajlandóak elismerni a magát elnöknek kikiáltó Juan Guaidót, amennyiben a magát szintén elnöknek nevező Nicolás Maduro nem tisztázza az országban a helyzetet egy héten belül."
https://index.hu/kulfold/2019/01/26/venezueala_oroszorszag_puccsal_vadolja_az_usat_maduro_guaido/
"Puccsal vádolta az Egyesült Államokat Oroszország nagykövete szombaton az ENSZ Biztonsági Tanácsában Venezuela ügyében. Vaszilij Nyebenzja azt mondta, az Egyesült Államok és szövetségesei el akarják mozdítani a hivatalban lévő államfőt, Nicolás Madurót a hatalomból - írja az MTI.
Nyebenzja hozzátette, hogy szerinte az, ami Venezuelában történik, az az ország belügye, nem veszélyezteti a nemzetközi békét és a biztonságot, ezért a Biztonsági Tanácsnak nincs joga megvitatni a venezuelai helyzetet.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter válaszolt neki, aki elmondta, hogy elnökként Nicolás Maduro elnyomta a venezuelai népet, éhezésre és arra kárhoztatta, hogy tömegével hagyják el az országot, ami destabilizálja a térséget.
Emlékeztetett arra, hogy a magát ideiglenes venezuelai államfővé nyilvánító Juan Guaidó parlamenti elnök választásokat ígért az országban, a BT pedig nem halogathatja tovább a vitát Venezueláról.
„Eljött az idő, hogy válasszanak az országok, kinek a pártján állnak Venezuelában - jelentette ki Pompeo, egyúttal arra sürgetett minden államot, hogy ismerjék el Juan Guaidót. „Vagy a szabadság erőivel vannak, vagy egy sorban Maduróval és a poklával" - tette hozzá.
Pompeo visszautasította Nicolás Maduro követelését, hogy az amerikai diplomaták hagyják el Venezuelát, és hozzátette: elvárja, hogy biztonságban folytathassák munkájukat az országban.
Az ülés előtti szavazáson Oroszország próbálta megakadályozni a tanácskozást, de az Egyesült Államoknak végül meglett a minimálisan szükséges kilenc szavazat a 15 tagú testületben, amelynek öt állandó, vétójoggal rendelkező tagjából Oroszország mellett Kína is jelezte, hogy Nicolás Maduro pártján áll. Emiatt nem várható, hogy bármilyen döntés vagy hivatalos állásfoglalás születik Venezuela ügyében.
Közben több kormány, például a német, a francia és a spanyol is azt mondta, hogy hajlandóak elismerni a magát elnöknek kikiáltó Juan Guaidót, amennyiben a magát szintén elnöknek nevező Nicolás Maduro nem tisztázza az országban a helyzetet egy héten belül."
1,2 milliárd dollárnyi aranyat akart kivenni Maduro a Bank of Englandből, letiltották
https://index.hu/gazdasag/2019/01/26/maduro_bank_of_england_arany_letiltas/
"Nicolás Maduro, megkérdőjelezett venezuelai elnök decemberben legalább egy alkalommal igyekezett kivenni a Bank of Englandből az országa a bankban tárolt 1,2 milliárd dollárnyi (kb. 340 milliárd forint) aranytartalékát - derül ki egy frissen nyilvánosságra hozott jelentésből.
A Bank of England megtagadta az arany kiadását, ami egészen komoly része Venezuela külföldi tartalékainak, ami összesen mintegy 8 milliárd dollárt (2227 milliárd forint) tesz ki.
A Bloomberg cikke szerint december közepén Calixto Ortega, a venezuelai nemzeti bank vezetője látogatást tett a Bank of Englandben, és igyekezett hozzáférni az aranytartalékhoz, de nem járt sikerrel. Azt nem tudni, hogy Ortega azóta mennyi alkalommal próbált hozzáférni az aranytartalékhoz, de az ügyletre rálátó forrásokra hivatkozva azt írja a gazdasági szaklap, hogy a venezuelai nemzeti bank és a Bank of England közötti tárgyalások a sikertelenség után mostanra teljesen el is haltak.
Egy venezuelai forrás pedig azt mondta a lapnak, hogy a venezuelai nemzeti bank munktarásait utasították is rá, hogy ne lépjenek kapcsolatba a Bank of Englanddel, mert úgysem fognak tudni dűlőre jutni a felek.
A kiszivárgott információkra sem az angol, sem a venezuelai felek nem akartak reagálni.
Venezuelában nagyon fontos részét képezik a pénzügyi tartalékoknak az aranyletétek, mert Nicolás Maduro elődje, Hugo Chavez annyira utálta az amerikai dollárt, hogy az ország olajtermeléséből befolyó pénzek egy jó részét aranyba váltotta át. 2011-ben pedig 11 milliárd dollár (3000 milliárd forint) értékben vásárolt vissza aranyat a Bank of Englandtől és egyéb külföldi pénzintézetektől. Ahogy viszont Venezuela egyre mélyebbre süllyedt a gazdasági válságában az elmúlt években, úgy adta el a Maduro-rezsim a tartalékokat, hogy így növelje az ország készpénzállományát, illetve hogy el tudja kerülni azt, hogy eladósodjon az országa."
Azért ez kemény, gondoljunk bármit Maduróról, az angolok nem adták ki az ország pénzét a törvényes vezetésnek...
https://index.hu/gazdasag/2019/01/26/maduro_bank_of_england_arany_letiltas/
"Nicolás Maduro, megkérdőjelezett venezuelai elnök decemberben legalább egy alkalommal igyekezett kivenni a Bank of Englandből az országa a bankban tárolt 1,2 milliárd dollárnyi (kb. 340 milliárd forint) aranytartalékát - derül ki egy frissen nyilvánosságra hozott jelentésből.
A Bank of England megtagadta az arany kiadását, ami egészen komoly része Venezuela külföldi tartalékainak, ami összesen mintegy 8 milliárd dollárt (2227 milliárd forint) tesz ki.
A Bloomberg cikke szerint december közepén Calixto Ortega, a venezuelai nemzeti bank vezetője látogatást tett a Bank of Englandben, és igyekezett hozzáférni az aranytartalékhoz, de nem járt sikerrel. Azt nem tudni, hogy Ortega azóta mennyi alkalommal próbált hozzáférni az aranytartalékhoz, de az ügyletre rálátó forrásokra hivatkozva azt írja a gazdasági szaklap, hogy a venezuelai nemzeti bank és a Bank of England közötti tárgyalások a sikertelenség után mostanra teljesen el is haltak.
Egy venezuelai forrás pedig azt mondta a lapnak, hogy a venezuelai nemzeti bank munktarásait utasították is rá, hogy ne lépjenek kapcsolatba a Bank of Englanddel, mert úgysem fognak tudni dűlőre jutni a felek.
A kiszivárgott információkra sem az angol, sem a venezuelai felek nem akartak reagálni.
Venezuelában nagyon fontos részét képezik a pénzügyi tartalékoknak az aranyletétek, mert Nicolás Maduro elődje, Hugo Chavez annyira utálta az amerikai dollárt, hogy az ország olajtermeléséből befolyó pénzek egy jó részét aranyba váltotta át. 2011-ben pedig 11 milliárd dollár (3000 milliárd forint) értékben vásárolt vissza aranyat a Bank of Englandtől és egyéb külföldi pénzintézetektől. Ahogy viszont Venezuela egyre mélyebbre süllyedt a gazdasági válságában az elmúlt években, úgy adta el a Maduro-rezsim a tartalékokat, hogy így növelje az ország készpénzállományát, illetve hogy el tudja kerülni azt, hogy eladósodjon az országa."
Azért ez kemény, gondoljunk bármit Maduróról, az angolok nem adták ki az ország pénzét a törvényes vezetésnek...
majd oda adják a másiknak amiből fedez egy zsoldos sereget a környék országaiból.
Elpártolt a Maduro-kormányzattól a Washingtonban akkreditált venezuelai katonai attasé, és erre biztatta az otthoni katonatársait is.
A Venezuelát az Egyesült Államokban a legmagasabb katonai szinten képviselő diplomata, Jósé Luis Silva helyi idő szerint szombaton jelentette be a döntését, és egy videoüzenetet is csatolt hozzá, a venezuelai fegyveres erőkhöz intézett felhívással.
„A venezuelai nép nevében beszélek, és főleg a testvéreimhez fordulok országom fegyveres erőinek a soraiban: ismerjék el Venezuela egyetlen legitim elnökének Juan Guaidót” – mondta José Luis Silva ezredes a felvételen, amely a washingtoni irodájában készült, háttérben a venezuelai zászlóval.
Az ezredes a Reutersnek is megerősítette, hogy a továbbiakban nem ismeri el Nicolás Madurót, és szabad választást követel. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője az attasé disszidálását annak az elvnek a példájaként jellemezte, hogy „a fegyveres erők szerepe az alkotmányos rend védelme, nem pedig a diktátorok támogatása, és a saját népének az elnyomása”.
https://444.hu/2019/01/27/elpartolt-madurotol-venezuela-washingtoni-katonai-attaseja
A Venezuelát az Egyesült Államokban a legmagasabb katonai szinten képviselő diplomata, Jósé Luis Silva helyi idő szerint szombaton jelentette be a döntését, és egy videoüzenetet is csatolt hozzá, a venezuelai fegyveres erőkhöz intézett felhívással.
„A venezuelai nép nevében beszélek, és főleg a testvéreimhez fordulok országom fegyveres erőinek a soraiban: ismerjék el Venezuela egyetlen legitim elnökének Juan Guaidót” – mondta José Luis Silva ezredes a felvételen, amely a washingtoni irodájában készült, háttérben a venezuelai zászlóval.
Az ezredes a Reutersnek is megerősítette, hogy a továbbiakban nem ismeri el Nicolás Madurót, és szabad választást követel. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője az attasé disszidálását annak az elvnek a példájaként jellemezte, hogy „a fegyveres erők szerepe az alkotmányos rend védelme, nem pedig a diktátorok támogatása, és a saját népének az elnyomása”.
https://444.hu/2019/01/27/elpartolt-madurotol-venezuela-washingtoni-katonai-attaseja
Az orosz vezetés egyik gopolitikai játszmája Venezuela támogatása, s bár Líbia vagy Irak esetén súlyos veszteségek érték az oroszokat, amikor a velük szövetkező rendszer megbukott, most sem tágítanak az összeomlás szélén tántorgó rezsim mögül.
Ha a venezuelai rezsim és vezetője Nicolas Maduro megbukik, az Vlagyimir Putyin súlyos bukása is lesz, ugyanis az orosz államfő elveszti egy költséges geopolitikai játszmáját - írja a latin-amerikai ország és Oroszország kapcsolatát elemző cikkében Leonid Bershidsky a Bloomberg publicistája. Moszkva a magát szocialistának nevező rendszer második legfontosabb külső támasza Peking után.
A kínai befektetések értéke az elmúlt húsz évben elérte a 70 milliárd dollárt (a paksi bővítésre adott orosz hitel hétszerese), amiért főként olajjal fizettek, míg Oroszország ugyanennyi idő alatt 17 milliárd dollárt ölt bele venezuelai kalandjába. Putyin decemberben, még azelőtt, hogy Washington az ellenzéki Juan Guaidót ismerte volna el az ország elnökének, hatmilliárd dollárt és 600 ezer tonna gabonát ígért a regnáló rezsimnek.
Az orosz támogatás nagyját az állami tulajdonú Rosznyefty olajcégen át csatornázták az országba. Ezt a vállalatot az elnök egyik szövetségese, Igor Szecsin vezeti - emlékeztet a Bloomberg publicistája. Az elérhető adatok szerint a Rosznyerfty 2017 végéig 2,5 milliárd dollárnyi olyan olajat értékesített, amelyet a venezuelai állami olajcég, a PDVSA termelt ki. A két vállalatnak öt közös vállalkozása van, együtt 59 millió (hordó?) olajat termeltek ki 2017-ben, ami nyolc százaléka az ország éves kitermelésének. Soha nem fogunk innen távozni, hacsak két lábbal ki nem rúgnak - mondta Szecsin cége latin-amerikai terveit ecsetelve.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/putyin-venezuela-maduro.677518.html
Ha a venezuelai rezsim és vezetője Nicolas Maduro megbukik, az Vlagyimir Putyin súlyos bukása is lesz, ugyanis az orosz államfő elveszti egy költséges geopolitikai játszmáját - írja a latin-amerikai ország és Oroszország kapcsolatát elemző cikkében Leonid Bershidsky a Bloomberg publicistája. Moszkva a magát szocialistának nevező rendszer második legfontosabb külső támasza Peking után.
A kínai befektetések értéke az elmúlt húsz évben elérte a 70 milliárd dollárt (a paksi bővítésre adott orosz hitel hétszerese), amiért főként olajjal fizettek, míg Oroszország ugyanennyi idő alatt 17 milliárd dollárt ölt bele venezuelai kalandjába. Putyin decemberben, még azelőtt, hogy Washington az ellenzéki Juan Guaidót ismerte volna el az ország elnökének, hatmilliárd dollárt és 600 ezer tonna gabonát ígért a regnáló rezsimnek.
Az orosz támogatás nagyját az állami tulajdonú Rosznyefty olajcégen át csatornázták az országba. Ezt a vállalatot az elnök egyik szövetségese, Igor Szecsin vezeti - emlékeztet a Bloomberg publicistája. Az elérhető adatok szerint a Rosznyerfty 2017 végéig 2,5 milliárd dollárnyi olyan olajat értékesített, amelyet a venezuelai állami olajcég, a PDVSA termelt ki. A két vállalatnak öt közös vállalkozása van, együtt 59 millió (hordó?) olajat termeltek ki 2017-ben, ami nyolc százaléka az ország éves kitermelésének. Soha nem fogunk innen távozni, hacsak két lábbal ki nem rúgnak - mondta Szecsin cége latin-amerikai terveit ecsetelve.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/putyin-venezuela-maduro.677518.html
Pedig úgy fest hogy a Venezuelai projektüket az oroszok dobhatják. A kínaiak még kérdéses lesznek. Szerintem ott nem lesznek olyan látványos kivéreztetések. Még az is megeshet hogy a háttérben valahogy meg fognak egyezni. Viszont biztosra vehető hogy az oroszok a "befektetéseiket" a wc lehúzhatják. Túl messze van anyáskától. A szíriai bukást így adják vissza a hiénák.
Egyre több ország lelkesül fel az új önjelölt venezuelai vezető, Juan Guaido láttán, és szólítja fel Nicolas Madurót, az országot nyomorba döntő diktátort, hogy engedélyezzen szabad választásokat, vagy elismerik Guaidót. Népe és szinte egész világ megszabadulni Madurótól, csak a kivitelezés nehéz.
Sokszor előfordult már, hogy egy diktátor fogságba ejt egy népet, és sehogy nem lehet szabadulni tőle, de olyan elnyomorodást, mint amilyet Venezuelában sikerült Madurónak előidéznie, talán még Ceausescu sem ért el Romániában 1989 előtt. A román diktátort azonban, amint körülötte a keleti blokkban mindenhol megdőlt a kommunista rendszer, saját népe, illetve az országot vezető erők, valamint a hadsereg megdöntötték, csak hű testőrsége avagy kvázi magánhadserege harcolt pár napig elszántan. Venezuelában az ehhez hasonló kísérletek mindeddig sikertelenek maradtak, pedig az elnök valószínűleg rekordot döntött népe elnyomorításában: évek óta nélkülözi a lakosság az alapvető létfeltételeket, egyre szélesebb körű az éhezés (amire pedig már alig van példa a világban), és már emberek milliói menekültek el az országból. Gyakorlatilag háborús állapotok vannak békeidőben. Hogy miért nem sikerül ilyen körülmények között elűzni az elnököt, az rejtély, nehéz megérteni, miben reménykedve tart ki mellette a hadsereg és az állam vezetése. Nem kizárt persze, hogy a nép nyomorba döntésével párhuzamosan az őt hatalomban tartó klientúrát busásan megfizeti, és azzal fenyegeti őket, hogy bukása esetén nemcsak jólétüket vesztik, de elszámoltatás is vár rájuk.
Már az EU nagyobb országai is elűznék a népét megnyomorító diktátort
Sokszor előfordult már, hogy egy diktátor fogságba ejt egy népet, és sehogy nem lehet szabadulni tőle, de olyan elnyomorodást, mint amilyet Venezuelában sikerült Madurónak előidéznie, talán még Ceausescu sem ért el Romániában 1989 előtt. A román diktátort azonban, amint körülötte a keleti blokkban mindenhol megdőlt a kommunista rendszer, saját népe, illetve az országot vezető erők, valamint a hadsereg megdöntötték, csak hű testőrsége avagy kvázi magánhadserege harcolt pár napig elszántan. Venezuelában az ehhez hasonló kísérletek mindeddig sikertelenek maradtak, pedig az elnök valószínűleg rekordot döntött népe elnyomorításában: évek óta nélkülözi a lakosság az alapvető létfeltételeket, egyre szélesebb körű az éhezés (amire pedig már alig van példa a világban), és már emberek milliói menekültek el az országból. Gyakorlatilag háborús állapotok vannak békeidőben. Hogy miért nem sikerül ilyen körülmények között elűzni az elnököt, az rejtély, nehéz megérteni, miben reménykedve tart ki mellette a hadsereg és az állam vezetése. Nem kizárt persze, hogy a nép nyomorba döntésével párhuzamosan az őt hatalomban tartó klientúrát busásan megfizeti, és azzal fenyegeti őket, hogy bukása esetén nemcsak jólétüket vesztik, de elszámoltatás is vár rájuk.
Már az EU nagyobb országai is elűznék a népét megnyomorító diktátort
B
b4l4g3
Guest
Csak egy komment a cikk alól:
"Micsoda malőr!
Mikor már úgy néz ki, hogy a sokéves aknamunka meghozza a gyümölcsét, és Venezuelát a liberális terror igájába lehet hajszolni, s erre lám mi történik...
-pedig nagyon kívánatos az a venezuelai olaj, az semmiképp nem maradhat Venezuela kezén.., annak az internacionalista tőkéseknek a birtokába kell jutnia, még akkor is, ha egész Venezuela lakossága bele is döglik..."
Most, hogy Venezuela washingtoni katonai attaséja is Maduro ellen nyilatkozott, szerintem nyilvánvaló, hogy a kocka nemhogy elvetve van, de eldobva. Maduro pár napig húzhatja, azután irány Kuba. Rossz esetben egy kis rövid polgárháború is lehet, mert azért van támogatója a rendszernek is. Ha Putyinnak pici esze lenne, akkor kiállna Maduro mögül és részt venne a demokratizálási folyamatban. Akkor - talán - egy része visszajönne a befektetéseknek. De az is igaz, hogy ez a Maduro-ügy csak egy nagyon magas labda, hogy az USA lecsaphassa.
Nem ennyire egyértelmű. A katonai vezetés jó része félti a kivételezett helyzetét é támogatja a jelenlegi rezsimet. A probléma, hogy a hadsereg kezd bomlani. Na a kiskatona rosszúl éli meg, hogy a családjának nincs mit enni, anyukája meg azért hal meg mert nem tudta kifizetni a vérnyomáscsökkentőt. Amnek a havi ára MOon 500Ft.
@b4l4g3 Venezuelát a baloldali Chavismo tette tökre, mindebbe pedig hathatósan támogatta a Putyini Oroszo. Ebbe döglik/döglött bele ez az ország, ők tették tönkre.