Teljesen más a német szövetégi állam szervezetrendszere,mint a miénk.Teljesen más az intézményrendszer felépitése.Nálunk egy kifejezetten bolsevik tipusú egykamarás parlamenti kormányzati és államszervezeti model van,ami alapvetően különbözik a német államszervezet berendezkedésétől.Eleve föderativ rendszer,kétkamarás szövetségi parlamentel.Nincs korlátlan, egy kézben lévő törvényhozói,végrehajtói és birói hatalom,mint a bolsevizmusban.Ugye a dilemma az volt 90-ben is, hogy elnöki rendszer legyen vagy kancellári. A többi megoldást élből elvetették. (okkal)
Közjogi hagyománya az elnökinek lett volna, hiszen az 1222-s aranybulla óta valamilyen szinten mindig alkotmányos monarchia volt az ország.
Ebben a II. VH és a komcsik elképesztő károkat okoztak.
A lényeg az, röviden, hogy a komcsi egypárt rendszer után, az "egyszemélyi" elnöki vezetést, nem gondolták jónak.
Illetve a társadalom szerkezete is alapvetően megváltozott, polarizálódott stb.... és az elnöki rendszer inkább megosztó, mint összetartó. Erősebb polarizációhoz vezett volna. E miatt kockázatosnak ítélték és elvetették.
Ennek megfelelően inkább a német kancellári modell mellet döntöttünk.
Én ezt nem feltétlenül érzem rossz döntésnek, és szemmel láthatóan működik is.
Jó kompromisszum a társadalmi reprezentatívitás és a kormányozhatóság között, miközben a szükséges tekintélyszemély (kancellár) is megmaradt a rendszerben. A tények alapvetően ezt mutatják.
Véleményem szerint a magyar közjogi berendezkedéssel nincs baj.
Az általad megkívánt lassú reform pedig folyamatosan zajlik. (Alkotmánybíróságból Kúria pl.)
Az más kérdés, hogy kinek tetszik ez és kinek nem.
Baromira NEM hasonlit a mi parlamentári diktatúránk (bolsevizmus ) a német kancellári rendszerhez.