Önmagában persze MZ hülye. Mint minden ződpolitikus. De abban abszolút igaza van, hogy a rezsicsökkentés parasztvakítás. A hálózat lassú szétesése, és az energiahatékonyság javítása ellen hat. Szigetelni kell, és felújítani, nem pedig rövidtávú szavazatvásárlás céljából működési költség alatt működtetni kritikus infrát.
Persze lehet úgy is nézni, hogy ha 10-szer ekkora árak lennének, akkor a jónép még inkább spórolna, a kisnyugdíjas Mari néni pedig egyenesen az erdőbe járna rőzsét gyűjteni, ami nem kerül be a statisztikába és így nő a kimutatott energiahatékonyság. De talán nem kellene nálunk ukrán állapotokat teremteni. Meg németet sem, a zöld ámokfutásukkal és annak minden költségével.
Szigetelni így is szigetel, aki tud. Volt is, van is rá célzott támogatás. Panelre/társasházra is és családi házra is. Illetve aki támogatást vesz igénybe azt rá is szorítják, hogy minimum mennyire kell beszigetelni. Az energiatanúsítvánnyal is ebbe az irányba nyomták a jónépet. Az új építésre pedig már olyan előírások vonatkoznak, amikkel egyenesen gazdaságtalanul, észszerű időn belül meg nem térülő mértékben szigeteltetik túl az épületeket.
A rezsicsöki 2013-ban kezdődött. Bő 8 éves történet és érdekes módon nem feküdtek meg a közmű cégek. Érdemes megnézni a beszámolóikat. Mármint ha egyáltalán érdekelnek a tények is.
Elárulná nekem valamelyik fidesz hívő, hogy annak, hogy a digók/soros/gyurcsány (megfelelő aláhúzandó) mit nem csinált/mit csinált, miért érv bármire is?
Azért érv, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a magasabb árat a szolgáltatók lenyelik, kitalicskázzák, ha külföldi tulajdonúak és nem fenntartó, fejlesztő célú beruházásra fordítják.
Giskard írt több külföldi tulajdonú gázszolgáltatót negatív példának. Legyen pozitív példa is: Az állami tulajdonba kerülés utáni, rezsicsökis időszakot nézve, az MVM épp most van benne nyakig az NKM Földgázhálózati Kft. (korábbi FŐGÁZ Földgázelosztási Kft., korábban 49,8%-ban német RWE tulajdon) és az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt. (korábbi Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., korábban 100% francia GDF-Suez tulajdon) gázhálózatának felújításban.
A gyakorlat azt mutatja, hogy rezsicsöki alatt a hazai állami tulajdonos költ az infrastruktúrára, és rezsicsöki előtt, amikor rendszeres gázáremelés volt, a külföldi tulajdonos nem költött.
De mondok erőművi példát: A német RWE 20 évig fejőstehénnek használta a Mátrai Erőművet. Kihajtotta belőle amit ki lehetett. Épp csak annyit költött rá, hogy működni tudjon. A termelt nyereséget pedig (amit a
Giskard által is említett, az indokolt (valójában pofátlanul feltornászott) működési költségeken túl évi 8%-os tőkearányos nyereséget is garantáló privatizációs szerződés biztosított 20 évre) szépen kivitték. A befektetett tőkéhez képest nagyságrenddel több pénzt fejtek ki a cégből.
És ezek nem kiragadott példák, hanem ez volt az általános magatartása a külföldi tulajdonosoknak a rezsicsöki és a közműszolgáltatók állami visszavásárlása előtt. Az E.ON is fejőstehénnek használat a gázüzletágát, mielőtt az állam visszavásárolta tőlük.
De hogy ne csak rezsicsökis infrastruktúra példa legyen: A Matávot (ma Magyar Telekomot) is szénné fejte a Deutsche Telekom. Tehette ezt azért, mert a telekommunikációban nem volt hatósági ár, volt viszont monopolhelyzet. Amíg a vezetékes telefonokat vissza nem szorították a mobiltelefonok és a mobil piacon versenyre nem kényszerítette többi szolgáltató a Westelt (ma T-Mobile), illetve nem volt valós verseny a helyi vezetékes internet és TV szolgáltatásban, addig pofátlanul lehúzták a jónépet. A Matáv részvény pedig az osztalékrészvények első számú iskolapéldájává vált a magyar tőzsdén.
A rezsicsöki a monopolhelyzetű (akkor még nagyrészt külföldi tulajdonú) szolgáltatók általi lehúzástól védte a jónépet és a pénzt kitalicskázását akadályozta, valamint kikényszerítette a szolgáltató cégek eladási szándékát, amelyeket az állam vissza is vásárolt. Ez volt a szerepe.
A visszavásárolt állami tulajdonú szolgáltatók pedig sok esetben már nekiálltak megcsinálni azokat a fenntartó beruházásokat, amiket a külföldi tulajdonlás ideje alatt mulasztottak el, és rohasztották le a rendszert. Még mindig tetemes a lemaradás hálózatfelújítás és fejlesztés terén, de most már nem a rablógazdálkodásban érdekelt a tulajdonos, hanem a hosszú távú működtetésben és ellátásbiztonságban.