Stumpf 1989-ben messze nem volt fideszes (most meg nem alkotmánybíró már bő 2 éve). MSZMP tag volt, meg a MISZOT elnöke és rövidesen a Hazafias Népfront alelnöke, ahogy te is említed. 1991-től pedig Göncz Árpád ifjúságpolitikai tanácsadója. 1989-re már a Bibó Szakkolégiumot sem vezette. Pont semmi köze nem volt 1989-ben Orbán Viktorhoz, azon kívül, hogy ismerték egymást. Ahhoz meg aztán végképp nem, hogy Orbán részéről mennyire volt bátor dolog a Nagy Imre temetésen elmondott beszéd. A kedves apósa szívfájdalom nélkül bekasztlizta volna Orbánt, ha kicsit is másként alakulnak a dolgok.
Jaj, ne faraszz mar ezekkel hulyesegeiddel - Orban
1985-tol a Bibo tagja, Stumpf az igazgato 1982-1988-ig, mikozben 1988 marciusara megalakul a Fidesz is, a Biboban folyamatosan tartott talalkozok, politikai munka eredmenyekeppen.
Tokeletesen ismertek egymast, sot, kozeli ismerosok voltak.
Horvath meg egy komcsi szarhazi volt,
pontosan tudta 1989-re mar, hogy vege mindennek, hiszen mar bontottak a keritest is, lasd lejjebb Nemet nyilatkozatat errol.
FYI en testkozelbol ismertem ezeket a figurakat, akikbol aztan a fideszes vezerkar lett (azt nem mondom hogy jol, de futolag igen), valamint ennel a teljesen legalis ujratemetesnel 100x illegalisabb rendezvenyeken is voltam (koncert, tuntetes stb.)
Politikai rizikoja volt leginkabb Orban bator kiallasanak
, mert erre valo hivatkozassal elutasithattak volna, hogy az EKA munkajaban reszt vehessen,
gyakorlati, fizikai veszelye nem volt.
Ami a szerinted "veszelyes"
helyzetet jelentette Orbannak, Gorbacsov mar regen eldontotte 1989-re, hogy szabadon engedi azt, aki menni akar - ezt amugy leginkabb
a ruman sopredek nem birta elviselni (no meg a vegtelenul primitiv Honecker sem), ok nonstop
VSZ katonai tamadast surgettek,
sot, a ruman sopredek a nemet es csehszlovak sopredek komcsikkal kozosen ki is dolgoztak egy hadmuveletet Magyarorszag katonai megszallasara, elkuldtek Gorbinak, aki meg egybol tovabbkuldte Nemeth Miklosnak. Amikor a reakcio hianya miatt hoborgo Ceau felhivta, Gorbit, akkor az raszolt, hogy semmi ilyesmi nem lesz, fejezze be.
Erre:
https://maszol.ro/belfold/136472-go...e-ceau-escu-meg-akarta-tamadni-magyarorszagot
Az meg legfeljebb a dokumentumokkal alá nem támasztott, magán jellegű elképzelésed, hogy szerinted Németh és Gorbacsov titokban miről állapodott meg és mikor. Amiről te "tutira" tudsz, de persze csak "szerinted", mert hogy "tagadják" és hogy "titkos", viszont az időpontját is "tudod", ami 1989 nyara, pedig ekkor Németh és Gorbacsov nem tárgyaltak.
Kar, hogy megint az alapveto sztorival sem vagy tisztaban, de szokas szerint probalsz leoktatni masokat.
Ez a magabiztossag jellemzo rad...
A volt miniszterelnök kacérkodott a visszatérés gondolatával, aztán rájött, hogy az MSZP nincs kész, és sose lesz.
index.hu
Mar maricusban kinn jart nala Nemeth es letargyalta Gorbival, hogy tobbpartrendszer jon es hatarnyitas es
mi legyen a szovjet haderovel - Gorbi kozolte, hogy amig o hatalmon van, nem lesz meg egy 56, magyaran semmit nem fognak csinalni.
Ebbol vilagossa valt, hogy idovel jon a kivonulas, ha addig Gorbi megmarad... szerencsere igy lett.
Nem mellekesen a szovjet kivonas mar az EKA elott is a legelso koveteles volt, semmi koze Orbanhoz.
A Nagy Imre temetés 1989. június 16-án volt. Német Miklós pedig csak októberben lett miniszterelnök. Addig a népköztársaság elnöke volt, ami akkor sem a valós első számú vezető pozíciót jelentette. Németh és Gorbacsov 1989 nyarán nem találkoztak. 1989 márciusban volt egy találkozójuk (eredetileg Rizskovval, mert Németh akkor nem Gorbacsov szintjén állt, de aztán elintézték hogy Gorbacsov is fogadja), de akkor még csapatkivonásról szó sem volt (Németh egyébként sem volt ez ügyben kompetens partner). Nyers Rezső és Grósz Károly lettek kirendelve 1989 nyarán Moszkvába Gorbacsovhoz, de ez már júliusban volt a Nagy Imre temetés után. Ezen a találkozón sem volt szó csapatkivonásról. Legalábbis sem a magyar, sem a szovjet források szerint. A szovjet források 1989 októbertől beszélnek a szovjet csapatok Kelet-Európából való olyan léptékű kivonásáról, amibe akár a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonása is beletartozhat. De még ekkor is csak lehetséges és nem tényszerű magyar és lengyel követelésként említik.
Lasd fenn. Reges-regen folyt rola a vita, mar a szovjeteknel is, gyakorlatilag csodben volt a Szovjetunio 1987-tol kezdve, keptelenseg volt fenntartani a regi status quot.
Sőt maga Németh Miklós sem említi ezt az 1989 márciusi találkozóról írt jelentésben, vagy bármilyen más dokumentumban, hanem csak sokkal később, utólag világosodott meg, hogy ő már ekkor megállapodott valamiről aminek semmi nyoma. Nincs sem magyar, sem szovjet dokumentum, amely akár 1989 tavaszán, akár 1989 nyarán a szovjet csapatok Magyarországról való kivonásáról szóló tárgyalást említenének.
Biztos vagyok benne, hogy te kozvetlenul ismerted az allampart belso mukodeset, sot,
mindenkeppen jobban tudod, mi tortent, mint maga Nemeth...
"Gorbacsov nem akart még egy 56-ot
Németh Miklós azt mondta, 1989. március elején Moszkvában már tényként közölte Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral a határzár megszüntetését, és hogy Magyarország többpártrendszerre tér át. Gorbacsovnak pedig feltette a kérdést, hogy mit fognak csinálni a Magyarországon lévő nyolcvanezer katonájukkal meg az atomtöltetű rakétáikkal. Németh Miklós szerint Gorbacsov azt felelte: "Amíg ebben a székben ülök, 1956 még egyszer nem ismétlődik meg".
Amint hazajött, szólt Horváth István belügyminiszternek, hogy kezdjék meg a határzár bontását. "Az akkori képeken látni is, hogy a pufajkás kiskatonák fáztak munka közben, tehát szó sem volt májusi kezdésről, az csak a formális kormánydöntés ideje volt" - emlékezett vissza a Naplónak Németh Miklós. Elmondta, a világban a június 27-ei dátum vált ismertté, amikor Horn Gyula külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock átvágták a szögesdrótot, amelyet azonban már kétszáz méteren vissza kellett építeni, hogy tudjanak, mit vágni."
Amint hazajött, szólt Horváth István belügyminiszternek, hogy kezdjék meg a határzár bontását. "Az akkori képeken látni is, hogy a pufajkás kiskatonák fáztak munka közben, tehát szó sem volt májusi kezdésről, az csak a formális kormánydöntés ideje volt" - emlékezett vissza a Naplónak Németh Miklós. Elmondta, a világban a június 27-ei dátum vált ismertté, amikor Horn Gyula külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock átvágták a szögesdrótot, amelyet azonban már kétszáz méteren vissza kellett építeni, hogy tudjanak, mit vágni."
Azt meg már végképp elvadult dolog lenne állítani, hogy Orbán Viktort 1989 júniusban értesítették volna bármilyen szovjetekkel folytatott titkos tárgyalásról, hogy ő ezt a beszédében nyilvánosan követelhesse.
Ezt nem mondta senki. En annyit mondtam, hogy
semmifele bortonveszely nem volt mar a levegoben sem.
A szovjetek 1989-ben csak jelképes mértékben vontak ki tőlünk csapatokat, arra válaszul, hogy az NSZK-ból is történt csapatkivonás. Ennek semmi köze nem volt egy általános magyarországi csapakivonáshoz.
A tényleges csapatkivonásról szóló megállapodás 1990 márciusban született meg.
Ettol fuggetlenul tenykent kezelte Gorbi es az egesz szovjet vezetes mar 1989 marciusatol, hogy a magyaroknal jon a tobbpartrendszer, bontjak a hatarzarat es
nem lesz semmilyen reakcio semmire az ott levo szovjet eroktol, ezt konkretan Gorbi mondta Nemethnek
.