A meglévő csatornarendszer nem a földjeink tömeges öntözésére, hanem vízmentesítésére épült. Teljesen át kell tervezni, csak két példa, hogy hogyan:
Ha megnézed, akkor látod, hogy a domborzatot vízelvezetés céljából a legnagyobb esés irányába követő jelenlegi csatornarendszerrel ellentétben az öntözés a domborzatot minimális eséssel követő övcsatornák irányába alakítaná át az alföldi vízrendszert. Itt a cél már nem az, hogy minnél több vizet, minnél gyorsabban elvezessünk, azt a Tisza-Körös vízrendszer szolgálja a továbbiakban is, hanem az, hogy minnél több vizet összegyűjtsünk és minnél tovább a területünkön tartsunk, lehetőleg minnél magasabban, hogy gravitációs úton ezekből a vízgyűjtő övcsatornákból az öntözött földek irányába elvezethető legyen.
Egy felmelegedő és kiszáradó Alföldet így tudunk csak nedvesen tartani, márpedig a mezőgazdaságot nem adhatjuk fel. Ugyanakkor, amennyiben sikerül elég vizet tároznunk és összegyűjtenünk, akkor a felmelegedés nagy nyertesei lehetünk, mert hatalmas területeken tudunk majd kiemelkedő termésátlaggal termelni az új körülmények között!
A Nyugat-Kisalföld öntözési lehetőségei a Rába és a Lajta vizének megosztásával:
Természetesen ezek a példák csak a nagyüzemi mezőgazdaságra vonatkoznak, az ilyen léptékben nem öntözhető, területeken lokális öntözőrendszereket kell kiépíteni, elsősorban víztakarékos formában. Az egy külön téma. Az viszont biztos, hogy a nemzetközi viziutak hajózhatóságát, mint szempontot leszámítva minimalizálnuk kell az országból kifolyó víz mennyiségét. Amit lehet a jövőben öntözzünk el!