Semmit nem tudtunk venni toluk, csak amit irtam, esetleg meg lepattant, regen outdated metrot. Penzuk is csak addig volt, amig magas volt az olajar.
Nincs semmijuk, amibol Magyarorszagon ne lett volna mar akkor is jobb avagy ne kaptal volna sokkal-sokkal jobbat az EU felol.
A kereskedelem nem csak vételből áll; elég sok mindent lehetett és még több mindent lehetett volna eladni nekik.
a kutyanak nem tudnak Europaban szallitani mar igen regen. Nem is ok a konkurencia, hanem a szlovakok, franciak stb. Oket meg le lehetne nyomni, ha ugye nem Lolo es Tsa meg Lezer Jani Muvek avagy Csanyi Rt lenne a magyar nagybirtokossag kremje.
Ja, csak mondjuk mivel már sem az ukrán gabonát, sem más termékeket nem vesznek, hanem eladnak (és ne gondoljuk azt, hogy közvetítőn keresztül nem szállítanak nyugatra is), ezért egyrészt a magyar termék szorult ki Oroszországból, másrészt olyan piacokon jelent meg, ahol a hazainak is lett volna keresnivalója, illetve a meg nem vett pl.: ukrajnai gabona is a nyugati piacokra kerül az orosz piac helyett. A magyar mezőgazdasági nagyüzemek, mezőgazdasági vállalatok európai-nemzetközi szinten maximum középmezőny alja, de legtöbb hazai nagyvállalat még az se.
Itt van a NER legynagyobb rakfeneje, hogy hiaba akar a Foni eroszakkal magyar nagytokeseket krealni, ha azok nem a meritokracia szabalyai szerint valasztodnak ki, hanem huberi alapon, akkor ez a vege (pont ugy, mint a suksukolo taplo komcsi partfunkcik idejen): kizarolag az allam altal biztositott kvazi-monopoliumok meg fix bevetelek miatt letezik csak mindegyik, mert egyik sem tud nemhogy semmifele innovaciot felmutatni, de meg kulfoldon sem labdaba rugni.
Ehhez idő kell és olyan lépések, amik sok -kicsinek- lehet, hogy fájnak. Ugyanis a hazai piac és tőke okán leginkább a kisebb hazai konkurenciák kárára tud bárki is megerősödni, hisz egyrészt tőkéje, másrészt tudása sincs a nemzetközi piachoz. És ez nem szellemi lemaradottság, hanem egyszerűen nagyrészt tudásbeli hiány, amit meg kell fizetni, meg kell tanulni; de ez pénz és idő. Persze, lehet sok más is, lehet akár szellemi, vagy egyébb képesség hiánya is, vagy a kreativitás, a merés hiánya is. Sok összetevős.
Ezert kellett volna az oktatasba tolni a penzt az auto- meg akkugyarak mellett, mert az utobiakkal semmi baj, de kozben mar dolnie kellene a mernokoknek kifele az egyetemekrol-foiskolakrol (a genderszakos idiotak helyett.)
Ez igaz. Nagyon fontos az oktatás. Valóban kellene komolyabb átszervezés, komolyabb tőke az oktatásba. Most is az megy mérnök szakra, aki akar, ha kevesebb "gender", vagy úgy általában humán szakos hely lenne, nem biztos, hogy a műszaki, a reál oldal hallgatói száma láthatóan nőne. (Már ha ez a felosztás egyáltalán valid.)
A másik probléma, meg az anyagi oldaláról nézve, hogy mire eljut egy ember oda, hogy mérnök legyen, pláne gyakorlattal, az sok idő és sok pénz az államnak, az adófizetőknek, a társadalomnak. Aztán meg jön az uniós tagország, az USA, vagy látjuk, hogy ma már még arra is ráígérve Kína elviszi magához úgy, hogy ebből a társadalomnak valószínűleg semmi haszna. És igen, az egyén feladata és munkája, hogy eljut olyan szintre és legyen megfizetve, de másrészt pedig valahol az össz társadalom is beletette azt, hogy legyen rá lehetősége és kvázi ingyen eljuthasson egy szintig. Aztán meg lelép az egyén hasznára, a fogadó ország és cég hasznára, aztán meg kétséges, hogy haza jön, vagy sem. Amivel egy bizonyos mértékig semmi gond nincs, anno a céhes időkben is volt vándorlás, évszázados jelenség; de valóban haza fog-e jönni az itthon kinevelt mérnök, ha hazajön hoz e olyan tudást, tőkét stb. ami a társadalom hasznára van és megtérül az oktatásába fektetett pénz. És ahhoz, hogy legyen 1 olyan szintű mérnök, egy olyan szintű "oktatási végtermék" -hogy ilyen nagyon csúnya kifejezéssel éljek mennyi embert kell képezni, aki nem éri el a kívánt szintet, vagy nem fejezi be az iskolát.
És ezekből meglepően sok van.
), mert nekik volt rá pénzük (meg megint csak a karakteruk passzol ahhoz a lassú, tweak-analyzie-tweak-analyize etc processzhez is.)