Te lehet hogy nem, de más igen.
Egy olyan jellegű menetgyakorlaton, harcászattal megspékelve, jómagam is részt vettem. 1988 januárban, túlélési gyakorlatnak nevezték. 3 nap menetfelszerelésben, végig szabad ég alatt, a januári télben. Éjjel mínuszokban. Írtam már róla régebben, nem részletezem.
1985-
Nagyapám is volt, de csak volt.
3 nap az 3 nap, 2014 februárja, vagy csak 2022 februárja óta pedig 9,5 és 1,5 év telt el. Ennyi harci tapasztalatot semmivel sem lehet pótolni.
De mik a tények?
Van 3+1 szinte semennyire sem feltöltött dandárunk, 95%-ban ex-szovijet vashulladékkal felszerelve. Alapvető képességek hiányoznak teljes egészében. A raktáraink üresek. A területvédelmisekkel kár számolni akár egyetlen percig is. Sem fegyverük, sem kiképzésük, sem fizikumuk, semmi harcértékük nincs.
Kényszersorozás esetén sem tudnánk fegyvert adni a lakosságnak, de még sátrakat, tábori ágyat, sem. Nemhogy egyenruhát, sisakot, mellényt, fegyvert, optikát, rádiót, táskát, esővédőt, váltóbakancsot...
Nem tudnánk élelmezni őket.
Még csak a kiképzésükre sincs elég ember, sem infrastruktúra.
El van b*szva az egész.
Biztosra veszem, hogy harcolni akarnék, ha a szükség úgy hozná, de a realitásokat nézve csak meghalnék, mint mindenki más.