Most pedig előállt az a helyzet, hogy egyrészt a gazdag arab országokból kitiltották őket, mert meg akarták változtatni a társadalmi rendet, másrészt az arab tavasz hullámaira ráülve európai országok saját, rövid távú érdekeik képviseletében fölszámolták azokat az országokat – például Líbia –, amelyek visszatartották a menekülőket.
Arra a kérdésre, hány menekült érkezhet még Európába, azt válaszolta: idén körülbelül egymillióan telepedhetnek be a kontinensre, ez a szám családegyesítés révén 8-10 millióra emelkedhet.
A menekültek önszántukból nem térnek vissza a hazájukba, vagy visszatoloncolják őket, vagy itt maradnak.
Az európai döntéshozók alapjában véve már rég eltolták az egész kérdést, mert nem definiálták, ki a menekült, ki a bevándorló, milyen motívumok mozgatják az embereket. Miért beszélünk mi menekültekről a Pakisztánból vagy Bangladesből érkezők esetében? – tette fel a kérdést a szakember, aki szerint az „iraki menekült” fogalma is értelmezhetetlen, hiszen Irak északi része úgy virágzik, ahogy Magyarország nem, és az ország déli részében is béke van, nyugalom. Az „iraki menekültek” nyugodtan maradhatnának az országuk területén. Az más kérdés, hogy olyan szunnitákról van szó, akik megutáltatták magukat mind az északon lakó kurdokkal, mind a délen lakó síitákkal, és most arra számítanak, hogy mi most szeretettel befogadjuk őket.
http://www.hirado.hu/2015/09/21/szakerto-brusszelben-2030-ra-muszlim-tobbseg-lesz/
További, az eddigieket is meghaladó méretű tömegek indulhatnak el Európa felé – ez nagyban köszönhető a német és a svéd befogadó politikának.
http://www.hirado.hu/2015/09/21/hatalmas-tomegek-indulhatnak-el-europa-fele-mondja-a-szakerto/
