De igen, mert szándékukban állt továbbmenni. Viszont ez az akkor még nagy területű országunk, így vagy úgy akadályozta, ez azért elég nagy erőket kötött le.
Az, hogy hatalmi szempontból, pár százan ide álltak, aztán odaálltak, vagyis kavarták a kártyákat, a törökök eredeti szándékát nem változtatták meg.
Attól pedig nem törökbérenc egy magyar mert hatalomtechnikai okokból belemegy bizonyos dolgokba.
Ezt csinálták azok a népek is akik a török uralma alá kerültek. Lásd Balkán, albánok, szerbek stb.
Akkor korrigálok.
Voltak oylan magyarok, akiknek helyén volt a szívük, és harcoltak a török ellen, de sajnos nagyon sokan - jóideig talán a többség - kifejezetten a török mellett harcolt.
Nem pár százan áltak ide vagy oda, hanem gyakran több ezres vagy akár tízezres sereggel bíró főurak is.
A török eredeti szándéka az, hogy addig terjeszkedjen, amíg tud.
De bizony, aki a keresztény Magyarország harmadát török kézre, harmadát pedig török csatlós sorba játszotta, az törökbérenc.
Viszont nagyon érdekes, hogy ezek szerint te hatalomtechikai indokok esetén elfogadhatónak tartod a hazaárulást ill. az országot lerabló/gyilkoló ellenséggel való lepaktálás.
Magyarország nem volt török uralom alatt, amikor magyar főurak lepaktáltak a törökkel.
Magyarország jóval 1686 előtt felszabadult volna a török uralom alól, ha nem lettek volna olyan magyar főurak, akik még akkor is lepaktálnak a törökkel
Magyarországra még a karlócai - sőt, a pozserváci - béke után is visszatérhetett volna a török, ha egyes magyar főurakon - akár Rákóczin, Esterházy Antalon vagy Bercsényi Miklós-on - múlott volna, mert ők még akkor is lepaktáltak a törökkel.
Ezek a magyar főurak semmivel nem voltak különben a saját hatalmi céljaikért külfölddel ma is lepaktáló hazaárulóknál. Nem véletlenül rakta tele a szobraikkal a rákosi-rendszer a hősök terét.
)
