A liberális kapitalista piacgazdaság szerint az állam egyetlen feladata a magántulajdon védelme (értve ezalatt leginkább a szélsőségesen nagy magánvagyonok védelmét) és a jogi keretek biztosítása a szabad versenyhez (amelyben természetesen a legerősebb és a leggyengébb versenyző is ugyanabban a ringben - a globális piacon - játszik).
A baj az, hogy az állam nálunk tényleg a protekcionista alapon a szélsőségesen nagy magánvagyonokat védi, nem pedig az, hogy nem elég széles az állami tulajdonok köre. Jómagam sem vagyok híve az államosításnak, mert egyfelől a nagyság átka a rugalmatlanság, másfelől az állam, mint nagy újraelosztó, így önkényesen vándoroltatja az adott szektorban keletkező profitot egy másik állami szereplő felé, megfojtva ezzel annak önállóságát.
A harmadik pedig a klasszikus "közös lónak túros a háta" effektus.
Nem beszélve arról, hogy ma már nincsenek izolált szereplők a világpiacon, így más, nem államosított szereplők piacán egy állami cég nem épp szerencsés versenyző a sok más oldalról adott kötöttségei miatt.
Tapasztalatból tudjuk, hogy az állami cégekben a hierarchia erősen hajlamos a beágyazódásra, a tehetség érvényesülési rátája már csak ebből fakadólag is lényegesen alacsonyabb, míg a szociális háló révén a foglalkoztatottság a hatékonyság rovására megy/mehet.
Meglátásom és eddigi munkatapasztalatom szerint a piacgazdasági környezetben a nem állami tulajdonú termelő szervezetek igen is versenyképesebbek, agilisebbek, hatékonyabbak.
***
Az útdíj fizetési nonszensz kapcsán pedig azzal van nagyobb baj, hogy egy december közepén előtanulmányok nélkül kiötletelt, széles társadalmi rétegeket pártállástól és politikai nézettől függetlenül súlyosan érintő ötletbuborékot erőnek erejével törvényerőre emeltek három hét alatt, de úgy, hogy a parlamenti elfogadtatása után, de mindössze a hatályba lépése előtt két nappal(!) még jelentős mértékben módosítottak is rajta.
Számomra nem világos, hogy az eredetileg az EU hitelből finanszírozott beruházásokkal készült elkerülő útszakaszok fizetőssé tételéből hogyan lett az összes, a tárgyba amúgy nem illő útszakasz is fizetőssé téve és mégis miért. Ha a költségvetésből hiányzó 39 milliárd forintot az elsőnek megnevezett útszakaszok fizetőssé tételével kívánták előteremteni, akkor milyen előzetes tanulmány alapján gondolták, hogy a konkrét útszakaszokra vetített útdíj adja majd meg a hiányzó összeget. És ha utólag más egyéb szakaszokkal is bővítették a listát, akkor ezt milyen alapon tették, miből gondolják, hogy így majd összejön a 39 milliárd, miből gondolják, hogy az előző verzióval nem, illetve pontosan akkor mekkora összeget is akarnak előteremteni és milyen fizetési hatékonysággal is számolnak? Milyen fizetési hatékonyságig garantált a hiányzó összeg elérése?
A BKV járatai által használt szakaszok fizetését egy állami cég intézi az állam felé. Egyik zsebből a másikba. Ez miért lehetséges, miközben a magánszemélyek ilyen fokú mentessége lehetetlen, ami egyenlőtlen piaci helyzetet teremt.
És, ha az éves matricákkal az év első negyed évében be is folyik egy valamekkora összeg, akkor mi a garancia, hogy az amúgy mindenki által köztudomásúlag feneketlen bendőjű költségvetés nem nyeli-e el azonnal nyomtalanul? És ha elnyeli, mi a garancia arra, hogy negyed, netán fél év múlva nem jön egy újabb költségvetési lyukakat foltozó tűzoltómunka jellegű törvény? Például legyen minden 70km/h sebességhatárolt útszakasz is gyorsforgalmi útnak tekintendő, így akár a Váci út is.
Ha utólag Magyarország minden egyes létező útszakasza fizetős lesz, akkor még az év elején azzá tett szakaszok mellé kell-e fizetni megint? Ha igen, akkor addig miért volt ingyenes, ha nem, akkor minek teszik fizetőssé, hiszen így már csak egy kisebb réteg jelentkezik, mint plusz fizető. Ennek a rétegnek azonban felbecsülni sem lehet a nagyságát, azaz, hogy ki az, aki csak az addig nem fizetős szakaszok használója. Bárhogy is van, jól látható, hogy így nem lehet költségvetést tervezni.
Az meg csak ha a tortán, hogy az egyszer már elvetett e-útdíj erőszakos visszaszuszakolása zajlik épp.
Végezetül egy akadémikus kérdés:
Az eredetileg arányos közteherviselés címén kitalált útdíjfizetés helyett nem lett volna-e egyszerűbb a hazai legvagyonosabb személyek részéről egyszeri közteher viselési hozzájárulással elérni a kompenzációt?