bizonyos esetekben -az országgyűlés-, személyek esetében bíróságként működhet (mivel a bíróságok hatalma a népfelségből fakad, ezáltal a bíráskodás joga magától érhetődően van a népképviselet legfőbb szervének britokában. Egyfajta esküdtbíróságként megszavazhat bűnösséget olyan esetekben, amikor jogilag nem nyilvánvaló, hogy valaki bűnös, de az OGY törvényhozó és bíráskodó hatalma együtt lehetővé teszi, hogy többségi szavazással egyszerre bűnösnek nyilvánítson és elítéljen állami vezetőket, fontos közéleti szereplőket, vagy akár közembereket is valamilyen rendkívüli helyzetben és visszamenőleges hatállyal egyedül jogosultan erre az igazságszolgáltatás rendszerében. Volt már rá példa a nyugati gyakorlatban, példul XVI. Lajos pere. Ez alól csak az államfő élvezhet immunitást. Ám az országgyűlés az államfő feloszlatási határozatát is felülbírálhatná háromnegyedes többséggel. Az államelnököt immunitás, az Országgyűlést feloszlatási vétó védelmezi egymás potenciális túlhatalmától. Ám olyan nincs, hogy a OBT vezetői instrukciókat kapnak egy magát helytartónak képzelő amerikai nagykövettől, ilyen esetekre kell tartogatni, hogy az Országgyűlés bírósággá alakulhasson és redkívüli vitanap keretében ítélkezhessen -ez esetben hűtlenség tárgykörében. Ez egy jó példa arra, hogy a bírói hatalom forrásának miért kell adott esetben gyakorolnia a hatalmának forrása: a népszuverenitás védelmében a bíráskodáshoz való elemi jogát (hiszen a bíróknak semmilyen joga nem lehetne bíráskodni, ha az Országgyűlés, amitől ezt a jogot kapják nem lenne birtokában ennek). És csak egy a jogot alakítani jogosult szerv teheti meg, hogy az aktuális kihívásnak azonnal megfeleljen. A törvényhozói és bírói hatalom rendkívüli és alkalmi egysége nem különleges, precendensjogon alapuló rendszerben normálisnak számít. Ez egy lehetséges megoldás a legfontosabb állami funkció: a saját önvédelme, a szuverenitásának védelme biztosítására.
Megjegyzem, hogy ez a korrupció letörésének eszköze is lehetne az Országgyűlés kezében, hogy egyesített bírói-törvényhozói rendkívüli és ideiglenes, ámde precendenst, konkrétan jogot- ez esetben az orszűggyűlési ítélet egyben Btk. módosítás is- teremtő hatalom betömködje a törvényes rend olyan szürkezónáit, amit a korrupció kihasznál a
nem etikus, de nem törvénytelen formában. Hiába tudjuk, hogy egy Tiborc szétlopja az országot, ha jogilag megfoghatatlan egy szánalmas bíróság számára. De egy Országgyűlés kimondhatja az etikátlanságokra, hogy bűn és ezzel egyben ítéletet is mond és jogot is teremt az effajta bűn onnantól kezdve történő üldözésére, mert ez az eljárás erre kötelezné! Itt nem precedensjog lenne, hanem precedens-jogalkotás! Ami van is, a rendszer már lassan két évtizede (igen, ez is Gyurcsány óta van) ad-hoc reagál az aktuális közjogi kihívásokra. Ami rendjén is van, hiszen egy élő, valóságosan működő rendszernek rugalmasnak kell lennie, úgy kell alakítania a törvényeket, ahogy csak a szükség éppen kívánja, csak szervezettebb formát kell adni neki!
Ez egy nagyon dinamikus, vagy legalábbis a jelenlegihez képest dinamizált jog irányába mutatna. Az egész azon múlna, mennyire lehet ellensúlyt formálni a Gyurcsány óta hanyatló Országgyűlésből amódon, hogy a rátehénkedő, valós -informális- hatalmat gyakorló miniszterelnök eme informális hatalmát az OGY-ről leválasztott, valóságos hatalommá formáljuk, ezzel egyben elválasztjuk őt az OGY-től és szusszanásnyi időt hagyunk a népképviseleti szervnek, hogy megízlelje a távolságot a jelenleg ránehezedő miniszterelnöki informális hatalomtól.
Ehhez még persze szükséges lehet a pártfinanszírozás átformálása és a civilek státuszának rendezése is (ha politizál, vagy közügyekben megszólal, akkor alakuljon mozgalommá vagy párttá és szerezzen rá felhatalmazást, ha nem, akkor foglalkozzon politikasemleges dolgokkal, de bármelyiket is teszi, azt csak és kizárólag magyar állampolgári pénzből teheti. E kerethez amúgy szükséges lenne egy új intézmény megteremtése, a választási időközben, tömegtámogatással létrejövő (ehhez valamilyen regisztrációs legitimitás kell)
mozgalomé. Ez lenne a politizáló civil, lényegében a pártokra vonatkozó szabályozással, ideiglenes jelleggel: a legközelebbi választásokon indulnia kell vagy feloszlatásra kerül a választások előtt fél-háromnegyed évvel, amikor már nem lehet új mozgalmat alakítani. Vagy valami hasonló megoldás lehet a kiút a Magyarországra, a magyar népszuverenitásra nehezdő szuper- és nagyhatalmi soft-power dominálta, idegen érdekekért küzdő civil társadalom megszüntetésére és a civilség leválasztására a politikáról egy civil és párt közti új intézmény révén.
Ehhez még talán kellen a médiák nacionalizálása. Tehát, hogy Magyarországon, magyar nyelven csak magyar tulajdonban álló média készíthet és oszthat meg tartalmat. Minden mást -külföldi propaganda, kivéve a határon túli, magyar tulajdonú médiákat- a nemzeti tűzfallal blokkolni kell. Ez is olyan téma, amiről beszélni kell, mert úgy nem mehet tovább, hogy nagyhatalmi pénzforrások manipulálják egy kisebb állam belpolitikáját, pusztán azért, mert a rendszer alszik és még csak ott tart, hogy a pártfinanszírozást valahogy -nagyon nevetséges enyheséggel- megszabadítsa ettől a külföldi beavatkozástól.
A nemzetállam politikai rendszerének autarkiája elkerülhetetlen. A népszuverenitás elkülönülése nélkül tartományi alárendeltség a létező valóság helytartóval.
). Költségeket is azonos szinten tudnánk tartani.
