Legalább olvass már bele, ha linkelted, vagy ha olvastad, akkor értelmezd is.
A népokt.-ról szóló 1868. évi 38. tv szintén Eötvös nevéhez fűződik, és a liberálisok hatását viseli magán. A törvény általánosságban szabályozza a közoktatást, de külön szól az oktatás nyelvéről is:
58. § Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, a mennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike. Vegyes ajku községben ez okból oly tanító alkalmazandó, a ki a községben divatozó nyelveken tanítani képes. Népesebb községekben, a hol többféle nyelvü lakosok tömegesen laknak, a mennyire a községereje engedi, különböző ajkú segédtanítók is választatnak
Vagyis 1883-ig mégcsak nem is kellett magyar nyelven tanuljanak semmit az iskolákban. Ez nyilván teljesen abszurd volt. A magyar nyelvet legalább idegen nyelvként kellett volna tanítani első perctől, hisz ez az ő érdekük is lett volna, hogy boldoguljanak az országban. Képzeld már el, hogy mi történne ha ma több millió magyar állampolgár nem is ismerné a magyar nyelvet. Hogy boldogulnának ők a munkahelyen és az életben?
Az 1883. évi XXX. törvénycikk (lex Trefortnak is szokás hívni) viszont ehhez képest már restriktíven szabályozza a nyelvhasználatot:
7. § A hitfelekezetek maguk határozzák meg az általuk fentartott nyilvános középiskolák tannyelvét és a mennyiben ez nem a magyar, kötelesek a tannyelven és irodalmán kivül a magyar nyelv és irodalmának történelme, mint rendes tantárgy tanitásáról is gondoskodni és pedig oly óraszámban, mely annak kellő elsajátitását lehetővé tegye. Ennek ellenőrizhetése végett kötelesek a magyar nyelv és irodalmának történelmére vonatkozó tantervet és órabeosztást a vallás- és közoktatási ministernek előlegesen bemutatni. A nem magyar tannyelvü középiskolákban a 7-ik és 8-ik osztályban a magyar nyelv és irodalmának történelme magyar nyelven tanittatik s e tantárgyból az érettségi vizsgálat is ezen nyelven teendő.
Ez volt az első állítólagos elnyomó törvényünk.
A kissebbségek magyar nyelvet és irodalmat is kellett tanuljanak a kisebbségi nyelv és irodalom mellett. Minden más tantárgyat a saját nyelvükön tanultak. Hát mit is mondjak, brutális elnyomás.
Melyik általad etalonnak tartott országban nem oktatnak a kisebbségeknek az ország hivatalos nyelvén is? Izraelben vagy az USA-ban talán nincs héber vagy angolóra az iskolákban?
Az 1907. évi XXVII. törvénycikk (népszerűbb nevén lex Apponyi) pedig még egyet lépett vissza. A törvény még több tárgy esetén, és még korábbi évfolyamoknál írja elő a magyar nyelvű oktatást, illetve a magyar nyelv elsajátítását, és ugyanakkor komoly szankciókat helyez kilátásba, ha az iskola mindezt nem teljesíti.
17. §. Minden iskola és minden tanitó, tekintet nélkül az iskola jellegére és arra, hogy állami segélyt élvez-e vagy sem, a gyermekek lelkében a magyar hazához való ragaszkodás szellemét és a magyar nemzethez való tartozás tudatát, valamint a valláserkölcsös gondolkodást tartozik kifejleszteni és megerősiteni. Ennek a szempontnak az egész tanitásban érvényesülni kell; külső kifejezésül minden iskolában, jellegkülönbség nélkül, ugy a főbejárat fölött, mint megfelelő helyen a tantermekben Magyarország czimere helyezendő el, a tantermekben a magyar történetből vett falitáblák alkalmazandók, nemzeti ünnepeken pedig az épületen a magyar nemzeti czimeres zászló tüzendő ki. E jelvényeken kivül csak a törvényhatóság és a község czimere és az iskola községi, illetőleg felekezeti jellegét a törvényesen megállapitott kitételekkel megjelölő magyar nyelvü külső felirat és a tantermekben az illető hitfelekezet egyházi főpásztorainak arczképei, vallási jelvények, valláskegyeleti képek, és az oktatáshoz szükséges tanszerek alkalmazása van megengedve, melyek azonban idegen történeti vagy földrajzi vonatkozásokat nem tartalmazhatnak és csakis hazai készitmények lehetnek. A vallás- és közoktatásügyi minister a tárczája terhére gondoskodik arról, hogy az összes iskolák a magyar czimerrel és zászlóval, valamint az iskolafentartó hatóság meghallgatásával megállapitandó magyar történeti képekkel elláttassanak. E történeti képek a tantermekben kellő módon elhelyezendők és a tanitó tartozik jelentőségüket a nyelv- és értelemgyakorlatok, továbbá a földrajz és történelem tanitása során a gyermekeknek megmagyarázni. Ezen szakasz azon rendelkezéseinek végrehajtása, a melyek nem a tanitó müködési körébe esnek, az iskolaszéknek feladata és érette első sorban az iskolaszék elnöke felelős. Ezen rendelkezéseknek szándékos elmulasztása kihágást képez, mely felett azok a közigazgatási hatóságok illetékesek biráskodni, melyeket az 1891. évi XX. tc. kijelölt. Az ilykép megállapitott kihágás büntetése 500 koronáig terjedhető pénzbüntetés melylyel a mulasztás elkövetője sujtandó. A befolyó pénzbüntetés az országos tanitói nyugdij- és gyámalap czéljaira forditandó; egyéb tekintetben az 1879:XL. tc. általános határozatai irányadók.
Na szerintem ez volt az első törvény, amit valóban nem kellett volna meglépni. Erre írtam a tegnap, hogy a Kiegyezéskori nagyon is liberális nemzetiségi politikánkat a Monarchia életének a legvégén kezdtük el szigorítani, pedig semmi szükség nem volt rá, hisz addig is, amíg nem is oktattak magyar nyelvet az iskolákban, simán zajlott az elmagyarosodás teljesen önként.
Egyébként ha utánaolvasnál, akkor láthatnád, hogy csak az 1907-es szigorításokkal értük el azt a szintet, amit ma, 2018-ban pl. Romániában megkövetelnek az iskolákban. 1868-tól 1907-ig sokkal liberálisabb volt az oktatáspolitikánk, mint ami ma van az utódállamokban.
De mondom, az 1907-es törvényt szerintem sem kellett volna meglépni, viszont mielőtt ismét minket magyarokat ítélnél el, jó lenne, ha összehasonlítanád az akkori "elnyomó" politikánkat a mai "modern" utódállamok politikájával. Hogy az akkori francia vagy angol asszimilációs törekvésekről ne is beszéljünk.