The Real Nature of German Democracy - American Renaissance
An AfD ban would mean that Germany is an authoritarian state.
www.amren.com
Úgy tűnik, a demokrácia nem folyamat, hanem eredmény. Bizonyos politikák - még akkor is, ha a polgárok akarják, még akkor is, ha az előző generációk természetesnek vették őket - nem megengedettek. Sokan azt mondják, hogy egy igazi liberális demokráciának mindenképpen meg kell védenie bizonyos szabadságjogokat, mert félnek a zsarnokságtól. A világ nagy részén azonban nincs szólásszabadság - a legfontosabb "jog" mind közül. Az amerikaiak 1964-ben hivatalosan betiltották az egyesülési szabadságot, és a fegyvertartás vagy az ön- és vagyonvédelem joga is elsikkad. Az "emberi jogok" ma már a kormányok, a nem kormányzati szervezetek és a média fegyvereként szolgálnak a hagyományos szabadságjogok elvételére.
Az Alternatíva Németországért (AFD) párt egyre erősebb Németországban. Bár a bevándorlás a legfontosabb témája, a párt nem csak emiatt nyer szavazókat. A berlini rezsim zavarba ejtő gazdasági döntései, amelyeket gyakran a "tiszta energia" és az Oroszország elleni harc nevében hoznak, súlyosan ártanak a német iparnak. A GDP a jelentések szerint 2023-ban zsugorodott, és idén ismét zsugorodhat, ami kétéves recessziót jelent. A német gazdák útlezárásokkal tiltakoznak az új kormányzati politika ellen; Robert Habeck alkancellár azon bosszankodik, hogy "puccsfantáziákkal kapcsolatos felhívások keringenek, szélsőséges csoportok alakulnak, és nyíltan mutogatják az etnikai-nacionalista jelképeket".
Egész csoportokat "szélsőségesnek" nevezni a szokásos német módszer az ellenvélemény ellenőrzésére. Ez a Stasi mentalitás, és Németország, röviden szólva, nem szabad. Betilthatja azokat a politikai mozgalmakat, amelyek megkérdőjelezik a német alkotmány "alaptörvényét". Egyesek azt mondanák, hogy ez egy alapvető biztosíték, mint a Bill of Rights, de az igazság más. Az Alaptörvény garantálja a vélemény-, szólás- és egyesülési szabadságot, és más dolgokat, amelyeket a legtöbb nyugati fehér ember egészen a közelmúltig természetesnek tartott. Mégis mindezeket a jogokat korlátozza a "törvény", így szinte mindegyik korlátozható a "szélsőséges" jobboldal elleni harc nevében.
A felmérések szerint az AfD támogatottsága mintegy 23 százalékos - több, mint bármelyik párté, kivéve Angela Merkel volt kancellár "jobbközép" CDU-ját. Az AfD támogatottsága néhány keleti tartományban még ennél is nagyobb, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban meghaladja a 30 százalékot, ahol az első helyen áll. A CDU érzi a nyomást. Nyilvánvalóan jól járna, ha az AfD betiltása miatt a jobboldal egyetlen opciójává válna.
2021-ben a politikai rendőrség (hivatalos nevén "állami alkotmányvédelmi hivatal") azt mondta, hogy az állampárt Türingiában szélsőséges szervezet, mert kapcsolatai vannak más "szélsőséges" szervezetekkel, például az Identitárius Mozgalommal. A politikai rendőrség szerint a párt szerint a német állampolgárság az "etnikai-kulturális népiességben" [azaz a tényleges németségben] gyökerezik, ami nem megengedett, és nem szereti a muszlimokat. Sőt, a politikai rendőrség vezetője szerint a párt "gyűlöletet terjesztett mindenféle kisebbség ellen".
A kormány 2023 áprilisában úgy döntött, hogy az AfD ifjúsági szárnya "szélsőséges". Ez azt jelenti, hogy a párt lehallgathatja a postát, megtagadhatja a tagoktól a kormányzati állásokat, lehallgathatja a telefonbeszélgetéseket és elolvashatja az e-maileket. 2023 novemberében az AfD szász-anhalti szervezetét "szélsőségesnek" minősítették. A párt egyes tagjai a migránsokat "betolakodóknak", "betolakodóknak" vagy "kulturálisan idegen ellátású migránsoknak" nevezték, ami a jelek szerint nem megengedett. A "nagy visszaállítás" "összeesküvés-elméletéről" beszélni a jelek szerint antiszemita. A politikai rendőrség úgy döntött, hogy a párt céljait nem lehet elérni az alkotmányos elvek megsértése nélkül.
2023 decemberében a politikai rendőrség Szászországban szintén úgy döntött, hogy az AfD ebben a tartományban "szélsőséges" és "alkotmányellenes célokat" követ. Azzal vádolta az állampártot, hogy az "etnopluralizmust" - egy európai újjobboldali eszmét, amely szerint a népeknek joguk van megtartani kultúrájukat és identitásukat - népszerűsíti. Ezt gyakorlatilag törvény írja elő az Egyesült Államokban a nem fehérek számára. Az AfD úgy tűnik, úgy gondolja, hogy a fehéreknek is meg kellene adni ezt a jogot, ami nyilvánvalóan veszélyezteti az alkotmányos rendet. Dirk-Martin Christian rendőrségi tisztviselő szerint az "importált gyilkosok" kifejezés a migráns bűnözők leírására nem megengedett, mert az "folyamatosan félelmeket és ellenérzéseket szít a lakossággal szemben".
A rendőrség tud gondolatolvasni. Azt mondják, hogy az olyan kifejezések, mint a remigráció vagy a "nagy csere [csere]"... "elrejtik [az AfD] rasszista magját és nemzetiszocialista eredetét". Az AfD nem mond semmit a zsidókról, de a rendőrség szerint az olyan kifejezések, mint a "nemzetközi pénzügyi elit" "titkosított" antiszemitizmus. Végül pedig az "igazságtalan rendszerről" vagy "pártkartellről" való beszéd "alapjaiban ingathatja meg a lakosság alkotmányos rendbe és demokráciánk működőképességébe vetett bizalmát". Novemberben az AfD-t kitiltották a más pártok számára elérhető finanszírozásból.
A párttagok karrierjük végét jelentő szankciókkal néznek szembe. Augusztusban a Bundestag egy korábbi AfD-s képviselőjét, Jens Maiert eltávolították bírói állásából, miután a zöldpárti szászországi igazságügyi miniszter a kényszernyugdíjazását kérte. A miniszter, Katja Meier egy olyan punkzenekar egykori tagja, amelynek dalaiban a rendőrök elleni erőszakot ünnepelték.
Németország elvesztette a jogot, hogy Oroszországot vagy Kínát "tekintélyelvűnek" nevezze, de ezek a döntések nem állították meg a párt növekedését. Az AfD 2022 és 2023 között mintegy 37 százalékos taglétszám-növekedésről számolt be. Szeptemberben Brandenburgban, Szászországban és Türingiában tartanak választásokat, mind olyan területeken, ahol az AfD erős. A párt az első helyen végezhet, annak ellenére, hogy "szélsőségesnek" bélyegzik.
A kormány teljes betiltását fontolgatja. A Foreign Policy a múlt hónapban azt írta, hogy a német "mainstream" kezd "kétségbeesni a javításért". Marco Wanderwitz, a CDU szászországi parlamenti képviselője szerint az AfD "most már kétségtelenül radikális jobboldali", és "rosszban sántikál és komolyan gondolja". "Attól tartok, hogy bírósági betiltás nélkül nem fogunk megszabadulni tőlük" - mondta. Panaszkodik, hogy "a nap 24 órájában jobboldali szélsőséges tartalmakkal árasztják el az internetet és a parlamenteket". Nyilvánvalóan senki más nem tud versenyezni. Wanderwitz úr nem árulja el, hogy hány más választott tisztségviselő támogatja az általa javasolt tilalmat.