Hogy miért lehet jó ez nekünk?
Erről lenne egy cikk terjedelmű hozzászólásom, de csak az olvassa el, akit tényleg érdekel.
Szóval: miért is jó ez nekünk, és a végén miért nem.
Gazdagság és szegénység abszolút értelemben nincs. Valamely ország csak egy másikhoz képest lehet gazdag, vagy szegény.
A százalékszámítás szabályai szerint, ha a német gazdaság 50x nagyobb a magyarnál, nekünk minden évben 50x nagyobb ütemben kéne nőnünk, mint a németeknek, ha valaha is utol akarjuk érni őket.
(Hetedikes matek, nem részletezném.) Ez nyilvánvalóan lehetetlen, tehát az örök lemaradás az osztályrészünk.
Egyetlen esélyünk a relatív fölemelkedésre, ha ny-Európa gazdasága összeomlik.
Egy ország gazdagsága kizárólag a benne élő emberek minőségétől függ. Ezért vagyunk mi közepesek. Mindig rosszabbak az osztrákoknál, de mindig jobbak az oláhoknál.
Ditroit szindróma: Az autógyártáshoz rengeteg olcsó munkaerő kellett. Özönlöttek oda a négerek. Ment is az ipar, dübörgött a gazdaság. Csakhogy egyszer csak a négerek aránya elérte a kritikus tömeget. Elkezdtek a fehérek menekülni, a gyárak meg ott maradtak művezetők és mérnökök nélkül. Az ipar összeomlott, és ott maradt a rengeteg néger magukba. Maguk pedig egy biciklit se tudnak legyártani. Most segélyeken tengődnek, és a város felszámolásából élnek.
A németek már elkezdtek hozzánk menekülni. Nekünk csak arra kell vigyázni, hogy csak a keresztény fehéreket engedjük be.
Száz év múlva mi lehetünk e leggazdagabbak. Eddig jó.
Akkor miért rossz? Mert lehet, hogy németül fogunk beszélni. Keleten is, nyugaton is a rég kultúrális hanyatlásban levő muzulmán tömeg vesz majd minket körül. Ezek meg megesznek minket. Koptok lehetünk a saját hazánkban.