Röviden abban,hogy amikor Oroszország elnöke lett őszintén hitt abban,hogy Oroszország sikeresen tud integrálódni valamilyen szinten Európához,(még az is felmerült,hogy Oroszország valamikor a NATO tagja is lehet),és tiszteletben tartják Oroszország érdekeit,határait, és egyenlő félként kezelik,de gyorsan rá kellett jönnie,hogy a Nyugat csak olcsón kiaknázható nyersanyagokat lát Oroszországban, és egy "jelcini" gyenge és gazdaságilag a Nyugatnak kiszolgáltatott Oroszországot akar.
Emellett az USA az iráni rakétafenyegetés ürügyén szépen (kis túlzással) Oroszország küszöbére "sz...t" azzal,hogy elkezdte kiépíteni a NATO keleti tagállamaiban (az oroszok heves tiltakozása ellenére) a rakétavédelmi rendszert amely képes minden további nélkül akár atomtöltet hordozására is képes Tomahawk cirkálórakétákat is indítani.Ez olyan húzás volt az USA részéről mintha gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra, orosz rakétacsapatok jelentek volna meg a mexikói és amerikai vagy a kanadai amerikai határon tökig megpakolva Kalibr cirkálórakétákkal.
Putyin ennek hatására rájött,hogy nem számíthat a Nyugat jóindulatára, Oroszország csakis önmagára számíthat és ahhoz,hogy a súlyának megfelelően kezeljék és Oroszország megtudja védeni az érdekeit,szükséges a hadsereg erőteljes modernizálása és egy erős orosz gazdaság,persze ezek a törekvések nem tetszettek a Nyugatnak és elkezdődtek a most is látható és zajló Oroszországot gonosznak és rossznak és a világbéke aláásójának beállító folyamatok,emellett folyamatosan zajlik az USA részéről Oroszország elszigetelésének a politikája.
Nagyon nagyon dióhéjban ennyi......
Putyinnak aligha hihetett a nyugatnak bármikor is. Már a hatalomra kerülésekor is látta a jelcini katasztrófát és látta, hogy a nyugat mit szeretne tenni Oroszországgal. De legkésőbb a 2003 - 2005-ös színes "forradalmak" és a 2004-es NATO és EU bővítés idejére már végképp látnia kellet, hogy a nyugat nem partnerként kezeli, hanem miután a '90-es évek első felében a nyugat segédkezett különféle eszközökkel megdönteni a korábbi kelet-európai vezetéseket, majd a '90-es évek második felében benyomult a NATO a korában semleges ütközőzónának meghagyott kelet-európai országokba, azután a 2000-es évek első felében agresszíven benyomultak a volt szovjet tagállamokba is.
Az Aegis Ashore telepítésére is már 2004 óta igyekeztek rávenni a jenkik Magyarországot, Csehországot, Lengyelországot és mivel az előbbi kettő nem állt kötélnek, rövidesen Romániát is.
Ezután jött a grúzok nekihajtása az orosz csapatoknak 2008-ban, csak hogy világos legyen, hogy mi célt szolgálnak a megpuccsolt volt szovjet tagköztársaságok.
Volt KGB-sként aligha lehettek illúziói. Őszinte hit helyett inkább Putyin kezdetben az oligarchák letörésével, a jelcini katasztrofális vezetés és a Szovjetunió szétesése/szétverése hatására keletkezett, valamint a '98-as válság alatt és után kicsúcsosodott problémák felszámolásával, a belső konszolidációval, az orosz gazdaság felpörgetésével, a csecsen probléma megoldásával foglalkozott. A 2000-es évek első felében még hiába látta, hogy mit csinál a nyugat/USA/NATO Oroszország ellen, nem volt elég ereje a hatékony fellépésre. Sem gazdaságilag, pénzügyileg, sem katonailag, sem egyéb téren. Ezért inkább kerülte az összeütközést. De kétlem, hogy bízott volna a nyugatban. Annál ő sokkal jobb reálpolitikus és nem egy álmodozó idealista.