[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

W

Wilson

Guest

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 838
25 680
113
"Hazaküldött az orosz haderő néhány egységet a nyugati és déli katonai körzetekből – írja az orosz védelmi minisztérium tájékoztatására hivatkozva az Interfax. A minisztérium arról tájékoztat, hogy „véget ért a csapatok részvétele a gyakorlatokban” és most teherautókon, vasúti szerelvényeken visszatérnek eredeti támaszpontjaikra."
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 972
17 196
113
"Hazaküldött az orosz haderő néhány egységet a nyugati és déli katonai körzetekből – írja az orosz védelmi minisztérium tájékoztatására hivatkozva az Interfax. A minisztérium arról tájékoztat, hogy „véget ért a csapatok részvétele a gyakorlatokban” és most teherautókon, vasúti szerelvényeken visszatérnek eredeti támaszpontjaikra."
Rossz hír az a békeszerető usankának:(. Valamit sürgősen ki kell találnia, mert a végén még elmarad a háború:rolleyes:.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 384
59 390
113

Az Ukrajna körüli helyzet alakulása a geopolitika új korszakát fogja meghatározni.....​



imrs.php


Oroszország a globális politikában:
A The Washington Postban megjelent ismeretterjesztő cikke a befolyásos kommentátortól, David Ignacestől, akit az összes felelős hírszerző ügynökség nagyon bizalmasaként tartanak számon, vagyis azt tükrözi, amit vagy maguk gondolnak, vagy azt, amit szükségesnek tartanak kifelé sugározni. Az általános üzenet: a háború a különleges erők masszív provokációjával kezdődik Ukrajna-szerte, az oroszokra pokol és borzalom vár, mert az ukrán hadsereg nem adja fel olyan könnyen, de Ukrajnát megszállják, ami után elkerülhetetlen a tömeges ellenállás (akár ha a lakosság 10 százaléka aktívan harcol, ez már sötétség az agresszor számára). De a lényeg az, hogy Oroszországot leverik a szankciók és az elszigetelődés, és nemcsak a Nyugat, hanem az egész világ megdöbben, mert minden árulásnak van határa. Biden nem engedi, hogy a szabályokon alapuló rendet eltemessék.


Kína és Oroszország valójában alternatívát kínált az Egyesült Államok globális vezetésével szemben.

Moszkva ellentétét a Nyugattal és az Ukrajna elleni orosz invázió veszélyét nemzetközi kapcsolatok szakértői és katonai stratégák valószínűleg évtizedekig fogják tanulmányozni, megpróbálva megérteni a visszaszorítási elméleteket és a nagyhatalmú államok hozzáállását – írja a The Washington Post .

Az amerikai vezető, Joe Biden valószínűleg olyan nyugodt elnöki posztban reménykedett, mint a karaktere. Az ország népszerű vezetője akart lenni. Biden eleinte az Egyesült Államok hazai újjáéledésére összpontosított, és nem számított veszélyes globális konfrontációra Oroszországgal vagy Kínával.
De a történelem azt tanítja, hogy az elnökök nem írhatnak forgatókönyvet. Kiderült, hogy Biden a modern történelem egyik legsúlyosabb globális válságával néz szembe. Az amerikai kormány egyik tisztviselője szerint fennáll annak a veszélye, hogy sokrétű fenyegetéssé válik, hasonlóan az 1956-os Szuezi-csatorna háborúhoz, amely segített "megtörni" a Brit Birodalmat.
Ez a történelmi visszhang rávilágít arra, hogy a politikusok nagy tétjei vannak az európai területek legnagyobb inváziójának a második világháború óta. A következmények messze túlmutatnak az európai kontinensen.

Oroszország és Kína közös nyilatkozatban jelentette be, hogy "új korszakot" keresnek az Egyesült Államok vezette globális rend felváltására. Moszkva és Peking vezetői, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping széles körű együttműködést jelentettek be.
Ennek az együttműködésnek az első pontja az ukrajnai orosz invázió veszélye, és a Tajvan miatti konfrontáció Kínával is a "sarkon lehet".
Biden azzal próbálja megfékezni Oroszország ukrajnai invázióját, hogy súlyos szankciókkal fenyeget, ha Putyin megtámadja, és világossá teszi, hogy az Egyesült Államok nem indul háborúba a NATO-n kívüli nemzet védelmében. Biden tudja, hogy az Egyesült Államok valódi befolyása ebben a válságban és a Kínával való konfrontációban a szövetségesekkel való szoros együttműködés és az egység fenntartása.
A Nyugat és az Orosz Föderáció Ukrajna körüli konfrontációja a visszatartó politikára és határaira példa lett. Az árak fordítottan arányosak az Egyesült Államokban és Oroszországban. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Ukrajna kevésbé fontos az Egyesült Államok számára, mivel az ország földrajzilag messze van. Az érdekek kiegyensúlyozatlansága arra késztette Putyint, hogy több kockázatot vállaljon, ami arra utal, hogy Biden valószínűleg nem állna készen az eszkalációra.
Putyin Ukrajnához való hozzáállása a megszállottság határát súrolja, sőt egyes jelentések aggodalmat keltenek a Kreml feje körüli katonai vezetők körében. Amikor november elején, William Burns, a CIA igazgatója először találkozott az amerikai hírszerzéssel az Ukrajna ellen tervezett orosz invázióról, azt mondta, Putyinnak vannak tévhitei, miszerint a megszállókat "felszabadítóként" fogják értékelni.

Hszi Csin-ping kínai vezető például ritkán viszonyul ilyen érzelmekkel a politikához, és amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy szkeptikus lehet Putyin agressziójával és a nemzetközi szabályok figyelmen kívül hagyásával szemben.

Ráadásul Kína nagy valószínűséggel megérti, hogy Ukrajna orosz inváziója milyen károkat okozhat a globális energiapiacokon és a gazdasági növekedésben. Az ilyen aggályokat azonban nem vették figyelembe Putyin–Hszi együttműködésről szóló közös nyilatkozatában.

Kína és az Orosz Föderáció valójában alternatívát kínált az Egyesült Államok globális vezetésével szemben. Az emberiség a „multipolaritás” új korszakába lép, és „a hatalom újraelosztásának tendenciája mutatkozik” – hangoztatták a két ország vezetői.

Anélkül, hogy közvetlenül az Egyesült Államokra mutattak volna, Putyin és Hszi bírált "egyes országokat", amelyek "az egyoldalúságot hirdetik" és "beavatkoznak más államok belügyeibe". Két elnök megkísérelte „kisajátítani” az Egyesült Államokra jellemző demokrácia témát, azzal érvelve, hogy ez „egyetemes érték, és nem korlátozott számú állam kiváltsága”. A demokráciáról azonban megvan a saját definíciójuk.

A közös nyilatkozat tartalmazott képletes nyelvezetet, de voltak "agresszív pillanatai" is. Oroszország kijelentette, hogy "ellenzi a tajvani függetlenség minden formáját", Kína pedig, bár egyértelműen helyteleníti Ukrajna megtámadását, Putyin ellenzi a NATO-bővítést és a volt szovjet országokat elsöprő nyugatbarát "színes forradalmakat".

Közös nyilatkozatban az USA és Kína azt is megígérte, hogy mindkét ország felveszi a harcot az USA-val olyan globális szabályozási fórumokon, mint a Nemzetközi Távközlési Unió, ahol saját szabályokat javasolnak az információs szférára vonatkozóan. Talán Peking és Moszkva új hidegháborúra készül.

Bidennek ki kell emelnie azt, ami Putyinnak és Hszinek nincs, de Amerikának vannak – demokratikus szövetségesei. A történelem azt is tanítja, hogy a szövetségesek lehetnek döntőek az „új geopolitikai korszak” közelgő csatájában – zárul a kiadvány.

Colonelcassad

A képnek mi köze a cikkhez?
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre

eszena

Well-Known Member
2021. április 3.
898
3 245
93

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 302
8 270
113
Pár évig francia gyarmat, utána valami 130 évig spanyol gyarmat, utána 15 évig Mexikó... utána jöttek a helyi szakik, és kikiáltották a Texasi Köztársaságot. Amit 9 év után annektált az USA.
Melyik része nem vág ide?

De tudod mit, inkább írd le, te hogyan gondolod!
"A 19. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy sem a Spanyol Birodalom, sem az 1821-ben függetlenedő Mexikó nem tudja kiterjeszteni teljes befolyását a területre, ugyanis az északnyugati határvidék túl messze volt a mexikói központtól. Mexikó megengedő bevándorlás politikája és a határ őrizetlensége miatt a század során fokozatosan érkeztek a zömében angol-amerikai telepesek, akik egy jobb élet reményében jöttek a területre. (Mivel Texasban könnyű volt olcsó földhöz jutni, így a század elején eladósodó vagy elszegényedő családok ide költöztek az Egyesült Államok akkori területéről.) Bár a bevándorlók Mexikó állampolgárai lettek, a mexikóiak térvesztését jól érzékelteti, hogy 1834-ben 1:3 volt a hispán és angol-amerikai lakosok egymáshoz viszonyított aránya, amely a függetlenségi háború idejére (1836) 1:10-re nőtt. Az 1850-es első népszámlálásból kiderül, hogy ez az arány tovább nőtt: ekkorra a régió összlakossága 212 ezer volt, amiből csak 14 ezer volt mexikói." Milyen szakik? Az oroszok őslakosok vazze, nem betelepültek.
"Mindaddig együttműködtek a mexikói kormányzattal, amíg az nem korlátozta őket a szabadságukban és a gazdasági vállalkozásaikban." Itt lehet hasonlóság, mert az ukrán nyelvtörvényig tudtommal nem voltk konfliktusok. (De @boki majd kijavít.)

"A fordulópontot Antonio López de Santa Anna 1834-ben kezdődő központosító politikája okozta, amellyel szorosabb ellenőrzés alá kívánta vonni a tartományt. Emiatt 1835 összeült egy Santa Anna-ellenes tanács, amely határozatot fogadott egy feltételes függetlenségi nyilatkozat kiadásáról és egy önálló hadsereg létrehozásáról Sam Houston főparancsnok vezetésével. Az ülés résztvevői ekkor még nem gondoltak a függetlenedésen, csupán az 1824-es föderalista alkotmány visszaállítását követelték." Ez is hasonló.

1836. március 2-án a texasi küldöttgyűlés kinyilvánította a függetlenséget. A San Jacinto folyónál 1836. április 21-én legyőzték Santa Anna seregét. A fogságba esett Santa Annát sikerült rávenni csapatai Texasból történő kivonására és Texas függetlenségének elismerésére. Ezzel a Texasi Köztársaság független állammá vált. Mexikó azonban nem ismerte el a szerződéseket, és kijelentették, hogy Texas csak egy elszakadt tartomány, és ígéretet tettek visszafoglalására.
A texasiak kinyilvánított óhaja volt az USA-hoz való csatlakozás. Mexikó mindenesetre háborút helyezett kilátásba erre az esetre. Nagy-Britannia támogatta a texasi függetlenséget. A britek igyekeztek lebeszélni a mexikóiakat egy esetleges háborúról. Az 1840-es évekre Texas gyorsan fejlődő ország lett, ami elég erős volt ahhoz, hogy megvédje magát. Az északi államok nem támogatták egy újabb rabszolgatartó állam fölvételét az Unióba. (Tehát szó sem volt annexióról.)Azonban elnökké választották a csatlakozáspárti James Knox Polkot. 1845. december 29-én Texast meghívták az USA tagállamának. Ennek következményeként robbant ki a mexikói–amerikai háború, mely a mexikóiakra nézve megsemmisítő vereségekből állt. Többek között elveszítették az akkor már hasonlóan angolszász többségű Kaliforniát és Új-Mexikót is.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 288
113
"A 19. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy sem a Spanyol Birodalom, sem az 1821-ben függetlenedő Mexikó nem tudja kiterjeszteni teljes befolyását a területre, ugyanis az északnyugati határvidék túl messze volt a mexikói központtól. Mexikó megengedő bevándorlás politikája és a határ őrizetlensége miatt a század során fokozatosan érkeztek a zömében angol-amerikai telepesek, akik egy jobb élet reményében jöttek a területre. (Mivel Texasban könnyű volt olcsó földhöz jutni, így a század elején eladósodó vagy elszegényedő családok ide költöztek az Egyesült Államok akkori területéről.) Bár a bevándorlók Mexikó állampolgárai lettek, a mexikóiak térvesztését jól érzékelteti, hogy 1834-ben 1:3 volt a hispán és angol-amerikai lakosok egymáshoz viszonyított aránya, amely a függetlenségi háború idejére (1836) 1:10-re nőtt. Az 1850-es első népszámlálásból kiderül, hogy ez az arány tovább nőtt: ekkorra a régió összlakossága 212 ezer volt, amiből csak 14 ezer volt mexikói." Milyen szakik? Az oroszok őslakosok vazze, nem betelepültek.
"Mindaddig együttműködtek a mexikói kormányzattal, amíg az nem korlátozta őket a szabadságukban és a gazdasági vállalkozásaikban." Itt lehet hasonlóság, mert az ukrán nyelvtörvényig tudtommal nem voltk konfliktusok. (De @boki majd kijavít.)

"A fordulópontot Antonio López de Santa Anna 1834-ben kezdődő központosító politikája okozta, amellyel szorosabb ellenőrzés alá kívánta vonni a tartományt. Emiatt 1835 összeült egy Santa Anna-ellenes tanács, amely határozatot fogadott egy feltételes függetlenségi nyilatkozat kiadásáról és egy önálló hadsereg létrehozásáról Sam Houston főparancsnok vezetésével. Az ülés résztvevői ekkor még nem gondoltak a függetlenedésen, csupán az 1824-es föderalista alkotmány visszaállítását követelték." Ez is hasonló.

1836. március 2-án a texasi küldöttgyűlés kinyilvánította a függetlenséget. A San Jacinto folyónál 1836. április 21-én legyőzték Santa Anna seregét. A fogságba esett Santa Annát sikerült rávenni csapatai Texasból történő kivonására és Texas függetlenségének elismerésére. Ezzel a Texasi Köztársaság független állammá vált. Mexikó azonban nem ismerte el a szerződéseket, és kijelentették, hogy Texas csak egy elszakadt tartomány, és ígéretet tettek visszafoglalására.
A texasiak kinyilvánított óhaja volt az USA-hoz való csatlakozás. Mexikó mindenesetre háborút helyezett kilátásba erre az esetre. Nagy-Britannia támogatta a texasi függetlenséget. A britek igyekeztek lebeszélni a mexikóiakat egy esetleges háborúról. Az 1840-es évekre Texas gyorsan fejlődő ország lett, ami elég erős volt ahhoz, hogy megvédje magát. Az északi államok nem támogatták egy újabb rabszolgatartó állam fölvételét az Unióba. (Tehát szó sem volt annexióról.)Azonban elnökké választották a csatlakozáspárti James Knox Polkot. 1845. december 29-én Texast meghívták az USA tagállamának. Ennek következményeként robbant ki a mexikói–amerikai háború, mely a mexikóiakra nézve megsemmisítő vereségekből állt. Többek között elveszítették az akkor már hasonlóan angolszász többségű Kaliforniát és Új-Mexikót is.
kiegészítésnek hozzátenném hogy mivel 1800 as évek elején megvették luiziánát. a franciáktól. ami viszont zömmében indiánok uralta terület vólt főleg az északi részeken. (többek között ezért is mentek bele a franciák sok más ok melett)
de vólt egy frissen "felfedezett" térképezett rész Oregon. amire igényt tartottak. az oregoni indiánok nem igen találkoztak fehér emberrel a hegyek elválasztották a luiziánai indiánoktol is tehát kb a kőkörban éltek...
leigázásuk könnyű vólt főleg hogy még ismerték a módszereket...
megközelítése viszont a vad luizianai törzsek végett spanyol (mexikói) területen keresztül vólt lehetséges.
ez a terület texas...
de texaaszig is hosszú vólt az út és nehéz és bár emberek tízezrei vártak az ismeretlen területre a szürke folton megvagyonosodni... bizoiny többségének már texasba elfogyott a pénze vagy az akarata továbbmenni... így hosszabb rövidebb ideig tervezetten megáltak feltorlódtak majd haszont húztak az újonnan érkezőkből és letelepedtek. és texas egyre jobban el angolszászosodott... (jelentős számú német melett is)
 

ladagrant

Well-Known Member
2019. január 30.
2 513
4 782
113
"Hazaküldött az orosz haderő néhány egységet a nyugati és déli katonai körzetekből – írja az orosz védelmi minisztérium tájékoztatására hivatkozva az Interfax. A minisztérium arról tájékoztat, hogy „véget ért a csapatok részvétele a gyakorlatokban” és most teherautókon, vasúti szerelvényeken visszatérnek eredeti támaszpontjaikra."
Remélem vége van. Senkinek sem hianyzik a háború. A Rubel megmenekült.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 262
35 984
113
Remélem vége van. Senkinek sem hianyzik a háború. A Rubel megmenekült.

Abban egyetértünk, hogy nem hiányzik, max. néhány forrófejűnek, főleg azoknak, akiket egy óceán, de legalábbis egy "csatorna" választ el Európától.
A dilemma viszont így is marad, Moszkva nem nyelheti le Ukrajna NATO-felvételét (szerintem semmilyen orosz rezsim, Putyin után sem, feltéve, ha Oroszország egyben marad - legfeljebb ha őket is felveszik egyidejűleg), amire ígéreteket (bár konkrét időpont nélkül) kapott többször is, és alkotmányba is foglalta. Ukrajna nem fog lemondani belpolitikai okokból a Krím visszaszerzéséről, bár ez jelenleg irreális, sem a Donbászról.
Persze sokszor évtizedekig tartanak ilyen "átmeneti" helyzetek is háború nélkül. India és Pakisztán 1999 óta nem háborúzott, és az is csak egy határvillongás volt, paki oldalról "önkéntesekkel", akik dehogy is voltak pakisztáni katonák. Mármint hivatalosan. Az utolsó igazi háborújuk 1971-ben volt. India és Kína csak botokkal vívott csatát nemrég, háborút utoljára 60 éve.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 067
50 120
113
"A 19. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy sem a Spanyol Birodalom, sem az 1821-ben függetlenedő Mexikó nem tudja kiterjeszteni teljes befolyását a területre, ugyanis az északnyugati határvidék túl messze volt a mexikói központtól. Mexikó megengedő bevándorlás politikája és a határ őrizetlensége miatt a század során fokozatosan érkeztek a zömében angol-amerikai telepesek, akik egy jobb élet reményében jöttek a területre. (Mivel Texasban könnyű volt olcsó földhöz jutni, így a század elején eladósodó vagy elszegényedő családok ide költöztek az Egyesült Államok akkori területéről.) Bár a bevándorlók Mexikó állampolgárai lettek, a mexikóiak térvesztését jól érzékelteti, hogy 1834-ben 1:3 volt a hispán és angol-amerikai lakosok egymáshoz viszonyított aránya, amely a függetlenségi háború idejére (1836) 1:10-re nőtt. Az 1850-es első népszámlálásból kiderül, hogy ez az arány tovább nőtt: ekkorra a régió összlakossága 212 ezer volt, amiből csak 14 ezer volt mexikói." Milyen szakik? Az oroszok őslakosok vazze, nem betelepültek.
"Mindaddig együttműködtek a mexikói kormányzattal, amíg az nem korlátozta őket a szabadságukban és a gazdasági vállalkozásaikban." Itt lehet hasonlóság, mert az ukrán nyelvtörvényig tudtommal nem voltk konfliktusok. (De @boki majd kijavít.)

"A fordulópontot Antonio López de Santa Anna 1834-ben kezdődő központosító politikája okozta, amellyel szorosabb ellenőrzés alá kívánta vonni a tartományt. Emiatt 1835 összeült egy Santa Anna-ellenes tanács, amely határozatot fogadott egy feltételes függetlenségi nyilatkozat kiadásáról és egy önálló hadsereg létrehozásáról Sam Houston főparancsnok vezetésével. Az ülés résztvevői ekkor még nem gondoltak a függetlenedésen, csupán az 1824-es föderalista alkotmány visszaállítását követelték." Ez is hasonló.

1836. március 2-án a texasi küldöttgyűlés kinyilvánította a függetlenséget. A San Jacinto folyónál 1836. április 21-én legyőzték Santa Anna seregét. A fogságba esett Santa Annát sikerült rávenni csapatai Texasból történő kivonására és Texas függetlenségének elismerésére. Ezzel a Texasi Köztársaság független állammá vált. Mexikó azonban nem ismerte el a szerződéseket, és kijelentették, hogy Texas csak egy elszakadt tartomány, és ígéretet tettek visszafoglalására.
A texasiak kinyilvánított óhaja volt az USA-hoz való csatlakozás. Mexikó mindenesetre háborút helyezett kilátásba erre az esetre. Nagy-Britannia támogatta a texasi függetlenséget. A britek igyekeztek lebeszélni a mexikóiakat egy esetleges háborúról. Az 1840-es évekre Texas gyorsan fejlődő ország lett, ami elég erős volt ahhoz, hogy megvédje magát. Az északi államok nem támogatták egy újabb rabszolgatartó állam fölvételét az Unióba. (Tehát szó sem volt annexióról.)Azonban elnökké választották a csatlakozáspárti James Knox Polkot. 1845. december 29-én Texast meghívták az USA tagállamának. Ennek következményeként robbant ki a mexikói–amerikai háború, mely a mexikóiakra nézve megsemmisítő vereségekből állt. Többek között elveszítették az akkor már hasonlóan angolszász többségű Kaliforniát és Új-Mexikót is.
De hát Donbasz is szeretne a föderációhoz tartozni, orosz többségű a lakossága, és Ukrajna ezt ellenzi (merthogy ez területvesztést jelentene, egyebek mellett).
Mindenesetre kösz, hogy választoltál.
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 262
35 984
113
De hát Donbasz is szeretne a föderációhoz tartozni, orosz többségű a lakossága, és Ukrajna ezt ellenzi (merthogy ez területvesztést jelentene, egyebek mellett).
Mindenesetre kösz, hogy választoltál.

Aki nem akart, az elment már onnét. Akik maradtak, azok többsége nyilván örülne, ha nem egy törvényen kívüli terület lakosa lenne, hanem inkább a föderációé..