"A 19. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy sem a Spanyol Birodalom, sem az 1821-ben függetlenedő Mexikó nem tudja kiterjeszteni teljes befolyását a területre, ugyanis az északnyugati határvidék túl messze volt a mexikói központtól. Mexikó megengedő bevándorlás politikája és a határ őrizetlensége miatt a század során fokozatosan érkeztek a zömében angol-amerikai telepesek, akik egy jobb élet reményében jöttek a területre. (Mivel Texasban könnyű volt olcsó földhöz jutni, így a század elején eladósodó vagy elszegényedő családok ide költöztek az Egyesült Államok akkori területéről.) Bár a bevándorlók Mexikó állampolgárai lettek, a mexikóiak térvesztését jól érzékelteti, hogy 1834-ben 1:3 volt a hispán és angol-amerikai lakosok egymáshoz viszonyított aránya, amely a függetlenségi háború idejére (1836) 1:10-re nőtt. Az 1850-es első népszámlálásból kiderül, hogy ez az arány tovább nőtt: ekkorra a régió összlakossága 212 ezer volt, amiből csak 14 ezer volt mexikói." Milyen szakik? Az oroszok őslakosok vazze, nem betelepültek.
"Mindaddig együttműködtek a mexikói kormányzattal, amíg az nem korlátozta őket a szabadságukban és a gazdasági vállalkozásaikban." Itt lehet hasonlóság, mert az ukrán nyelvtörvényig tudtommal nem voltk konfliktusok. (De
@boki majd kijavít.)
"A fordulópontot Antonio López de Santa Anna 1834-ben kezdődő központosító politikája okozta, amellyel szorosabb ellenőrzés alá kívánta vonni a tartományt. Emiatt 1835 összeült egy Santa Anna-ellenes tanács, amely határozatot fogadott egy feltételes függetlenségi nyilatkozat kiadásáról és egy önálló hadsereg létrehozásáról Sam Houston főparancsnok vezetésével. Az ülés résztvevői ekkor még nem gondoltak a függetlenedésen, csupán az 1824-es föderalista alkotmány visszaállítását követelték." Ez is hasonló.
1836. március 2-án a texasi küldöttgyűlés kinyilvánította a függetlenséget. A San Jacinto folyónál 1836. április 21-én legyőzték Santa Anna seregét. A fogságba esett Santa Annát sikerült rávenni csapatai Texasból történő kivonására és Texas függetlenségének elismerésére. Ezzel a Texasi Köztársaság független állammá vált. Mexikó azonban nem ismerte el a szerződéseket, és kijelentették, hogy Texas csak egy elszakadt tartomány, és ígéretet tettek visszafoglalására.
A texasiak kinyilvánított óhaja volt az USA-hoz való csatlakozás. Mexikó mindenesetre háborút helyezett kilátásba erre az esetre. Nagy-Britannia támogatta a texasi függetlenséget. A britek igyekeztek lebeszélni a mexikóiakat egy esetleges háborúról. Az 1840-es évekre Texas gyorsan fejlődő ország lett, ami elég erős volt ahhoz, hogy megvédje magát.
Az északi államok nem támogatták egy újabb rabszolgatartó állam fölvételét az Unióba. (Tehát szó sem volt annexióról.)Azonban elnökké választották a csatlakozáspárti
James Knox Polkot.
1845.
december 29-én Texast meghívták az USA tagállamának. Ennek következményeként robbant ki a
mexikói–amerikai háború, mely a mexikóiakra nézve megsemmisítő vereségekből állt. Többek között elveszítették az akkor már hasonlóan angolszász többségű Kaliforniát és Új-Mexikót is.