A NATO belépése az ukrajnai konfliktusba a harmadik világháborút jelentené - mondta az Európai Tanács vezetője, Charles Michel, aki szerint éppen ezért Európának pragmatikusnak kell lennie, és beszélnie kell azzal, "aki a Kremlben ül".
Az EU "nem áll háborúban Oroszországgal" - mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az El Pais című lapnak adott, ma, hétfőn megjelent interjúban.
"A nyugati országoknak nem szabadna belekeveredniük a Moszkva és Kijev közötti konfliktusba" - mondta, azzal érvelve, hogy "az Oroszország és a NATO közötti konfrontáció nem jelentene mást, mint nukleáris világháborút."
"Oroszország atomhatalom és jól tudjuk, hogy ha ez a konfliktus a NATO és Oroszország közötti [konfliktusba] torkollik, akkor a harmadik világháborúba futunk bele" - mondta a volt belga miniszterelnök az El Paisnak szombaton, a franciaországi Versailles-ban tartott pénteki EU-csúcstalálkozót követően.
Michel a párbeszéd mellett érvelt, figyelmeztetve, hogy "minden konfliktus drámai, szélsőséges és gyakran nehéz", de Oroszország nukleáris képességei egy teljesen új, "más jellegű dimenziót" adnak a Moszkvával való esetleges katonai szembenálláshoz.
"Én a pragmatizmus híve vagyok" - mondta, hozzátéve, hogy Európának olyan sürgető kérdésekre kell összpontosítania, mint a katonai akció által érintett területekhez való humanitárius hozzáférés, az ukrán atomerőművek helyzete, valamint a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások.
"Beszélnünk kell azzal, aki ma a Kremlben van", mert a "demokráciáknak" beszélniük kell a nemzetekkel, még akkor is, ha azokat "nem demokratikusnak" tartják - mondta Michel.
Az EB elnöke azt is elmondta, hogy "rendszeresen" beszél személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és "a kapcsolatunk története" segít mindkét vezetőnek megérteni egymás álláspontját, még ha "nem is osztják azt".
Charles Michel azonban úgy véli, hogy nem a szavak, hanem "az erőviszonyok megváltozása" járulhat hozzá az előrelépéshez a jövőbeni tárgyalásokon.
Hozzátette, hogy Európának nem szabad feladnia a közvetítő szerepét a konfliktusban, és "kiszervezni" a szerepet egy külső hatalomnak, legyen az az Egyesült Államok vagy Kína.
Arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szembe kell-e néznie a "nemzetközi igazságszolgáltatással" amiatt, amit Kijev és a nyugati országok Ukrajna lerohanásának neveznek, Michel azt mondta, hogy nincs nemzetközi "jog igazságszolgáltatás nélkül", de azt mondta, hogy "a nemzetközi szervezeteken múlik", hogy Moszkvának felelnie kell-e valamiért.
Michel azt is elmondta, hogy az EU megpróbálja "a lehető legnagyobb mértékben támogatni [Ukrajnát]" anélkül, hogy "súlyosbítaná a konfliktust", hozzátéve, hogy Európa már "megszegte" saját "tabuit" azzal, hogy 1 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Európa azonban nem tud mindent megadni Kijevnek, amit csak akar, különösen, ha Ukrajna uniós csatlakozásáról van szó - mondta.
"A bővítés érzékeny kérdés, amelyről nem minden európai országnak ugyanaz a véleménye" - mondta, hozzátéve, hogy figyelembe kell venni más, a tagság útjára már lépett nemzetek, például Szerbia, Albánia és Montenegró érdekeit is.
Michel megjegyezte, hogy az Ukrajna és az EU között 2014-ben aláírt társulási megállapodásban "hatalmas potenciál rejlik, amelyet alábecsülnek".
Megjegyzései az Ukrajnában zajló orosz katonai akciók közepette hangzottak el. Moszkva február végén támadta meg szomszédját, miután Ukrajna hét éve nem hajtotta végre a minszki megállapodásokban foglaltakat és Oroszország végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságokat. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja a régiók státuszának rendezése volt az ukrán államon belül.
Oroszország most azt követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
forgokinpad.blog.hu
