A Standard & Poor's bóvli kategóriába minősítette le Oroszországot: http://sputniknews.com/business/20150126/1017375636.html
Ezzel csak magát minősíti az S&P
- Az orosz államadósság 230 milliárd USD, amiben a deviza és a rubel is benne van. Ebből a külső deviza államadósság 50 milliárd alatt van. Az orosz állam és jegybank kötzvetlen devizatartaléka közel 400 milliárd USD. Ebben a rubel tartalék nincs benne. Érdekes lenne egy olyan állam fizetésképtelenné válása, aminek pénzügyi tartaléka duplája a pénzügyi köztelezettségének. Ha meg csak a deviza kötelezettséget nézzük (hiszen végső esetben rubelt lehet nyomtatni), akkor a szorzó 8-10-szeres.
- Az orosz nemzetgazdaság (állam, vállalatok, bankrendszer, lakosság) külső deviza adssága 600 miliárd USD. Ezzel szemben az összes gazdasgi szereplő deviza tartaléka 900 milliárd USD. Tehát nemzetgazdasági szinten is több a tartalék, mint az adósság.
- Az orosz GDP arányos államadósság 13,4 %. Az európai 90 % körüli (az eurozónában kicsit felette, a teljes EU-ban kicsit alatta van az átlag). Az USA adata 110 %. Japáné 245 %. Németországé közel 80 %, de még Svájcé, vagy Svédországé is közel 40%.
- Az orosz költségvetési hiány 0,5 %. Az USA-ban nagy nehezen sikerült 2,8 %-ra leküzdeni. Az eurozónában 2,9 %, Japánban 7,6 % a hiány.
- Az orosz külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg vastagon többletes. Ehhez képest az amerikai külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg 30 éve hiányt mutat.
- Az S&P azzal indokolja a döntést, hogy az orosz monetáris poltika rugalmassága csökkent. Ez nevetséges. Valójában az USA, EU, Japán kamatszint nulla közeli, így ott a monetáris politikának csak megszorító irányban lehet rugalmasága. Ezzel szemben a nemrég megemelt orosz kamatszintben hatalmas a csökkentési tartalék. Az USA jegybank az elmúlt években 3 nagy pénznyomtatási programot vitt végig. A japán jegybank fajlagosan még nagyobb pénznyomtatás kellős közepén van. Az angol jegybank szintén pénzt nyomtat. Európában pedig most jelentették be ugyanezt. Már azt az eszköztárat is kihasználták, amit a közgazdaságtan tankönyv szerint középtávon minimum életveszélyes használni. Mindent bevetettek, ami létezik. Az orosz jegybank ilyet még nem tett. Ehhez képest az S&P szerint az orosz monetáris politikának csökken a rugalmassága, a mozgástere.
- Az orosz fiskális politika mozgásteréről annyit, hogy az orosz GDP arányos jövedelem centralizációs és újraelosztási ráta messze az EU-s átlag alatt van és az USA és Japán adatot is alulmúlja. Az orosz általános áfa kulcs 18 % (a csökkentett 10 %). A személyi jövedelmadó 13 %-os. A munkaadók és munkavállaók TB járuléka együttesen 30 %. Nem úgy tűnik, mintha az orosz költségvetési politikának ne lenne mozgástere és rugalmassága.
- A másik indokuk a növekedési kilátások romlása volt. Ennek ugyan csak áttételesen van köze a fizetőképességhez és nevetséges, hogy ezt a pénzügyi mutatók elő helyezi minősítő intézet, de ha e mutató alapján mér az S&P, akkor kérdés, hogy miért nem minősítgette fel az égbe az oroszokat, akkor amikor a 2000-es években folyatosan sokkal gyorsabb növekedést produkáltak, mint a nyugat. Vagy miért nem minősített fel másokat, akiknek gyors volt a növekedése? Miért nem minősíti le ugyanezen az alapon Nyugat-Európát, hiszen ott is pocslékak a növekedési kilátások? Miért nem minősíti fel a kelet-európai országokat (például Magyaroroszágot) a gyorsabb növekedésükre hivatkozva? Vagy ez a szempont csak az oroszoknál számít és náluk is csak most, amikor ez a mutató a gyenge?
