Bennem is fokozott indulatokat (gyűlöletnek nem nevezném) az orosz-ukrán háború:
- Amikor az oroszok támadtak, az ukránok pártján voltam.
- Amikor az ukránok elkezdtek beszélni, az oroszok oldalán találtam magam.
- Amikor az EU vezetőket hallgatom, egyre inkább az oroszok felé tolnak.
Az oroszok nyilván ugyanúgy folyatatnak propaganda hábórút, mint az ukránok, de én főleg a HTKA-t olvasom, és az itt megjelenő orosz vélemények sokkal kultúráltabbak, mint az ukrán oldal megnyilvánulásai.
Nyilván az ukránoknak létérdekük, hogy támogatást szerezzenek, mégis a "követel", "kell" stb. szavak nagyon sokszor fordulnak elő a kommunikációjukban. Gondolkozom már egy ideje, hogy ez vajon csak félrefordítás, csúsztatás-e. Nem tudom eldönteni.
Ugyanakkor látni kell, hogy az ukránoknak nincs mire nagy arca legyen. A nyugat tartja el őket most már minden szempontból. Az nem teljesítmény, hogy a vezetés az átlagembert beküldi a darálóba.
Korábban írtam, hogy érdemes megnézni, az amerikaiak mennyi ideig ostromolták Fallujat, és utána beszélni arról, hogy milyen sebességgel haladnak az oroszok. Ha megnézed a mostani videókat: erdő, város. Ki az az őrült, aki gyorsan próbál meg ilyen helyen haladni?
Ami nekem hiányzik, az az oroszok józan megítélése. Nekik is vannak érdekeik. Mégis, mit várunk tőlük? Maradjanak csöndben?
Félreértés ne essék, messze nem ártatlanok. De egyetlen társaság sem az ezen a bolygón. Mi magunk kétszer égettük fel ezt a kontinenst csak a múlt században. Amerika 10-20 évente háborúzik. Időnként azt mondja "opsz, bocs, mégsem voltak ott tömegpusztító fegyverek".
Nagyon erősen kettős mércét látok Oroszországgal szemben és ez zavar. Attól, hogy hangosabban mondja valaki, még nem lesz igaz.
Kíváncsi lennék például a véleményedre a orosz oldalról származó információk nyugati betiltásáról. Ez mennyire fér bele a saját magunkról alkotott világképbe? Ez mennyivel jobb, mint amit Putyin csinál?