Hiba volt, hogy Oroszország külpolitikája a Szovjetunió összeomlása után átfogóan a Nyugat felé fordult - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az irányítása alatt álló tárca Afrikával való partnerségért felelős főosztályának bemutatóján.
"Nagyon sajnálatos módon az Oroszországi Föderáció vezetése azt követően, hogy Oroszország már a Szovjetunión kívüli szuverén állammá vált, úgy vélte, hogy az úgynevezett nyugati civilizáció kapuit kitárták előtte, és minden más nem számít. Ez stratégiai hiba volt. Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is" - mondta Lavrov.
Hangsúlyozta, hogy a hiba jó tanulságul szolgált a jelenlegi orosz vezetés és a jelenlegi nemzedék számára is.
Lavrov a Rosszija v Globalnoj Polityike című magazinban kedden megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok a multipolaritás erősödésének körülményei között az egyik "felelős hatalmi központ" lehetne Oroszország, Kína és más hatalmak mellett, ám Washington ellenáll annak a folyamatnak, amelyben a geopolitikai feltételek visszafordíthatatlanul változnak. A miniszter szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború, az új amerikai kormányzat azonban "cowboy-rajtaütésekkel teszteli a meglévő egyközpontú rendszer hajlékonyságának határait".
"A tétnek 'az erőn keresztüli békére' helyezése végleg eltemetheti a diplomáciát. Arról nem is szólva, hogy az ilyen kijelentésekben a tiszteletnek még az árnyéka sem lelhető fel Washington nemzetközi jogi kötelezettségei iránt" - fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Úgy vélekedett, hogy a Donald Trump elnök vezette republikánus kormányzat hatalomra kerülésével az Egyesült Államokban Washington gondolkodásmódja a második világháború utáni nemzetközi folyamatokról új dimenziót kapott. Lavrov az új amerikai külügyminiszter, Mark Rubio szenátusi meghallgatásán elmondottakkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy "ezek jelentése: a háború utáni világrend nemcsak elavult, hanem az amerikai érdekek ellen használt fegyverré vált".
Lavrov szerint az Egyesült Államoknak most már nem felel meg a "szabályokon alapuló rend" sem, amely "a Nyugat egoizmusát testesítette meg a hidegháború utáni korszakban".
"Biztos vagyok azonban abban, hogy ez az adminisztráció is hamarosan rájön, hogy a nemzetközi valóság sokkal gazdagabb a világról alkotott azon elképzeléseknél, amelyekkel következmények nélkül példálózhat a hazai amerikai közönségnek és engedelmes geopolitikai szövetségeseknek tartott beszédekben" - írta Lavrov.
A külügyminiszter ezzel kapcsolatban megemlítette a kazanyi BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatot, amely megerősítette a világ lakosságának többségét képviselő részes országok elkötelezettségét az ENSZ alapokmánya és általában a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Lavrov hozzátette, hogy Oroszország déli és keleti partnereinek "jogos kívánságaik vannak a globális kormányzásban való részvétellel kapcsolatban", és Moszkvához hasonlóan készek "az őszinte és nyílt eszmecserére minden kérdésben", ellentétben a Nyugattal.
Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy együttműködjön az érdekek egyensúlyának egyeztetése és a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében. Meglátása szerint ez az álláspont fontos a multipolaritás kontextusában, amely egyenlőségen alapuló párbeszédet igényel.
Lavrov, ugyancsak kedden, a Valdaj nemzetközi vitaklub 14. közel-keleti konferenciáján úgy vélekedett, hogy a palesztin állam létrehozása elvezetne ahhoz, hogy normalizálódnának Izrael kapcsolatai az egész arab világgal.
Kijelentette: Moszkva arra vonatkozó jelzéseket kap, hogy problémák lesznek az Izrael és a Hamász közötti, a Gázai övezetbeli tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás második szakaszával kapcsolatban, mert Izrael vezető körei nem elégedettek azzal, ahogy a palesztin szervezet teljesítette az első szakasz szerinti kötelezettségeit. Mint fogalmazott, Izrael "szégyenkezés nélkül" folytatja a katonai akciókat Ciszjordániában.
Hangot adott meggyőződésének, miszerint Donald Trump hatalomra kerülésével csökken annak az esélye, hogy az Izrael által megszállt Golán-fennsík visszakerüljön Szíriához.
"Számos hitelt érdemlő kiszivárogtatás van arról, hogy Izrael a palesztinok Gázai övezetből való kiűzése mellett a Jordán folyó északnyugati partjának teljes ellenőrzését is tervezi" - mondta Lavrov, rámutatva, hogy Izrael egyebek között azt tervezi, hogy "Libanon területén marad", és megtartja a Golán-fennsíkot.
Kifogásolta, hogy a Nyugat másodrangú pozícióba akarja kényszeríteni Oroszországot, Kínát és Iránt a szíriai rendezés folyamatában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ahmad as-Saraa ideiglenes elnök vezette új szíriai kormányzat és a struktúráját képező csoportok között nem alakul túl jól a párbeszéd és a megértés.
"Szükség van arra, hogy nagyon aktívan és konstruktívan, nem geopolitikai pontszerzésre törekedve, hanem a szíriai nép jövőjére gondolva, előmozdítsuk a nemzeti párbeszédet, amihez pedig nélkülözhetetlen minden külső szereplő erőfeszítéseinek egyesítése" - hangsúlyozta.
(MTI)
"Nagyon sajnálatos módon az Oroszországi Föderáció vezetése azt követően, hogy Oroszország már a Szovjetunión kívüli szuverén állammá vált, úgy vélte, hogy az úgynevezett nyugati civilizáció kapuit kitárták előtte, és minden más nem számít. Ez stratégiai hiba volt. Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is" - mondta Lavrov.
Hangsúlyozta, hogy a hiba jó tanulságul szolgált a jelenlegi orosz vezetés és a jelenlegi nemzedék számára is.
Lavrov a Rosszija v Globalnoj Polityike című magazinban kedden megjelent cikkében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok a multipolaritás erősödésének körülményei között az egyik "felelős hatalmi központ" lehetne Oroszország, Kína és más hatalmak mellett, ám Washington ellenáll annak a folyamatnak, amelyben a geopolitikai feltételek visszafordíthatatlanul változnak. A miniszter szerint csak az ENSZ-alapokmány tiszteletben tartásával kerülhető el a harmadik világháború, az új amerikai kormányzat azonban "cowboy-rajtaütésekkel teszteli a meglévő egyközpontú rendszer hajlékonyságának határait".
"A tétnek 'az erőn keresztüli békére' helyezése végleg eltemetheti a diplomáciát. Arról nem is szólva, hogy az ilyen kijelentésekben a tiszteletnek még az árnyéka sem lelhető fel Washington nemzetközi jogi kötelezettségei iránt" - fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Úgy vélekedett, hogy a Donald Trump elnök vezette republikánus kormányzat hatalomra kerülésével az Egyesült Államokban Washington gondolkodásmódja a második világháború utáni nemzetközi folyamatokról új dimenziót kapott. Lavrov az új amerikai külügyminiszter, Mark Rubio szenátusi meghallgatásán elmondottakkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy "ezek jelentése: a háború utáni világrend nemcsak elavult, hanem az amerikai érdekek ellen használt fegyverré vált".
Lavrov szerint az Egyesült Államoknak most már nem felel meg a "szabályokon alapuló rend" sem, amely "a Nyugat egoizmusát testesítette meg a hidegháború utáni korszakban".
"Biztos vagyok azonban abban, hogy ez az adminisztráció is hamarosan rájön, hogy a nemzetközi valóság sokkal gazdagabb a világról alkotott azon elképzeléseknél, amelyekkel következmények nélkül példálózhat a hazai amerikai közönségnek és engedelmes geopolitikai szövetségeseknek tartott beszédekben" - írta Lavrov.
A külügyminiszter ezzel kapcsolatban megemlítette a kazanyi BRICS-csúcson elfogadott nyilatkozatot, amely megerősítette a világ lakosságának többségét képviselő részes országok elkötelezettségét az ENSZ alapokmánya és általában a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Lavrov hozzátette, hogy Oroszország déli és keleti partnereinek "jogos kívánságaik vannak a globális kormányzásban való részvétellel kapcsolatban", és Moszkvához hasonlóan készek "az őszinte és nyílt eszmecserére minden kérdésben", ellentétben a Nyugattal.
Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy együttműködjön az érdekek egyensúlyának egyeztetése és a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében. Meglátása szerint ez az álláspont fontos a multipolaritás kontextusában, amely egyenlőségen alapuló párbeszédet igényel.
Lavrov, ugyancsak kedden, a Valdaj nemzetközi vitaklub 14. közel-keleti konferenciáján úgy vélekedett, hogy a palesztin állam létrehozása elvezetne ahhoz, hogy normalizálódnának Izrael kapcsolatai az egész arab világgal.
Kijelentette: Moszkva arra vonatkozó jelzéseket kap, hogy problémák lesznek az Izrael és a Hamász közötti, a Gázai övezetbeli tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás második szakaszával kapcsolatban, mert Izrael vezető körei nem elégedettek azzal, ahogy a palesztin szervezet teljesítette az első szakasz szerinti kötelezettségeit. Mint fogalmazott, Izrael "szégyenkezés nélkül" folytatja a katonai akciókat Ciszjordániában.
Hangot adott meggyőződésének, miszerint Donald Trump hatalomra kerülésével csökken annak az esélye, hogy az Izrael által megszállt Golán-fennsík visszakerüljön Szíriához.
"Számos hitelt érdemlő kiszivárogtatás van arról, hogy Izrael a palesztinok Gázai övezetből való kiűzése mellett a Jordán folyó északnyugati partjának teljes ellenőrzését is tervezi" - mondta Lavrov, rámutatva, hogy Izrael egyebek között azt tervezi, hogy "Libanon területén marad", és megtartja a Golán-fennsíkot.
Kifogásolta, hogy a Nyugat másodrangú pozícióba akarja kényszeríteni Oroszországot, Kínát és Iránt a szíriai rendezés folyamatában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ahmad as-Saraa ideiglenes elnök vezette új szíriai kormányzat és a struktúráját képező csoportok között nem alakul túl jól a párbeszéd és a megértés.
"Szükség van arra, hogy nagyon aktívan és konstruktívan, nem geopolitikai pontszerzésre törekedve, hanem a szíriai nép jövőjére gondolva, előmozdítsuk a nemzeti párbeszédet, amihez pedig nélkülözhetetlen minden külső szereplő erőfeszítéseinek egyesítése" - hangsúlyozta.
(MTI)
