<b>Hegyi Karabah – fellángolás, vagy egy új háború kezdete?</b>
Mind az örmény, mind az azeri fél a másikat vádolja az április 2-án kiújult hegyi-karabahi harcokért. A terület hovatartozása körül kialakult konfliktus immáron több, mint 20 éve rideg tűzszünetek és fegyveres összecsapások sorozata, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Oroszországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból álló Minszk Csoportja által vezetett tárgyalások azóta sem hoztak megoldást. Az idén áprilisban kiújult ellenségeskedést megelőzően legutóbb 2014-ben zajlottak hasonló intenzitású harcok.
A mostani összecsapásoknak több tucat katona, továbbá számos civil is áldozatául esett. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a harcokhoz közeli településekről evakuálták a lakosságot, továbbá a hegyi-karabahi kormány szerint 1994 óta most először került sor nehézfegyverek bevetésére.
Jelentős fejleményként könyvelhető el, hogy Azerbajdzsán megszerzett két stratégiai jelentőségű magaslatot és egy települést. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium által kiadott nyilatkozat szerint mindez megakadályozza, hogy ezekről a területekről támadásokat indítsanak országuk ellen.
Vasárnap Azerbajdzsán egyoldalúan bejelentette, hogy a nemzetközi felhívásokra való tekintettel megszünteti a támadó műveleteket, de az elfoglalt területeket megtartja, amely – ha sikerül azokat konszolidálnia – 22 év óta az egyetlen komolyabb változás lesz a konfliktusban. Az ellenségeskedésnek ezzel azonban nem szakadt vége, Örményország április 4-én folytatta műveleteit. Ezzel Azerbajdzsán tulajdonképpen kilépett az agresszor szerepéből.
http://biztonsagpolitika.hu/cikkek/hegyi-karabah-fellangolas-vagy-egy-uj-haboru-kezdete