A demokrácia illúzió, Oroszország pedig, amelyben új típusú állam van kialakulóban, az évszázad végéig a putyinizmus útján fog fejlődni – vélekedett Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó a Nyezaviszimaja Gazeta című napilapban hétfőn megjelent cikkében.
„Az orosz állam (a Szovjetunió széthullása után) tovább él és most már ez egy olyan új állam, amilyen sohasem volt nálunk”
– írta Szurkov.
A politikus szerint a terhelési próbák azt bizonyítják, hogy éppen ez a „szervesen kialakult modell jelenti az orosz nemzet túlélésének és felemelkedésének hatékony eszközét, nemcsak az elkövetkező évekre, hanem évtizedekre és az a legvalószínűbb, hogy az egész előttünk álló évszázadra”. Úgy vélekedetett, hogy az orosz történelemben négy olyan alapvető államszervezési modell ismert, amelyet az alapítójukról neveztek el: III. Iváné, Nagy Péteré, Leniné és Putyiné. Ez utóbbi „nagy politikai gépezete felpörög”, és Oroszország még sokáig „Putyin állama” marad, mint ahogy a jelenlegi Franciaország de Gaulle ötödik köztársaságának tekinti magát, Törökország továbbra is Atatürk hat nyíl ideológiájára támaszkodik, az Egyesült Államok pedig az alapító atyák értékeire. Szurkov szerint az orosz politikai rendszer „jelentős exportpotenciállal” is rendelkezik, egyes elemeit külföldön is tanulmányozzák és alkalmazzák. Emlékeztettet arra, hogy Putyin a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott, az egypólusú világrendet ostorozó beszéde még disszidens megnyilvánulásnak tűnt, de az ott elhangzottakat ma már „magától értetődőek – Amerikával mindenki elégedetlen, mások mellett maguk az amerikaiak is”. A nyugati demokratikus intézményrendszert bíráló Szurkov úgy vélekedett, hogy az orosz rendszer „becsületesebb” a nyugatinál, mert Oroszországban hagyományosan „nem rejtik él, hanem épp ellenkezőleg, demonstrálják” a katonai és a rendőri funkciókat, és ott a legfontosabb az államfő és a nép közötti bizalom.
„Oroszországban nincs mély állam, az teljességében látható, de van mély nép. A mély nép mindig észnél van, a szociológiai felmérések, az agitáció, a fenyegetések, valamint a közvetlen tanulmányozás és hatásgyakorlás egyéb eszközei nem érnek el hozzá”
– állította a politikus.
Meglátása szerint Putyin államának egyedi és fő erénye a nép meghallgatásának és megértésének, valamint a vele összhangban való cselekvésnek a képessége. „A lényeget tekintve, a társadalom megbízik az első számú vezetőben”, ami azonban Szurkov szerint nem azonos a „jó cárba” vetett hittel.
„Az orosz állam korszerű modellje a bizalomból ered és a bizalomra támaszkodik, ez a gyökeres eltérés közte, valamint a bizalmatlanságot és a kritikát kultiváló nyugati modell között”
– hangoztatta a szerző.
Szurkov úgy véli, hogy az orosz állam a 21. században nem törik meg, a maga módján fog cselekedni és „a geopolitikai küzdelem felső ligájában díjazott helyezéseket fog elérni és megtartani”.
„Ezzel előbb vagy utóbb meg kell békélnie mindenkinek, aki azt követeli, hogy Oroszország változtasson a magatartásán”
– írta a cikk.
https://nepszava.hu/3025113_az-oros...erint-az-evszazad-vegeig-kitart-a-putyinizmus
„Az orosz állam (a Szovjetunió széthullása után) tovább él és most már ez egy olyan új állam, amilyen sohasem volt nálunk”
– írta Szurkov.
A politikus szerint a terhelési próbák azt bizonyítják, hogy éppen ez a „szervesen kialakult modell jelenti az orosz nemzet túlélésének és felemelkedésének hatékony eszközét, nemcsak az elkövetkező évekre, hanem évtizedekre és az a legvalószínűbb, hogy az egész előttünk álló évszázadra”. Úgy vélekedetett, hogy az orosz történelemben négy olyan alapvető államszervezési modell ismert, amelyet az alapítójukról neveztek el: III. Iváné, Nagy Péteré, Leniné és Putyiné. Ez utóbbi „nagy politikai gépezete felpörög”, és Oroszország még sokáig „Putyin állama” marad, mint ahogy a jelenlegi Franciaország de Gaulle ötödik köztársaságának tekinti magát, Törökország továbbra is Atatürk hat nyíl ideológiájára támaszkodik, az Egyesült Államok pedig az alapító atyák értékeire. Szurkov szerint az orosz politikai rendszer „jelentős exportpotenciállal” is rendelkezik, egyes elemeit külföldön is tanulmányozzák és alkalmazzák. Emlékeztettet arra, hogy Putyin a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott, az egypólusú világrendet ostorozó beszéde még disszidens megnyilvánulásnak tűnt, de az ott elhangzottakat ma már „magától értetődőek – Amerikával mindenki elégedetlen, mások mellett maguk az amerikaiak is”. A nyugati demokratikus intézményrendszert bíráló Szurkov úgy vélekedett, hogy az orosz rendszer „becsületesebb” a nyugatinál, mert Oroszországban hagyományosan „nem rejtik él, hanem épp ellenkezőleg, demonstrálják” a katonai és a rendőri funkciókat, és ott a legfontosabb az államfő és a nép közötti bizalom.
„Oroszországban nincs mély állam, az teljességében látható, de van mély nép. A mély nép mindig észnél van, a szociológiai felmérések, az agitáció, a fenyegetések, valamint a közvetlen tanulmányozás és hatásgyakorlás egyéb eszközei nem érnek el hozzá”
– állította a politikus.
Meglátása szerint Putyin államának egyedi és fő erénye a nép meghallgatásának és megértésének, valamint a vele összhangban való cselekvésnek a képessége. „A lényeget tekintve, a társadalom megbízik az első számú vezetőben”, ami azonban Szurkov szerint nem azonos a „jó cárba” vetett hittel.
„Az orosz állam korszerű modellje a bizalomból ered és a bizalomra támaszkodik, ez a gyökeres eltérés közte, valamint a bizalmatlanságot és a kritikát kultiváló nyugati modell között”
– hangoztatta a szerző.
Szurkov úgy véli, hogy az orosz állam a 21. században nem törik meg, a maga módján fog cselekedni és „a geopolitikai küzdelem felső ligájában díjazott helyezéseket fog elérni és megtartani”.
„Ezzel előbb vagy utóbb meg kell békélnie mindenkinek, aki azt követeli, hogy Oroszország változtasson a magatartásán”
– írta a cikk.
https://nepszava.hu/3025113_az-oros...erint-az-evszazad-vegeig-kitart-a-putyinizmus
