Szerintem Kijevbe készül, csak néhány hadseregcsoport kíséretében.
[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
W
Wilson
Guest
A katonaság azt mondta, hogy nem lesz robbanás, de elmenekült.....
Illusztráció: KazTAG hírügynökség.
Egy túlélő tűzoltó, aki részt vett a katonai raktárakban történt robbanások következményeinek felszámolásában a kazahsztáni Zsambil régióban, elmesélte, mi történt a tűzoltás pillanatában - jelentette ma, augusztus 30-án a KazTAG hírügynökség. "Ott voltak a tűzoltók és a mentőszolgálat munkatársai. Sok katona nem volt ott. A katonaság elmenekült. Amikor vizet adtunk, a katonaság egy oszlopba gyűlt, és elhagyta a helyet. Nem volt katonaság a környéken, ahol voltunk, talán néhányan, de sokan összecsomagoltak és elmentek, nem akartak segíteni nekünk. Csak néhányan maradtak, amikor kitört a nagy tűz.
Feletteseink megkérdezték: "Van ott robbanóanyag?" Ekkor már közvetlenül az ajtók előtt dolgoztunk. A harmadik járműben ültem, amelyik megérkezett. Feletteseink megkérdezték a katonaságot: "Mi van itt?" Azt mondták nekik: "Nem lesz robbanás". Ezután hallottam a fülembe, hogy TNT van. Aztán megkérdeztem egy nagydarab férfit: "Fel fog robbanni?". Azt válaszolta: "Nem, nem fog felrobbanni, ez semmiség." De észrevettem, hogy elkezdett hátrálni" - mondta egy Almaz nevű tűzoltó.
Tisztázta, hogy az említett magas férfi, aki elsétált onnan, ahol a beszélgetés zajlott, egy ezredes volt.
"Mire eloltottuk a tüzet, már repkedtek a golyók. Az őrség vezetője elmondta nekünk: "Lassan lépjetek hátrébb, legyünk óvatosak srácok, itt valami nem stimmel." Az őrség vezetője megérezte, hogy valami történt, és azt mondta, hogy húzódjunk vissza. Amikor az első tartálykocsiból kifogyott a víz, és mi a másodikkal jöttünk vissza, robbanás történt" - tisztázta a tűzoltó.
Elmondása szerint a tűz oltásának folytatására a parancsot az ügyeletes tűzoltóparancsnok adta, megjegyezve, hogy nem tudja, kitől kapta a parancsokat. Almaz szerint a DSPT vezetője végül meghalt, akárcsak több más ember, aki az incidens helyszínén tartózkodott. "A robbanás előtt a DSPT vezetője utasításokat adott az őrségünk vezetőjének. Az őrségvezetőnk odarohant a Kamazhoz, kinyitotta az ajtaját. Abban a pillanatban a DSP főnökére néztem, aki középen állt, és ekkor robbanás történt.
A Kamaz legközelebbi ajtaja nyitva volt, a robbanás másik ajtón keresztül átdobott minket. Ezután tűz ütött ki. Forró és sötét lett. Letakarva feküdtünk. Mindkét szememre megvakultam. Ekkor az őrség vezetője kiabálással rám talált, kirángatott, és a beton mögé dobott, majd egy másikért ment" - mondta a tűzoltó.
Ekkor Almaz szerint újabb robbanás történt. A karjai eltörtek, és biztonságos távolságba vonszolták. Maga az őrsparancsnok súlyosan megsérült, és az intenzív osztályon ápolják - magyarázta a tűzoltó.
"Azt hiszem, sok főnökünk egyszerűen nem tudta, félrevezették őket abban a hitben, hogy nem lesznek robbanások. A legtöbb ember a mi emberünk voltak - a tűzoltók. Nem volt ott katonai személyzet. Volt ott néhány katonai egyenruhás személy. Amikor beléptünk a katonai egységbe, két ember volt az első poszton, kettő a második poszton és kettő a harmadik poszton. Amikor megközelítettük azt a helyet, ahol később a robbanás történt, hárman vagy négyen voltak.
Egy tartály állt ott, amelyikből a tüzet akarták oltani. De semmi sem jött ki belőle. A katonák tekintetén látszott, hogy pánikba estek és megijedtek, úgy tűnt, mintha rejtegetnének valamit" - zárta a mondanivalóját Almaz.
Colonelcassad
Illusztráció: KazTAG hírügynökség.
Egy túlélő tűzoltó, aki részt vett a katonai raktárakban történt robbanások következményeinek felszámolásában a kazahsztáni Zsambil régióban, elmesélte, mi történt a tűzoltás pillanatában - jelentette ma, augusztus 30-án a KazTAG hírügynökség. "Ott voltak a tűzoltók és a mentőszolgálat munkatársai. Sok katona nem volt ott. A katonaság elmenekült. Amikor vizet adtunk, a katonaság egy oszlopba gyűlt, és elhagyta a helyet. Nem volt katonaság a környéken, ahol voltunk, talán néhányan, de sokan összecsomagoltak és elmentek, nem akartak segíteni nekünk. Csak néhányan maradtak, amikor kitört a nagy tűz.
Feletteseink megkérdezték: "Van ott robbanóanyag?" Ekkor már közvetlenül az ajtók előtt dolgoztunk. A harmadik járműben ültem, amelyik megérkezett. Feletteseink megkérdezték a katonaságot: "Mi van itt?" Azt mondták nekik: "Nem lesz robbanás". Ezután hallottam a fülembe, hogy TNT van. Aztán megkérdeztem egy nagydarab férfit: "Fel fog robbanni?". Azt válaszolta: "Nem, nem fog felrobbanni, ez semmiség." De észrevettem, hogy elkezdett hátrálni" - mondta egy Almaz nevű tűzoltó.
Tisztázta, hogy az említett magas férfi, aki elsétált onnan, ahol a beszélgetés zajlott, egy ezredes volt.
"Mire eloltottuk a tüzet, már repkedtek a golyók. Az őrség vezetője elmondta nekünk: "Lassan lépjetek hátrébb, legyünk óvatosak srácok, itt valami nem stimmel." Az őrség vezetője megérezte, hogy valami történt, és azt mondta, hogy húzódjunk vissza. Amikor az első tartálykocsiból kifogyott a víz, és mi a másodikkal jöttünk vissza, robbanás történt" - tisztázta a tűzoltó.
Elmondása szerint a tűz oltásának folytatására a parancsot az ügyeletes tűzoltóparancsnok adta, megjegyezve, hogy nem tudja, kitől kapta a parancsokat. Almaz szerint a DSPT vezetője végül meghalt, akárcsak több más ember, aki az incidens helyszínén tartózkodott. "A robbanás előtt a DSPT vezetője utasításokat adott az őrségünk vezetőjének. Az őrségvezetőnk odarohant a Kamazhoz, kinyitotta az ajtaját. Abban a pillanatban a DSP főnökére néztem, aki középen állt, és ekkor robbanás történt.
A Kamaz legközelebbi ajtaja nyitva volt, a robbanás másik ajtón keresztül átdobott minket. Ezután tűz ütött ki. Forró és sötét lett. Letakarva feküdtünk. Mindkét szememre megvakultam. Ekkor az őrség vezetője kiabálással rám talált, kirángatott, és a beton mögé dobott, majd egy másikért ment" - mondta a tűzoltó.
Ekkor Almaz szerint újabb robbanás történt. A karjai eltörtek, és biztonságos távolságba vonszolták. Maga az őrsparancsnok súlyosan megsérült, és az intenzív osztályon ápolják - magyarázta a tűzoltó.
"Azt hiszem, sok főnökünk egyszerűen nem tudta, félrevezették őket abban a hitben, hogy nem lesznek robbanások. A legtöbb ember a mi emberünk voltak - a tűzoltók. Nem volt ott katonai személyzet. Volt ott néhány katonai egyenruhás személy. Amikor beléptünk a katonai egységbe, két ember volt az első poszton, kettő a második poszton és kettő a harmadik poszton. Amikor megközelítettük azt a helyet, ahol később a robbanás történt, hárman vagy négyen voltak.
Egy tartály állt ott, amelyikből a tüzet akarták oltani. De semmi sem jött ki belőle. A katonák tekintetén látszott, hogy pánikba estek és megijedtek, úgy tűnt, mintha rejtegetnének valamit" - zárta a mondanivalóját Almaz.
Colonelcassad
http://podiji.karpat.in.ua/?p=59177&lang=hu
"Tüntetnek a törvénytelenül bezárt ukrán médiumok újságírói az USA ukrajnai nagykövetsége előtt Kijevben
Tiltakozó megmozdulást tartanak a törvénytelenül bezárt televíziós csatornák és hírportálok újságírói Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatása előtt, hétfőn az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége előtt – adta hírül a strana.news hírportál.
A helyszíni tudósítás szerint a délelőtt 11:00 órakor kezdődött tüntetésen a még februárban bezárt 112 Ukrajna, a NewOne, Persij Nezalezsnij tévécsatornák, valamint a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által nemrég szankcionált strana.ua internetes újság és más médiumok újságírói vesznek részt. A médiamunkások Joe Biden amerikai elnöknek címzett közös nyilatkozatot adtak át az amerikai diplomatáknak. Mint a megmozdulás szervezői hangsúlyozták, a nyilatkozattal az újságírók célja az, hogy tudassák Bidennel, milyen emberrel fog valójában tárgyalni szeptember 1-jén, és kérjék, hogy foglaljon állást a szólásszabadság ukrajnai felszámolásának kérdésében."
"Tüntetnek a törvénytelenül bezárt ukrán médiumok újságírói az USA ukrajnai nagykövetsége előtt Kijevben
Tiltakozó megmozdulást tartanak a törvénytelenül bezárt televíziós csatornák és hírportálok újságírói Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatása előtt, hétfőn az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége előtt – adta hírül a strana.news hírportál.
A helyszíni tudósítás szerint a délelőtt 11:00 órakor kezdődött tüntetésen a még februárban bezárt 112 Ukrajna, a NewOne, Persij Nezalezsnij tévécsatornák, valamint a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által nemrég szankcionált strana.ua internetes újság és más médiumok újságírói vesznek részt. A médiamunkások Joe Biden amerikai elnöknek címzett közös nyilatkozatot adtak át az amerikai diplomatáknak. Mint a megmozdulás szervezői hangsúlyozták, a nyilatkozattal az újságírók célja az, hogy tudassák Bidennel, milyen emberrel fog valójában tárgyalni szeptember 1-jén, és kérjék, hogy foglaljon állást a szólásszabadság ukrajnai felszámolásának kérdésében."
http://politic.karpat.in.ua/?p=29265&lang=hu
"Belügyminiszteri tanácsadóvá nevezték ki a Mirotvorec-alapító Anton Herascsenko volt belügyminiszter-helyettest
Miniszteri tanácsadóként a Belügyminisztérium kötelékében marad Anton Herascsenko, a szélsőséges Mirotvorec Központ és honlap létrehozásának kezdeményezője, akit augusztus elején menesztett belügyminiszter-helyettesi tisztségéből a kormány – adta hírül az rbc.ua hírportál hétfőn az Állami Határőrszolgálat honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Herascsenko új belügyminisztériumi beosztásáról a határőrszolgálat sajtószóvivői irodája tett említést annak az augusztus 28-án tartott hivatalközi tanácskozásnak a kapcsán, amelyen az államhatár vonala mentén található földrészlegek tulajdonjogának rendezési tervét vitatták meg. A tudósításban Herascsenko Denisz Monasztirszkij új belügyminiszter tanácsadójaként szerepel..."
"Belügyminiszteri tanácsadóvá nevezték ki a Mirotvorec-alapító Anton Herascsenko volt belügyminiszter-helyettest
Miniszteri tanácsadóként a Belügyminisztérium kötelékében marad Anton Herascsenko, a szélsőséges Mirotvorec Központ és honlap létrehozásának kezdeményezője, akit augusztus elején menesztett belügyminiszter-helyettesi tisztségéből a kormány – adta hírül az rbc.ua hírportál hétfőn az Állami Határőrszolgálat honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Herascsenko új belügyminisztériumi beosztásáról a határőrszolgálat sajtószóvivői irodája tett említést annak az augusztus 28-án tartott hivatalközi tanácskozásnak a kapcsán, amelyen az államhatár vonala mentén található földrészlegek tulajdonjogának rendezési tervét vitatták meg. A tudósításban Herascsenko Denisz Monasztirszkij új belügyminiszter tanácsadójaként szerepel..."
W
Wilson
Guest
Szergej Maenov orosz légvédelmi tiszt volt az egyetlen, akinek közvetlen találatot ért el egy TY-300D rakétán az Igla-S hordozható légvédelmi rendszerrel. Ez a Kínában zajló ArMI-2021 Clear Skies versenyen történt. Maenov hadnagyot a verseny végén a legpontosabb lövészként ismerték el.
TY-300D rakéta nagy sebességű légi célpontot szimulált 1500 méteres magasságban.
Colonelcassad
TY-300D rakéta nagy sebességű légi célpontot szimulált 1500 méteres magasságban.
Colonelcassad
W
Wilson
Guest
Interjú Paul Robinsonnal, a CAST Military Intelligence című könyvének szerkesztőjével....
Milyen titkai vannak a világ vezető katonai hírszerző szerveinek?" címmel interjút közölt Paul Robinsonnal, a CAST "Military Intelligence" című könyvének szerkesztőjével.
Moszkvában megjelent a "Katonai hírszerzés" című könyv - az első orosz tanulmány a világ vezető hírszerző szerveinek gondosan elrejtett tevékenységéről. Paul Robinson, a könyv egyik szerzője, egy volt brit katonai hírszerző tiszt, aki jelenleg Kanadában él, az AiF-nek mesélt az amerikai, orosz és kínai ügynökök módszerei közötti különbségekről, az orosz és ukrán hírszerző szolgálatok közötti rivalizálásról és az elmúlt évek néhány nagy horderejű műveletéről.
Alexey Kozachenko, AiF: Paul, Ön szerint melyik hírszerző ügynökség a legerősebb ma?
Paul Robinson: Az Egyesült Államok fekteti a legtöbbet a hírszerző szerveibe - összesen 80 milliárd dollárt évente. Nekik van a világ legnagyobb hírszerző apparátusa, a legnagyobb megfigyelő műholdrendszerük, a legnagyobb drónflottájuk, az NSA (Rádiótechnikai Felderítő Ügynökség) hatalmas erőforrásai stb. De még ez sem jelenti azt, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek mindent tudnak. Amint azt az elmúlt években láthattuk, egyes esetekben - mint például a 2001. szeptember 11-i New York és Washington elleni terrortámadások - váratlanul érte őket. Az amerikaiak azonban már nem dominálnak annyira, mint korábban. Más országok felzárkóznak az USA-hoz, különösen Kína, amely az elmúlt években igen jelentős forrásokat fektetett be a hírszerzésbe.
- Hogyan jellemezné röviden az amerikai katonai hírszerzés helyzetét?
- A hadsereg számára meglehetősen jó információkat nyújt a taktikai és műveleti igények kielégítéséhez. Egy nagyobb háború esetén ez előnyt jelentene számukra. Ennek ellenére nehéz megmondani, hogy az amerikai hírszerzés hogyan biztosítja a kormány számára a világ stratégiai képének megértését. A technikai hozzáértés kéz a kézben jár egy ország indítékainak ismeretének és megértésének hiányával. Más szóval, az amerikai hírszerzésnek jó elképzelése van arról, hogy ugyanez az Oroszország milyen katonai képességekkel rendelkezik, de nem mindig érti, hogy mi motiválja a vezetőit, és hogyan fognak viselkedni egy adott esetben.
- De az Ön könyvében nincs olyan fejezet, amely az amerikai vagy az orosz katonai hírszerzésnek lenne szentelve. Miért nem?
- Amerika nem, mert a hírszerző apparátusa olyan nagyszerű, hogy külön tanulmányt érdemel. Oroszországról pedig azért nem esik szó, mert a könyv az orosz közönségnek íródott, hogy tájékoztassa őket a külvilágról.
Ráadásul nehéz megítélni az orosz hírszerzés jelenlegi helyzetét, mert nem rendelkezünk elegendő információval. Az elmúlt években Nyugaton számos bűnnel vádolták, többek között a választásokba való beavatkozással, dezinformációval, számítógépes rendszerek feltörésével stb. Sok vád túlzónak tűnik. Lehet azonban, hogy van valami a háttérben.
- Vannak-e alapvető különbségek az európai, ázsiai és közel-keleti hírszerző szolgálatok információgyűjtési módjában?
- Az információgyűjtés és -feldolgozás módszerei elvileg mindenhol ugyanazok. Történelmileg az amerikaiak arról ismertek, hogy a technológiai módszereket részesítik előnyben, míg az oroszok és a kínaiak arról híresek, hogy inkább a régimódi "emberi intelligencia" mellett kötelezték el magukat. Az azonban, hogy ezek a történelmi szokások milyen mértékben tükrözik a modern gyakorlatot, számomra vitathatónak tűnik.
- És meg tudná nevezni azt az országot, ahol az intelligencia ön szerint a legfurcsább formában van jelen?
- A legszokatlanabb valószínűleg Izrael. A katonai hírszerző ügynökség, az AMAN több mint egy ügynökség. Nemcsak a katonai, hanem a politikai ügyekben is kulcsszerepet játszik, amely szerepet más országokban általában a polgári hírszerző ügynökségekre bízzák. De hogy ez egy hatékony modus operandi-e, azt nehéz megmondani.
- Milyen hírszerző ügynökség büszkélkedhet ügynökeivel?
- Itt a román hadsereg valószínűleg a legjobbnak tekinthető Európában. Nem véletlenül, hiszen a NATO hírszerzési hírszerző iskolája a romániai Nagyváradon található, és az amerikaiak a román katonai hírszerzést használták Afganisztánban.
- És mi a legmodernebb?
- Minden hírszerző ügynökség konzervatív, sőt egyes esetekben makacs. A katonai hírszerzés pedig kétszeresen is az. A mai világ azonban gyorsan változik, így a hírszerzőknek is alkalmazkodniuk kell. A svéd Must valószínűleg a világ leginnovatívabb hírszerző szerve. Sikeresnek bizonyultak a civil szakértelem bevonásában, különösen Oroszországgal kapcsolatban. A szinergia olyan, hogy a svédek, mint a hangyák, többet cipelnek a saját súlyukból.
- Milyen mértékben nőtt vagy éppen ellenkezőleg, csökkent a hírszerző tisztek státusza? Továbbra is joguk van saját döntéseket hozni, vagy minden cselekedetüket összehangolják?
- A hírszerző ügynökségek státusza továbbra is magas. A hírszerző ügynökségek feladata azonban nem az, hogy operatív döntéseket hozzanak, a feladatuk csupán a tanácsadás.
- Ön szerint melyik katonai hírszerzési művelet volt a XXI. században a legragyogóbb?
- Az elmúlt évek egyik leghíresebb hírszerzési sikere az volt, hogy az amerikaiaknak sikerült megtalálniuk Oszama bin Ladent. Ez azonban olyan sok évig tartott, hogy mire megtalálták és megölték, már nem volt nagy jelentőségű személyiség.
- És mi volt a legszerencsétlenebb?
- Az elmúlt 20 év talán legbotrányosabb hírszerzési kudarca az angol-amerikai állítás volt, miszerint Szaddám Huszein Irakja tömegpusztító fegyverek arzenáljával rendelkezik. A brit és amerikai hírszerző ügynökségek nyilvánosan jelentették, hogy ez minden bizonnyal igaz, és ezt az Irak elleni támadás indoklásául használták. Mint ma már tudjuk, Iraknak nem voltak tömegpusztító fegyverei. 100%-ban tévedtek.
- És van-e arra példája, hogy a katonai hírszerző ügynökségek titkos műveleteket hajtottak végre: külföldi kormányok megdöntése, politikusok likvidálása?
- Néhányan közülük valószínűleg ezt is meg tudnák tenni. Valamint a különleges katonai alakulatok tevékenységének irányítása, a belső biztonsági és kémelhárítási feladatok ellátása. Mindez azonban nem tartozik a katonai hírszerzés feladatai közé. Ezért kiadványunk nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.
- Hogyan változott a hírszerzési gyakorlat az internet megjelenésével?
- A modern információs technológia jelentősen megnövelte a hírszerző ügynökségek rendelkezésére álló információk mennyiségét. Ide tartoznak például a telefonhívások, e-mailek, közösségi hálózatokon küldött üzenetek milliárdjai. Ráadásul ma már egyre több hírszerzési információhoz lehet hozzájutni nyílt és nyilvános forrásokból. Ez egyrészt nagy lehetőségeket nyit a hírszerző ügynökségek előtt. Másrészt az információ puszta mennyisége óriási problémákat okoz: hogyan találjuk meg a fontos üzenetet a sok anyag között? Ennek szükségessége a számítógépes technológiát alkalmazó kvantitatív elemzési módszerek felé való elmozduláshoz vezetett. Egyre több ügynök van "a radar alatt".
- Jogos az a kijelentés, hogy a kémek maguk is sebezhetőbbé válnak az új technológiáknak köszönhetően?
- A modern technológia segítségével viszonylag könnyű azonosítani a hírszerző ügynököket, és nyomon követni mozgásukat és tevékenységüket. Ez persze sebezhetőbbé teszi őket, legalábbis addig, amíg nem találnak módot az üzemi biztonságuk javítására.
- A könyvben van egy érdekes fejezet, "A baglyok és a denevérek csatája". Az orosz és az ukrán katonai hírszerzés rivalizálásáról van szó?
- A Védelmi Minisztérium új GUR-emblémájának - egy Oroszország területét karddal átszúró bagoly, amelynek pajzsán a következő jelmondat olvasható: Sapiens dominabitur astris ("A bölcsek uralkodnak a csillagok felett") - 2016-os jóváhagyása szimbolikus lépés volt. Az embléma az orosz katonai hírszerzés informális jelvényére, a denevérre utal, és annak jelmondatára: "Csak a csillagok vannak felettünk". Az SDU új emblémája és szlogenje közvetlenül Oroszországra, mint fő ellenfélre mutat. Végső soron azonban minden komolyabb konfliktust Oroszország és Ukrajna között katonai erővel, nem pedig hírszerzéssel fognak megoldani.
- Vajon a hírszerzők valódi tevékenysége hasonlít a filmekben bemutatottakhoz?
- Volt hírszerző tisztként elmondhatom, hogy a valódi hírszerzői munkának nagyon kevés köze van a James Bond-filmekhez.
- Van kedvenc filmje és könyve a kémekről?
- A filmben nem vagyok biztos, de van egy könyv. Graham Greene regénye a "Havannai emberünk". A film egy porszívóügynök történetét meséli el az 1950-es évek Kubájában, akit a brit hírszerzés beszervez. A titkos információkhoz való hozzáférés nélkül, de a britektől pénzt akarva, az eladó az általa szétszerelt porszívók tervrajzait titkos létesítmények vázlatrajzaként adja el. Bár ez egy nyilvánvaló bohózat, nem áll messze az igazságtól - sajnos az ügynökök túl gyakran teszik ezt. A hírszerzési jelentéseket tehát mindig óvatosan kell kezelni.
Colonelcassad
Milyen titkai vannak a világ vezető katonai hírszerző szerveinek?" címmel interjút közölt Paul Robinsonnal, a CAST "Military Intelligence" című könyvének szerkesztőjével.
Moszkvában megjelent a "Katonai hírszerzés" című könyv - az első orosz tanulmány a világ vezető hírszerző szerveinek gondosan elrejtett tevékenységéről. Paul Robinson, a könyv egyik szerzője, egy volt brit katonai hírszerző tiszt, aki jelenleg Kanadában él, az AiF-nek mesélt az amerikai, orosz és kínai ügynökök módszerei közötti különbségekről, az orosz és ukrán hírszerző szolgálatok közötti rivalizálásról és az elmúlt évek néhány nagy horderejű műveletéről.
Alexey Kozachenko, AiF: Paul, Ön szerint melyik hírszerző ügynökség a legerősebb ma?
Paul Robinson: Az Egyesült Államok fekteti a legtöbbet a hírszerző szerveibe - összesen 80 milliárd dollárt évente. Nekik van a világ legnagyobb hírszerző apparátusa, a legnagyobb megfigyelő műholdrendszerük, a legnagyobb drónflottájuk, az NSA (Rádiótechnikai Felderítő Ügynökség) hatalmas erőforrásai stb. De még ez sem jelenti azt, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek mindent tudnak. Amint azt az elmúlt években láthattuk, egyes esetekben - mint például a 2001. szeptember 11-i New York és Washington elleni terrortámadások - váratlanul érte őket. Az amerikaiak azonban már nem dominálnak annyira, mint korábban. Más országok felzárkóznak az USA-hoz, különösen Kína, amely az elmúlt években igen jelentős forrásokat fektetett be a hírszerzésbe.
- Hogyan jellemezné röviden az amerikai katonai hírszerzés helyzetét?
- A hadsereg számára meglehetősen jó információkat nyújt a taktikai és műveleti igények kielégítéséhez. Egy nagyobb háború esetén ez előnyt jelentene számukra. Ennek ellenére nehéz megmondani, hogy az amerikai hírszerzés hogyan biztosítja a kormány számára a világ stratégiai képének megértését. A technikai hozzáértés kéz a kézben jár egy ország indítékainak ismeretének és megértésének hiányával. Más szóval, az amerikai hírszerzésnek jó elképzelése van arról, hogy ugyanez az Oroszország milyen katonai képességekkel rendelkezik, de nem mindig érti, hogy mi motiválja a vezetőit, és hogyan fognak viselkedni egy adott esetben.
- De az Ön könyvében nincs olyan fejezet, amely az amerikai vagy az orosz katonai hírszerzésnek lenne szentelve. Miért nem?
- Amerika nem, mert a hírszerző apparátusa olyan nagyszerű, hogy külön tanulmányt érdemel. Oroszországról pedig azért nem esik szó, mert a könyv az orosz közönségnek íródott, hogy tájékoztassa őket a külvilágról.
Ráadásul nehéz megítélni az orosz hírszerzés jelenlegi helyzetét, mert nem rendelkezünk elegendő információval. Az elmúlt években Nyugaton számos bűnnel vádolták, többek között a választásokba való beavatkozással, dezinformációval, számítógépes rendszerek feltörésével stb. Sok vád túlzónak tűnik. Lehet azonban, hogy van valami a háttérben.
- Vannak-e alapvető különbségek az európai, ázsiai és közel-keleti hírszerző szolgálatok információgyűjtési módjában?
- Az információgyűjtés és -feldolgozás módszerei elvileg mindenhol ugyanazok. Történelmileg az amerikaiak arról ismertek, hogy a technológiai módszereket részesítik előnyben, míg az oroszok és a kínaiak arról híresek, hogy inkább a régimódi "emberi intelligencia" mellett kötelezték el magukat. Az azonban, hogy ezek a történelmi szokások milyen mértékben tükrözik a modern gyakorlatot, számomra vitathatónak tűnik.
- És meg tudná nevezni azt az országot, ahol az intelligencia ön szerint a legfurcsább formában van jelen?
- A legszokatlanabb valószínűleg Izrael. A katonai hírszerző ügynökség, az AMAN több mint egy ügynökség. Nemcsak a katonai, hanem a politikai ügyekben is kulcsszerepet játszik, amely szerepet más országokban általában a polgári hírszerző ügynökségekre bízzák. De hogy ez egy hatékony modus operandi-e, azt nehéz megmondani.
- Milyen hírszerző ügynökség büszkélkedhet ügynökeivel?
- Itt a román hadsereg valószínűleg a legjobbnak tekinthető Európában. Nem véletlenül, hiszen a NATO hírszerzési hírszerző iskolája a romániai Nagyváradon található, és az amerikaiak a román katonai hírszerzést használták Afganisztánban.
- És mi a legmodernebb?
- Minden hírszerző ügynökség konzervatív, sőt egyes esetekben makacs. A katonai hírszerzés pedig kétszeresen is az. A mai világ azonban gyorsan változik, így a hírszerzőknek is alkalmazkodniuk kell. A svéd Must valószínűleg a világ leginnovatívabb hírszerző szerve. Sikeresnek bizonyultak a civil szakértelem bevonásában, különösen Oroszországgal kapcsolatban. A szinergia olyan, hogy a svédek, mint a hangyák, többet cipelnek a saját súlyukból.
- Milyen mértékben nőtt vagy éppen ellenkezőleg, csökkent a hírszerző tisztek státusza? Továbbra is joguk van saját döntéseket hozni, vagy minden cselekedetüket összehangolják?
- A hírszerző ügynökségek státusza továbbra is magas. A hírszerző ügynökségek feladata azonban nem az, hogy operatív döntéseket hozzanak, a feladatuk csupán a tanácsadás.
- Ön szerint melyik katonai hírszerzési művelet volt a XXI. században a legragyogóbb?
- Az elmúlt évek egyik leghíresebb hírszerzési sikere az volt, hogy az amerikaiaknak sikerült megtalálniuk Oszama bin Ladent. Ez azonban olyan sok évig tartott, hogy mire megtalálták és megölték, már nem volt nagy jelentőségű személyiség.
- És mi volt a legszerencsétlenebb?
- Az elmúlt 20 év talán legbotrányosabb hírszerzési kudarca az angol-amerikai állítás volt, miszerint Szaddám Huszein Irakja tömegpusztító fegyverek arzenáljával rendelkezik. A brit és amerikai hírszerző ügynökségek nyilvánosan jelentették, hogy ez minden bizonnyal igaz, és ezt az Irak elleni támadás indoklásául használták. Mint ma már tudjuk, Iraknak nem voltak tömegpusztító fegyverei. 100%-ban tévedtek.
- És van-e arra példája, hogy a katonai hírszerző ügynökségek titkos műveleteket hajtottak végre: külföldi kormányok megdöntése, politikusok likvidálása?
- Néhányan közülük valószínűleg ezt is meg tudnák tenni. Valamint a különleges katonai alakulatok tevékenységének irányítása, a belső biztonsági és kémelhárítási feladatok ellátása. Mindez azonban nem tartozik a katonai hírszerzés feladatai közé. Ezért kiadványunk nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.
- Hogyan változott a hírszerzési gyakorlat az internet megjelenésével?
- A modern információs technológia jelentősen megnövelte a hírszerző ügynökségek rendelkezésére álló információk mennyiségét. Ide tartoznak például a telefonhívások, e-mailek, közösségi hálózatokon küldött üzenetek milliárdjai. Ráadásul ma már egyre több hírszerzési információhoz lehet hozzájutni nyílt és nyilvános forrásokból. Ez egyrészt nagy lehetőségeket nyit a hírszerző ügynökségek előtt. Másrészt az információ puszta mennyisége óriási problémákat okoz: hogyan találjuk meg a fontos üzenetet a sok anyag között? Ennek szükségessége a számítógépes technológiát alkalmazó kvantitatív elemzési módszerek felé való elmozduláshoz vezetett. Egyre több ügynök van "a radar alatt".
- Jogos az a kijelentés, hogy a kémek maguk is sebezhetőbbé válnak az új technológiáknak köszönhetően?
- A modern technológia segítségével viszonylag könnyű azonosítani a hírszerző ügynököket, és nyomon követni mozgásukat és tevékenységüket. Ez persze sebezhetőbbé teszi őket, legalábbis addig, amíg nem találnak módot az üzemi biztonságuk javítására.
- A könyvben van egy érdekes fejezet, "A baglyok és a denevérek csatája". Az orosz és az ukrán katonai hírszerzés rivalizálásáról van szó?
- A Védelmi Minisztérium új GUR-emblémájának - egy Oroszország területét karddal átszúró bagoly, amelynek pajzsán a következő jelmondat olvasható: Sapiens dominabitur astris ("A bölcsek uralkodnak a csillagok felett") - 2016-os jóváhagyása szimbolikus lépés volt. Az embléma az orosz katonai hírszerzés informális jelvényére, a denevérre utal, és annak jelmondatára: "Csak a csillagok vannak felettünk". Az SDU új emblémája és szlogenje közvetlenül Oroszországra, mint fő ellenfélre mutat. Végső soron azonban minden komolyabb konfliktust Oroszország és Ukrajna között katonai erővel, nem pedig hírszerzéssel fognak megoldani.
- Vajon a hírszerzők valódi tevékenysége hasonlít a filmekben bemutatottakhoz?
- Volt hírszerző tisztként elmondhatom, hogy a valódi hírszerzői munkának nagyon kevés köze van a James Bond-filmekhez.
- Van kedvenc filmje és könyve a kémekről?
- A filmben nem vagyok biztos, de van egy könyv. Graham Greene regénye a "Havannai emberünk". A film egy porszívóügynök történetét meséli el az 1950-es évek Kubájában, akit a brit hírszerzés beszervez. A titkos információkhoz való hozzáférés nélkül, de a britektől pénzt akarva, az eladó az általa szétszerelt porszívók tervrajzait titkos létesítmények vázlatrajzaként adja el. Bár ez egy nyilvánvaló bohózat, nem áll messze az igazságtól - sajnos az ügynökök túl gyakran teszik ezt. A hírszerzési jelentéseket tehát mindig óvatosan kell kezelni.
Colonelcassad
W
Wilson
Guest
Egy kis kiegészítő adalék az interjúban említett svéd hírszerző szervezettel kapcsolatban...
Az tény, hogy a hírszerző és biztonsági szolgálat felépítése, finanszírozása, a rendelkezésre álló erők és a képzés szervezése a svéd fegyveres erőkben nem mutat semmi kiemelkedőt a hasonló országok hasonló szerveihez képest.
De azért van egy árnyalatnyi különbség. A katonai MUST mellett a svéd védelmi minisztériumnak van az FRA (Försvarets radioanstalt, Nemzeti Védelmi Rádióintézmény), egy polgári szervezet, amely szinte teljesen független és magasan specializált struktúrájú, bár személyi állományban feleannyira alulmarad, de finanszírozásban messze felülmúlja a MUST-ot.
MUST: 2012-ben a költségvetés 693,5 millió SEK (103,5 millió USD) volt. A hivatalos adatok szerint a szolgálatnak mintegy 1200 alkalmazottja van.
FRA: A szolgálat számára a 2014-es pénzügyi évben 860 millió svéd koronát (128,4 millió dollárt) különítettek el, ami 38 millióval (5%-kal) több az előző évi költségvetéshez képest, a "nemzetközi környezet változásaiból adódó jelentős technikai költségek" miatt. Az FRA szerint 2009-ben a szolgálat alkalmazottainak száma "valamivel 700 alatt volt" .
Nagyon kevés nyilvános információ áll rendelkezésre az FRA-ról, de a hivatalos jelentések szerint az FRA rendelkezik és szervezi Svédország szinte valamennyi leghatékonyabb katonai hírszerző eszközeit - két S 102B Korpen (Gulfstream G4 SP) felderítő repülőgépet, az A201 Orion felderítőhajót (esetleg az új A202 Artemis-t) és a parti RRR-állomások kiterjedt rendszerét. E nélkül mi marad a MUST-nak? Ügynökalapú felderítő, csapat- (fiktív) és központi szolgálati elemző részlegek.
Mindezek ellenére Európában korántsem a svéd ügynökségek emberei tartják a pálmát.
Valószínüleg a svéd katonai hírszerzés értékelése során a szakértők akarva-akaratlanul összekeverik a MUST-ot és az FRA-t, amelyek együttesen valóban komoly potenciállal rendelkeznek.
Az tény, hogy a hírszerző és biztonsági szolgálat felépítése, finanszírozása, a rendelkezésre álló erők és a képzés szervezése a svéd fegyveres erőkben nem mutat semmi kiemelkedőt a hasonló országok hasonló szerveihez képest.
De azért van egy árnyalatnyi különbség. A katonai MUST mellett a svéd védelmi minisztériumnak van az FRA (Försvarets radioanstalt, Nemzeti Védelmi Rádióintézmény), egy polgári szervezet, amely szinte teljesen független és magasan specializált struktúrájú, bár személyi állományban feleannyira alulmarad, de finanszírozásban messze felülmúlja a MUST-ot.
MUST: 2012-ben a költségvetés 693,5 millió SEK (103,5 millió USD) volt. A hivatalos adatok szerint a szolgálatnak mintegy 1200 alkalmazottja van.
FRA: A szolgálat számára a 2014-es pénzügyi évben 860 millió svéd koronát (128,4 millió dollárt) különítettek el, ami 38 millióval (5%-kal) több az előző évi költségvetéshez képest, a "nemzetközi környezet változásaiból adódó jelentős technikai költségek" miatt. Az FRA szerint 2009-ben a szolgálat alkalmazottainak száma "valamivel 700 alatt volt" .
Nagyon kevés nyilvános információ áll rendelkezésre az FRA-ról, de a hivatalos jelentések szerint az FRA rendelkezik és szervezi Svédország szinte valamennyi leghatékonyabb katonai hírszerző eszközeit - két S 102B Korpen (Gulfstream G4 SP) felderítő repülőgépet, az A201 Orion felderítőhajót (esetleg az új A202 Artemis-t) és a parti RRR-állomások kiterjedt rendszerét. E nélkül mi marad a MUST-nak? Ügynökalapú felderítő, csapat- (fiktív) és központi szolgálati elemző részlegek.
Mindezek ellenére Európában korántsem a svéd ügynökségek emberei tartják a pálmát.
Valószínüleg a svéd katonai hírszerzés értékelése során a szakértők akarva-akaratlanul összekeverik a MUST-ot és az FRA-t, amelyek együttesen valóban komoly potenciállal rendelkeznek.
https://index.hu/gazdasag/2021/08/30/gaz-oroszuorszag-magyarorszag-szijjarto-peter/
"Szijjártó Péter: megvan a hosszú távú megállapodás az oroszokkal a gázszállításokról
Megállapodás született az Oroszországtól való újabb hosszú távú gázvásárlási megállapodás minden részletéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután hétfőn Szentpéterváron megbeszélést folytatott Alekszej Millerrel, a Gazprom igazgatótanácsának elnökével.
Minden kérdésben megállapodtunk, arra kezet fogtunk, így már csak a megállapodás szövegezése van hátra. Erre szeptemberben sor kerül, és szeptember végéig a hosszú távú gázvásárlási szerződésünk aláírásra kerül – mondta a tárcavezető.
Ennek a szerződésnek az alapján indul majd meg a gázszállítás október elsejétől Magyarország felé..."
https://karpathir.com/2021/08/31/ukrajnanak-nem-tetszik-az-uj-magyar-orosz-gazszerzodes/
"UKRAJNÁNAK NEM TETSZIK AZ ÚJ MAGYAR-OROSZ GÁZSZERZŐDÉS
Az ukrajnai gázszállító rendszer vezetője élesen bírálja a Magyarország által az orosz Gazprommal megkötött új hosszú távú gázszerződést, áll a censor.net írásában.
Szerhij Makogon szerint az októberben érvénybe lépő új magyar-orosz gázszerződés értelmében a szállítás az Ukrajnát elkerülő vezetékeken fog zajlani, ami gazdaságilag teljességgel megalapozatlan és ékes bizonyítéka annak, miként diktálnak az oroszok az ő gázukat vásárló országoknak.
A Gazprom által szabott feltételek még a szállítások irányát is megkövetelik.
ÍGY A HELYETT, HOGY TOVÁBBRA IS AZ ÉVTIZEDEK ÓTA ZAVARTALANUL MŰKÖDŐ UKRAJNÁN ÁT HALADÓ VEZETÉKET HASZNÁLNÁK MOSTANTÓL AZ OROSZ GÁZ NAGY KERÜLŐVEL TÖRÖKORSZÁGON, BULGÁRIÁN ÉS SZERBIÁN ÁT JUT EL MAGYARORSZÁGRA.
Makogon úgy véli, ezzel a szerződéssel Magyarország is közrejátszik az Ukrajnát sújtó orosz szándék megvalósításában, mely szerint Ukrajnát meg kell fosztani a tranzitszállításoktól.
"Szijjártó Péter: megvan a hosszú távú megállapodás az oroszokkal a gázszállításokról
Megállapodás született az Oroszországtól való újabb hosszú távú gázvásárlási megállapodás minden részletéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután hétfőn Szentpéterváron megbeszélést folytatott Alekszej Millerrel, a Gazprom igazgatótanácsának elnökével.
Minden kérdésben megállapodtunk, arra kezet fogtunk, így már csak a megállapodás szövegezése van hátra. Erre szeptemberben sor kerül, és szeptember végéig a hosszú távú gázvásárlási szerződésünk aláírásra kerül – mondta a tárcavezető.
Ennek a szerződésnek az alapján indul majd meg a gázszállítás október elsejétől Magyarország felé..."
https://karpathir.com/2021/08/31/ukrajnanak-nem-tetszik-az-uj-magyar-orosz-gazszerzodes/
"UKRAJNÁNAK NEM TETSZIK AZ ÚJ MAGYAR-OROSZ GÁZSZERZŐDÉS
Az ukrajnai gázszállító rendszer vezetője élesen bírálja a Magyarország által az orosz Gazprommal megkötött új hosszú távú gázszerződést, áll a censor.net írásában.
Szerhij Makogon szerint az októberben érvénybe lépő új magyar-orosz gázszerződés értelmében a szállítás az Ukrajnát elkerülő vezetékeken fog zajlani, ami gazdaságilag teljességgel megalapozatlan és ékes bizonyítéka annak, miként diktálnak az oroszok az ő gázukat vásárló országoknak.
A Gazprom által szabott feltételek még a szállítások irányát is megkövetelik.
ÍGY A HELYETT, HOGY TOVÁBBRA IS AZ ÉVTIZEDEK ÓTA ZAVARTALANUL MŰKÖDŐ UKRAJNÁN ÁT HALADÓ VEZETÉKET HASZNÁLNÁK MOSTANTÓL AZ OROSZ GÁZ NAGY KERÜLŐVEL TÖRÖKORSZÁGON, BULGÁRIÁN ÉS SZERBIÁN ÁT JUT EL MAGYARORSZÁGRA.
Makogon úgy véli, ezzel a szerződéssel Magyarország is közrejátszik az Ukrajnát sújtó orosz szándék megvalósításában, mely szerint Ukrajnát meg kell fosztani a tranzitszállításoktól.
https://karpathir.com/2021/08/31/megerkezett-washingtonba-zelenszkij/
"MEGÉRKEZETT WASHINGTONBA ZELENSZKIJ
Joe Biden amerikai elnök szerdán fogadja a Fehér Házban ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, mint ismeretes a találkozót már többször elnapolták.
Volodimir Zelenszkij államfő és Elena Zelenszkaja, az ukrán first lady megérkezett Washingtonba – közölte kedden az Elnöki Hivatal sajtószolgálata. A közleményben kiemelték, hogy szeptember 1-én az ukrán és az amerikai elnök között személyes találkozóra kerül sor.
Amerikai körútja során az ukrán elnök és delegációja amerikai tisztségviselőkkel és üzletemberekkel egyeztet majd, több együttműködési megállapodást is aláírnak – jelentette az Elnöki Hivatal.
A több naposra tervezett program az Egyesült Államok keleti és nyugati partvidékének számos városát érinti."
http://politic.karpat.in.ua/?p=29285&lang=hu
"Zelenszkij nyolc megbeszélésen vesz részt amerikai látogatásának első napján
Volodimir Zelenszkij elnök megkezdte munkalátogatását az Egyesült Államokban, kedden, a vizit első napján a tervek szerint nyolc megbeszélésen vesz részt, és több kétoldalú megállapodást ír alá – adta hírül az rbc.ua hírportál a TSZN televízió tudósítására hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij Washingtonban először az USA Energetikai Minisztériumát keresi fel, majd a Pentagon következik. Az elnök elmondása szerint összesen három ukrán-amerikai védelmi megállapodást kell nyélbe ütnie. „Ugyancsak fontos dolgok fognak történni az energetikai megállapodásokkal kapcsolatban” – tette hozzá, megjegyezve, hogy nagy vita lesz az Északi Áramlat-2 földgázvezetékről.
Az államfő hangsúlyozta, hogy meg kell állapodni az amerikai féllel az energetikát illetően. „Én azt mondom, azért kell megállapodni, mert az ördög a részletekben lakozik. Várni kell egy keveset” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij."
"MEGÉRKEZETT WASHINGTONBA ZELENSZKIJ
Joe Biden amerikai elnök szerdán fogadja a Fehér Házban ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, mint ismeretes a találkozót már többször elnapolták.
Volodimir Zelenszkij államfő és Elena Zelenszkaja, az ukrán first lady megérkezett Washingtonba – közölte kedden az Elnöki Hivatal sajtószolgálata. A közleményben kiemelték, hogy szeptember 1-én az ukrán és az amerikai elnök között személyes találkozóra kerül sor.
Amerikai körútja során az ukrán elnök és delegációja amerikai tisztségviselőkkel és üzletemberekkel egyeztet majd, több együttműködési megállapodást is aláírnak – jelentette az Elnöki Hivatal.
A több naposra tervezett program az Egyesült Államok keleti és nyugati partvidékének számos városát érinti."
http://politic.karpat.in.ua/?p=29285&lang=hu
"Zelenszkij nyolc megbeszélésen vesz részt amerikai látogatásának első napján
Volodimir Zelenszkij elnök megkezdte munkalátogatását az Egyesült Államokban, kedden, a vizit első napján a tervek szerint nyolc megbeszélésen vesz részt, és több kétoldalú megállapodást ír alá – adta hírül az rbc.ua hírportál a TSZN televízió tudósítására hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij Washingtonban először az USA Energetikai Minisztériumát keresi fel, majd a Pentagon következik. Az elnök elmondása szerint összesen három ukrán-amerikai védelmi megállapodást kell nyélbe ütnie. „Ugyancsak fontos dolgok fognak történni az energetikai megállapodásokkal kapcsolatban” – tette hozzá, megjegyezve, hogy nagy vita lesz az Északi Áramlat-2 földgázvezetékről.
Az államfő hangsúlyozta, hogy meg kell állapodni az amerikai féllel az energetikát illetően. „Én azt mondom, azért kell megállapodni, mert az ördög a részletekben lakozik. Várni kell egy keveset” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij."
A panamai szabó. Aki nem látta még, nézze meg.Interjú Paul Robinsonnal, a CAST Military Intelligence című könyvének szerkesztőjével....
Milyen titkai vannak a világ vezető katonai hírszerző szerveinek?" címmel interjút közölt Paul Robinsonnal, a CAST "Military Intelligence" című könyvének szerkesztőjével.
Moszkvában megjelent a "Katonai hírszerzés" című könyv - az első orosz tanulmány a világ vezető hírszerző szerveinek gondosan elrejtett tevékenységéről. Paul Robinson, a könyv egyik szerzője, egy volt brit katonai hírszerző tiszt, aki jelenleg Kanadában él, az AiF-nek mesélt az amerikai, orosz és kínai ügynökök módszerei közötti különbségekről, az orosz és ukrán hírszerző szolgálatok közötti rivalizálásról és az elmúlt évek néhány nagy horderejű műveletéről.
Alexey Kozachenko, AiF: Paul, Ön szerint melyik hírszerző ügynökség a legerősebb ma?
Paul Robinson: Az Egyesült Államok fekteti a legtöbbet a hírszerző szerveibe - összesen 80 milliárd dollárt évente. Nekik van a világ legnagyobb hírszerző apparátusa, a legnagyobb megfigyelő műholdrendszerük, a legnagyobb drónflottájuk, az NSA (Rádiótechnikai Felderítő Ügynökség) hatalmas erőforrásai stb. De még ez sem jelenti azt, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek mindent tudnak. Amint azt az elmúlt években láthattuk, egyes esetekben - mint például a 2001. szeptember 11-i New York és Washington elleni terrortámadások - váratlanul érte őket. Az amerikaiak azonban már nem dominálnak annyira, mint korábban. Más országok felzárkóznak az USA-hoz, különösen Kína, amely az elmúlt években igen jelentős forrásokat fektetett be a hírszerzésbe.
- Hogyan jellemezné röviden az amerikai katonai hírszerzés helyzetét?
- A hadsereg számára meglehetősen jó információkat nyújt a taktikai és műveleti igények kielégítéséhez. Egy nagyobb háború esetén ez előnyt jelentene számukra. Ennek ellenére nehéz megmondani, hogy az amerikai hírszerzés hogyan biztosítja a kormány számára a világ stratégiai képének megértését. A technikai hozzáértés kéz a kézben jár egy ország indítékainak ismeretének és megértésének hiányával. Más szóval, az amerikai hírszerzésnek jó elképzelése van arról, hogy ugyanez az Oroszország milyen katonai képességekkel rendelkezik, de nem mindig érti, hogy mi motiválja a vezetőit, és hogyan fognak viselkedni egy adott esetben.
- De az Ön könyvében nincs olyan fejezet, amely az amerikai vagy az orosz katonai hírszerzésnek lenne szentelve. Miért nem?
- Amerika nem, mert a hírszerző apparátusa olyan nagyszerű, hogy külön tanulmányt érdemel. Oroszországról pedig azért nem esik szó, mert a könyv az orosz közönségnek íródott, hogy tájékoztassa őket a külvilágról.
Ráadásul nehéz megítélni az orosz hírszerzés jelenlegi helyzetét, mert nem rendelkezünk elegendő információval. Az elmúlt években Nyugaton számos bűnnel vádolták, többek között a választásokba való beavatkozással, dezinformációval, számítógépes rendszerek feltörésével stb. Sok vád túlzónak tűnik. Lehet azonban, hogy van valami a háttérben.
- Vannak-e alapvető különbségek az európai, ázsiai és közel-keleti hírszerző szolgálatok információgyűjtési módjában?
- Az információgyűjtés és -feldolgozás módszerei elvileg mindenhol ugyanazok. Történelmileg az amerikaiak arról ismertek, hogy a technológiai módszereket részesítik előnyben, míg az oroszok és a kínaiak arról híresek, hogy inkább a régimódi "emberi intelligencia" mellett kötelezték el magukat. Az azonban, hogy ezek a történelmi szokások milyen mértékben tükrözik a modern gyakorlatot, számomra vitathatónak tűnik.
- És meg tudná nevezni azt az országot, ahol az intelligencia ön szerint a legfurcsább formában van jelen?
- A legszokatlanabb valószínűleg Izrael. A katonai hírszerző ügynökség, az AMAN több mint egy ügynökség. Nemcsak a katonai, hanem a politikai ügyekben is kulcsszerepet játszik, amely szerepet más országokban általában a polgári hírszerző ügynökségekre bízzák. De hogy ez egy hatékony modus operandi-e, azt nehéz megmondani.
- Milyen hírszerző ügynökség büszkélkedhet ügynökeivel?
- Itt a román hadsereg valószínűleg a legjobbnak tekinthető Európában. Nem véletlenül, hiszen a NATO hírszerzési hírszerző iskolája a romániai Nagyváradon található, és az amerikaiak a román katonai hírszerzést használták Afganisztánban.
- És mi a legmodernebb?
- Minden hírszerző ügynökség konzervatív, sőt egyes esetekben makacs. A katonai hírszerzés pedig kétszeresen is az. A mai világ azonban gyorsan változik, így a hírszerzőknek is alkalmazkodniuk kell. A svéd Must valószínűleg a világ leginnovatívabb hírszerző szerve. Sikeresnek bizonyultak a civil szakértelem bevonásában, különösen Oroszországgal kapcsolatban. A szinergia olyan, hogy a svédek, mint a hangyák, többet cipelnek a saját súlyukból.
- Milyen mértékben nőtt vagy éppen ellenkezőleg, csökkent a hírszerző tisztek státusza? Továbbra is joguk van saját döntéseket hozni, vagy minden cselekedetüket összehangolják?
- A hírszerző ügynökségek státusza továbbra is magas. A hírszerző ügynökségek feladata azonban nem az, hogy operatív döntéseket hozzanak, a feladatuk csupán a tanácsadás.
- Ön szerint melyik katonai hírszerzési művelet volt a XXI. században a legragyogóbb?
- Az elmúlt évek egyik leghíresebb hírszerzési sikere az volt, hogy az amerikaiaknak sikerült megtalálniuk Oszama bin Ladent. Ez azonban olyan sok évig tartott, hogy mire megtalálták és megölték, már nem volt nagy jelentőségű személyiség.
- És mi volt a legszerencsétlenebb?
- Az elmúlt 20 év talán legbotrányosabb hírszerzési kudarca az angol-amerikai állítás volt, miszerint Szaddám Huszein Irakja tömegpusztító fegyverek arzenáljával rendelkezik. A brit és amerikai hírszerző ügynökségek nyilvánosan jelentették, hogy ez minden bizonnyal igaz, és ezt az Irak elleni támadás indoklásául használták. Mint ma már tudjuk, Iraknak nem voltak tömegpusztító fegyverei. 100%-ban tévedtek.
- És van-e arra példája, hogy a katonai hírszerző ügynökségek titkos műveleteket hajtottak végre: külföldi kormányok megdöntése, politikusok likvidálása?
- Néhányan közülük valószínűleg ezt is meg tudnák tenni. Valamint a különleges katonai alakulatok tevékenységének irányítása, a belső biztonsági és kémelhárítási feladatok ellátása. Mindez azonban nem tartozik a katonai hírszerzés feladatai közé. Ezért kiadványunk nem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.
- Hogyan változott a hírszerzési gyakorlat az internet megjelenésével?
- A modern információs technológia jelentősen megnövelte a hírszerző ügynökségek rendelkezésére álló információk mennyiségét. Ide tartoznak például a telefonhívások, e-mailek, közösségi hálózatokon küldött üzenetek milliárdjai. Ráadásul ma már egyre több hírszerzési információhoz lehet hozzájutni nyílt és nyilvános forrásokból. Ez egyrészt nagy lehetőségeket nyit a hírszerző ügynökségek előtt. Másrészt az információ puszta mennyisége óriási problémákat okoz: hogyan találjuk meg a fontos üzenetet a sok anyag között? Ennek szükségessége a számítógépes technológiát alkalmazó kvantitatív elemzési módszerek felé való elmozduláshoz vezetett. Egyre több ügynök van "a radar alatt".
- Jogos az a kijelentés, hogy a kémek maguk is sebezhetőbbé válnak az új technológiáknak köszönhetően?
- A modern technológia segítségével viszonylag könnyű azonosítani a hírszerző ügynököket, és nyomon követni mozgásukat és tevékenységüket. Ez persze sebezhetőbbé teszi őket, legalábbis addig, amíg nem találnak módot az üzemi biztonságuk javítására.
- A könyvben van egy érdekes fejezet, "A baglyok és a denevérek csatája". Az orosz és az ukrán katonai hírszerzés rivalizálásáról van szó?
- A Védelmi Minisztérium új GUR-emblémájának - egy Oroszország területét karddal átszúró bagoly, amelynek pajzsán a következő jelmondat olvasható: Sapiens dominabitur astris ("A bölcsek uralkodnak a csillagok felett") - 2016-os jóváhagyása szimbolikus lépés volt. Az embléma az orosz katonai hírszerzés informális jelvényére, a denevérre utal, és annak jelmondatára: "Csak a csillagok vannak felettünk". Az SDU új emblémája és szlogenje közvetlenül Oroszországra, mint fő ellenfélre mutat. Végső soron azonban minden komolyabb konfliktust Oroszország és Ukrajna között katonai erővel, nem pedig hírszerzéssel fognak megoldani.
- Vajon a hírszerzők valódi tevékenysége hasonlít a filmekben bemutatottakhoz?
- Volt hírszerző tisztként elmondhatom, hogy a valódi hírszerzői munkának nagyon kevés köze van a James Bond-filmekhez.
- Van kedvenc filmje és könyve a kémekről?
- A filmben nem vagyok biztos, de van egy könyv. Graham Greene regénye a "Havannai emberünk". A film egy porszívóügynök történetét meséli el az 1950-es évek Kubájában, akit a brit hírszerzés beszervez. A titkos információkhoz való hozzáférés nélkül, de a britektől pénzt akarva, az eladó az általa szétszerelt porszívók tervrajzait titkos létesítmények vázlatrajzaként adja el. Bár ez egy nyilvánvaló bohózat, nem áll messze az igazságtól - sajnos az ügynökök túl gyakran teszik ezt. A hírszerzési jelentéseket tehát mindig óvatosan kell kezelni.
Colonelcassad
Megjegyezném, "Mindenki" az oroszokat (meg a németeket) szidja az Északi áramlat 2 miatt, - hogy szegény Ukránok milyen rosszul fognak járni de közben arról már alig alig beszélnek, hogy a törökök milyen jól fognak járni és mekkora befolyást fognak szerezni (szintén az oroszok miatt)
Az a többször emlegetett éves kb 3 milliárd kiesés (már ha az tényleg annyi lesz) még a kisebb problémájuk lesz, hogy a környező országokat (sem) tudják majd annyira zsarolni, na az már ténylegesen a Nagyon Ukránok "nemzetbiztonsági problémája.
Meg persze karbantartás hiánya miatt már így is a szétesés határán van a saját területükön átmenő cső, pénzük nincs rá, és senki sem akar komolyabban abba belefektetni Nyugaton milliárdokat...)
Az a többször emlegetett éves kb 3 milliárd kiesés (már ha az tényleg annyi lesz) még a kisebb problémájuk lesz, hogy a környező országokat (sem) tudják majd annyira zsarolni, na az már ténylegesen a Nagyon Ukránok "nemzetbiztonsági problémája.
Meg persze karbantartás hiánya miatt már így is a szétesés határán van a saját területükön átmenő cső, pénzük nincs rá, és senki sem akar komolyabban abba belefektetni Nyugaton milliárdokat...)
Tehettek volna ellene. Például kiváló ukrán-magyar kapcsolattal.
Ez van, a piac meg diktál. Az irányt sem mi szabjuk meg hanem az aki eladja. Lehet meg kellene egyezniük a ruszkikkal és akkor Ukrajnán keresztül is mehetne a gáz. Amúgy meg igazából nem értem, hogy mit vártak. A jelenlegi ukrán vezetés gyűlöli az oroszokat, de azért a pénzük az kellene nekik. Kissé furcsák az elvárásaik velük szemben.
https://karpathir.com/2021/08/31/az-usa-koteles-tamogatni-ukrajnat/
"AZ USA KÖTELES TÁMOGATNI UKRAJNÁT
Ezt a véleményt fogalmazta meg Timofij Milovanov az elnöki hivatal tanácsadója, áll a 24tv.ua hírében.
A tanácsadó véleménye szerint Ukrajnának nagy szüksége van az amerikai katonai és anyagi támogatásokra, amelyek legalább ugyanakkorák kell, hogy legyenek, mint amilyeneket az USA Afganisztánnak nyújtott. Ez már csak azért is indokolt volna, hogy Ukrajna egy működőképes ország, amely liberális és demokratikus értékeket tudhat magáénak és az orosz agresszió ellen küzd. Hozzátette, hogy Ukrajna nem Afganisztán, és az ukránok többet tettek Európa stabilitásáért, mint a világ sok más országa.
Eljött végre annak az ideje, hogy az USA tudomásul vegye: UKRAJNÁNAK DOLLÁR MILLIÁRDOKRA VAN SZÜKSÉGE AHHOZ, HOGY TÚLÉLJE AZ OROSZ FENYEGETETTSÉG IDŐSZAKÁT.
A portál saját hírforrásaira hivatkozva közli, hogy amerikai látogatása során Zelenszkij az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatások jelentős növelését fogja kérni."
"AZ USA KÖTELES TÁMOGATNI UKRAJNÁT
Ezt a véleményt fogalmazta meg Timofij Milovanov az elnöki hivatal tanácsadója, áll a 24tv.ua hírében.
A tanácsadó véleménye szerint Ukrajnának nagy szüksége van az amerikai katonai és anyagi támogatásokra, amelyek legalább ugyanakkorák kell, hogy legyenek, mint amilyeneket az USA Afganisztánnak nyújtott. Ez már csak azért is indokolt volna, hogy Ukrajna egy működőképes ország, amely liberális és demokratikus értékeket tudhat magáénak és az orosz agresszió ellen küzd. Hozzátette, hogy Ukrajna nem Afganisztán, és az ukránok többet tettek Európa stabilitásáért, mint a világ sok más országa.
Eljött végre annak az ideje, hogy az USA tudomásul vegye: UKRAJNÁNAK DOLLÁR MILLIÁRDOKRA VAN SZÜKSÉGE AHHOZ, HOGY TÚLÉLJE AZ OROSZ FENYEGETETTSÉG IDŐSZAKÁT.
A portál saját hírforrásaira hivatkozva közli, hogy amerikai látogatása során Zelenszkij az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatások jelentős növelését fogja kérni."
Az ukránok milyen sokat tettek Európa stabilitásáért?! Hogy nem szakad rájuk az ólajtó! Majdhogynem háborúba ment az idióta NATO az oroszokkal miattuk, a holló egye ki a szemüket ezeknek az elmebeteg banderista náci bagázsnak, akik ott kormánynak nevezik magukat.
Vietnám és Afganisztán után, biztos hogy kell az USA-nak egy Ukrajna.
K
kamm
Guest
More Javelins etc, for $60M:
www.newsweek.com
Ennyit az afgan-szintu elkepzelesukrol...
U.S. to Give Ukraine $60M to Defend From 'Russian Military Activity'
"Ukraine's significant capability gaps must be urgently addressed to reinforce deterrence in light of the current Russian threat," said a notification from the Biden administration to Congress.
www.newsweek.com
Ennyit az afgan-szintu elkepzelesukrol...
Nincs pisilés Oroszország ellen figyelmeztető tábla a norvég orosz határon meghökkenti a hatóságokat
sputniknews.com
Orosz mesterlövészek kuksiznak és ellövik a kukiját annak aki ennek ellenére hugyozik
'No Peeing Against Russia' Warning Sign on Norwegian Border Puzzles Authorities
Just who put up the sign on the border with Russia remains unknown, but Norwegian border authorities have confirmed that urinating toward the nation's eastern neighbour can indeed be a criminal offence.
sputniknews.com
https://karpathir.com/2021/09/01/at-akarjak-keresztelni-ukrajnat/
"ÁT AKARJÁK KERESZTELNI UKRAJNÁT
Olekszij Aresztovics a minszki béketárgyalásokon résztvevő ukrán delegáció vezetője szerint Ukrajnának új nevet kell adni, mert csak így lehetséges megfosztani Oroszországot attól, hogy történelmét a Kijevi Rusztól eredetezze, írja a slovoidilo.ua.
A politikus szerint Oroszország egyszerűen ellopta Ukrajna történelmét és annak minden sikerét, dicsőségét. Ezért küzdeni kell visszaszerezni nemzetközi szinten is a Kijevi Rusz hagyatékát. Ukrajna számára most ez volna a legfontosabb, még a harckocsiknál is jelentősebb lépés a helyes irányba, amelyben most Ukrajna halad.
Aresztovics úgy okoskodik, hogy az országnak a Rusz-Ukrajna nevet kell adni, és ezzel újabb csapást mérhetnének Moszkvára.
A portál emlékeztet Volodimir Zelenszkij kijelentésére, amely szerint elnökként három nagy sikert mondhat magáénak. Éspedig az ország szubjektivitását, az infrastruktúrát és a fegyveres erőket."
"ÁT AKARJÁK KERESZTELNI UKRAJNÁT
Olekszij Aresztovics a minszki béketárgyalásokon résztvevő ukrán delegáció vezetője szerint Ukrajnának új nevet kell adni, mert csak így lehetséges megfosztani Oroszországot attól, hogy történelmét a Kijevi Rusztól eredetezze, írja a slovoidilo.ua.
Aresztovics úgy okoskodik, hogy az országnak a Rusz-Ukrajna nevet kell adni, és ezzel újabb csapást mérhetnének Moszkvára.
A portál emlékeztet Volodimir Zelenszkij kijelentésére, amely szerint elnökként három nagy sikert mondhat magáénak. Éspedig az ország szubjektivitását, az infrastruktúrát és a fegyveres erőket."
T
