Grúzia lelassult az euroatlantizmussal .....
Az EU ellenőrizni akarja a bíróságokat, mint Ukrajnában Illusztráció: Dalma.news
A grúz hatóságok elutasították a 75 millió euró összegű uniós kölcsönt. "A Grúz állam ezt úgy mutatta be, hogy meg akarja védeni az ország polgárainak érdekeit. Aztán felbukkant egy olyan verzió, hogy Grúzia nem utasította vissza a hitelt, hanem az EU, mert elégedetlen volt a Tbiliszi által végrehajtott reformokkal.
"A grúz kormány nem utasíthat vissza olyan hitelt, amelyre nem jogosult" - mondta Viola von Cramon európai parlamenti képviselő.
A Dalma News szeptember 14-én arról ír, hogy milyen helyesen cselekedett az állam, és mi lesz Grúzia euroatlanti törekvéseivel. Az EU felszólítja a grúz kormányt, hogy teljesítse a reformokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásait, többek között az igazságügyi ágazatban. Mint az EU képviselete által kiadott közleményben olvasható, a 150 millió eurós makroszintű pénzügyi támogatás, amelynek felét már átutalták, arra irányult, hogy segítsen a grúz lakosságnak leküzdeni a járvány következményeit. Grúzia idén szeptember 30-ig 75 millió eurót kapott volna, ha teljesítette volna kétoldalú kötelezettségeit.
Irakli Gogava nemzetközi kapcsolatok szakértő pozitívan értékeli a grúz kormány elutasítását. Szerinte a 75 millió eurós kölcsönt az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó kötelezettségvállalás követte volna, amelynek értelmében a bírákat külföldiek választották volna ki, majd ők ellenőrizték volna őket. Gogava két okot említ, amiért a külföldiek irányítani akarják a grúz bíróságot:
"Az első a saját üzleti érdekeltségeik biztosítása, amelyekbe már beléptek vagy a jövőben szeretnének belevágni. Rendszerint a helyi üzleti érdekek rovására lobbiznak. Erre kiváló példa a cigarettaimport dömpingje, amely zaklatta/leállította a helyi termelést.
A második ok az, hogy a bíróság választási vitákkal foglalkozik, és a Nyugatnak mindig vannak kedvencei a politikai erők között. Ez egy döntő fontosságú döntés volt, és a kormány megvédte az állami szuverenitás maradványait.
" Gogawa azt tanácsolja a kormánypártnak, hogy hagyjon fel a Világbank és az IMF "zéró növekedés" koncepciójával is, és ezzel talán elnyeri a választók bizalmát.
Véleménye szerint a közvetlen külföldi befektetések közép- és hosszú távon súlyos terhet jelentenek az ország gazdaságára és nemzeti valutájára, és az általuk nyújtott előnyök nem tudják ellensúlyozni az általuk okozott negatív hatásokat.
A közvetlen külföldi befektetések csak akkor elfogadhatóak, ha a csúcstechnológiai ágazatban történnek. "Ehelyett a helyi reál szektornak, a vállalkozásoknak kell hiteleznünk. Ebben a szakaszban szükségünk van arra a jogszabályra, amelyet az Egyesült Arab Emírségek már évtizedek óta alkalmaz:
"minden vállalkozás 51%-ának grúz állampolgár tulajdonában kell lennie" - mondta.
Vazha Beridze politikai elemző a kérdés politikai részéről beszél, arról, hogy a jelenlegi helyzet veszélyezteti-e Grúzia európai irányvonalát. Megemlítette, hogy sok minden veszélyezteti Grúzia euroatlanti irányát, többek között a politikai rendszer bizonytalansága és következetlensége. Szerinte Miheil Szaakasvili exelnök rendszerének tekintélyelvű jellege, valamint Bidzina Ivanisvili oligarcha kormányának abszolút gyengesége és a demokrácia karikatúraszerű formái egykor ezt az irányt fenyegették.
A szakértő szerint Grúzia euroatlanti jövőjét különösen veszélyezteti, hogy a Nyugat súlyos vereséget szenvedett Afganisztánban, előtte pedig Irakban, és Szíriában is súlyosan romlott a helyzete. "Grúzia euroatlanti irányvonala néha és gyakran olyan nevetségesnek tűnik, hogy az ember úgy érzi, mintha valami gyarmati országban lenne, amely nem tudja, mit akar. Ahol nem a társadalom dönti el országa jövőbeli fejlődésének sorsát, annak külső vektorát. A grúz népen múlik, hogy a nyugati választás stabil és határozott lesz-e. Nem szabad, hogy a nagyon nyugatbarát erők és a túlságosan tolakodó nyugatiak, például a nem kormányzati szervezetek szűk körétől és az Egyesült Nemzeti Mozgalom pártja lépéseitől függjön. Ennek a grúz nép határozott és szilárd döntésének kell lennie" - mondta Beridze.
Véleménye szerint sem az ellenzék, sem a kormány részéről nem komolyak a politikai értelmezések arra vonatkozóan, hogy a grúz kormánynak vissza kellett volna-e utasítania a 75 millió eurós hitelt. Másrészt, ha az igazságügyi reformokat összekötjük a pénz meg nem kapásával és azzal, hogy Bidzina Ivanisvili nem akar lemondani az irányításról, akkor ez már egy komoly tényező, amely előtt a grúziai Nyugat nem hagyja magát és nem huny szemet, véli.
Beridze szerint a grúz társadalomnak magának kell követelnie, hogy a bíróság független legyen, és függetlenségének meghatározói nem az amerikai nagykövetség és az USA által finanszírozott nem kormányzati szervezetek lehetnek.
"Ha az amerikai nagykövetség és az USA által finanszírozott civil szervezetek a bírói függetlenség meghatározói, akkor ugyanazt az eredményt kapjuk, mint a Szaakasvili-kormány alatt végrehajtott reformok után. A nyugati szervezetek és az amerikai nagykövetség hatalmas összegeket költöttek az igazságügyi reformra, de mit adott nekünk ez a reform? Semmi más, mint egy igazságszolgáltatási rendszer, amely alá van rendelve az ügyészség akaratának, amely Szaakasvili és csoportja ítéleteit regisztrálta. És ma már nem mondhatom, hogy az igazságszolgáltatási rendszerünk független" - mondta az elemző.
Colonelcassad