Jó, hogy néha vki összegyűjti a tényeket.
Az orosz gázexport az Európai Unióba mára éves szinten eléri a 180-190 milliárd köbmétert (a teljes európai gázfelhasználás körülbelül 40%), ebből az ukrán gáztranzitra esik az 50-55 milliárd köbméter szállítása. Magyarország gázexportja összességében átlagosan 7 milliárd köbméter körül alakul, ami a teljes európai uniós orosz gázbeszerzések nagyjából 3,6%-a, az ukrán gáztranzitnak pedig nagyságrendileg a 13% százaléka.
Amúgy az ukrán gáztranzitból származó bevételek átlagosan 3 milliárd dollárt jelentenek éves szinten, ezért a magyar megrendelésekből származó bevétel éves szinten maximum 200-350 millió dollárt érheti el.
Az ukrán gáztranzittól egészében vagy részben függő tizenhat államból
számos ország már eddig is áttért más gázszállítási útvonalra.
Csehország lekerült az említett államok listájáról már 2013-ban, amióta Északi Áramlat 1 és OPAL vezetékeken biztosítja az ellátását. 2021 márciusa óta a Török Áramlatnak köszönhetően a lista tovább szűkült, mivel Bulgária, Románia, Görögország, Észak-Macedónia, Szerbia új irányból kapja a gázt, ahogy maga Törökország is 2020 januárja óta.
Mindezekhez az országokhoz Magyarország és Horvátország csupán 2021. október 1-től csatlakozott. Példaként említsük meg, hogy 2019-ben az ukrán gáztranzit Bulgária, Görögország, Észak-Macedónia és Törökország felé összesen 9,2 milliárd köbméter gázt jelentett, ami egyértelműen nagyobb veszteség, mint a magyar 7 milliárd köbméter.