[BIZTPOL] Románia

[Törölt tag 008]

Van benne ráció, csak a románok nem fognak maguktól visszaadni semmit, inkább beledöglik. A mögöttük álló irányító "filantrópok" ezt simán megteszik.

Románia sosem döntött a sorsáról vagy harcolt az országért. Mindig más döntött róla. Egy lélegeztetőgépen tartott torszülött ami csak arra vár, hogy valami nagyobb vad tápláléka legyen.

 

[MZ/X]

Romániában a lakosság több mint 50% -a esik a szegények definíciójába.

Guvernul a oficializat definiția săracului. 50% dintre români corespund | Ziarul National

Hotărârea Guvernului privind indicatorii de incluziune socială stabilesc criteriile care definesc sărăcia în România. Astfel sunt considerate în deprivare materială severă persoanele care au restanțe

www.national.ro

 

[ravenlord]

Ráadásul megszünik a pénzosztás és kapunk 2 millió ruszin és 4 millió román vállasztópolgárt akik könnyen átszavaztathatók, így még a kormány is simán veszít a következő választásokon.
Nekik win-win.

Nem adunk nekik állampolgárságot - ahogy a baltiak sem adtak az oroszoknak (precedens!) - és máris meg van oldva a dolog.

 

[Deidonicus]

Cigánypalotának hívják, nálunk is van bőven belőle.

Amúgy mi van ha, @haubagoi -nak lesz igaza. Már tudják, hogy romulánia szét lesz osztva és vissza kerül az orosz befolyás alá?
Tehát rommá eladósítják, eladnak utána földet, közműveket mindent, majd amikor Moldva/mi visszakapunk mindent megkapjuk vele az adóssághalmazt is. Ukrajna detto, Kárpátaljáért cserében át kell vállalnunk egy masszív adósságtömeget amit a bidenfi kilopott.
Nem tudják Magyarországot eladósítani és elszedni a stratégiailag fontos műveit tehát fordítva csinálják, lerabolt területet adnak át.
Ha a Magyar kormány nem fogadja vissza a terükletet bukik és jön az új mindent eladós kormány.
Ha meg visszaveszi hát pont azt kapja amitől 10 év alatt megszabadult. Ráadásul megszünik a pénzosztás és kapunk 2 millió ruszin és 4 millió román vállasztópolgárt akik könnyen átszavaztathatók, így még a kormány is simán veszít a következő választásokon.
Nekik win-win.

Hát ... azt gondolom nincsenek ilyen vektorok aminek ez lenne az eredője. Alapvetően a világ nagyhatalmai a Status Quo fenntartásában érdekeltek, már csak azért mert ezek a nagyok abban a múltban szerezték a nagyságukat ugyanazon jogok , elvek eredményezték az önön erejüket is, senkinek nem érdeke a fennálló határokat feszegetni. Ott van Bosznia, ha van állam amit semmi nem tart össze akkor az a torzszülemény, mégsem hagyják békében legalább kétfelé válni. Nincs esély Románia külső felosztására, arra sem hogy organikusan szétszakad, ahhoz nincsenek olyan érdekek ami miatt ez megtörténne, sem belső, sem külső. Arra van esély, hogy gazdaságilag hanyatlik, arra van esély, hogy Moldova hátat mutat és nem kíván csatlakozni, arra van esély, hogy a Székelyföld nagyobb autonómiát kap és abból fejlődhet ki egyfajta függetlenség amitől rettegnek. Tudom, hogy nem népszerű, de ez inkább realitás, majd minden régi gyarmat mesterséges állam, így erre sem érdemes hivatkozni.
Ukrajna más eset, ott van organikus, belső szakító erő, ami lásd könnyedén vezetett a Krím leválásához. Az orosz kissebbség, vagy orosz ajkú ukránok , kinek hogy áll közelebb tekinthetik vonzóbbnak az orosz befolyást mint az ukránt, a majdan hangulatú a nyugattal áltatott, de folyton csak keleti sikereket elérő útját. A birodalmi eszme lehet ami megmozgathatja az ukrajnai oroszokat, de ehhez is az kell, hogy az ukrán központi befolyás gyengüljön, amit gazdasági téren már nem, de katonain még bírnak erőltetni. Csak az orosz mozdulás és sikerek esetén van esély Kárpátaljának, de inkább csak a magyar lakta területeknek változtatni a sorsukon, akkor is csak az orosz vagy magyar beavatkozás esetén.
Megfigyelhető ezekben az esetekben az, hogy a nagyhatalmak politikai meggyőződése változik és alakul a helyzethez, egyre kevesebb erő van a világban ami egy kuvaitihoz hasonló esetben képes lenne megint összeállni és valamilyen jog mentén visszaállítani az eredeti állapotokat, dollárszázmilliárdok és katonák ezrei árán. A rendezéskor tehát óriási felkiálltójelként szerepel, hogy milyen mundérba bújt katona áll épp a területeken, lásd Krím, lásd Ciprus, ha van elv amivel magyarázható egy terület tulajdonoscseréje és ott az a hadsereg áll, akkor a határokat lehet újraszabni, a nyugati hatalmak azonban kívülről ezt kétséges hogy valaha akarni fogják.

 

[Matróz Kommandó]

Hát ... azt gondolom nincsenek ilyen vektorok aminek ez lenne az eredője. Alapvetően a világ nagyhatalmai a Status Quo fenntartásában érdekeltek, már csak azért mert ezek a nagyok abban a múltban szerezték a nagyságukat ugyanazon jogok , elvek eredményezték az önön erejüket is, senkinek nem érdeke a fennálló határokat feszegetni. Ott van Bosznia, ha van állam amit semmi nem tart össze akkor az a torzszülemény, mégsem hagyják békében legalább kétfelé válni. Nincs esély Románia külső felosztására, arra sem hogy organikusan szétszakad, ahhoz nincsenek olyan érdekek ami miatt ez megtörténne, sem belső, sem külső. Arra van esély, hogy gazdaságilag hanyatlik, arra van esély, hogy Moldova hátat mutat és nem kíván csatlakozni, arra van esély, hogy a Székelyföld nagyobb autonómiát kap és abból fejlődhet ki egyfajta függetlenség amitől rettegnek. Tudom, hogy nem népszerű, de ez inkább realitás, majd minden régi gyarmat mesterséges állam, így erre sem érdemes hivatkozni.
Ukrajna más eset, ott van organikus, belső szakító erő, ami lásd könnyedén vezetett a Krím leválásához. Az orosz kissebbség, vagy orosz ajkú ukránok , kinek hogy áll közelebb tekinthetik vonzóbbnak az orosz befolyást mint az ukránt, a majdan hangulatú a nyugattal áltatott, de folyton csak keleti sikereket elérő útját. A birodalmi eszme lehet ami megmozgathatja az ukrajnai oroszokat, de ehhez is az kell, hogy az ukrán központi befolyás gyengüljön, amit gazdasági téren már nem, de katonain még bírnak erőltetni. Csak az orosz mozdulás és sikerek esetén van esély Kárpátaljának, de inkább csak a magyar lakta területeknek változtatni a sorsukon, akkor is csak az orosz vagy magyar beavatkozás esetén.
Megfigyelhető ezekben az esetekben az, hogy a nagyhatalmak politikai meggyőződése változik és alakul a helyzethez, egyre kevesebb erő van a világban ami egy kuvaitihoz hasonló esetben képes lenne megint összeállni és valamilyen jog mentén visszaállítani az eredeti állapotokat, dollárszázmilliárdok és katonák ezrei árán. A rendezéskor tehát óriási felkiálltójelként szerepel, hogy milyen mundérba bújt katona áll épp a területeken, lásd Krím, lásd Ciprus, ha van elv amivel magyarázható egy terület tulajdonoscseréje és ott az a hadsereg áll, akkor a határokat lehet újraszabni, a nyugati hatalmak azonban kívülről ezt kétséges hogy valaha akarni fogják.

Az USA-nak tökéletesen megfelel egy lepusztult Románia, csak kormánya mindig hajtsa végre mérlegelés nélkül azonnal a wasingtoni külügyi helyettes államtitkár beosztott gyakornokának titkárnőjének az utasításait!

 

[Vogon]

Megint nem leszek népszerű pár embernél és ezért elnézést kérek!

Gyakran olvasom itt azt a véleményt, hogy tudnak a románok fegyverkezni mert alacsony az állam adósság:

Fenntarthatatlan a román államadósság

A Román Nemzeti Bank vezetősége arra hívta fel a figyelmet egy jelentésben, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) mért 55 százaléknál nagyobb államadósság nem fenntartható Románia számára az államháztartás kiadási szerkezete miatt.

www.vg.hu

“A Román Nemzeti Bank vezetősége arra hívta fel a figyelmet egy jelentésben, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) mért 55 százaléknál nagyobb államadósság nem fenntartható Románia számára az államháztartás kiadási szerkezete miatt.”

Az ő gazdasági szerkezetük teljesen más. Ők maguk írják le, hogy gond van és komoly kiadáscsökkentés kell ha elérik az 55%-ot. Most tartanak 50 százaléknál bár ebben nyilván benne van a Covid, aminek ugyan csak most jön a negyedik hulláma és náluk katasztrófális az átoltottság… szóval várjuk ki mi lesz a vége. De szerintem ennek fényében kell nézni a befantáziált további vadász századok, F-35 meg Abrams beszerzéseket. Lehet bevállalnak kikonzervált F-16-ot meg Abramsot mert valamit mutatni kell a népnek, azonban azok komoly modernizációja számomra kérdéses. Azért láttuk a Lengyeleknél, hogy Abramst olyan 20 millió/darab mérik. És akkor még nem beszéltünk helikopter, esetleg láncos ifv beszerzésről. Az F-35 sztem felejtő.

Az idézett cikkban cáfolódik egy korábbi komment amiben azt írta valaki, hogy az 50%-os eladósodottságra csak legyint egy közgazdász, az sosem csak a százalékra hanem inkább a kilátásokra legyint vagy épp aggódik.

Szeretném felhívni a figyelmeteket a cikkben egy rövidke, kiragadott idézetre. Ami könnyen elkerüli az ember figyelmét... a jelek szerint.

"Hozzátették: az államadósság fenntarthatóvá tételéhez olyan kiadásokat kellene növelni, amelyek gazdasági szerkezeti átalakítást eredményeznek, és lehetővé teszik a jövőben az adósság visszafizetését."

Néhány fogalmat tisztáznék, mielőtt még jobban a dolgok mélyére ásnánk, mert anélkül az eredmény és megértés legkisebb esélye nélkül növelnénk a szakmai hivatkozások számát. Mit nevezek én önkényesen fenntartható adósság szintnek egy ország esetében és ez megfelel-e a nagy tiszteletű Román Nemzeti Bank definíciójának: Azt a szintet húznám meg fenntarthatónak, amit a hitelezők hajlandóak finanszírozni. Ez borzasztó egyszerűnek tűnik és könnyen igazolható, de mivel a döntések meghozatalához vajmi kevés segítséget ad, feltételezem, hogy a hivatkozott intézmény kicsit bonyolultabb megközelítést alkalmaz... de valami ilyesmi lehet végső soron mögötte.
Mit nevezünk adósság spirálnak? Azt, amikor változatlan szerkezettel egy ország csupán csak növeli az adósságát.
Fenntartható-e egy adósság spirálba került ország? A definíciót ha összevetjük a történelmi tapasztalatainkkal, akkor igen. Egy ország adósság szintje mindig fenntartható, ha pusztán abból indulunk ki, hogy a hitelezők megfinanszírozzák-e. Csak az nem mindegy, hogy hány százalék a kamat, amivel ezt kivitelezni fogják. (Nagyon szélsőséges ellenpéldákat tudnék mondani. San Marino valószínűleg nem kapna USA 10 éves GDP-jének megfelelő hitelt egy összegben akármennyi kamatra sem, de a későbbiekben ki fogom fejteni, hogy ilyen igények miért nem szoktak előállni.)

És ez alapján talán némileg érthető, hogy miért emeltem ki ezt az idézetet. Tudnak ők, ha akarnak. Nekem a cikkből az jött le, hogy pusztán arról beszélnek, hogy senki nem szeretné kimondani, hogy mit jelent a szerkezeti átalakítás, de én mégis rákényszerülök most arra, hogy megtegyem.
Ne használjunk kettős beszédet és kettős mércét! Az, hogy mi nem vagyunk az euró zóna tagjai, az épp úgy előnyös számunkra válság idején, mint keleti szomszédainknak. Mire hivatkozik a cikk rossz szerkezet címszóval? A magas állami bérköltségekre. Ha ők nem tudják megoldani ezt a problémájukat, akkor én ajánlani tudok a területen nagy tapasztalattal bíró magyar közgazdászt, valami Bokros Lajos volt a neve... "Nem tudok magamnak akkora fizetésemelést kérni, amit ne lennék képes elinflálni."
Az, hogy ezt így és ebben a formában nem mondta ki a cikk... jelezném az összes többi nyilatkozat sem tartalmaz ilyesmit, mert nekünk magyaroknak ez már inkább csak vicces, de szerintem meg nem az. Az inflációs fegyver bevetése azt jelentené, hogy akinek eddig volt, annak nem lesz. Cserébe akinek nem volt, az még ettől nem kap semmit.
Én hiszem, hogy a nemzeti bankjuk őszinte hazaszeretetből írta azt, amit. Nem akar a népének olyat, ami ezzel jár.

hogy ahhoz ennél sokkal nagyobb huszárvágások kellenének

És itt jutottunk el oda, hogy Deidonicus bármennyire is meg szokott sértődni az én megjegyzéseimen, mint a hsz elején jeleztem, nem leszek népszerű, de nem is célom, igazából ugyan arról beszél, mint én. Csak pár feltételezést megenged még pluszban magának, amit én nem teszek magammal szemben.
Kap hitelt a piacról Románia, ha F-35-ösöket és a legújabbra upgradelt Abramseket akarja megvásárolni magának? Az ő állításával szemben az én véleményem az, hogy igen, csak az a nem mindegy, hogy ezt milyen kamattal veszi fel. Ukrajna messze rosszabb gazdasági helyzetben van, mégis kap hitelt arra, hogy külföldről vegyen bármilyen fegyvert. A Bayraktar például ma csúcskategóriának számít. Halkan jegyezzük meg, hogy ezt ő 10% feletti kamattal teszi és az IMF őrjöng, mert minek vesz fel tőle mentő keretet, ha közben elbassza azzal, hogy tovább eladósodik.
Görögország példája jó. Akár a fegyverkezést is lehet finanszírozni hitelből, csak ennek ára van. Lehet kinevezni nem fenntartható adósságszintnek, de láttunk már pár ilyet, ahol Romániánál sokkal súlyosabb helyzetben lévő országok esetén is a karvaly tőke válságot kezelt.
Ezt nem kívánom az erdélyi magyaroknak. És gyakorlatilag ott mindenki nem kívánja szintén azt, hogy pusztán a román erő ellenünk felfegyverezésére ezeket a később szükségszerű lépéseket meghozzák.

1, De ne vitassuk el Romániától, hogy ezt szabad akaratából a saját népére zúdíthatja! És akár IMF nélkül is rájuk vághatnak egy olyan megszorító csomagot, amivel pillanatok alatt megszüntetik "az adósság fenntarthatatlanságát".
2, Magyar politikustól ilyet nem hallhatsz..., de ne áltassuk magunkat azzal, hogy nekünk 80% a fenntartható szint, nekik meg 50! A 80% még mindig azt jelenti, hogy mi hozzá vagyunk szokva, hogy a fizetésünk ilyen arányban megy el az államadósság finanszírozására.

Közgazdaságtanilag értelmezni nem tudom azokat a kijelentéseket, hogy nekünk ez a jó adósság szint, nekik meg amaz. Ha megnézitek a korábban már linkelt diagramon az elmúlt 10-20 évet, a román fizetés épp azért ennyire túlárazott és túlfizetett, mert az ő egyensúlyuk eddig egy 30%-hoz volt hozzászokva.
Egy AGILIS program semmivel nem tenné az országuk államadósságát fenntarthatatlanabbá, mint a miénket egy Lynx program. Egy K2 licence megvásárlása és gyártása semmivel sem tenné fenntarthatatlanabbá az ő gazdaságukat, mint ugyan ez Lengyelországban... vagy nem repítette mély gazdasági recesszióba Dél-Koreát akkor, mikor ők német tervrajzokat vásároltak és Románia igényeihez képest sokkal több tankot legyártottak maguknak.
Nagyon szépen kérnék mindenkit, hogy ne keverjük azt az esetet, mikor Románia "olyan jó átfegyverzési programokat talál ki" és azt, hogy egyébként hosszútávú tervezéssel ennél messze többet ki lehetne hozni az országból és a hadseregből is. Az USA és Franciaország nem azért adósodik el meredek emelkedéssel, mert neki az elmúlt évtizedekben ennyire zseniális vezetése volt és ilyen arányban nőtt "az egészséges adósság szint". Franciaország esetében a népszerűtlen és soha újra nem választott elnökök nagyon távol állnak a zseniális jelzőtől. Az USA hisz abban, hogy ezt ő büntetlenül megteheti, amíg van elég papír a Fed számára, de az a rossz érzésem, hogy ezek a nyugati államok pusztán csak nem tapasztalták meg azt, amibe a Kádár-rendszer jól átgondolt érvek mentén beleroppant és ami utána nekünk a '90-es évektől jött...

Összefoglalva: Romániának nem azért kell Piranya halacska, mert az sokkal fenntarthatóbb az ő szintjén. Neki azért kell, mert amikor elindult a program, akkor jó ötletnek tűnt és szabadon elbaszhatta a pénzét olyanra, ami kevesebbet termel vissza a számára, mint a német ajánlat úszóképes kerekesre.
Őrült vagy hazaáruló az a politikus, aki ma azt mondja, hogy nekünk a 80% a legmegfelelőbb és ezen kell maradni. Mi azért vettünk fel ennyi hitelt tavaly, mert egy válságot kellett túlélnünk. Egyszer mondjuk ki, és többet ne vitatkozzunk róla, hogy ezt a 15%-ot tavaly mi is bérekre költöttük jelentős mértékben. Annyival vagyunk a többi ország előtt csupán, hogy mi nem hanyagoltuk el a befektetés ösztönzés részt. Van mit felélni, de ez nem jelenti azt, hogy ez az adósság magától eltűnik. Nem annyit fektettünk be új beruházásokba, mint amennyit a túléléshez felvettünk.
A kamatok változhatnak, és az idei évben már változtak is.

 

[Deidonicus]

Az államháztartás fenntarthatósága, a kormányok arra vonatkozó képessége, hogy hosszú távon fenntartsák az aktuális kiadási, adóügyi és egyéb politikáikat, anélkül, hogy veszélyeztetnék a fizetőképességüket, vagy elmulasztanák valamely kötelezettségük, illetve ígért kiadásaik teljesítését.
Az adósságspirál pedig pont az jelenti mint a háztartások esetében, hogy az egyik hitelből finanszírozzák a másikat, azt tolják ki soktíz évekre, esetenként változó kamatok mellett, mert a hitel törlesztés egyre nagyobb terhek mellett még megy, de a visszatörlesztés vagy kifutás nem.
Senki nem állította, hogy nekünk a 80% a komfortzóna, de ha így hagyjuk akkor a magyar gazdaság nagyobb eséllyel növi ki az eladósodottságát, Romániának pedig magas GDP mellett is gondjai vannak ezzel, nem tudom ezt szebben elmondani, a cikkek arról szólnak hogy már magukról is ezt gondolják a Kárpátokon túl.

 

[Vogon]

Nem tudom egyértelműbben leírni:

1, Ha így hagyjuk (80% adósság), akkor nem kinőni fogjuk, hanem a magyar gazdaság nem lesz válság álló és a következő árvíz elsodor minket.

Én is ezt mondanám a bank elnökeként, mert

2, A román gazdaság és adórendszer nem arra lett kitalálva, hogy 50%-ot finanszírozzon, hanem arra, hogy 30%-ot. Az 50% csak egy lélektani határ, ami segíthet megfogni a folyamatokat, de egyébként mindenki tudja, hogy ezt a románok szintén nem kinövik, hanem hosszú évekig/évtizedekig nyögni fogják.

3, Az 50-55% a maastrichti kritériumokkal is kapcsolatban van. Ha már ennyit beszélünk arról, hogy a román néplélekben micsoda megfelelési vágy van, akkor a vezetés nagyon okosan jár el, ha ezt felhasználja annak érdekében, hogy ez a mostani tendencia ne szaladjon még tovább!

Az egyik általam igen tisztelt közgazdász egyik előadásában azt kérte a hallgatóságától, hogy ugyan valaki árulja már el neki, hogy milyen egzakt számítások alapján mondjuk azt, hogy a költségvetési hiány 3% alatt az jó, afölött meg mind rossz. Ő nem talált ilyet. Ez a szám egyedül az euró bevezetésének feltételeiben szerepel, egyébként ha 4,5-ben állapodnak meg anno, az is pont ennyire megfelelő lenne, de kellett egy érték, amire mindenki azt mondta, hogy "eddig és ne tovább!"
Én most szeretném megjósolni, hogy halálom után Notredamus mellé temessenek, hogy annak sírás és jajgatás lesz a vége, hogy számos nyugati ország figyelmen kívül hagyta azt az örök törvényt, hogy az adósságot mindig vissza kell fizetni. És mindig meg kell fizetni a kamatokat. Nekünk nem tűnik fel, hogy mit jelent a 80% államadósság, mert a magyar melós teljesen hozzá szokott, hogy a fizetése felét levonják és nem kapja meg készpénzben. Nálunk el tudom képzelni, hogy nem lesz jajveszékelés, csak a szokásos panaszáradat, hogy Nyugaton kolbászból van a kerítés. De egy francia nem szokott hozzá és látjuk milyen gyorsan megtörték Macront is, mikor plusz adókat akart bevezetni. Sokkal könnyebb volt hinni benne, hogy a franciák magasabb szellemi szinttel rendelkeznek és fejlettebb termelés kultúrával... és hogy nem lesz semmi baj, majd kinövi magától a gazdaság.
És a románok sem. A cikk nem matematikai számításokról szól, hanem érzelmi töltetről. Hogy a románoknál már volt olyan, hogy ha füvet kell enni hó végén, akkor is visszafizetjük azt a rohad adósságot. És retteg jelenleg az egész politikai elitjük, hogy újra kemény megszorítások legyenek, mert már egy diktátort főbe lőttek. Próbálják tetszetősebben megfogalmazni, de nadrágszíj megszorítást jelent.

Ebben az évszázadban Erdély visszaszerzésének az esélyét növelné, de önmagában nem biztosítaná, ha Mordor elhinné magáról, hogy neki az 50% az még pont fenntartható és most idejekorán nem tenne lépéseket a leszorítására 30%-ra. Abban az esetben keleti szomszédunkat (a másikkal együtt) elég kellemetlenül érintené a következő válság.

És bízom abban, hogy a magyarok meg tudják oldani a gondjaikat még az előtt, hogy a világ országainak féktelen eladósodása a népek nyakába omlik, mint valami kártyavár!

 

[kamm]

https://foter.ro/cikk/loter/vasaroljon-on-is-precizios-celpont-megsemmisito-taktikai-katonai-dront

 

[kamm]

Az államháztartás fenntarthatósága, a kormányok arra vonatkozó képessége, hogy hosszú távon fenntartsák az aktuális kiadási, adóügyi és egyéb politikáikat, anélkül, hogy veszélyeztetnék a fizetőképességüket, vagy elmulasztanák valamely kötelezettségük, illetve ígért kiadásaik teljesítését.
Az adósságspirál pedig pont az jelenti mint a háztartások esetében, hogy az egyik hitelből finanszírozzák a másikat, azt tolják ki soktíz évekre, esetenként változó kamatok mellett, mert a hitel törlesztés egyre nagyobb terhek mellett még megy, de a visszatörlesztés vagy kifutás nem.
Senki nem állította, hogy nekünk a 80% a komfortzóna, de ha így hagyjuk akkor a magyar gazdaság nagyobb eséllyel növi ki az eladósodottságát, Romániának pedig magas GDP mellett is gondjai vannak ezzel, nem tudom ezt szebben elmondani, a cikkek arról szólnak hogy már magukról is ezt gondolják a Kárpátokon túl.

A magyarnak a tartos 80% GDP-to-debt ratio leginkabb eletveszelyes. Eleg egyetlen tartosabb valsag es a GDP bezuhanjon, maris ugyanaz a nominalis tartozas felugrik 90-100 stb szazalekra, ahol egybol megdragul a tovabbi kolcson is, mikozben meg a bezuhant GDP miatt plane nadragszijat kellene huzni. Az exportunk jo, de nem recession-proof, a jarvany tavaly megmutatta, milyen serulekeny pl az autoipar ilyesmire.

 

[kamm]

Nem tudom egyértelműbben leírni:

1, Ha így hagyjuk (80% adósság), akkor nem kinőni fogjuk, hanem a magyar gazdaság nem lesz válság álló és a következő árvíz elsodor minket.

Én is ezt mondanám a bank elnökeként, mert

2, A román gazdaság és adórendszer nem arra lett kitalálva, hogy 50%-ot finanszírozzon, hanem arra, hogy 30%-ot. Az 50% csak egy lélektani határ, ami segíthet megfogni a folyamatokat, de egyébként mindenki tudja, hogy ezt a románok szintén nem kinövik, hanem hosszú évekig/évtizedekig nyögni fogják.

3, Az 50-55% a maastrichti kritériumokkal is kapcsolatban van. Ha már ennyit beszélünk arról, hogy a román néplélekben micsoda megfelelési vágy van, akkor a vezetés nagyon okosan jár el, ha ezt felhasználja annak érdekében, hogy ez a mostani tendencia ne szaladjon még tovább!

Az egyik általam igen tisztelt közgazdász egyik előadásában azt kérte a hallgatóságától, hogy ugyan valaki árulja már el neki, hogy milyen egzakt számítások alapján mondjuk azt, hogy a költségvetési hiány 3% alatt az jó, afölött meg mind rossz. Ő nem talált ilyet. Ez a szám egyedül az euró bevezetésének feltételeiben szerepel, egyébként ha 4,5-ben állapodnak meg anno, az is pont ennyire megfelelő lenne, de kellett egy érték, amire mindenki azt mondta, hogy "eddig és ne tovább!"
Én most szeretném megjósolni, hogy halálom után Notredamus mellé temessenek, hogy annak sírás és jajgatás lesz a vége, hogy számos nyugati ország figyelmen kívül hagyta azt az örök törvényt, hogy az adósságot mindig vissza kell fizetni. És mindig meg kell fizetni a kamatokat. Nekünk nem tűnik fel, hogy mit jelent a 80% államadósság, mert a magyar melós teljesen hozzá szokott, hogy a fizetése felét levonják és nem kapja meg készpénzben. Nálunk el tudom képzelni, hogy nem lesz jajveszékelés, csak a szokásos panaszáradat, hogy Nyugaton kolbászból van a kerítés. De egy francia nem szokott hozzá és látjuk milyen gyorsan megtörték Macront is, mikor plusz adókat akart bevezetni. Sokkal könnyebb volt hinni benne, hogy a franciák magasabb szellemi szinttel rendelkeznek és fejlettebb termelés kultúrával... és hogy nem lesz semmi baj, majd kinövi magától a gazdaság.
És a románok sem. A cikk nem matematikai számításokról szól, hanem érzelmi töltetről. Hogy a románoknál már volt olyan, hogy ha füvet kell enni hó végén, akkor is visszafizetjük azt a rohad adósságot. És retteg jelenleg az egész politikai elitjük, hogy újra kemény megszorítások legyenek, mert már egy diktátort főbe lőttek. Próbálják tetszetősebben megfogalmazni, de nadrágszíj megszorítást jelent.

Ebben az évszázadban Erdély visszaszerzésének az esélyét növelné, de önmagában nem biztosítaná, ha Mordor elhinné magáról, hogy neki az 50% az még pont fenntartható és most idejekorán nem tenne lépéseket a leszorítására 30%-ra. Abban az esetben keleti szomszédunkat (a másikkal együtt) elég kellemetlenül érintené a következő válság.

És bízom abban, hogy a magyarok meg tudják oldani a gondjaikat még az előtt, hogy a világ országainak féktelen eladósodása a népek nyakába omlik, mint valami kártyavár!

A romanok elott meg ott all a teljesen lerohadt infrastruktura, az eletveszelyes egeszsegugy, az exportra termelo iparagak hianya es hasonlo sulyos strukturalis csodtomegek reformja.
Mindezt ugy, hogy mindent eladtak kulfoldieknek reges-regen - meg a Petromot es alarendelve az osszes roman olajat eladtak az osztrakoknak a Nastase brigad utolso heteiben (ja es azota a MOL mindenestol akkora vagy nagyobb lett, mint az OMV Petromostol-mindenestol.)

Ezek finoman szolva is kurvara dragak lesznek es/vagy fajni is fognak - ezen a V4 mar tulesett 10-15 evvel ezelott.
A romanok nem Ukrajna, de Bulgarianal mar csak maximum jobban oltozottnek szamit meg az amerikaiaknak most fontosabb, de amugy nem sokkal jar a bolgarok elott (a telekom szektoruk valoszinuleg jobb.)

 

[Shadow]

Érdekes hova szaladt ez a beszélgetés.
Az eredeti megállapítás az volt, hogy nem igaz az a gyakran olvasható vélemény a romikról, hogy tudnának hitelre fegyverkezni, mivel náluk az államadósság csak “50%”. Erre írtam, hogy ez nem igaz mert saját bevallásuk szerint 55% felett teljesen fenntarthatatlan folyamatok indulnak el.
A mi államadósságunk az egy teljesen másik beszélgetés amit le lehet folytatni a Magyar biztpol topikban. Azon gondolom nincs vita, hogy a gazdasági szerkezetből eredően minden országnak más az az adósság szint ahol beindul az adósság spirál, pl Japánnak nem gond 240%-os adósság szint, ellenben nekünk az lenne…
Szóval bele lehet menni egy ilyen beszélgetésbe, hogy mi az az adósság szint, ami fölé mi már semmi kép nem mehetünk mert úgy járunk mint a Görögök. Azt gondolom annak köszönhetően, hogy mi azért elég sokat költöttünk infrastruktúrára, versenyképesség növelésre ez nálunk nem 55%, hanem egy magasabb szám. Azt is láttuk hogy 80%-ról vissza tudtunk jönni 60 környékére. Szerintem nekünk olyan 80 a határ.
Az eredet megállapításom áll. Ahogy mi sem tehetjük meg azt, hogy nagy hirtelen berendelünk mindent mit sem törődve az adósság szinttel, mivel igen csak a határon táncolunk, ezt ők sem tehetik meg. Pontosabban megtehetik csak a következmény az lesz, hogy rálépnek a Görög útra. Ami tekintetbe véve az elvándorlást, katasztrófa lenne a románoknak, hisz már most is menekülnek az emberek az országból, mi lesz akkor ha megszorítások jönnek.
Szóval én nagyon kíváncsian várom hova fut ki náluk a fegyverkezési program mert baromi sok pénz elment náluk HIMARS-ra meg Patriot-ra na meg hadihajókra. Nyilatkozat szintjén meg akarnak ők még Viper meg Venom helikoptert, meg F-35-öt na meg Abrams-ot, további F-16-ot és még ki tudja mit. Szóval el kell dönteni, hogy mit akarnak… a nép meg már így is nyomorog.
Sztem a HIMARS-náluk hiba volt mert tüzérségben nem álltak rosszul. Azt el kellett volna engedni és helyette cserélni a láncos technikát mert az kb 60-as évek színvonalát képviseli.

 

[Jano64]

A legnagyobb különbség a két államadósság között azok belső szerkezete. A magyar államadósság legnagyobb változása az elmúlt 10 évben a kitettség változása, ami most már 10% környékén van, a korábbi 60% helyett. A román külső államadósság jelenleg , a HVG adatai szerint, 50 % környékén van.
Tehát egy nemzetközi válság most már a magyar kötségvetést nehezebben rendíti meg, plusz figyelembe kell venni a gazdaság méretéhez képest a fajlagos tartalék mennyiségét.
Az aránylag magas kitettség miatt aggódik a román központi bank, illetve, hogy a felvett hitelek nem termelő, hanem szociális célokat szolgálnak, Így egy alacsonyabb hitel szint is tud katasztrófát okozni.

 

[Törölt tag 008]

Azt is láttuk hogy 80%-ról vissza tudtunk jönni 60 környékére.

Ez csalóka. Igen, lement, de nominálisan maradt. Valójában a GDP nőtt, az államadósság ugyanannyi volt csak átalakult nagyrészt forint alapúvá. Ezt húzta nagyon keresztbe a covid.

 

[Vogon]

A legnagyobb különbség a két államadósság között azok belső szerkezete. A magyar államadósság legnagyobb változása az elmúlt 10 évben a kitettség változása, ami most már 10% környékén van, a korábbi 60% helyett. A román külső államadósság jelenleg , a HVG adatai szerint, 50 % környékén van.
Tehát egy nemzetközi válság most már a magyar kötségvetést nehezebben rendíti meg, plusz figyelembe kell venni a gazdaság méretéhez képest a fajlagos tartalék mennyiségét.
Az aránylag magas kitettség miatt aggódik a román központi bank, illetve, hogy a felvett hitelek nem termelő, hanem szociális célokat szolgálnak, Így egy alacsonyabb hitel szint is tud katasztrófát okozni.

Csak apró betűvel jegyezném meg, hogy a múlt évi megugrásról még nem kaptam számomra kielégítő részletességű adatokat. Az a megállapítás tényszerűnek tűnik, hogy a magyar adósságszerkezet 2010 és 2019 között sokkal válságállóbbá vált, úgy is fogalmazhatunk, hogy a legproblémásabb 15%-ot sikerült ez idő alatt letudni és a 65%-on már egy magabiztos képet mutatunk.
Nekem vannak kétségeim, hogy a tavalyi megugrást vajon hazai forrásból, forint alapon tudtuk-e mondjuk felvenni vagy a nemzetközi piacról devizában. Ha a félelmeim valósak, akkor a válságállóságunk rovására történt a válság kezelése. (Másként megfogalmazva nem egy legyengült állapotban érte a vihar Hazánkat, nem ismétlődött meg az, ami 2008-ban, hogy épp egy államcsőd elkerülését próbáltuk megvalósítani, amikor a világ összeomlása beletaszított és IMF; de a válság leküzdéséhez fel kellett élnünk a tartalékaink jelentős részét.)

 

[Vogon]

Érdekes hova szaladt ez a beszélgetés.
Az eredeti megállapítás az volt, hogy nem igaz az a gyakran olvasható vélemény a romikról, hogy tudnának hitelre fegyverkezni, mivel náluk az államadósság csak “50%”. Erre írtam, hogy ez nem igaz mert saját bevallásuk szerint 55% felett teljesen fenntarthatatlan folyamatok indulnak el.
A mi államadósságunk az egy teljesen másik beszélgetés amit le lehet folytatni a Magyar biztpol topikban. Azon gondolom nincs vita, hogy a gazdasági szerkezetből eredően minden országnak más az az adósság szint ahol beindul az adósság spirál, pl Japánnak nem gond 240%-os adósság szint, ellenben nekünk az lenne…
Szóval bele lehet menni egy ilyen beszélgetésbe, hogy mi az az adósság szint, ami fölé mi már semmi kép nem mehetünk mert úgy járunk mint a Görögök. Azt gondolom annak köszönhetően, hogy mi azért elég sokat költöttünk infrastruktúrára, versenyképesség növelésre ez nálunk nem 55%, hanem egy magasabb szám. Azt is láttuk hogy 80%-ról vissza tudtunk jönni 60 környékére. Szerintem nekünk olyan 80 a határ.
Az eredet megállapításom áll. Ahogy mi sem tehetjük meg azt, hogy nagy hirtelen berendelünk mindent mit sem törődve az adósság szinttel, mivel igen csak a határon táncolunk, ezt ők sem tehetik meg. Pontosabban megtehetik csak a következmény az lesz, hogy rálépnek a Görög útra. Ami tekintetbe véve az elvándorlást, katasztrófa lenne a románoknak, hisz már most is menekülnek az emberek az országból, mi lesz akkor ha megszorítások jönnek.
Szóval én nagyon kíváncsian várom hova fut ki náluk a fegyverkezési program mert baromi sok pénz elment náluk HIMARS-ra meg Patriot-ra na meg hadihajókra. Nyilatkozat szintjén meg akarnak ők még Viper meg Venom helikoptert, meg F-35-öt na meg Abrams-ot, további F-16-ot és még ki tudja mit. Szóval el kell dönteni, hogy mit akarnak… a nép meg már így is nyomorog.
Sztem a HIMARS-náluk hiba volt mert tüzérségben nem álltak rosszul. Azt el kellett volna engedni és helyette cserélni a láncos technikát mert az kb 60-as évek színvonalát képviseli.

Igen, de ha belegondolsz, ez logikus.
Az adósság fel nem vétele nem egy ma még ki nem aknázott aranybánya egyik ország számára sem. A hitel mindig súlyos következménnyel jár egy gazdaságra nézve. És amiről nagyon hosszan beszéltünk, hogy a külföld által előszeretettel javasolt kezelési módja -ahogy szeretik nevezni az ortodox gazdaságpolitika- az a sokkterápia.
Ennek a kezelésnek a megkezdése "nem fenntartható pálya" esetén lehet hamar vagy később. És rengeteg bölcsességet lehet mögé még pakolni. Ha gazdasági beruházásokra fordítják a pénzt, ráadásul ha olyan ipari beruházásokra, amik nem kiszorítják a meglévő elavultat, hanem hazacsábítják a fiatalokat egy új szektorba és így növekszik az országon belül dolgozók száma és egyben a megtermelt teljes GDP is... Nos egy ilyen beruházásra mindig célszerűbb felvenni államadósságot, mert bevételem származik belőle, mintha csak jóléti osztogatásra vagy F-35-ösre meg Abrams birodalomra... vagy pusztán azért, hogy a most megugrott hiteleket ne plusz adókból fizessék vissza, hanem újabb hitelekből.
A fő tételmondataim -azt hiszem- igazak. A román adószerkezet nincs felkészülve a 80%-os eladósodottságra, mert még sosem volt szüksége ennek a kezelésére. Amikor túl magas bérekről beszélünk velük kapcsolatban, akkor meg kell érteni, hogy ezt megengedhették maguknak, mert sosem gondolkodtak 80%-ban, hanem 30% adósságnál ma a magyar melósnak is több jutna nettóban.
Igazatok van abban, hogy nekik számos problémájuk van. Mi folyamatosan fejlesztési pénzeket tudtunk felszabadítani abból, hogy az adósságot visszafizettük és a kamat helyett elkezdtük másra költeni. Szerencsére nem jóléti intézkedésekre, hanem ipari beruházásokra, hadi beszerzésekre. És nagyobb a tőkevonzó képességünk a jövőre nézve. Nekik a jelek szerint már 30%-on sem volt valami impozáns, elkülönített keretük a fejlesztésre. Finoman fogalmazva nem lennék a pénzügy miniszterük helyébe, amikor megkérik egy terv kidolgozására, hogy ez az 50% lemenjen 30%-ra úgy, hogy az országban továbbra is adjanak át olyan mértékben új munkahelyeket, amilyen ütemben eddig vagy még többet és a jó nép fizetése is inkább növekedjen, vagy stagnáljon, mintsem csökkenjen és az eddig elmaradt karbantartások is felpörögjenek, mert azzal mennyit spórolnak majd...
Visszakanyarodva Deidonicus elemzéseire, az a legnagyobb problémájuk, hogy kívülről várják a megoldásokat. És mint említettem, a külföld nem szokott olyan tanácsokat adni, hogyan nálad valósuljanak meg a csúcstechnológiás beruházások és ne Németországba, hogyan hozd haza a fiaidat. De segíteni fognak, ha baj van, hogy az általunk most magasnak tartott román béreket hogyan csökkentsék az adósság visszafizetése érdekében. Erre két jól ismert és bevált recept a legkiszolgáltatottabbak megadóztatása (ha javasolhatok nekik valamit, akkor "zöld adót" vezessenek be, mert Európában mostanában ez és a "zöld kötvény" a divatos szó a népnyúzásra) és az inflációs fegyver (ami hátránya az előbbihez képest, hogy a reálgazdaságot nagyobb mértékben szétbombázza, de cserébe nem annyira nyomon követhető az árak elszabadulása mögötti kormány manipuláció, mint amikor "rohadjál el, hogy már erre is bevezetsz adót").
Azt a tétel mondatot vitatom, hogy ők nem kapnának hitelt Abramsre és a megszorítások nem is feltétlenül azonnal jelentkeznének. Csupán azt kell látnunk, hogy egy Abrams vagy egy F-35-ös épp annyira fenntarthatatlan hitelfelvétel, mint három század használt F-16-os vagy 200 Piranha. Egy normálisan összerakott fegyverkezési program és egy normálisan összerakott gazdaságpolitika nem megspórolható és hosszútávon nem kiváltható pusztán eladósodásból, ebben igazatok van. Akármit vesznek mondjuk 1B $-ért, az nem fogja visszatermelni az államkasszába magát. Kivéve, ha otthon gyártják és másik nagy kivétel, ha export generálódik belőle.
Ezt a két kivételt azért emeltem ki, mert ezekben a Z26 időszakában elmozdulás következett be. Miközben mi előtte jellemzően külföldről és ellenszolgáltatás nélkül vásároltunk, és ez alakul most át hazai összeszereléssé, részben hazai gyártássá (lőszergyár és rakétagyár esetén azt jelenti, hogy max a vegyszereket importáljuk, nem magát a skulót), addig Romániában egyre inkább nem a hazai hadipar nyeli le a megrendeléseket, hanem egyre nagyobb arányú külföldi alkatrész import. Nem egymáshoz viszonyítva, hanem korábbi önmagunkhoz képest. Eddig mi a hadsereget a civil szférából pénzeltük (Gripen, rádiók), ők otthoni gyártásra és alkatrészellátásra törekedtek (pl. TR-85). Jelenleg helycserés támadás történik, és ők ráterhelik majd a civilekre, mi meg igyekszünk mentesíteni valamelyest (a teljes mentesítéshez baromi sok export kellene, amilyen a világon nincs).
És itt egy politikai szempontra szeretnék rátérni. Románia megteheti azt, hogy elhanyagolja a hadseregét és nem tudja mondjuk az évszázad felénél legyőzni Magyarországot, ha az éppen elfoglalja Erdélyt? Véleményem szerint nem. És abban egyetértettünk eddig is, hogy valami beruházás lesz az országban a hadseregbe. Nekünk egy haditech fórumon ez a mondat kellett. És hosszan elemeztük, hogy megtehetnék, hogy ezt pusztán hitelből fizetik akár a 80%-ig. Az egy bonyolultabb kérdés, csupán "jó tanácsokat" tudtam adni ez ügyben nekik, hogy a 80% visszafizetését később hogyan finanszírozzák.
És zárásul egy összefoglaló képet adnék a világból. Vannak országok, mint már utaltam rá, akik a fegyverkezésben egy olyan modellt követnek, hogy külföldről vásárolnak felszerelést és a civil szféra termelje ki ennek az árát. Ilyenek például az öböl menti arab országok vagy Azerbajdzsán. A példámban említettek sikeresen vívtak háborúkat. Viszont ide sorolható tudtommal Líbia is,... aki meg nem. Egy másik fegyverkezési archetípus az, aki saját országa fegyvereit vásárolja, így kevésbé a civilekre, mintsem saját hadiparára terheli a hadsereg költségeit. Ilyen például az USA és Németország. Az előbbi sikeresen vívja háborúit, az utóbbi meg nem.
Hogy hol helyezkedik el Románia? Egy márka fémjelzett szart gyártó saját hadiparról kezd áttérni a külföldi fegyverekre. Ha továbbra is szart vásárol fel, az egy háborús helyzetben közel teljesen irreleváns lesz, hogy amerikai cég gyártotta vagy román. Román fórumozó társunk bízik abban, hogy költeni fognak még az F-16-osokra és kellő minőségi szintet fognak elérni. És költeni fognak még a csapatszállítókra, hogy kellő harcértéket mutassanak fel majd. Én szívből kívánom nekik, hogy költsenek még a hadihajókra, a használt F-16-osokra, a Piranhákra, a régi/új Abrams tankokra, a légvédelemre. (Tudom, ezzel távolabb kerülünk Erdély visszafoglalásától.)

 

[tong djagbu]

Apro korrekció: a roman nyelv egeszen a kozelmultig, 19. szazad közepéig cirill (!) betűkkel írt és egy deka olasz meg francia szó nem volt benne, viszont tele volt orosz-szlav no meg magyar eredetű szavakkal.
Az akkortájt fellobbano mindenféle nacionalista hullamok egyikeként kőkemény eroszakkal allitottak at a romant latin betukre es lecsereltek valami harmadat vagy többet a szavaknak, behozva egy valag szot olaszbol es franciabol.
(Amúgy pont ugyanígy és kb ugyanekkor szuletett a szlovák is, ami gyakorlatilag a cseh dialektusa, sosem volt önálló nyelv, orrverzesig eroltetve csinaltak belole egy "masik" nyelvet, amin a csehek meg ma is rohognek, amikor felhozom a temat.)

A masik dolog az arisztokrácia ill az irányító, tortenelmi stb elit teljes hiánya Romániában es az ebből fakadó egészen elképesztő mitológiateremtes - kötelező olvasmány Lucian Boia: History and Myth in Romanian Consciousness (CEU Press); úgy tudom, magyarul is megjelent...

Bocs, de a román önmagában egy balkáni olasz nyelv, számottevő albán és szláv szókinccsel. A francia eredetű szavak valóban csak a 19.században kerültek a nyelvükbe. A román ortodox egyház csak 1864-ben lett autokefál, addig szláv nyelven is miséztek.

A szlovákokhoz csak annyit hogy a három fő csoportjuk különböző nyelvjárást beszélt, ezek közül a nyugati a csehhez, a középső a lengyelhez, míg a keleti a ruszinhoz állt közel. A nyugatiból lett az irodalmi szlovák nyelv.

 

[PavolR]

A nyugatiból lett az irodalmi szlovák nyelv.

Ez az információ már majdnem kétszáz éve nem aktuális. Egészen a 18. század végeig a bibliai cseh (králická čeština) nyelv volt használva mind irodalmi (nagyban a reformáció hatása alatt is). Azután volt kodifikálva a nyugati nyelvjárás (szombathelyi katolikus kozpont hatására), amit úgy fél évszázad múlva kiszorítot a kozépszlovák nyelvjáráson alapuló irodalmi nyelv (a luteránusok viszavágtak !). Ezalat a csehek is hozzáfogtak egy "nyelvtisztításba" (úgy vélték, hogy túl sok a német elem a nyelvukben) és ezzel a mai cseh irodalmi nyelv távolodot mind a kozépkori cseh irodalmi nyelvtól és a szlovák nyelvtol egyaránt.

 

[ravenlord]

Ez az információ már majdnem kétszáz éve nem aktuális. Egészen a 18. század végeig a bibliai cseh (králická čeština) nyelv volt használva mind irodalmi (nagyban a reformáció hatása alatt is). Azután volt kodifikálva a nyugati nyelvjárás (szombathelyi katolikus kozpont hatására), amit úgy fél évszázad múlva kiszorítot a kozépszlovák nyelvjáráson alapuló irodalmi nyelv (a luteránusok viszavágtak !). Ezalat a csehek is hozzáfogtak egy "nyelvtisztításba" (úgy vélték, hogy túl sok a német elem a nyelvukben) és ezzel a mai cseh irodalmi nyelv távolodot mind a kozépkori cseh irodalmi nyelvtól és a szlovák nyelvtol egyaránt.

Mindezt az 1000 éves magyar elnyomás alatt, mint tudjuk...
(csak akkor azt nem értem, miért is nem tiltottuk be a szlovák nyelvet, ahogy ti tettétek a magyarral a 2 vh után?)

 

[kamm]

Bocs, de a román önmagában egy balkáni olasz nyelv, számottevő albán és szláv szókinccsel.

Ez egeszen új nekem. Semmilyen szakirodalom nem hivja olasz nyelvnek a romant, valami forras erre...?

A szlav az egyertelmu, az alban-dalmat befolyas is logikus, de olasznak mrg francianak nyoma nem volt az erőszakos átalakítása előtt...

A francia eredetű szavak valóban csak a 19.században kerültek a nyelvükbe. A román ortodox egyház csak 1864-ben lett autokefál, addig szláv nyelven is miséztek.

Az egyház teljesen keleti gondolkodású, szerintem ráadásul van benne orosz befolyás is (hülyék lennének az oroszok, ha nem próbálnák meg), bár ettől biztosan retteg a biztonsági elit annyira, hogy rajta vannak a papokon is, akik aztan emiatt pláne vonalas nacionalistak...

A szlovákokhoz csak annyit hogy a három fő csoportjuk különböző nyelvjárást beszélt, ezek közül a nyugati a csehhez, a középső a lengyelhez, míg a keleti a ruszinhoz állt közel. A nyugatiból lett az irodalmi szlovák nyelv.

Igen, erre gondoltam, de ott is egy agresszív nacionalista nyelvi reform eredménye lett, nem organikusan alakult ki. (Különösen a romanoknal, a reform nem a magyar avagy nemet modernizaciot jelenti, hanem kvazi nulláról, vaskezzel ujrairtak az egészet.)