[BIZTPOL] Románia

[Törölt tag 008]

Azt is láttuk hogy 80%-ról vissza tudtunk jönni 60 környékére.

Ez csalóka. Igen, lement, de nominálisan maradt. Valójában a GDP nőtt, az államadósság ugyanannyi volt csak átalakult nagyrészt forint alapúvá. Ezt húzta nagyon keresztbe a covid.

 

[Vogon]

A legnagyobb különbség a két államadósság között azok belső szerkezete. A magyar államadósság legnagyobb változása az elmúlt 10 évben a kitettség változása, ami most már 10% környékén van, a korábbi 60% helyett. A román külső államadósság jelenleg , a HVG adatai szerint, 50 % környékén van.
Tehát egy nemzetközi válság most már a magyar kötségvetést nehezebben rendíti meg, plusz figyelembe kell venni a gazdaság méretéhez képest a fajlagos tartalék mennyiségét.
Az aránylag magas kitettség miatt aggódik a román központi bank, illetve, hogy a felvett hitelek nem termelő, hanem szociális célokat szolgálnak, Így egy alacsonyabb hitel szint is tud katasztrófát okozni.

Csak apró betűvel jegyezném meg, hogy a múlt évi megugrásról még nem kaptam számomra kielégítő részletességű adatokat. Az a megállapítás tényszerűnek tűnik, hogy a magyar adósságszerkezet 2010 és 2019 között sokkal válságállóbbá vált, úgy is fogalmazhatunk, hogy a legproblémásabb 15%-ot sikerült ez idő alatt letudni és a 65%-on már egy magabiztos képet mutatunk.
Nekem vannak kétségeim, hogy a tavalyi megugrást vajon hazai forrásból, forint alapon tudtuk-e mondjuk felvenni vagy a nemzetközi piacról devizában. Ha a félelmeim valósak, akkor a válságállóságunk rovására történt a válság kezelése. (Másként megfogalmazva nem egy legyengült állapotban érte a vihar Hazánkat, nem ismétlődött meg az, ami 2008-ban, hogy épp egy államcsőd elkerülését próbáltuk megvalósítani, amikor a világ összeomlása beletaszított és IMF; de a válság leküzdéséhez fel kellett élnünk a tartalékaink jelentős részét.)

 

[Vogon]

Érdekes hova szaladt ez a beszélgetés.
Az eredeti megállapítás az volt, hogy nem igaz az a gyakran olvasható vélemény a romikról, hogy tudnának hitelre fegyverkezni, mivel náluk az államadósság csak “50%”. Erre írtam, hogy ez nem igaz mert saját bevallásuk szerint 55% felett teljesen fenntarthatatlan folyamatok indulnak el.
A mi államadósságunk az egy teljesen másik beszélgetés amit le lehet folytatni a Magyar biztpol topikban. Azon gondolom nincs vita, hogy a gazdasági szerkezetből eredően minden országnak más az az adósság szint ahol beindul az adósság spirál, pl Japánnak nem gond 240%-os adósság szint, ellenben nekünk az lenne…
Szóval bele lehet menni egy ilyen beszélgetésbe, hogy mi az az adósság szint, ami fölé mi már semmi kép nem mehetünk mert úgy járunk mint a Görögök. Azt gondolom annak köszönhetően, hogy mi azért elég sokat költöttünk infrastruktúrára, versenyképesség növelésre ez nálunk nem 55%, hanem egy magasabb szám. Azt is láttuk hogy 80%-ról vissza tudtunk jönni 60 környékére. Szerintem nekünk olyan 80 a határ.
Az eredet megállapításom áll. Ahogy mi sem tehetjük meg azt, hogy nagy hirtelen berendelünk mindent mit sem törődve az adósság szinttel, mivel igen csak a határon táncolunk, ezt ők sem tehetik meg. Pontosabban megtehetik csak a következmény az lesz, hogy rálépnek a Görög útra. Ami tekintetbe véve az elvándorlást, katasztrófa lenne a románoknak, hisz már most is menekülnek az emberek az országból, mi lesz akkor ha megszorítások jönnek.
Szóval én nagyon kíváncsian várom hova fut ki náluk a fegyverkezési program mert baromi sok pénz elment náluk HIMARS-ra meg Patriot-ra na meg hadihajókra. Nyilatkozat szintjén meg akarnak ők még Viper meg Venom helikoptert, meg F-35-öt na meg Abrams-ot, további F-16-ot és még ki tudja mit. Szóval el kell dönteni, hogy mit akarnak… a nép meg már így is nyomorog.
Sztem a HIMARS-náluk hiba volt mert tüzérségben nem álltak rosszul. Azt el kellett volna engedni és helyette cserélni a láncos technikát mert az kb 60-as évek színvonalát képviseli.

Igen, de ha belegondolsz, ez logikus.
Az adósság fel nem vétele nem egy ma még ki nem aknázott aranybánya egyik ország számára sem. A hitel mindig súlyos következménnyel jár egy gazdaságra nézve. És amiről nagyon hosszan beszéltünk, hogy a külföld által előszeretettel javasolt kezelési módja -ahogy szeretik nevezni az ortodox gazdaságpolitika- az a sokkterápia.
Ennek a kezelésnek a megkezdése "nem fenntartható pálya" esetén lehet hamar vagy később. És rengeteg bölcsességet lehet mögé még pakolni. Ha gazdasági beruházásokra fordítják a pénzt, ráadásul ha olyan ipari beruházásokra, amik nem kiszorítják a meglévő elavultat, hanem hazacsábítják a fiatalokat egy új szektorba és így növekszik az országon belül dolgozók száma és egyben a megtermelt teljes GDP is... Nos egy ilyen beruházásra mindig célszerűbb felvenni államadósságot, mert bevételem származik belőle, mintha csak jóléti osztogatásra vagy F-35-ösre meg Abrams birodalomra... vagy pusztán azért, hogy a most megugrott hiteleket ne plusz adókból fizessék vissza, hanem újabb hitelekből.
A fő tételmondataim -azt hiszem- igazak. A román adószerkezet nincs felkészülve a 80%-os eladósodottságra, mert még sosem volt szüksége ennek a kezelésére. Amikor túl magas bérekről beszélünk velük kapcsolatban, akkor meg kell érteni, hogy ezt megengedhették maguknak, mert sosem gondolkodtak 80%-ban, hanem 30% adósságnál ma a magyar melósnak is több jutna nettóban.
Igazatok van abban, hogy nekik számos problémájuk van. Mi folyamatosan fejlesztési pénzeket tudtunk felszabadítani abból, hogy az adósságot visszafizettük és a kamat helyett elkezdtük másra költeni. Szerencsére nem jóléti intézkedésekre, hanem ipari beruházásokra, hadi beszerzésekre. És nagyobb a tőkevonzó képességünk a jövőre nézve. Nekik a jelek szerint már 30%-on sem volt valami impozáns, elkülönített keretük a fejlesztésre. Finoman fogalmazva nem lennék a pénzügy miniszterük helyébe, amikor megkérik egy terv kidolgozására, hogy ez az 50% lemenjen 30%-ra úgy, hogy az országban továbbra is adjanak át olyan mértékben új munkahelyeket, amilyen ütemben eddig vagy még többet és a jó nép fizetése is inkább növekedjen, vagy stagnáljon, mintsem csökkenjen és az eddig elmaradt karbantartások is felpörögjenek, mert azzal mennyit spórolnak majd...
Visszakanyarodva Deidonicus elemzéseire, az a legnagyobb problémájuk, hogy kívülről várják a megoldásokat. És mint említettem, a külföld nem szokott olyan tanácsokat adni, hogyan nálad valósuljanak meg a csúcstechnológiás beruházások és ne Németországba, hogyan hozd haza a fiaidat. De segíteni fognak, ha baj van, hogy az általunk most magasnak tartott román béreket hogyan csökkentsék az adósság visszafizetése érdekében. Erre két jól ismert és bevált recept a legkiszolgáltatottabbak megadóztatása (ha javasolhatok nekik valamit, akkor "zöld adót" vezessenek be, mert Európában mostanában ez és a "zöld kötvény" a divatos szó a népnyúzásra) és az inflációs fegyver (ami hátránya az előbbihez képest, hogy a reálgazdaságot nagyobb mértékben szétbombázza, de cserébe nem annyira nyomon követhető az árak elszabadulása mögötti kormány manipuláció, mint amikor "rohadjál el, hogy már erre is bevezetsz adót").
Azt a tétel mondatot vitatom, hogy ők nem kapnának hitelt Abramsre és a megszorítások nem is feltétlenül azonnal jelentkeznének. Csupán azt kell látnunk, hogy egy Abrams vagy egy F-35-ös épp annyira fenntarthatatlan hitelfelvétel, mint három század használt F-16-os vagy 200 Piranha. Egy normálisan összerakott fegyverkezési program és egy normálisan összerakott gazdaságpolitika nem megspórolható és hosszútávon nem kiváltható pusztán eladósodásból, ebben igazatok van. Akármit vesznek mondjuk 1B $-ért, az nem fogja visszatermelni az államkasszába magát. Kivéve, ha otthon gyártják és másik nagy kivétel, ha export generálódik belőle.
Ezt a két kivételt azért emeltem ki, mert ezekben a Z26 időszakában elmozdulás következett be. Miközben mi előtte jellemzően külföldről és ellenszolgáltatás nélkül vásároltunk, és ez alakul most át hazai összeszereléssé, részben hazai gyártássá (lőszergyár és rakétagyár esetén azt jelenti, hogy max a vegyszereket importáljuk, nem magát a skulót), addig Romániában egyre inkább nem a hazai hadipar nyeli le a megrendeléseket, hanem egyre nagyobb arányú külföldi alkatrész import. Nem egymáshoz viszonyítva, hanem korábbi önmagunkhoz képest. Eddig mi a hadsereget a civil szférából pénzeltük (Gripen, rádiók), ők otthoni gyártásra és alkatrészellátásra törekedtek (pl. TR-85). Jelenleg helycserés támadás történik, és ők ráterhelik majd a civilekre, mi meg igyekszünk mentesíteni valamelyest (a teljes mentesítéshez baromi sok export kellene, amilyen a világon nincs).
És itt egy politikai szempontra szeretnék rátérni. Románia megteheti azt, hogy elhanyagolja a hadseregét és nem tudja mondjuk az évszázad felénél legyőzni Magyarországot, ha az éppen elfoglalja Erdélyt? Véleményem szerint nem. És abban egyetértettünk eddig is, hogy valami beruházás lesz az országban a hadseregbe. Nekünk egy haditech fórumon ez a mondat kellett. És hosszan elemeztük, hogy megtehetnék, hogy ezt pusztán hitelből fizetik akár a 80%-ig. Az egy bonyolultabb kérdés, csupán "jó tanácsokat" tudtam adni ez ügyben nekik, hogy a 80% visszafizetését később hogyan finanszírozzák.
És zárásul egy összefoglaló képet adnék a világból. Vannak országok, mint már utaltam rá, akik a fegyverkezésben egy olyan modellt követnek, hogy külföldről vásárolnak felszerelést és a civil szféra termelje ki ennek az árát. Ilyenek például az öböl menti arab országok vagy Azerbajdzsán. A példámban említettek sikeresen vívtak háborúkat. Viszont ide sorolható tudtommal Líbia is,... aki meg nem. Egy másik fegyverkezési archetípus az, aki saját országa fegyvereit vásárolja, így kevésbé a civilekre, mintsem saját hadiparára terheli a hadsereg költségeit. Ilyen például az USA és Németország. Az előbbi sikeresen vívja háborúit, az utóbbi meg nem.
Hogy hol helyezkedik el Románia? Egy márka fémjelzett szart gyártó saját hadiparról kezd áttérni a külföldi fegyverekre. Ha továbbra is szart vásárol fel, az egy háborús helyzetben közel teljesen irreleváns lesz, hogy amerikai cég gyártotta vagy román. Román fórumozó társunk bízik abban, hogy költeni fognak még az F-16-osokra és kellő minőségi szintet fognak elérni. És költeni fognak még a csapatszállítókra, hogy kellő harcértéket mutassanak fel majd. Én szívből kívánom nekik, hogy költsenek még a hadihajókra, a használt F-16-osokra, a Piranhákra, a régi/új Abrams tankokra, a légvédelemre. (Tudom, ezzel távolabb kerülünk Erdély visszafoglalásától.)

 

[tong djagbu]

Apro korrekció: a roman nyelv egeszen a kozelmultig, 19. szazad közepéig cirill (!) betűkkel írt és egy deka olasz meg francia szó nem volt benne, viszont tele volt orosz-szlav no meg magyar eredetű szavakkal.
Az akkortájt fellobbano mindenféle nacionalista hullamok egyikeként kőkemény eroszakkal allitottak at a romant latin betukre es lecsereltek valami harmadat vagy többet a szavaknak, behozva egy valag szot olaszbol es franciabol.
(Amúgy pont ugyanígy és kb ugyanekkor szuletett a szlovák is, ami gyakorlatilag a cseh dialektusa, sosem volt önálló nyelv, orrverzesig eroltetve csinaltak belole egy "masik" nyelvet, amin a csehek meg ma is rohognek, amikor felhozom a temat.)

A masik dolog az arisztokrácia ill az irányító, tortenelmi stb elit teljes hiánya Romániában es az ebből fakadó egészen elképesztő mitológiateremtes - kötelező olvasmány Lucian Boia: History and Myth in Romanian Consciousness (CEU Press); úgy tudom, magyarul is megjelent...

Bocs, de a román önmagában egy balkáni olasz nyelv, számottevő albán és szláv szókinccsel. A francia eredetű szavak valóban csak a 19.században kerültek a nyelvükbe. A román ortodox egyház csak 1864-ben lett autokefál, addig szláv nyelven is miséztek.

A szlovákokhoz csak annyit hogy a három fő csoportjuk különböző nyelvjárást beszélt, ezek közül a nyugati a csehhez, a középső a lengyelhez, míg a keleti a ruszinhoz állt közel. A nyugatiból lett az irodalmi szlovák nyelv.

 

[PavolR]

A nyugatiból lett az irodalmi szlovák nyelv.

Ez az információ már majdnem kétszáz éve nem aktuális. Egészen a 18. század végeig a bibliai cseh (králická čeština) nyelv volt használva mind irodalmi (nagyban a reformáció hatása alatt is). Azután volt kodifikálva a nyugati nyelvjárás (szombathelyi katolikus kozpont hatására), amit úgy fél évszázad múlva kiszorítot a kozépszlovák nyelvjáráson alapuló irodalmi nyelv (a luteránusok viszavágtak !). Ezalat a csehek is hozzáfogtak egy "nyelvtisztításba" (úgy vélték, hogy túl sok a német elem a nyelvukben) és ezzel a mai cseh irodalmi nyelv távolodot mind a kozépkori cseh irodalmi nyelvtól és a szlovák nyelvtol egyaránt.

 

[ravenlord]

Ez az információ már majdnem kétszáz éve nem aktuális. Egészen a 18. század végeig a bibliai cseh (králická čeština) nyelv volt használva mind irodalmi (nagyban a reformáció hatása alatt is). Azután volt kodifikálva a nyugati nyelvjárás (szombathelyi katolikus kozpont hatására), amit úgy fél évszázad múlva kiszorítot a kozépszlovák nyelvjáráson alapuló irodalmi nyelv (a luteránusok viszavágtak !). Ezalat a csehek is hozzáfogtak egy "nyelvtisztításba" (úgy vélték, hogy túl sok a német elem a nyelvukben) és ezzel a mai cseh irodalmi nyelv távolodot mind a kozépkori cseh irodalmi nyelvtól és a szlovák nyelvtol egyaránt.

Mindezt az 1000 éves magyar elnyomás alatt, mint tudjuk...
(csak akkor azt nem értem, miért is nem tiltottuk be a szlovák nyelvet, ahogy ti tettétek a magyarral a 2 vh után?)

 

[kamm]

Bocs, de a román önmagában egy balkáni olasz nyelv, számottevő albán és szláv szókinccsel.

Ez egeszen új nekem. Semmilyen szakirodalom nem hivja olasz nyelvnek a romant, valami forras erre...?

A szlav az egyertelmu, az alban-dalmat befolyas is logikus, de olasznak mrg francianak nyoma nem volt az erőszakos átalakítása előtt...

A francia eredetű szavak valóban csak a 19.században kerültek a nyelvükbe. A román ortodox egyház csak 1864-ben lett autokefál, addig szláv nyelven is miséztek.

Az egyház teljesen keleti gondolkodású, szerintem ráadásul van benne orosz befolyás is (hülyék lennének az oroszok, ha nem próbálnák meg), bár ettől biztosan retteg a biztonsági elit annyira, hogy rajta vannak a papokon is, akik aztan emiatt pláne vonalas nacionalistak...

A szlovákokhoz csak annyit hogy a három fő csoportjuk különböző nyelvjárást beszélt, ezek közül a nyugati a csehhez, a középső a lengyelhez, míg a keleti a ruszinhoz állt közel. A nyugatiból lett az irodalmi szlovák nyelv.

Igen, erre gondoltam, de ott is egy agresszív nacionalista nyelvi reform eredménye lett, nem organikusan alakult ki. (Különösen a romanoknal, a reform nem a magyar avagy nemet modernizaciot jelenti, hanem kvazi nulláról, vaskezzel ujrairtak az egészet.)

 

[Kim Philby]

Sztem latinra gondolt.

 

[kamm]

. Én szívből kívánom nekik, hogy költsenek még a hadihajókra, a használt F-16-osokra, a Piranhákra, a régi/új Abrams tankokra, a légvédelemre. (Tudom, ezzel távolabb kerülünk Erdély visszafoglalásától.)

En is azt kívánom és pont azért, mert úgy közelebb kerulunk, ha lepattant amerikai fightereket vesznek modernek helyett, valamint kerekes APCket modern lancos IFVk helyett, meg a 2A7HU-nal gyengebb kepessegu hasznalt Abramsokat, mimdezeket jo dragan es 2-3x annyiért uzemeltetve...

 

[kamm]

Sztem latinra gondolt.

De azt meg előtte listaztam, gyakorlatilag ami "keleti ujlatin" címszó alá lett besorolva az egyetlen delolasz tajszolas, valamint a "balkan romance" csoport, ami meg a román és kész.

 

[Kim Philby]

De azt meg előtte listaztam, gyakorlatilag ami "keleti ujlatin" címszó alá lett besorolva az egyetlen delolasz tajszolas, valamint a "balkan romance" csoport, ami meg a román és kész.

Alapvetően nem beszélhetünk egységes román nyelvről, egészen az 1800as évekig. Végülis egy balkáni génkoktél, ortodox pópamázzal, magas ösztönösséggel, az értelem alacsony fokával megáldva.

 

[Király Fika]

Ja, pont azota, miota beeroltettek oket mestersegesen 150 eve. Elotte kozuk nem volt hozza, az egesz allitolagos "Eastern Romance nyelvcsoport" meg hivatalosan is mindossze a kovetkezokbol all: a castelmezzano (a napolyitol eltero kiejtesu Provenza tartomany) meg a Balkan Romance - utobbi meg egyedul a roman es annak ilyen-olyan (kitalalt) dialektusai.

Azaz a hires "keleti ujlatin nyelvek" valojaban egy mestersegesen krealt csoport, amiben egy delolasz tartomany helyi kiejtese szerepel es a mindenhonnan osszelopkodott roman nyelvujitas eredmenye. Egy vicc ez az egesz kategoria.

Egy keleti ortodox szlavok altal uralt vandorlo balkani pasztornep a roman, nem veletlenul kerregtek szlavul es irtak cirill rendszerben meg 1840-50 korul is.
Valoszinuleg mindenfele nyelvi hatast osszeszedtek, az tuti, de semmi kozuk nem volt meg az olaszhoz sem kozvetlenul, a franciahoz meg plane nem. Az olasz is max ugy hathatott korabban rajuk, hogy a vandorlasuk alatt a dalmattol (ami hasonloan elter a delolasztol, mint a provenzai castelmezzano) atvehettek kiejtesbeli szokasokat meg esetleg par szot is.
Az egesz "francia rokonsag" egy politikai BS volt akkortajt, amikor a nemzeti fuggetlensegi hullamban a vesztes krimi haboru utan az oroszok visszaadtak Besszarabiat es akkor kezdtek "megcsinalni" egy leendo "Romania" meg "roman" identitasat, ennek reszekent jott a gyokeres es aggressziv nyelvreform es szokasos szamito-tulelo gondolkodasuk hozta a "francia kapcsolat" legendajat.

Ezek szerint te alaposan ismered a romulán nyelvet is. Ettől függetlenül ők az újlatin nyelvcsaládba tartoznak, még akkor is, a ezzel te nem értesz egyet. Itt nem az írásmódról társalogtunk.

 

[kamm]

Ezek szerint te alaposan ismered a romulán nyelvet is.

Nem kulonosebben.

Ettől függetlenül ők az újlatin nyelvcsaládba tartoznak, még akkor is, a ezzel te nem értesz egyet. Itt nem az írásmódról társalogtunk.

Nem, itt konkretan a nyelvrokonsagrol beszelgetunk, amugy van nem egy erdelyi meg roman ismerosom is, de meg ez is lenyegtelen igazabol, hiszen kifejezetten egyszeru az egesz es online is elerheto a temaban rengeteg irodalom... ha valahol tudsz olyan forrast, ami az eroszakreform elottrol tartalmaz cirill-szlav roman nyelvi elemzest es az mutat barmifele francia meg hasonlo rokonsagot, arra kivancsi lennek.
Gyanitom, nem lesz, mert gyakorlatilag szlav (slavonic) meg magyar szavaik voltak mindig is; a legelso irott emlekuk is (15. szazad?) cirill es szlavul irodott.
Ez a nagy "megtalaltuk a latin onmagunkat" gyakorlatilag a 18-19. szazaddal kezdodik es eleg egyertelmuen hozzaigazitottak az addig egyertelmuen szlav-balakani-magyar kevereknyelvuket.

Amugy ha valamire kurva ideges minden roman, ha az albanokkal hozod oket ossze... attol horogve tiltakozni kezd es mindenfele kecskeabuzalo perverz jelzokkel illeti az albanokat.

 

[Kim Philby]

Nem kulonosebben.


Nem, itt konkretan a nyelvrokonsagrol beszelgetunk, amugy van nem egy erdelyi meg roman ismerosom is, de meg ez is lenyegtelen igazabol, hiszen kifejezetten egyszeru az egesz es online is elerheto a temaban rengeteg irodalom... ha valahol tudsz olyan forrast, ami az eroszakreform elottrol tartalmaz cirill-szlav roman nyelvi elemzest es az mutat barmifele francia meg hasonlo rokonsagot, arra kivancsi lennek.
Gyanitom, nem lesz, mert gyakorlatilag szlav (slavonic) meg magyar szavaik voltak mindig is; a legelso irott emlekuk is (15. szazad?) cirill es szlavul irodott.
Ez a nagy "megtalaltuk a latin onmagunkat" gyakorlatilag a 18-19. szazaddal kezdodik es eleg egyertelmuen hozzaigazitottak az addig egyertelmuen szlav-balakani-magyar kevereknyelvuket.

Amugy ha valamire kurva ideges minden roman, ha az albanokkal hozod oket ossze... attol horogve tiltakozni kezd es mindenfele kecskeabuzalo perverz jelzokkel illeti az albanokat.

A nyelv reform előtti nyelvük török+szláv+magyar volt. A cirill betűs írás az ortodoxiával járt, görög hatás. Jelentős görögkeleti, szombatos népességük volt, de ez elenyészett mára a Csau+ortox csapások, tiltások alatt. Sokáig a saját pópáikat sem értették, hiszen azok görögül miséztek.

 

[Deidonicus]

A magyar államadósság érintőlegesen került ide, jó sok kommentet kapott. A 80 nem mutat jól, de ehhez ismerni kell miért szállt el, a magas arány a GDP csökkenésnek tudható be, betudható annak, hogy a kormány még az olcsóbb hitelek idején (2020) felvette azokat a hiteleket amikre idén szüksége van, betudható annak hogy nem fogta vissza a beruházás ösztönző kiadásokat mintha nem lenne válság, betudható a covidnak és az ezzel kapcsolatos minden kiadásnak, ide értve az idézett de egyébként európai szinten szerény bér és covid veszteség csökkentő kiadásokat is (meg még sok minden de ezek a nagyjábóli fő mutatók), tehát nem lehet csak a bérre fogni. Az is látható, hogy működtek a gazdaságot hosszabb távon működtető mechanizmusok azt nem engedte el a kormány semmi áron.
Románia nem volt ennyire koncepciózus, nekik a szokásos kapkodás és nem túl sikeres védekezés (jelenleg a beoltottsági arány 29%..., csak Bulgária van hátrébb Európában) jött össze. A gazdaság újraindulása egész Európában rekord növekedéseket fog okozni még kb 2-3 évig, így lesz ezzel hazánk és a keleti szomszéd is, de míg nálunk 80-ról 79% körüli az adósság mértékének célja idén év végén, Románia a nagy növekedés ellenére is 47-ről 52-t céloz meg év végére, ez van a költségvetésükben, tehát nálunk terv szerint csökken, náluk nő, erre meri sokmindenki azt állítani, hogy ha a balkáni csodaországnak így sem megy a csökkenés, rekord gazd növekedés mellett akkor ott (saját bevallásuk szeint is) struktúrális gondok vannak. Hogy mire költik az másodlagos, a hitelek zömét nem címkézik fel, hogy ez megy F16-ra, az meg Abramsra, a költségvetés kapja a hitelt meg a bevételeket amit eloszt.
Amiért ez biztpol lett az a kockázat, hogy ha Románia járja azt az utat amire sikerült rálépnie, a nagy gazdasági motorok vagy fékek, az alapelvek, az országban uralkodó gyakorlat, a politikai kényszerek, a demográfia, a gyenge és életképtele vállalati szektor, az elmulasztott fejlesztéseket nyögő hetvenes éveket idéző iskola, óvoda, egészségügy, vasút előre vetíti, hogy alig lesz olyan lába a román gazdaságnak ami hozná a sikereket és tudna rá támaszkodni, robog a lecsúszás és csőd felé. Kellenek a gazdaságot fűtő tényezők, de ezek kifulladóban, kellenek a vendégmunkások hazautalásai, a jól lehívható EU támogatások (ezt a 2013-21 időszakban egyelőre sikerült 50% közelébe felküzdeniük ... ), a gázmezők, az olcsó áram ( az atomerőművüket most tárgyalják újra miután kirúgták a kínaiakat ) meg még sok minden de nincs és vagy egyre kevesebb, vagy egyre kevesebb az aránya. Ellenben vannak órási bér, nyugdíj jellegű kiadásaik, órási pénznyelő állami vállalatai ( Tarom, CFR, bányászat ), drága közszférája, óriási katonai kiadásai, stb. Akit érdekel olvasson utána a koreai gazdasági növekedés motorjainak, a Chaebolok kialakulásainak amitől berzenkedve óvjuk hazánkat és berzenkedik a kiszorított nyugat is, pedig bejött másoknak, ott lett belőlük Kia, Samsung, LG, Hyundai és ilyen apró cégek ..., No az ilyesmi koncepció hiányzik a balkánról, mi meg csak akarjuk a csodát, de várni kell még a nagy nevekre, jövőnek viszont nem rossz ( a Renault egyik legnagyobb tulajdonosa a francia állam )
A kockázat és ettől biztpol abban rejlik, hogy Románia olyan menekülőutakat választ és olyan sikereket óhajt aminek politikai következményei is vannak. Ha Moldova a cél akkor azt gazdaságialg előbb magához kell vonnia , ezt egyébként teszi is, de gyenge, a nemzeti húrokat kell pengetnie, annak meg az Ukrán-orosz kissebbség, a gazdasági elit egy része ellenáll, ráadásul ott van a nagy kérdőjel Dnyeszter menti köztársaság. Ha Románia belekavarodik ott valamibe az érinti a magyar közösséget is, senki nem szeretné az orosz fegyverek csöve előtt a magyarokat a román érdekekért hullani látni. Ez politikai erőket mozgat itt is meg ott is majd, ki tudja milyen zászlók kerülnek elő.
Kockázat és ettől biztpol az államcsőd, márpedig egy állig felfegyverezett, de nyomorgó tömegeket kordában tartani akaró politikai berendezkedésnek van már hagyománya abban az országban, a megoldásának is. Viszont az átmenet akkor követett bizonyos példákat, aminek motorja jórészt politikai volt, egy gazdasági összeomlásnak viszont jószerivel csak Dél Amerikában vannak mintái az pedig saját maguknak sem akarják. Románia a sikeres városok országa lesz hamarosan a nagyvárosokba tömörül a tömeg , elhagyja a vidéket ezzel gyengítve a mezőgazdasági potenciált. Viszont ezek a városok nem Detroitok, vagy Sanghai-ok lesznek hanem inkább egy minta nélkül létező, megélhetést csak ezekben a városokban nyújtó ország alakul ki, ahol ez a városi lakosság sem él jól csak képes megélni, ide tódulva a vidék még megmaradt , nem kivándorolt tömegei már most annyira megterhelnek egy várost hogy elképesztő devianciák alakulnak ki, Kolozsvár lakásárai vetekednek a Bécs külvárosának számító Pozsonyéval, de hol van Romániában ekkora vásárlóerő ? hát sehol, ergo aki ott akar élni automatikusan a lakhatásáért nyomorog, már csak a bádogvárosok hiányoznak mint a latin amerikai országokban oly megszokott ... ismerős ? A városok fejlődése ha nem organikus, hanem hirtelen megélhetési betelepülők jelennek ott meg akkor automatikusan kialakulnak a szegénynegyedek hacsak az állam a bérlakás építésekkel be nem avatkozik. Rossz út, nem véletlenül szajkózzák a fejlett országokban hogy a vidék megtartó erejét növelni kell , ja nálunk is ... Románia hagy mindent, liberális, nem avatkozik be, viszont mellőzi azt a gazdagságot ami képes lenne építeni is a vándorló tömegeinek itt vagy ott új autópályákat, vasutat, közműveket, egészségügyet. Rutinja van a betelepítésekben amik elborítják egy város életét, megváltoztatják, eltorzítják az arculatát, de a szocialista rendszer ezen etnikai homogenizációnak beáldozta a gazdaságát, volt pénz az államnál, annál kevesebb a népnél. nem is hiányoztak az autóutak ha autóra sem telik, ( https://maszol.ro/gazdasag/104294-s...arosban-allnak-a-legtobbet-dugoban-az-autosok ), Románia városai 1-2 évtized múlva inkább fognak hasonlítani Jakartára, Kairóra mint a Ruhr vidék iparvárosaira, egyszerűen erre mutatnak a jelek. Az országnak nem sikeres régiói, hanem sikeres városai lesznek, ez nem ugyanaz a lépték, ez nem tart el egy országot és az ilyen berendezkedésekre nagyon jellemző, hogy a gazdaság diverzifikáltsága csökken ( ebben Mo egyébként nagyon jól áll), az ország egyre kevesebb féle terméket vagy szolgáltatást állít elő, inkább egy egy ágazat csúcsosodik ki ( Detroit autóipar, Hollywood filmipar, London szolgáltatások ), viszont Romániának nincs annyi nagyvárosa hogy a gazdaság minden szegmensét határon belül működtesse így jelentős behozatalra szorul ahogy már ma is teszi, ez viszont atipikus a keleti blokkban, itt a sikeresebb országokban a külkereskedelem mind pozitív. A válságot is jobban állják a diverzifikált gazdaságok, mert valami csak működik a sok közül és a sok kis motor hamarabb vissza is indul. Nézze meg valaki a Szlovák gazdaságot ami szinte kizárólag az autóiparra tette fel az életét, nagyszerűen fest az egy főre eső autógyártási kapacitás, de a válság meg a porba lökte ezt az iparágat, milyen jól jött volna akkor egy kis gyógyszeripar ( ja az is van nekünk ).
Az elemzések egyik formája ha a működtető motorokat felnagyítjuk és megnézzük az eredményt, Románia esetében ez nem olyan nehéz van ilyen motoruk ami már most is szélsőségesen rosszul működik, hozzágondolva a többit jön ki az amit én gondolok (ez egy fórum teli véleményekkel), Románia már most megállíthatatlan spirálban van a gazdasága csúszik lefelé, nincs olyan iparága ami jól működne, olyan magas hozzáadott értékű szektora ami azért képes lenne jól teljesíteni, ( a sokszor idézett csődközeli Görögország idegenforgalma ilyen ) a javakat felélik nem pedig megtermelik vagy gyarapítják ez a minta amit képesek folytatni, költhetnek Abramsra, Himarsra azt valszeg utoljára teszik, az ország kiürül, dél amerikai útra kerül, az erőszakos előre menekülései okozhatnak nekünk gondot (Moldova, Odesszai körzet, Dnyeszter vidék, Csernyivci terület) valamint a saját problémáik elfedése mondjuk a kissebségi nacionalista kártya, és adhatnak esélyt egy beavatkozásra ha nemzettársaink megsegítése okán lesz ott keresnivalónk, egy anarchiát senki nem nézeget el hosszú ideig Európában ezt sem fogja, Jugoszláviába is bevonulhatott volna akárki, elnézte volna a világ, de meg kellett várni a nagyhatalmakat mert erő másban nem volt. Románia körül lesz ? ...

 

[Vogon]

Sokáig a saját pópáikat sem értették, hiszen azok görögül miséztek.

Oké, de sokáig mi sem értettük a nyugati keresztény papjainkat. (közös egyház, majd szétvált katolikusra és protestánsra) A Reformációig latinul miséztettek. Csak utána fordították le a Bibliát magyar nyelvre.

Apropó! Kis érdekesség, hogy állítólag a görögök mai napig nem értik a saját miséjüket. A mise nyelve ott ógörög, a nép meg újgörögül beszél. A ß kiejtése például az általunk iskolából ismert Bétából Vetára változott és a "b" szinte minden szóban v-re változott. De egyébként édesek. Ettől függetlenül vetik a keresztet rendesen. Vasárnap elmennek a templomba, hátat fordítanak az oltárnak, jókat beszélgetnek.
Nem rosszból írom, tényleg nagyon aranyosak, csak ne magyar aggyal állj a szokásaikhoz! A pópák több százezer forintos fényképezőgépeket reptetnek az Akropoliszon, ha hajlandó vagy nem megérteni, hogy nincs fényképezés. És egyetlen rendőr nem fog foglalkozni azzal, hogy átnézze, az eljárás minden pontja jogszerű volt-e.

Deidonicus, igen. Magyarországra három környező ország fog várhatóan az elkövetkezendő 2-3 évtizedben biztonságpolitikai kockázatot jelenteni.

1, Szerbia, amennyiben elfajulnak az etnikai feszültségek a Balkánon. (Itt ne beszéljük ki a számtalan forgatókönyvet, ami szerint elkezdődhet és eszkalálódhat az instabil államokban és államok között ma is kézzel tapintható feszültség.)
2, Ukrajna, ami önmagában egy csődtömeg. (Itt is államcsődtől kezdve katonai konfliktusig mindenről beszélhetünk.)
3, Románia is óriási veszélyt hordoz egy összeomlás esetén. (Ahogy levezettük, hadi kiadástól függetlenül ez előállhat. Ha ezt kívülre, katonai támadással kívánná levezetni, akkor a piac azonnal leárazná -főleg Oroszországgal szemben nem sokáig kell böngészni a számokat, hogy ki húzná a rövidebbet- és ez tovább súlyosbítaná a gazdasági válságot.)

Nyilván a mi célunk, hogy egy nyugat felé történő feszültséglevezetésüknek az egyenes következménye legyen, hogy egy harcra kész sereggel találják szembe magukat és mi kevéssé érezzük meg a háborús visszaesést, de ők területi veszteséggel kényszerüljenek egy általuk indított támadó hadjáratot lezárni. (Ez lehet csupán Partium visszaszerzése, ha nincs elég tartalékos az összes elvett terület megszállásához és pacifikálásához, de lehet adott helyzetben egy Kolozsvár-Kézdivásárhely előrenyomulás is.)
Azzal is egyetértünk a fórumon, hogy egy román szakasz levédéséhez a jelenlegi haderő borzasztó kevés létszám.

 

[kamm]

Oké, de sokáig mi sem értettük a nyugati keresztény papjainkat. (közös egyház, majd szétvált katolikusra és protestánsra) A Reformációig latinul miséztettek. Csak utána fordították le a Bibliát magyar nyelvre.

Err, ossze ne hasonlitsuk mar az oktatasunkat... a latin kotelezo volt, sot, hivatalos nyelv volt, egeszen 1948-ig. (Mondjuk velem egyutt meg sokezren tanultak valasztott nyelvkent is gimikben utana is.)

Apropó! Kis érdekesség, hogy állítólag a görögök mai napig nem értik a saját miséjüket. A mise nyelve ott ógörög, a nép meg újgörögül beszél. A ß kiejtése például az általunk iskolából ismert Bétából Vetára változott és a "b" szinte minden szóban v-re változott. De egyébként édesek. Ettől függetlenül vetik a keresztet rendesen. Vasárnap elmennek a templomba, hátat fordítanak az oltárnak, jókat beszélgetnek.

Spanyolban meg nagyobb difik is vannak kulonbozo orszagok kozott, de amugy nem egy britton nem erti a rettenet brooklyni-olasz vagy jersey-olasz angolt sem teljesen...

Nem rosszból írom, tényleg nagyon aranyosak, csak ne magyar aggyal állj a szokásaikhoz! A pópák több százezer forintos fényképezőgépeket reptetnek az Akropoliszon, ha hajlandó vagy nem megérteni, hogy nincs fényképezés. És egyetlen rendőr nem fog foglalkozni azzal, hogy átnézze, az eljárás minden pontja jogszerű volt-e.

Deidonicus, igen. Magyarországra három környező ország fog várhatóan az elkövetkezendő 2-3 évtizedben biztonságpolitikai kockázatot jelenteni.

1, Szerbia, amennyiben elfajulnak az etnikai feszültségek a Balkánon. (Itt ne beszéljük ki a számtalan forgatókönyvet, ami szerint elkezdődhet és eszkalálódhat az instabil államokban és államok között ma is kézzel tapintható feszültség.)

Korrekt, bar ketlem, hogy konkretan rank fennek a fogukat, inkabb arrol van szo, hogy van egy komoly bunozoi reteg meg gatlastalan gondolkodasmod, ami egy cirkusz eseten tutira szarik a hatarokra...

2, Ukrajna, ami önmagában egy csődtömeg. (Itt is államcsődtől kezdve katonai konfliktusig mindenről beszélhetünk.)

Hat ezt mar szazszor kitargyaltuk. Roviden, ha nem tokesitik fel es teszik rendben kulfoldrol, akkor eletkeptelen, adok neki max 10-20 evet es osszeomlik.

3, Románia is óriási veszélyt hordoz egy összeomlás esetén. (Ahogy levezettük, hadi kiadástól függetlenül ez előállhat. Ha ezt kívülre, katonai támadással kívánná levezetni, akkor a piac azonnal leárazná -főleg Oroszországgal szemben nem sokáig kell böngészni a számokat, hogy ki húzná a rövidebbet- és ez tovább súlyosbítaná a gazdasági válságot.)

Nyilván a mi célunk, hogy egy nyugat felé történő feszültséglevezetésüknek az egyenes következménye legyen, hogy egy harcra kész sereggel találják szembe magukat és mi kevéssé érezzük meg a háborús visszaesést, de ők területi veszteséggel kényszerüljenek egy általuk indított támadó hadjáratot lezárni. (Ez lehet csupán Partium visszaszerzése, ha nincs elég tartalékos az összes elvett terület megszállásához és pacifikálásához, de lehet adott helyzetben egy Kolozsvár-Kézdivásárhely előrenyomulás is.)

Szerintem 100x jobban fosnanak egy ilyen keteselyes akcio vegkimeneteletol, mintsem ok kezdemenyezzek... anno az Arpad vonalnal sem mertek semmit csinalni addig, amig at nem alltak es a szovjeteket nem engedtek ala, megkerulni. A roman egy opportunista, sumakolos nep volt, ketlem, hogy sokat valtoztak azota.

Azzal is egyetértünk a fórumon, hogy egy román szakasz levédéséhez a jelenlegi haderő borzasztó kevés létszám.

Ehh, ez mindenhez az.
En mar az unalomig ismetelgetem, hogy a hasonlo meretu orszagok kozul a portugal-sved skalan nekunk a svedekhez kozelebbi hadero illik a rizikokitettsegunk miatt.
Egyelore veszik a vasakat Bankoek, szoval nem panaszkodom, de ha megvannak, akkor cel a cirka 50-60 ezer fovel, 6-7 dandarral, ket hadosztalyban (eszak-keleti, deli-keleti) felallo hadero, mellejuk 40-50 gepes modern legiero (2-2 squadron) plusz mondjuk masik 20 ezer tartalekos (=hibatlan a hatorszagba egy cirkusz esten) - ez egy valag penz, mondjuk 2x akkora budget, mint ma, de maris nemigen lennenek a romanok sem veszelyesek tobbe a lepukkant szarazfoldi cuccaikkal...

 

[Vogon]

Korrekt, bar ketlem, hogy konkretan rank fennek a fogukat, inkabb arrol van szo, hogy van egy komoly bunozoi reteg meg gatlastalan gondolkodasmod, ami egy cirkusz eseten tutira szarik a hatarokra...

Inkább a szuvenír piacot féltik. Ha valaki okoskodik és hóna alól fényképez, meg amikor senki nem figyeli...
Másolatot száz számra megkaphatsz olyan bélyeggel a hátulján, hogy ez a tárgy nem képezi a görög nemzeti kincs részét. Azt hiszem az angolszász területeken is dívik az, hogy nem fényképezhetsz, de elárasztanak kabalákkal, meg amit akarsz. (Egy skót múzeumnál volt aszem, hogy plüss Nessitől kezdve pingvinen át bármi, de odabent fényképezni nem lehet, hogy inkább ezeket vásárold emlékül. Csak ott nem vágják ki 1000 méter magasból a fényképezőgépedet, ha ügyeskedsz. )
Idehaza egy múzeum boldog attól, ha megveszed a fénykép-jegyet. Akár drágábban, mint a saját belépőjegyed.

 

[kamm]

Inkább a szuvenír piacot féltik. Ha valaki okoskodik és hóna alól fényképez, meg amikor senki nem figyeli...
Másolatot száz számra megkaphatsz olyan bélyeggel a hátulján, hogy ez a tárgy nem képezi a görög nemzeti kincs részét. Azt hiszem az angolszász területeken is dívik az, hogy nem fényképezhetsz, de elárasztanak kabalákkal, meg amit akarsz. (Egy skót múzeumnál volt aszem, hogy plüss Nessitől kezdve pingvinen át bármi, de odabent fényképezni nem lehet, hogy inkább ezeket vásárold emlékül. Csak ott nem vágják ki 1000 méter magasból a fényképezőgépedet, ha ügyeskedsz. )
Idehaza egy múzeum boldog attól, ha megveszed a fénykép-jegyet. Akár drágábban, mint a saját belépőjegyed.

Na ebbol megint egy kukkot nem ertek... idezted a szerbekrol a mondatom - es mi van a kabalakkal, meg honuk alol fenykepezi skotokkal, vagy mi a lofasz?

 

[Vogon]

Na ebbol megint egy kukkot nem ertek... idezted a szerbekrol a mondatom - es mi van a kabalakkal, meg honuk alol fenykepezi skotokkal, vagy mi a lofasz?

Írtad az Akropolisz kitérőmet idézve, hogy nem ellenünk szól a szigor, hanem a műkincs csempészek ellen. (Ha jól értettem, hogy melyik részre írtad.)
Erre írtam, hogy elvileg nem a műkincsrabló/csempészek ellen, hanem ez üzleti modell náluk. Máshol is egyre inkább nem lehet szabadon fényképezni, de a pópák ott hírhedten kemény kézzel büntetik.
Ennyi az egész.